A megtermékenyített petesejtek rendellenes száma és a meddőség kezelése

A meddőség korunk népbetegsége, világszerte minden hatodik embert érinti, a lakosság minden rétegében. Magyarországon a becslések szerint 200-300 ezer meddő pár él. Szerencsére a modern orvostudomány eszközei révén ma már csaknem minden párnak lehet gyereke.

A női testben a petefészek tartalmazza a fejlődésben lévő tüszőket, melyek a petesejteket rejtik. A tüszők száma több százezer, de ezekből havonta csak egy érik meg. Középidőben bekövetkezik a tüszőrepedés, és az érett petesejt kiszabadul a tüszőből, elhagyja a petefészket, majd megkezdi vándorlását a méh irányába.

A megtermékenyülés pillanatában, a közösülés után, a legerősebb és leggyorsabb ondósejtek elindulnak a méhen és a petevezetéken keresztül az érett petesejt felé. Egy spermium behatol a petesejtbe, ez a fogantatás pillanata.

A megtermékenyített petesejt, vagy zigóta, a petevezetékben 5-7 napig vándorol, közben fejlődésnek indul, osztódni kezd. Miután megérkezik a méh üregébe, rendszerint a 7. napon, már sok sejtből áll, ekkor blasztocisztának nevezzük. 2-4 napig tovább fejlődik, közben hozzá tapad a méhfalhoz. Ezt követi a beágyazódás a méhnyálkahártyába, ami további 5 napig tartó folyamat, ami a megtermékenyítéstől számítva a 11-15. napon fejeződik be.

A megtermékenyített petesejt az esetek 25-30 százalékában ágyazódik be és fejlődik tovább, alakul ki a terhesség. A többi megtermékenyített petesejt, tehát a megtermékenyített petesejtek 70-75 százaléka elhal és észrevétlenül távozik a szervezetből.

Mikor lehet szükség mesterséges megtermékenyítésre?

A mesterséges megtermékenyítés (asszisztált reprodukció) a meddőség kezelését szolgáló eljárások összefoglaló neve. Alkalmazása során közösülés nélkül, külső segítséggel valósul meg a petesejt megtermékenyítése, így olyan pároknak is megadathat a gyermekáldás, akik természetes úton nem tudnak gyereket nemzeni.

Meddőségről akkor beszélünk, ha 12 hónap - 35 év felett 6 hónap - próbálkozás után nem sikerül a terhesség. A sikertelenség oka az esetek 40%-ában a nő, 40%-ában a férfi, 20%-ában pedig mindkét fél. A vizsgálatok alapján az orvos dönt a kezelésről - általában először gyógyszeres kezeléssel próbálkoznak, és ha ez sikertelen, akkor javasolják a mesterséges megtermékenyítést.

Az eljárás segíthet, ha a meddőség oka nőnél PCOS, endometriózis, szervi eltérés (pl. kétoldali elzáródott petevezeték), előrehaladott életkor, férfinál gyenge minőségű spermakép, illetve ha a pár meddőségének oka megmagyarázhatatlan. A társadalombiztosítás jelenleg 45 éves korig állja az asszisztált reprodukciós kezeléseket.

A mesterséges megtermékenyítés eljárásai

Ovuláció indukció

A női meddőség egyik leggyakoribb oka az ovulációs zavar: amikor az ovuláció rendszertelen vagy hiányzik. Az ovuláció indukció a petefészkekben található petesejtek növekedésének és érésének hormonális támogatása, melyet természetes megtermékenyülés követ. Ez tehát nem mesterséges megtermékenyítés, de sok nőnek ez a módszer hozza meg a várt sikert.

Intrauterin inszemináció (IUI)

Méhszáj eredetű meddőség, vagy enyhe és középsúlyos endometriózis esetén javasolt az inszemináció, vagyis a méhen belüli mesterséges megtermékenyítés. Az inszeminációt a petesejt kilökődése (tüszőrepedés) ideje körül kell elvégezni. A kezelés napján a férfi spermamintát ad, ezt a laboratórium feldolgozza, majd az orvos egy katéter segítségével bejuttatja a feldolgozott mintát a méhüregbe.

In vitro fertilizáció (IVF) - Lombikbébi-eljárás

Az in vitro fertilizáció szervezeten kívül történő megtermékenyítést jelent (szó szerinti jelentése „üvegben”). Rövidítése IVF, és köznyelvben lombik programként ismert. Több sikertelen inszemináció, hormonprobléma, komolyabb szervi eltérés, előrehaladott anyai életkor, gyenge minőségű spermakép, ismeretlen eredetű meddőség esetén ajánlott.

