A vérszegénység, vagy más néven anémia, gyakori probléma a nők körében, és sokszor a várandósság során alakul ki. Az állapot azonban akár veszélyes is lehet a magzatra nézve, így fontos a folyamatos monitorozás és kezelés.
A vöröscsontvelőben képződő vörösvérsejtek legfontosabb feladata az oxigén szállítása, melyet a vastartalmú hemoglobinhoz kötve szállítanak a sejtekbe, szövetekbe. Vashiányos vérszegénység esetén az oxigén szükségletet, a vér a vörösvérsejtjeinkben lévő oxigént szállító molekulák mennyiségi, vagy minőségi eltérései miatt nem tudja kielégíteni. Vashiányos vérszegénység az élet bármely szakaszában kialakulhat, várandósságtól függetlenül is.
Becslések szerint a világon a várandósok 15-20 százaléka szenved vashiányos vérszegénységben. A terhesség alatt a vér mennyisége a szervezetben megnövekszik, és ezzel együtt a szükséges vas mennyisége is megnövekszik. Ennek oka, hogy a szervezet vasat használ fel ahhoz, hogy több vért termeljen a baba oxigénellátásához. A várandósság során a szervezetben számos természetes és kórosnak is tekinthető változás történik. Ezek egyike a vérszegénység (anémia), mely a szülés idejére - még a fejlett országokban is - a várandósok 20-25%-ában kialakul. Az anémia oka 95%-ban vashiány, ritkábban folsav- vagy B12-vitamin-hiány.
A vas elengedhetetlen a magzati idegrendszer, és valószínűleg más oxigén-érzékeny szerv fejlődéséhez is. A vas az anyai szervezet működésének és a magzat egészséges fejlődésének fontos eleme. A Föld egyik leggyakoribb féme, mégis kialakulhat vashiány az anyai testben, ami a pici egészségét, sőt, életét is veszélyeztetheti, ezért várandósság alatt különösen komolyan kell vennünk! Szervezetünk vasfelszívó képessége ugyanis nagyon korlátozott, és a vérzéses vasvesztés gyakori.
A terhességi vérszegénység kockázatai
A terhességi vérszegénység azt jelenti, hogy túl kevés a vörösvértest (és a hemoglobin) a várandós nő szervezetében ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű oxigént szállítson a fejlődő magzat számára. Ilyenkor általában nem áll szervi ok a háttérben, egyszerűen arról van szó, hogy a terhes nők szervezetében az átlagosnál jóval több vér kering, és a többlet előállításához nagyobb mennyiségű vasra, B12-vitaminra és folsavra van szükség.
Egy 2019-ben megjelent svéd tanulmány igen nagy esetszámmal vizsgálta az anémia hatását a magzat fejlődésére. Elkeserítő, de a korai szakaszban jelentkező vérszegénység sajnos jelentősen növelte az idegrendszeri fejlődési zavarok megjelenését, illetve gyaníthatóan hatással volt más, nagy oxigénigényű szervek és rendszerek fejlődésére is. A várandósság elején vérszegény anyák gyermekei esetén 44%-kal nagyobb volt az esély autizmusra, 37%-kal nagyobb kockázata volt a figyelemzavaros, hiperaktív viselkedészavarnak (ADHD), és 120 százalékkal nőtt a szellemi fejlődés elmaradásának esélye. A terhesség későbbi szakaszában jelentkező vérszegénységet vizsgálva azonban nem találtak ilyen összefüggést a szakemberek.
A vashiányos vérszegénység várandósság alatt elsősorban fáradtsággal és gyengeséggel járhat. Mivel ez az állapot amúgy is jellemző a kismamákra, ezért hajlamosak lehetnek átsiklani felette. Ha súlyosabb a helyzet, akkor akár gyors szívverés és koncentrálási nehézség is jelentkezhet. A terhesség alatti súlyos vashiányos vérszegénység növelheti a koraszülés kockázatát, sőt összefüggésbe hozható az alacsony születési súllyal, illetve a szülés utáni depresszióval is.
