Újszülött sünik és a sündisznók világa: Amit tudni érdemes

A sündisznók, ezek a bájos tüskés emlősök, világszerte több mint 20 különböző fajtát számlálnak. A legkisebb a törpe szőrössün, amely mindössze 20-80 grammot nyom, míg a szőrössün akár a két kilogrammot is elérheti. Súlyuk a koruktól és az évszaktól függően változhat, és megjelenésük is fajonként eltérő lehet, például a farkuk hossza. A biológusok különbséget tesznek a tüskés sünök és a szőrössünök között.

A sünik érzékszervei és éjszakai élete

Mivel a sünök nem látnak túl jól, az ízlelésük és a szaglásuk segítségével tájékozódnak. Szájpadlásukon található a Jacobson-szerv, amely a szaglás és ízlelés által segít felismerni az ismeretlen tárgyakat vagy zsákmányt. Ha egy sün ismeretlen tárgyra bukkan, megrágcsálja azt, közben csámcsog és morog, habzó nyálat termel. A rágó mozdulatok révén ez a nyál eljut a Jacobson-szervhez, amely felismeri a tárgyat. Éjszakai, magányos állatok, akik a sötétben keresik a zsákmányukat, és nagy távolságokat is megtesznek. Éjjel gyakran hallani őket a kertben, amint az aljnövényzetben élelmet keresnek. Ha azonban találtak valami finomat, a zajongást nem hagyják abba, különösen hangosak lesznek, amikor más sünökkel találkoznak.

Sünik a vadonban és az emberi környezetben

A sünök vadon élő állatok, és tartásuk sok országban nem engedélyezett, Németországban például a német szövetségi természetvédelmi törvénybe (BNatSchG) ütközik, mivel „fokozottan védett állatok”. Annak ellenére, hogy egyre több sünit látunk a közösségi hálón az emberek kezében, a süni a vadonba tartozik. A gyenge vagy sérült vadon élő sünök védelme érdekében csak a téli hónapokban szabad otthon teleltetni őket. A vadonban várható élettartamuk általában csak kettő-nyolc év. Ez a különbség annak köszönhető, hogy a vadon élő sünök ki vannak téve a természetnek, és nem kapnak emberi segítséget gyógyszerek formájában. Gyakran vannak parazitáik, például kullancsok, vagy akár különböző férgek is megfertőzhetik őket. A gyenge vagy sérült állatokat a meleg hónapokban gyakran fertőzik meg a döglegyek vagy azok petéi.

A keleti sün (Erinaceus roumanicus)

A keleti sün 30-35 cm hosszú, zömök testű, rövid, vaskos végtagokkal rendelkező, 4-5 cm farokhosszúságú állat. Feje előrefelé keskenyedik, és a hegyes alsó ajkat messze meghaladó, cipőgombszerű orrban végződik. Fülei oldalt kikandikálnak a tüskék alól, de nem emelkednek ki a szőrzetből. Apró, élénk fekete csillogó szemei oldalra néznek. Hátát fedő tüskéi megvastagodott szőrképződmények, melyek mindegyikén - a sötétbarna tövüktől a fehér hegyükig - barna és fehér csíkok váltogatják egymást. A homlok, fej, nyak és végtagszőrök barnák. Magyarországon elterjedt, a legtöbb fákat, vagy cserjéket legalább elszórtan tartalmazó vidéken megfigyelhető. Napnyugta után jár táplálék után, veszély esetén összegömbölyödve szúrós tűpárnává változik, és útját csak akkor folytatja, ha újra biztonságban érzi magát. Az év legnagyobb részében kimondottan magányos állatnak nevezhető, a két nem képviselői csak párzáskor keresik egymás társaságát. A sünök látása viszonylag gyenge, de az éjszakai viszonyok között remek szaglására és kifinomult hallására támaszkodva kiválóan tájékozódik. Kedveli a védettebb, kevésbé nyílt helyeket, gyakran kőfalak, kerítések mentén közlekedik.

