A várandósság és a gyermekágyi időszak jelentősen megnöveli a mélyvénás trombózis kockázatát, ezért felmerülhet a kérdés, hogy vajon mikor van szükség véralvadásgátló terápiára áldott állapot során.
A várandósság olyan élettani folyamatokat indít el a kismama szervezetében, melyek mind a magzat egészségét, mind magát a terhességet hivatottak támogatni. Ilyen változás például az, hogy a vér alvadékonysága fokozódik, megakadályozva ezzel, hogy az anyuka szülés során nagy mennyiségű vért veszítsen. Emellett a növekvő magzat és méh szintén növeli a vérrögök kialakulásának rizikóját, mivel a nagy súly nyomást gyakorolhat a medence mélyen fekvő vénáira.
Érdemes tudni, hogy nem csak a terhesség, de a gyermekágyi időszak is fokozza a rizikót, főleg akkor, ha a kismama császármetszés útján hozta világra gyermekét.
Értelemszerűen azoknak muszáj véralvadásgátlót alkalmazniuk terhesség és gyermekágy során, akik már eleve valamilyen antikoaguláns terápiában részesülnek. Viszont nagyon fontos, hogy ők már a teherbeesés előtt, a családalapítási szándék megszületésekor váltsanak át LMWH injekcióra, hiszen az összes orálisan alkalmazható készítmény (akár régi, akár új típusú tabletta) fejlődési rendellenességet okozhat a magzatnál!
Mélyvénás trombózis után vannak, akik életük végéig véralvadásgátló terápiára szorulnak, és vannak, akik csupán meghatározott ideig, mert utána elég csupán az életmódjukra figyelni. Utóbbi csoportba tartozóknak fontos, hogy az egész terhesség/gyermekágyi időszak alatt LMWH-kezelésben részesüljenek, hiszen fokozott rizikóval rendelkeznek, mivel egy régebbi trombózis után sokkal nagyobb eséllyel alakul ki egy újabb.
Kiknek van szükségük véralvadásgátlásra terhesség során?
A trombofília egy olyan genetikai állapot, mely megnöveli a trombózis rizikóját. Ilyen többek között a F.V. Leiden mutáció, az F.II 20210 (protrombingén) mutáció, a kevés ATIII (antithrombin 3) szint, valamint a csökkent Protein S/C szint. Az MTHFR mutáció akkor növeli a vénás trombózis esélyét, ha magas homociszteinszinttel jár. További nem veleszületett hajlamosító tényező az úgynevezett APS (Antifoszfolipid szindróma).
Amennyiben ezek súlyosabb formája áll fenn, esetleg több rizikótényező is jelen van egy trombofília mellett, úgy az orvos LMWH-injekció alkalmazását írhatja elő. Ám hogy kell-e és hogy mikor véralvadásgátlás, mindig egyéni elbírálást igényel, hiszen ha még nem volt trombózisa az illetőnek, akkor meglehet, hogy csak a terhesség vége felé, illetve a gyermekágyi időszakban van rá szükség, illetve elég csupán a folsav alkalmazása (például MTHFR mutáció esetén) - mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője.
Mindezeken kívül léteznek egyéb tényezők is, melyek esetén megfontolandó a véralvadásgátló kezelés: ilyen állapot lehet például a súlyosabb visszértágulatok megléte, az ikerterhesség, a jelentős túlsúly, bizonyos nőgyógyászati/belgyógyászati betegségek, a gipszrögzítés vagy az ágyhoz kötöttség.
Amennyiben nem biztos benne, hogy kell-e LMWH-injekció, mindenképp érdeklődjön szakembernél, aki hasznos tanácsokkal szolgálhat.
A terhesség alatt alkalmazható és nem alkalmazható véralvadásgátlók
A terhesség és gyermekágyi időszakban, illetve szoptatás alatt vannak olyan kórállapotok, melyek során szükséges, hogy az anya - akár a magzat védelme, akár az anya vagy mindkettőjük érdekében - vérhígító készítményt kapjon. A forgalomban lévő és létező vérhígítók közül nem mindegyik adható, illetve nem mindegyik ugyanarra a probléma megoldására hatékony, ezt pedig sokszor összekeverik a laikusok a mindennapokban.
