Amikor a nők a terhesség 20. hete és a születés között elveszítik gyermeküket, azt halvaszületésnek nevezik. Ha a 20. hét előtt elveszítik a babát, azt általában vetélésnek nevezik. Orvosi körökben a terhesség megszakadását a betöltött 24. terhességi hét előtt spontán vetélésnek nevezik. A 24. hét utáni vetélést pedig már szülésnek, tehát halvaszületésnek a terhesség 24. hete utáni, már nem élő magzat világra hozatala. A terhesség 12. hetéig korai, a 13-23. hét között középidős vetélésről beszélünk. A betöltött 24. és 37. terhességi hét között bekövetkező halvaszületés késői, míg a 37. hét utáni terminus halvaszületésnek minősül.
A halvaszületések aggasztóak lehetnek a szülők számára, mivel sokuk normális terhesség alatt következik be. Még akkor is előfordulhatnak halvaszületések, ha az évek során javult a terhesgondozás. Az esetek mintegy harmadában, vagy akár felénél az okok ismeretlenek. A halvaszületések körülbelül egyharmadának okai nem mindig ismertek. Terhesség és szülés szövődményei a halvaszületések közel egyharmadát okozzák. Egy ultrahangvizsgálat során az orvos meghatározhatja a baba szívverését az anyaméhben. Az orvosok általában akkor észlelik a halvaszületést, amikor a baba szíve leáll, ultrahangvizsgálattal.
A halvaszületés típusai és okai
Az orvosok a halvaszületést három típusba sorolják:
- Korai halvaszületés: akkor fordul elő, ha a magzat a terhesség 20. és 27. hete között hal el.
- Késői halvaszületés: akkor fordul elő, ha a magzat a terhesség 28. és 36. hete között hal el. Az esetek körülbelül fele a 28. terhességi hét után jelentkezik; ez esetben késői halvaszületésről beszélünk, mely nagyobb eséllyel előzhető meg. Szakirodalmi adatok szerint a perinatalis halálozás mintegy 50%-át teszi ki a késői magzati halálozás.
- Term halvaszületés: akkor fordul elő, ha a magzat a terhesség 37. hete után hal el.
Potenciális okok és kockázati tényezők:
- Placenta vagy köldökzsinór problémák: Köldökzsinór problémák körülbelül 1 halvaszületésből 10-et okozhatnak. A túl hosszú köldökzsinór (80 cm-nél hosszabb) nyakra, végtagra vagy törzsre történő hurkolódása a terhesség korábbi szakaszában alakul ki, amikor még a magzat szabadon mozog a méh üregében. A hurkolódott köldökzsinór megfeszülése és a köldökerek összenyomódása a magzatmozgások hatására bármikor bekövetkezhet a terhesség alatt. A terhesség második felében a köldökzsinór hurkolódása miatt a magzat méhen belüli elhalása minden megelőző tünet nélkül is, bármikor bekövetkezhet. Különböző tanulmányok adatai szerint 9-39%-ban a köldökzsinór szövődmény a III. trimeszterben bekövetkező magzati veszteség oka.
- Fertőzések: A magzat, a méhlepény vagy a terhes nő fertőzése halvaszületést okozhat.
- Magas vérnyomás: Bizonyos típusú magas vérnyomás hozzájárulhat a halvaszületéshez.
- Veleszületett fogyatékosság: Ezek is okozhatnak halvaszületést.
- Rossz életmód: A dohányzás, túlsúly vagy elhízás, valamint az alacsonyabb szocioökonómiai státusz mind hozzájárulhat a kockázathoz. Kétségtelen, hogy a dohányzásról rendkívül nehéz leszokni, de a születendő gyermek egészsége, fejlődése, illetve a halvaszületés elkerülése miatt óriási jelentősége van a füstmentességnek.
- Idős anyai életkor: A 35 éves kor felett babát vállalók veszélyeztetettebbek.
- Cukorbetegség: Azok a nők, akik már a várandósságuk előtt is cukorbetegséggel küzdöttek, nagyobb kockázattal néznek szembe.
- Túlhordás: A túlhordás - mivel a méhlepény kilenc hónap után már nem tudja olyan hatékonyan ellátni a feladatát - a halvaszületés kockázatát is növeli.
- Antifoszfolipid-szindróma: Az antifoszfolipid-szindróma a magzati elhalás ritka oka, de felismerése és kezelése kulcsfontosságú.