A vérszegénység okai és diagnózisa
A vérszegénység oka az esetek többségében vashiány. Ezt mielőbb fontos rendezni, mert a várandós hölgyek vasszükséglete a gyermekáldás előtti időszakhoz képest háromszoros, és a terhesség alatt folyamatosan nő. A terhesség utolsó heteiben a baba is elkezdi magának raktározni a vasat. A vérszegénységet azonban nem csak vashiány okozhatja. Ritkábban folsav- vagy B12-vitamin-hiány is állhat a háttérben.
Biztosan tehát nem annyira a tünetekből, mint inkább az egyértelmű laboreredmények alapján lehet megállapítani a várandósság alatti vérszegénységet. A normális hemoglobinszint nők esetében 125-155 g/l, várandósság alatt 115 g/l, a második és a harmadik trimeszterre lecsökkenhet 105 g/l-re. Az első vérmintát a várandósság kiderülése után, de legalább a 12. héten javasolt levenni.
Megelőzés és kezelés
Az egészséges, változatos és vasban gazdag táplálkozás az első lépés, amelyet megtehetünk azért, hogy megelőzzük a terhesség alatti vashiányos vérszegénységet. A legjobb vasforrások egyike a vörös-hús, bár a szárnyasok húsa is megfelelő. Minden hús esetén fontos hangsúlyozni, hogy nyersen tilos fogyasztani. A nem-állati eredetű vasforrások között említhetjük a lencse- és babféléket, a tofut, a datolyát, fügét, szilvát, mazsolát, barackot, a burgonyát (héjával), a brokkolit, a zöld leveles zöldségféléket, a teljes kiőrlésű gabonatermékeket, a dióféléket és magvakat, a zablisztet, a vassal dúsított gabonatermékeket. Az állati eredetű termékekből, például a húsból származó vas szívódik fel a legkönnyebben. Ha mégsem fogyasztunk elegendő húsféleséget, akkor ügyeljünk arra, hogy a növényi forrásból származó vas felszívódásának fokozása érdekében fogyasszunk C-vitamin tartalmú ételeket is.
A terhesvitaminokat célszerű már a gyermekvállalás előtt elkezdeni szedni. De ez nem mindig elegendő. Az elemi vasat zsír-cukor burokban tartalmazó szukroszomális készítmények újabb generációja hatékonyan pótolhatja a vasat, minimalizálva a gyomorpanaszokat. A Floradix Kräuterblut szirup illetve a Floradix Floravital szirup táplálékkiegészítő szerves kötésű vasat, B1-, B2-, B6-, B12- és C-vitaminokat tartalmaz, melyek hozzájárulhatnak a fáradtság és a kimerültség csökkentéséhez, valamint részt vesznek a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban.
Ha úgy érezzük, hogy nem tudunk elegendő vasat bevinni a táplálkozással, akkor fontoljuk meg a vaskiegészítést segítő étrend-kiegészítők fogyasztását. A vashiány és a vérszegénység súlyosabb eseteiben előfordulhat, hogy nem elegendő a szájon át szedett vas, vagy a várandós nem viseli a szájon át szedhető készítményeket. Ilyen esetekben a 2. trimesztertől kezdődően a vas vénásan is adható.
EZT TUDNOD KELL A VÁRANDÓS ANÉMIÁRÓL (Védd a babádat!) | Rejtett kockázatok rád és a babádra nézve
A terhesség késői szakaszában jelentkező vérszegénységet vizsgálva azonban nem találtak ilyen összefüggést a szakemberek. Az eredmények tehát alátámasztják, milyen fontos a vashiány szűrése és a táplálkozási tanácsadás a terhesség korai szakaszában.
tags: #verszegenyseggel #teherbe #lehet #e #esni