Szaporodás és utódnevelés

A sünök körülbelül hat és tizenkét hónapos koruk között válnak ivaréretté, a párzási időszak április és augusztus között zajlik. A vemhesség körülbelül 30-48 napig tart, és a nőstény almonként egy-tizenegy csupasz kicsit hoz világra. Röviddel az ellés után a kicsinyek anyjuk segítségére és tejére szorulnak, mivel még vakok és gyengék. Az utódok csak 12-24 nap elteltével nyitják ki fokozatosan a szemüket. A sünmama 35 nap vemhesség után átlagosan 4-5 siket és vak, 12-25 grammos bébisünit hoz a világra. A születéskor a sünibébiknek már van kb. 100, puha, fehér tüskéjük. Amikor már 14 naposak, kinyílik a szemük, és hallani kezdenek. 21 naposan nőnek ki a tejfogaik, majd néhány nap múlva a kölykök már felfedező utakat tesznek, és első alkalommal próbálnak maguknak élelmet vadászni. Eleinte a kis sünik nem sok élelmet tudnak maguknak fogni, így a mamasüni folytatja a szoptatást és gondozást egészen 6 hetes korukig. 6 hetes korban kezdenek a sünik függetlenedni és szétszóródni.

Sünik és a téli álom

Európában a sünök novembertől márciusig téli álmot alszanak, hogy takaréklángra állítva aludják át ezt a többnyire táplálék nélküli időszakot. A téli álom megkezdése előtt az egyedek súlyának el kell érnie a 600 grammot. A hideg téli hónapokat farakások, rőzsekupacok alatt téli álomban vészeli át. Ha azt veszed észre, hogy nagyon keveset mozog, hidegek a lábai-és a hasa, vagy alig tudod felébreszteni, akkor tartsd melegebben és ne engedd visszaaludni. A téli álomból sajnos előfordulhat, hogy nem ébred fel.

Mit egyenek a sünik?

A sünök tüskés állatkák elsősorban rovarokat és csigákat esznek. A bogarak és hernyók mellett különösen népszerűek a férgek (pl. fülbemászók, földigiliszták). A süni etetéséhez tökéletesen megfelel az apró szemű macskaeledel, de fontos, hogy ne csak ezt kapja. Szeretik a rovarokat (lisztkukac, gyászbogárlárva), lehet nekik nyers-és főtt húst is adni, illetve tojást, zöldségeket és gyümölcsöket. Amit nem szabad a süni elé tenni, az a tej, és a tejtermékek, ugyanis szegények laktózérzékenyek. Soha ne adjunk nekik tejet, vagy kenyeret, mivel ezek hasmenést, puffadást okozhatnak. Fontos, hogy az itatásuk is olyan fontos, mint az etetésük: hagyjunk kint nekik minden nap friss vizet, könnyen elérhető, védett helyen. A monoton etetést kerülni kell, és a vitaminok, ásványi anyagok csak orvosi utasításra adhatók.

Az alábbi táblázat összefoglalja a sünik számára javasolt és kerülendő ételeket:

A sün tüskéi: A természetes védelem

Egy sünit könnyedén megismerni a tüskéiről. A tüskés kültakaró tetőtől talpig megvédi őt megannyi ellenségtől, a pocakján pedig szőr található. A tüske nem más, mint módosult szőr. Ezek keratinból (kéntartalmú fehérjestruktúrák) vagyis szaruból vannak. Ez a protein a fő alkotóeleme a hajnak és a körmöknek - természetesen a sün tüskének is - és ez ad neki erőt és rugalmasságot. Az öregebb tüskék kb. 2-3 cm hosszúak, a „babatüskék” kisebbek, közül van, ami az 1 cm-t se éri el. Az átmérője egy felnőtt sün tüskéjének 2 mm is lehet. A tüskék a hegyüknél újulnak meg, a tövük hagyma alakban végződik a bőr alatt, amit izmok vesznek körül. Minden tüske üreges. A belső fal vastagsága kb. 0.5 mm és átlós septával van megerősítve. Ennek következtében a struktúrája merev, de nagyon könnyű. Emellett az anyaga rugalmas és csak ritkán törik. Ez az összeállítás (sün) életet menthet: Párnaként használják, ha magasról leesnek. A tüskék bézs és barna csíkosak. A vadonban ez kiváló álcát jelent. A sünik élete folyamán a tüske-kabát világosodik és vörösödik, a sötét csíkok kifakulnak. A tűhegyes tüskék a bőrizmokban ülnek.