Figyelmeztető jelek és teendők
A halvaszületésnek általában nincsenek figyelmeztető jelei. A hüvelyi vérzés, különösen a terhesség második felében, a baba problémájára utalhat. Ha a nők vérzést szenvednek, azonnal forduljanak orvoshoz. A magzat mozgásának megváltozása, illetve a baba csökkenő aktivitása is problémákra utalhat. Jelezhet például fejlődési rendellenességet, fogyatékosságot, vagy akár a halvaszületés veszélyét is előrevetítheti. A kismamák közül sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, milyen fontos a magzat mozgásának figyelemmel követése - ha érzékelnek is bármiféle változást, gyakran egyáltalán nem, vagy csak túl későn fordulnak orvoshoz. A terhesség 28. hetében vagy azt követően forduljon azonnal orvoshoz, ha a magzat kevesebbet mozog, vagy ha a mozgásmintázata megváltozik.
Fontos, hogy minden kismama rendszeresen keresse fel nőgyógyászát, hiszen a vizsgálatok során kiderül, ha a baba nem fejlődik megfelelően. Ez pedig számos problémát előrejelezhet, például komoly betegségeket vagy akár a halvaszületés veszélyét is.
A magzatvíz szerepe és a szivárgás jelei
A terhesség harmadik trimesztere a baba hízásának ideje és persze annak, hogy a család felkészüljön a fogadására. A magzatvíz elfolyása a baba érkezését jelenti, de mi a helyzet a szivárgással? Miből lehet tudni, hogy a cseppek magzatvíz alapúak? A magzatvíz távozása nem nagyon keverhető össze mással. Ahogyan azt a filmekben is láthattuk, ilyenkor hirtelen és egyszerre távozik mintegy 1 liternyi folyadék.
Mire figyeljünk?
- Sárgás, vízszerű, szúrós szagú váladék: A terhesség harmadik trimeszterében a baba és a méh már akkora területet foglal el a pocakban, hogy a többi szervnek nem sok jut. Ennek megfelelően a húgyhólyag is kisebb helyre szorul, sűrűbben kell a toalettet látogatni, és nyomás hatására nem ritka a vizeletszivárgás sem.
- Szagos, sűrű, sárgás/fehéres váladék: Ha a váladék szaga rossz lesz, esetleg állaga sűrűbb, a színe sárgás, fehéres, akkor fertőzésről lehet szó, és mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni. A terhesség során sajnos a hüvelyi fertőzéseknek is jobban ki van téve az anyuka, hiszen immunrendszere visszafogottan üzemel. Ráadásul a hüvelyi, felszállóvá váló fertőzések felelnek a vetélések és koraszülések mintegy 70%-áért, vagyis az ilyesmit komolyan kell venni.
- Víztiszta, édeskés illatú foltok: Víztiszta, édeskés illatú foltok esetében, melyeknek nincsen színe, ám illata enyhén édeskés, ráadásul vizes hatásúak, magzatvíz szivárgás állhat a háttérben - ezzel is fel kell keresni a kezelőorvost! Ha a magzatvíz szivárog, az azt jelenti, hogy a magzatburok megrepedt. Ez akkor is lehetséges, ha a méhszáj teljesen zárt. Ilyen esetekben mindenképpen értesíteni kell az orvost. Pánikra most sincsen semmi ok, a baba nincs veszélyben, de szükséges lehet néhány óvintézkedés.
Megelőzés
Mint olyan sok esetben, most is a megelőzéssel lehet a leghatékonyabban védekezni az ilyen gondok ellen. Ehhez a szervezet megfelelő tápanyag-ellátottsága kell, mely magában foglalja a cink és a réz bevitelét is, megemelt mennyiségben. Ezek az anyagok ugyanis a szervezetben antivirális, antibakteriális és fungicid, vagyis gombaellenes módon viselkednek, segítenek megelőzni a fertőzések kialakulását és felszállóvá válását. A leghatékonyabban akkor képesek hasznosulni, ha szerves formában (cink-citrát, réz-glükonát) vannak jelen egy komplex készítményben, hiszen az egyes anyagok segítik mások hasznosulását.