IVF esetén a mesterséges megtermékenyítés menete:

1. Petefészek stimuláció: Hormontartalmú készítmények (injekciók, tabletták) hatására a szokásos havi egy petesejt helyett a petefészek több, megtermékenyítésre alkalmas petesejtet termel. Optimális esetben 10-15 petesejt nyerését szeretnénk elérni. A stimulációra adott választ pár naponta ultrahanggal és vérvétellel monitorozzák.
2. Petesejt-leszívás (punkció): Rövid (10-15 perc), általában altatásban végzett műtét, mely során hüvelyi ultrahang-fejhez erősített tűvel nyerik a petesejteket.
3. Megtermékenyítés laboratóriumban: A petesejteket speciális tápoldatban, mesterséges körülmények között, spermiumokkal termékenyítik meg. A megtermékenyítés eredményességét másnap reggel ellenőrzik.
4. Embrió tenyésztés: A megtermékenyült petesejtek, vagyis az embriók, ezután 2-5 napig tápoldatban fejlődnek. Az embriók fejlődését 24 vagy 48 óránként ellenőrzik.
5. Embriótranszfer (ET): Az embriókat vékony műanyag katéterrel juttatják a méhüregbe. Ez általában néhány perces, fájdalommentes beavatkozás.

In vitro fertilizáció (IVF) - Hagyományos eljárás

Hagyományos in vitro fertilizáció esetén az előkészített, megfelelő koncentrációban hígított spermiumokat (100.000-150.000 spermium/petesejt) a petesejteket tartalmazó tápoldatba cseppentik. A megtermékenyülés lépései IVF esetén megegyeznek az éllettani körülmények között a petevezetőben lejátszódó folyamat lépéseivel. A spermiumok átjutnak a granulóza sejtek által alkotott felhőszerű képleten, majd kapcsolódnak a petesejt külső burkához (zona pellucida). A bejutott spermium aktiválja a petesejtet, ami elindítja a megtermékenyülés következő lépéseit, másrészt olyan változást idéz elő a petesejt külső burkában, hogy másik spermium már ne tudjon azon átjutni.

Intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI)

Az intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI) az in vitro megtermékenyítési eljárás egyik fajtája. Alkalmazására a férfi gyenge spermaképe esetén kerül sor: kiválasztják a legjobb minőségű spermiumokat és egy speciális tűvel minden leszívott petesejtbe közvetlenül egy spermiumot fecskendeznek be. Ajánlott rossz minőségű spermiumok (nagyon alacsony spermiumszám, 20% alatti mozgó spermiumok aránya, több mint 70% abnormális spermiumok aránya, gyenge célirányos mozgás), súlyos endometriózis, FSH magas szintje, kevés petesejt, 40 év feletti életkor, több sikertelen IVF kezelés esetén.

ICSI műtéti úton nyert spermiummal (TESE, MESA)

Ha az ejakulátumban egyáltalán nincs spermium (azoospermia), akkor andrológus bevonásával sebészi úton meg lehet próbálni spermiumokat nyerni a mellékheréből (MESA) vagy a heréből (TESE). Sebészi úton nyert spermiumok esetén ICSI alkalmazásával lehet a petesejteket megtermékenyíteni.

PICSI

A fiziológiás ICSI (PICSI) eljárás lényege, hogy a spermiumokat a hialuronsavhoz való kötődésük alapján választják ki a megtermékenyítéshez. A hialuronsav a petesejtet körülvevő granulóza sejtek közötti mátrix egyik alkotóeleme és így szerepet játszik a spermiumok természetes szelekciójában. A spermiumok csak megfelelő érettségi állapotban képesek kapcsolódni a speciális Petri csésze (PICSI dish) aljára rögzített hialuronsav réteghez. A szakirodalmi adatok nem igazolták a hatékonyságát a megtermékenyülés és teherbeesés esélyének növelésében, de két tanulmányban a vetélési arány csökkenéséről számoltak be.

MACS

A MACS (magnetic-activated cell sorting, magyarul: mágnesesen aktivált sejtválogatás) a spermiumválogatás fejlett módszere, amely eltávolítja a hibás, töredezett DNS-t tartalmazó spermiumokat. A MACS-módszer a sérült spermiumokat mágnesesen megjelöli, és a mágneses mezőnek köszönhetően rögzíti is őket. A megmaradt egészséges spermiumok használhatók inszemináció, IVF, ICSI eljárás során is.

Asszisztált hatching (AHA)

Az embrió körüli zona pellucida réteget mesterségesen (mechanikusan vagy lézerrel) megnyitják, így elősegítve az embrió jobb fejlődését és beágyazódását a méhbe. 35 éves kor felett, két sikertelen IVF ciklus után, vagy vastag zona pellucida esetén alkalmazzák az AHA kezelést.