A tüskék fejlődése

Összesen három generációja van a tüskéknek. Sünikék kb. 100 tüskével születnek. Ezek már a szülés előtt kialakulnak. A tüskék a testnedvekkel teli bőrbe ágyazódnak, így a mamasüni nem sérül meg a szülés közben. Néhány órával a születés után a tüskék hegye előbújik. Ezek a tüskék ilyenkor még fehérek és puhák. 4-5 nap után néhány színesebb tüske kezd el nőni, sarjadzani; a fehér tüskék fokozatosan kihullanak. A második generációs tüskék valamivel kisebbek a felnőtt tüskénél, de minden további vonatkozásban hasonlóak. 2-4 hetesen bukkannak elő a felnőtt tüskék, sötét csíkos tüskék, amik átveszik az ifjúkori tüskék helyét. Egy tüske átlagos élettartama legalább 18 hónap. A tüskék száma gyorsan növekszik, ahogy a sünike nő: a születéskori 100 tüskén felül további 300 tüskét növesztenek az első tíz napon. Egy 43 gr-os süni kölyök legalább 2000 tüskével, már éppen önállósult süni növendék úgy 3500-al büszkélkedhet. Egy felnőtt állatnak kb. 5000 tüskéje van.

Védekezési mechanizmus

Vadászatkor és alváskor a tüske izmai is pihennek, így az lesimul. Ha veszélyt érez, megfeszíti azt a sok ezer kis izmot, ami mozgatja. A homlokon található tüskéket emeli először a magasba, mintha ráncolná a szemöldökét. Veszélyben, vagy ha csak hozzáérnek, pillanatok alatt összegömbölyödik védve az egész testét. Behúzza a lábacskáit a testéhez, és egy tüskés gömbbé alakul a körizmoktól. Ha a süni összegömbölyödik, a tüskéi minden irányba, borzolódva állnak. Akár azért gömbölyödött össze hogy védje magát, akár csak téli álmot alszik, a védelme kikezdhetetlen.

Sünsegély és a Vadonleső program

Az újszülött sünik kora ősszel fedezhetők fel leggyakrabban a kertekben. A hideg idő közeledtével a magukra hagyott apróságok túlélési esélyei jelentősen csökkennek, csak a 600 g-nál nagyobb testtömegű sünik telelnek át biztonságosan, a többiek segítségre szorulnak. Ilyenkor állatorvosi konzultáció, és a szükséges kezelések után, végső esetben magunkhoz vehetjük őket, amíg el nem múlik a hideg időjárás. Fontos, hogy akármennyire tündéri kis lények, ők nem háziállatok. Körültekintően, a többi állatunk egészségét szem előtt tartva kell gondoskodnunk róluk, mivel terjeszthetnek háziállatainkra veszélyes betegségeket vagy élősködőket. Ha bébi sünit találsz, neki szakszerű és gyors segítségre van szüksége. Tegyél mellé melegvizes palackot és juttasd el állatkertbe vagy állatorvoshoz. Ha a süni már kölyök, tini vagy felnőtt, csak száraztápot kell majd kapnia, és arra kell figyelni, hogy mindig legyen neki tiszta víz. 650 gramm feletti süni magától is át tud telelni a természetben. Ne kapd fel azonnal a kicsiket, mert ezzel elveszed az esélyét annak, hogy a mama felnevelhesse őket. Ha a fészek olyan helyen van, ahol veszélyben az egész család, akkor a mamával együtt arrébb lehet őket mozgatni, úgy, hogy a fészekanyaggal együtt a mamát és kicsinyeit egy dobozba összerakod és elviszed biztonságos helyre. Ott engedd ki őket, fektesd le a dobozt, a mama majd keres új helyet a fészeknek. Ha biztos vagy abban, hogy mama süni nem tér vissza (kutya támadás, elütötte az autó, stb.), akkor a kicsiknek szakértő segítségre van szükségük. Amíg a kis süni a mamával lenne, addig tápszerre van szüksége, tejet adni nekik TILOS! Csak akkor kezdj kézzel etetésbe, ha van kellő türelmed és időd, mert a kicsiket bizony 2-3 óránként kell etetni, etetés után stimulálni* őket és folyamatosan megfelelő hőmérsékletet kell nekik biztosítani.