Alvási szokások és halvaszületés
Egy frissen publikált vizsgálat szerint akár két és félszeresre is növekedhet a magzat harmadik trimeszteri méhen belüli elhalásának kockázata azoknál a terheseknél, akik hanyatt fekve alszanak. Az új-zélandi Aucklandi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Intézetének kutatói a 28. gestatiós hetet követően intrauterin elhalt magzatok esetében keresték a méhen belüli elhalás és a terhes anya alvási szokásainak esetleges összefüggéseit. Kimutatható volt, hogy a hátukon alvó terheseknél 2,54-szer, a jobb oldalon alvóknál pedig 1,74-szer nagyobb eséllyel következett be a magzat méhen belüli elhalása, mint azoknál, akik a bal oldalukon fekve aludtak. Abszolút értékben a halvaszülési arány a bal oldalon alvók körében 1,96/1000, a nem bal oldalon alvók körében 3,93/1000 szülés volt.
Az adatok emellett arra is rámutattak, hogy a méhen belüli elhalás esélye 2,28-szor nagyobb volt azoknál, akik csak legfeljebb egyszer mentek ki éjjel a mosdóba, szemben azokkal, akik egynél többször, illetve 2,04-szer nagyobb eséllyel következett be elhalás azoknál, akik napközben aludtak, mint azoknál, akik nem. Ausztráliában 2019 elejétől külön kampány keretében is figyelmeztetik majd a kismamákat a veszélyre.
Bár részben logikus orvosi magyarázat is adható a közleményben leírtakra (hanyatt fekve a nagy terhes méh a vena cava inferiort és részben az aortát komplrimálva vena cava inferior szindrómát, csökkent anyai perctérfogatot és uterinális, illetve lepényi hypoperfúziót okoz), az eredmények egy részénél fordított logikai kapcsolat is elképzelhető: nem a ritkább éjszakai felkelés okoz magzati elhalást, hanem az elhalt magzat miatti magzatmozgás-csökkenés eredményezi a ritkább éjszakai ébredést. Mindazonáltal a további vizsgálatok feltétlen indokoltak, hiszen amennyiben ezek alátámasztják az első eredményeket, könnyen megvalósítható a terhesek inkább bal oldalon fekve történő alvásra biztatása.
Teendők halvaszületés esetén
Az orvosok általában sok lehetőséget kínálnak a baba megszületésére, ha a szülés előtt meghal. Az orvos általában megvárja, hogy a nő szüljön. Holtanszületés esetén a nők különleges rendelkezéseket kérhetnek a baba megszületése előtt. Tartalmazhat egy privát szobát vagy egy olyan szobát, amely távol van más terhes nőktől, akik gyermeket szülnek. A nők láthatják a babát, nevet adhatnak neki stb. A többi szüléshez hasonlóan a nők is tapasztalhatnak melltágulást, depressziót, kellemetlen érzést egy epiziotómia, és egyéb halvaszületést követő problémák.
A halvaszületés érzelmileg nyomasztó lehet. Egy képzett tanácsadó, pszichiáter vagy pszichológus segíthet a nőknek és családjaiknak a nehéz idők leküzdésében. A nők bűntudatot érezhetnek. Nem szabad elfelejteniük, hogy ritkán felelősek a halvaszületésekért. Általában mély gyászban, haragban és zavarodottságban vannak. A baba halála a házasságot is érintheti. A gyászoló család első hallásra megkérdőjelezi ennek értékét, mivel ily módon már nem védhető ki a várt gyermek elvesztése, az ilyenfajta vizsgálódás elősegítheti a történtek érzelmi lezárását és a talpra állást, különösen akkor, ha a halvaszületés oka azonosítható. Zelena András egyetemi adjunktus szerint csak az a gyász válik szeretetteljes, bár kétségkívül fájdalomterhes emlékezéssé, amellyel foglalkoznak.
Kivizsgálás és utókezelés
Az orvosoknak ismerniük kell a halvaszületés okát, hogy segítsenek a szülőknek a gyász folyamatában. A halvaszületés mögött esetlegesen meghúzódó okok kivizsgálásának fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. Jelenleg nincs egységes szemlélet a magzati halálozás kivizsgálására. Az esetek többségében a kórelőzmény felvétele, fizikális vizsgálat, perinatalis boncolás és kariotipizálás ajánlott. Egyetlen esetben sem szabad eltekinteni a fetomaternalis vérzés vizsgálatától (Kleihauer-Betke-teszt) és az antitestszűréstől. Halvaszületést követően minden esetben szükséges a kariotípus vizsgálata, mivel az esetek 6-12%-ában kóros eredmény születik. Az erre vonatkozó információ pontosabb iránymutatással szolgál az ismétlődési kockázattal kapcsolatban.