Fagyasztott embrió transzfer (FET)

Az IVF beavatkozások jelentős részénél több embrió indul fejlődésnek, mint amennyit beültetnek. A beültetésre nem kerülő, jó minőségű embriók mélyhűtése (vitrifikáció) lehetővé teszi, hogy azokat későbbi időpontban ültessék be. Így nincs szükség újabb IVF kezelésre. A fagyasztott embrió transzfer során a korábban lefagyasztott embriókat felengedik, majd beültetik a méh üregébe.

PGD/PGS

A preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD) olyan modern módszer, amely az asszisztált reprodukciót és a klinikai genetikát ötvözi. A genetikai vizsgálat kizárhatja a súlyos genetikai rendellenességgel érintett embriók átültetését.

Mesterséges megtermékenyítés előtti vizsgálatok

Asszisztált reprodukciót megelőzően a nő és a férfi célzott kivizsgálása is szükséges:

• Férfiaknál: Ondó laboratóriumi vizsgálata, kóros spermakép esetén hormonvizsgálatok és genetikai vizsgálatok.
• Nőknél: Nőgyógyászati vizsgálat, hormonvizsgálat (FSH, LH, ösztrogén, progeszteron, tesztoszteron, prolaktin, TSH, AMH), belső nemi szervek vizsgálata, petevezeték átjárhatósági és méhüregi vizsgálat.
• Mindkét félnél: Fertőző betegségek szűrése kötelező.

Kockázatok és mellékhatások

Mesterséges megtermékenyítés esetén nagyobb a többes terhesség kockázata. Ez még inkább megterheli az anyai szervezetet, számos terhességi és szülési komplikációval fenyeget, ezért különös odafigyelést igényel. Ha túl sok embrió fogan meg, rontják egymás túlélési esélyeit - ilyen esetben lehetőség van arra, hogy egy vagy több embriót eltávolítsanak, így javítva a többi esélyét.

A mesterséges megtermékenyítéssel létrejött terhesség esetén nagyobb a vetélés vagy abortusz valószínűsége, mint spontán terhesség esetén. Emellett az eljárás a méhen kívüli terhesség esélyét is növeli kismértékben.

Fontos tudni a petefészek-túlstimulálási szindrómáról is, mint lehetséges mellékhatásról. Ritka esetben a szervezet túlzott mértékben reagál a hormonokra, és ennek következtében a vártnál több tüsző kezd megnagyobbodni.

Magyarországi helyzet és sikerráták

Magyarországon a meddőségi kezelés ingyenes: inszeminációból hat alkalmat, míg a lombikbébi-eljárásból öt alkalmat áll a társadalombiztosító (egy gyermek születését követően pedig további négyet). Emellett a kezeléshez szükséges gyógyszerek is ingyenesen hozzáférhetőek. Az állami támogatás azonban csak akkor vehető igénybe, ha a kezelés még a nő 45. életéve betöltése előtt megkezdődik.

2022 nyarától csak az állami meddőségi klinikákon kezelhetők az erre jogosult nők. A meddőségi kivizsgálásokra továbbra is van lehetőség magánintézményekben, de ezeken a helyeken már nem végeznek meddőségi beavatkozásokat.

Magyarországon a meddőségi kezelések eredményességéről rendelkezésünkre állnak hivatalos adatok: 2017 és 2019 között az évente elvégzett asszisztált reprodukciók kb. 20 százalékából született gyermek, 2020-ban ez 17,9% volt, 2021-ben pedig 16,6%.

A sikerráták országonként, klinikánként és orvosonként is eltérőek. Az inszemináció sikeressége világszerte 15-17 százalék, a lombikbébi program (IVF) sikerrátája a Magyarországhoz hasonló szabályozással rendelkező országokban 35-40 százalék (ez az embrióbeültetésre számított klinikai terhességek aránya).

A mesterséges megtermékenyítés sikerességét befolyásoló tényezők:

• Életkor: 35 év alatt a legnagyobb a siker valószínűsége (kb. 45%), 35 felett 20-30%, 40 felett 10-15%.
• Petesejt, spermium és embrió minősége.
• Meddőség oka: egyes problémák könnyebben kezelhetők, mint mások.
• Korábbi próbálkozások: ha egy nőnek korábban már volt sikeres terhessége, a siker esélye nagyobb.
• Stimulációs protokoll: az orvos életkor, hormonszintek és egyéb tényezők alapján határozza meg.
• Életmódbeli tényezők: a dohányzás, alkoholfogyasztás, súlyfelesleg és stressz is negatív hatással lehet a kezelésre.

tags: #rendellenes #szamu #megtermekenyitett #petesejt