Terhesség alatt alkalmazható készítmények
- Frakcionálatlan - nagy molekulasúlyú - heparin: ritkán, intenzív multiparaméteres monitorozás esetén, pl. életet veszélyeztető tüdőembólia során alkalmazható, a mindennapokban adása nem merül fel.
- Kis molekulasúlyú heparin (LMWH): a leggyakoribb, és vénás rendszerre ható terápia közül gyakorlatilag az egyetlen ami alkalmazható. Megkülönböztetjük a megelőzést - profilaxist -, amikor nincs akut trombotikus történés, csak egy megelőző állapot miatt adjuk. Leggyakrabban: korábbi - nem jelenlegi - trombózis, embólia ismert trombofília hajlam, pl. faktor V Leiden-mutáció in vitro fertilizáció - lombik kezelés során egyénileg mérlegelve előrehaladott varicositas (visszeresség) miatt. Nem megelőzésként, hanem ha terápia szükséges, akkor naponta kétszer szoktuk adni, leggyakrabban: pl. pitvarfibrilláció, műbillentyű friss trombózis, embólia miatt.
Terhesség során nem adható készítmények
- Kumarin típusú vérhígítók (Syncumar, Marfarin): Már ritkábban alkalmazzuk egyébként, csak bizonyos esetekben marad (pl. műbillenytű), de terhességben NEM adható.
- NOAC (új típusú antikoagulánsok) (pl. rivaroxaban, dabigatran, edoxaban): Hiába ezek a legmodernebb készítmények, terhesség alatt nem használatosak.
- Trombocitaaggregáció-gátlók, leggyakrabban aspirin: Sok esetben azt gondolják róluk, hogy az LMWH injekció tablettás változatai, pedig NEM! A vérlemezkék összecsapzódását gátolják, és nem egyeznek meg indiációi az LMWH adásával. Elsősorban adják: kisérkeringési zavar vérellátási zavar méhlepény-elégtelenség esetén egyénileg mérlegelve lupus esetén
Minden vérhígító adását szakorvosnak kell elrendelni.
A véralvadásgátlók szedése és a gyermekvállalás
A családalapításra a legtöbben tudatosan készülnek, és ez a véralvadásgátló készítményeket szedő nők esetében fokozott jelentőséggel bír, hiszen az addigi kezelés változtatását teszi szükségessé az, ha az illető család bővítésre adja a fejét.
A véralvadásgátlók használata várandósság alatt különösen fontossá válhat bizonyos kockázati tényezők vagy egészségügyi állapotok jelenléte esetén. Ilyen például a vénás trombózis vagy embólia előzménye. Ha a várandós nőnek korábban már volt vénás trombózisa (pl. mélyvénás trombózis vagy tüdőembólia), akkor a terhesség alatt fokozott kockázata van a vérrögképződésnek.
A véralvadásgátlók szedése és a gyermekvállalás kapcsán számos fontos szempontot kell figyelembe venni, mivel ezek a gyógyszerek befolyásolhatják a terhességet és a magzat fejlődését.
Kontracepció és tervezett terhesség
Ha valaki véralvadásgátlókat szed, és gyermekvállalást tervez, fontos előzetesen konzultálni az orvossal. A véralvadásgátló típusának megválasztása kritikus, mivel nem minden véralvadásgátló egyformán hat a terhességre.
Kockázatok és előnyök értékelése
Az orvos értékeli a véralvadásgátlók használatának előnyeit és kockázatait a várandósság alatt, és figyelembe veszi az egyéni klinikai helyzetet. Gyakori ellenőrzések és figyelemmel kísérés szükséges a véralvadási paraméterek monitorozásához és a kockázatok értékeléséhez.
Szülés és posztoperatív időszak
Fontos megtervezni a szülés és a posztoperatív időszak kezelését a véralvadásgátlók szempontjából. A véralvadásgátló használata önmagában nem indokolja a császármetszést. Ha a páciens állapota stabil, és nincs egyéb orvosi ok, akkor nyugodtan gondolkodhat hüvelyi szülésben.