A fizikai felépülés sok tényezőtől függ, azonban általában hat-nyolc hétig tart. A méhlepény-szülés aktiválja a női tejtermelő hormonokat. Noha gyakran mondják a nőknek, hogy várjanak egy évet az újabb terhességgel, nincs sok alapja ennek a tanácsnak. „Ahogy megkaptak minden információt arról, miért halt meg a babájuk, már a saját döntésük, hogy lelkileg mikor állnak készen a következő várandósságra” - magyarázta egy kutató. A halvaszületett nőknél nagyobb a kockázata annak, hogy újabb születést szüljenek. Ennek ellenére a nők a halvaszületést követően teherbe eshetnek, és egészséges baba születhet. Végezzen kivizsgálást, mielőtt újra teherbe esnek.
Szakmai gondatlanság és jogi felelősség
A halvaszületések mintegy felénél sosem derül fény a kiváltó okokra, az esetek harmadánál viszont kimutatható a terhesség alatt és a szülés során fennálló gondatlanság szerepe.
Egy konkrét eset alapján: fiatal házasok, akiknél mesterséges úton sikerült a terhesség, veszélyeztetett terhesek voltak pajzsmirigybetegség és terhességi toxémia veszélye miatt. A terhesség 33. hetében végzett UH vizsgálat mindent rendben talált. A szülés várható időpontja előtt egy héttel kórházi felvételt írtak elő. Az 5. napon az anya jelezte, hogy nem érez magzatmozgást. CTG vizsgálatot végeztek és megállapították, hogy a magzat méhen belül meghalt. Spontán hüvelyi szülés útján megszületett az egyébként korának megfelelően fejlett, egészséges, halott leánymagzat, akinek a nyakára ötszörösen rá volt tekeredve az extrém hosszú (120 cm) köldökzsinór. A halál oka: méhen belüli fulladás volt.
A peres eljárás során a bíróság négy szakértői intézettől szerzett be igazságügyi orvosszakértői véleményt. Szakirodalmi adat, hogy a 20. és a 42. terhességi hét között a köldökzsinór egyszeres, vagy többszörös nyakra történő hurkolódása a terhességek 6-29%-ában fordul elő. Az esetek 80%-ában a szövődmény teljesen tünetmentes, és szüléskor csak mellékletként kerül felismerésre. Az is ismert adat, hogy a nyakra történő hurkolódás következtében a köldökzsinór bármikor megfeszülhet, és a benne futó érképletek összenyomódása következtében a magzat oxigénellátása zavart szenvedhet, illetve megszűnhet. Különböző tanulmányok adatai szerint 9-39%-ban a köldökzsinór szövődmény a III. trimeszterben bekövetkező magzati veszteség oka.
Az igazságügyi orvosszakértők megállapították, hogy a 36-37. terhességi héten javasolt UH vizsgálat elvégzésének célja többek között a magzat méhen belüli állapotának és a köldökzsinór helyzetének ellenőrzése. UH vizsgálattal 30-33%-ban, színkódolt Doppler technikával pedig az esetek 70-75%-ában ki lehet mutatni a köldökzsinór szövődményt. Amennyiben elvégzik a 36-37. heti UH vizsgálatot, azon látható lehetett volna a köldökzsinór nyakra tekeredése, és ezt követően flowmetriás vizsgálat elvégzése is indokolt lett volna.
A Legfelsőbb Bíróság osztva a fenti jogi álláspontot, közbenső ítéletben megállapította az alperes teljes kártérítési felelősségét. Az alperesnek a kártérítő felelősség alóli kimentéséhez szükséges legnagyobb gondossága és körültekintése akkor állapítható meg, ha bizonyított, hogy elvégzett minden olyan vizsgálatot, amelynek eredményei alapján alappal dönthet a relatív indikációk tekintetében a császármetszés elrendelésének szükségességéről, illetőleg annak elvetéséről. Az adott esetben az alperes felelősségét azok a mulasztások alapozzák meg (UH vizsgálat és flowmetriás vizsgálat elmulasztása), amelyek a megalapozott döntéshozatal (választás) feltételeit nem teremtették meg.