A Vadonleső program egy Európában egyedülálló természetmegfigyelő rendszer, melyet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hozott létre. Ez a program lehetővé teszi számos állat- és növényfaj adatainak gyűjtését, az ismeretátadást, interaktív szemléletformálást, a megfigyelések műholdfelvételek segítségével történő helymeghatározását és rögzítését. Mostantól bárki rögzítheti a honlapon szereplő védett fajokra vonatkozó megfigyeléseit, megoszthatja azokat másokkal, s gyarapíthatja Magyarország országos természetvédelmi adatbázisát. A programhoz bárki csatlakozhat, aki rendelkezik internetkapcsolattal és számítógéppel. A www.vadonleso.hu oldalon minden szükséges információ megtalálható az érintett fajok felismerésével, az adatrögzítés módjával kapcsolatban, illetve a már feljegyzett adatok is megtekinthetők.

Tudnivalók a sün otthoni gondozásához (csak indokolt esetben)

Bár a sünik a vadonba tartoznak, gyenge vagy sérült példányok ideiglenes otthoni gondozására szükség lehet. Ha a süni elkerítése mellett döntesz, legalább 2 m² felületet biztosíts neki, legalább 45-50 cm magas oldalhatárolással. A pihenőhelyhez egy kb. 30 cm hosszú kartondoboz elegendő, egy 10x10 cm-es bejárattal és levehető tetővel a könnyebb tisztítás érdekében. Kibélelhetjük összegyűrt újságpapírral vagy szénával, de hagyhatjuk, hogy a süni rendezze be magának. Fontos a folyamatos tisztántartás. Ne használjunk pamutfonalat, ruhát. A sünit otthoni tartáskor is téli álomra kell szenderíteni, ha megfelelő súlyban van (kölyöksüninél 60-70 dkg) és egészséges. A pihenő helyét kétszeresen szigeteljük el, majd száraz, hűvös helyre tegyük.

Milyen a sünik személyisége?

Nem lehet azt mondani, hogy minden süninek egyforma a vérmérséklete, így a viselkedésük is teljesen más lehet. Míg az egyikük barátságos és érdeklődő, a másik egy igazi kis méregzsák. A leendő gazdinak tehát készen kell állnia arra, hogy nem biztos, hogy egy kezesbárány kis sünije lesz. Ez sokszor az arcukra van írva… Ha minden a legjobb forgatókönyv szerint alakul, akkor a sün egy kedves, barátságos és kíváncsi állat, aki viszonylag ritkán borzolja fel a tüskéit. Ez leginkább akkor fordul elő, amikor megrémül vagy ingerült lesz. Nem szereti, ha megzavarják alvás közben és a hirtelen mozdulatokat, zajokat is nehezen tűri. Nem mindegyik sün kedveli, ha kézbe veszik, úgyhogy ezzel óvatosnak kell lenni. A sün nem egy olyan állat, akit egész nap lehet simogatni és babusgatni, nem fog örömében a nyakadba ugrani, amikor hazaérsz a munkából és azt sem várhatod el tőle, hogy engedelmeskedjen az utasításaidnak, így csak akkor vedd magadhoz, ha ez nem okoz gondot. Mivel éjszakai állat, nappal nagyrészt aludni fog, éjjel pedig, amikor Te pihennél, ő mozgásba lendül. Ez sem mindenkinek megfelelő, úgyhogy alaposan gondold végig, tudtok-e majd együtt élni.