A tudatos felkészülés kulcsa a biztonság. Aki véralvadásgátlót szed és gyermeket szeretne, ne halogassa az orvosi konzultációt: már a fogantatás előtt beszéljen nőgyógyásszal, és tudatosan tervezzék meg a várandósságot. A véralvadásgátló kezelés nem akadálya a gyermekvállalásnak - de megfelelő orvosi felkészülést igényel.
Az antifoszfolipid szindróma (APS) és a terhesség
Az antifoszfolipid, vagy másnéven Hughes-szindróma elsősorban a 40 év alatti nőknél fordul elő. A betegségre gyakran az ismétlődő, koraterhességi, de a terhesség bármely időszakában bekövetkező magzati elhalások, vetélések hívják fel a figyelmet.
Az antifoszfolipid szindróma (APS) egy véralvadási zavar, mely fokozott véralvadási készséggel jár. Jelenlétére a betegnél kialakult, fokozott trombózishajlam hívja fel a figyelmet. A trombózis különböző szerveket érinthet, kialakulhat például a lábakban, de előidézhet szívinfarktust, tüdőembóliát, vagy agyi érelzáródást is.
APS esetén, kezelés nélkül a terhességek közel 90%-a magzati veszteséggel fejeződik be. Mindez azonban részben elkerülhető, vagy jelentősen csökkenthető, ha a betegség gyanúja esetén - akár az első vetélést követően - orvoshoz fordul a beteg. Egy vérvétel segítségével ugyanis megállapítható, valóban erről van-e szó. Ha bebizonyosodik, hogy igen, létezik kezelési lehetőség: tervezetten, alvadásgátlás védelmében kell vállalni a terhességet. Az alvadásgátlást végig kell vinni a várandósság alatt és szülést követően is folytatni kell a gyermekágyas időszakban. Ez a kezelés ellenőrzés mellett biztonsággal alkalmazható.
Antifoszfolipid szindróma: A legmodernebb kezelés | 24. ESR éves tudományos találkozó
A véralvadásgátlók olyan gyógyszerek, amelyek gátolják a véralvadás folyamatát így csökkentik a vérrög kialakulásának esélyét. A véralvadásgátlók különféle módokon befolyásolják a véralvadást a szervezetben. Ezek a véralvadásgátlók közvetlen gátolják a véralvadási folyamatot a véralvadási faktorok gátlásán keresztül, így megakadályozzák a vérrögképződést. A trombocitaaggregáció gátló gyógyszerek befolyásolják a vérlemezkék (trombociták) működését, így akadályozzák meg a vérrögképződést. A fibrinolítikumok segítenek feloldani a már kialakult vérrögöket, ezáltal elősegítve a vérrögök felbomlását.
A véralvadásgátlók széles körben használatosak, de fontos megérteni, hogy ezeknek a gyógyszereknek mellékhatásai és kockázatai is lehetnek. Például az antikoagulánsok használatakor fennáll a fokozott vérzés kockázata, így jelentkezhetnek testszerte bevérzések illetve gyakori orrvérzés is felléphet. Ezért a véralvadásgátlókat csak orvosi felügyelet mellett és az orvos utasításai szerint szabad használni.
A véralvadásgátlók használata várandósság alatt számos lehetséges mellékhatással járhat, és ezek a mellékhatások attól függenek, hogy milyen típusú véralvadásgátlót alkalmaznak, valamint az egyéni klinikai helyzettől és egészségi állapottól. Vérzéses komplikációk: A leggyakoribb mellékhatás a véralvadásgátlók használata során a vérzéses komplikációk, beleértve a bőr alatti vérzést, az ínyvérzést, a hosszan tartó menstruációt vagy a gyakori orrvérzést. Magzati fejlődési rendellenességek: Bizonyos véralvadásgátlók, például a warfarin, terhesség alatt való alkalmazása növeli a magzati fejlődési rendellenességek kockázatát, különösen az első trimeszterben. A mellékhatások általában ritkák, és nem mindenki tapasztalja őket.
tags: #verhigito #mellett #teherbeeses