A sün nevelése

A kézhez szoktatás folyamatát nem szabad elkapkodni, de ne is add fel az első kudarcok után! Többszöri, türelmes próbálkozás kell hozzá és még úgy sem biztos, hogy simogatható lesz. A sünit időnként meg is kell fürdetned. Nem gyakran, csak akkor, ha valamivel nagyon összekoszolja magát, vagy olyan szinten összenyálazza a tüskéit (amire sajnos hajlamos) hogy már tarthatatlan a helyzet. Ilyenkor fogj egy puha sörtéjű fogkefét és valamilyen természetes sampont, majd óvatosan mosogasd le vele. Ezek az állatok kedvelik a szobahőmérsékletet, úgyhogy ezzel nagy probléma nem lehet. Nagyjából 26 fokig jól érzik magukat. Ha szeretnéd, szaporíthatod őket házilag is, de akkor nagyon figyelj oda arra, hogy a fiú-és a lány sünit a szülés előtt elkülönítsd egymástól, különben fennáll a veszélye annak, hogy az anya megeszi a kicsinyeket. Több sünit együtt tartani veszélyes lehet. Az azonos neműek olykor nagyon jól kijönnek egymással, máskor viszont a leggyengébb egyedet bánthatják, megharaphatják, rosszabb esetben meg is ölhetik. Eltérő nemű süniket együtt tartani nem jó ötlet…ha csak nem akarsz aranyos bébi sünöket látni.

Tipikus sün betegségek

• Méh- és szájüregi daganatok: A nőstény sünöknél gyakoriak a méh daganatos elváltozásai. Ajánlott ivartalanítani őket, ha nem szeretnénk kicsi sünöket. A szájüregben is gyakran megjelennek daganatok, ami gátolhatja az evésben.
• Wobbly Hedgehog Syndrome (WHS): Ez egy neurológiai betegség, amely legtöbbször végzetes. Az állat mozgása esetlen, botladozik, majd egyre nehezebben mozog.
• Elhízás: A túl sok táp és a túl kevés mozgás miatt az alapvetően ovális állatból gyakran kerekded lesz, ami akadályozza a mozgásban és az összegömbölyödésben is.
• Fogászati problémák: A sünöket gyakran sújtja fogbetegség, mint a fogkőképződés, az íny elburjánzása, a fogak kilazulása és az íny gyulladása.
• Bőrbetegségek: A sünik hajlamosak az atkásodásra, a tüskék nagymértékű elhullatására és a bőrgyulladásra is. Ezek a problémák sokszor nem önmagukban jelentkeznek, hanem valamilyen más betegség nyomán.

Sünbarát kert kialakítása

Nem véletlenül nevezik a sünöket a kertészek kis barátainak: ha biztonságos udvarba tévednek, előszeretettel fogyasztják a rovarokat és a kártékony meztelencsigákat. Ezek a kis emlősök nagyon szeretnek vadregényes környezetben, magas fűben élni, pont ezért nagyon hálásak lehetnek egy dúsabb növényzetű kisebb területért. Sokszor raknak fészket a komposzthalomban, ahol bőségesen találnak eleséget, ezért ha a biohulladék ürítésre kerül a sor, először nézzük meg, nem költöztek-e sünök a közelbe. Fontos, hogy ne használjunk meztelencsiga irtót, mivel ha a kis látogatónk nem is eszi meg, a csiga által elfogyasztott méreg is veszélyes lehet a sünikre. Ha kerti tavunk vagy medencénk van, vigyázzunk, hogy véletlenül se pottyanhasson a vízbe. Mindig hagyjunk szabad egérutakat a kert különböző részei között, hogy könnyen közlekedhessenek. Ne felejtsük el letakarni a lefolyókat, lyukakat a talajon és figyeljünk, hogy ne hagyjunk elérhető helyen bármilyen rovarirtó szert vagy mérget.

tags: #ujszulott #kis #sun