A vércsoport-hovatartozás egyik legfontosabb szerepe vérátömlesztésnél (transzfúzió) van. Ha a vért kapó személy (recipiens) savója/plazmája ellenanyagot tartalmaz a véradó (donor) valamely antigénjével szemben, akkor a beteg transzfúziós szövődményt szenvedhet. Ez a szövődmény egy betegségi állapot, mely súlyos esetben halálhoz is lehet. A két legfontosabb vércsoport-rendszer az AB0 és az Rh/D. Ezeknek a csoportosításoknak az alapja a vörösvértestek felszínén megtalálható különböző vércsoport antigének. Ezeket a sejtfelszíni molekulákat képes megkülönböztetni immunrendszerünk, ezért vérátömlesztésnél nagy jelentősége van, hogy a vért kapó személy, vagyis a recipiens, valamint a véradó, vagyis a donor milyen vércsoportba tartozik. Ha a vérátömlesztés (transzfúzió) során ez nem lenne szem előtt tartva, akkor az súlyos, akár halálos szövődményekhez is vezethet.
A vércsoport vizsgálata elsősorban műtét előtt álló személyek esetében fontos, mivel előfordulhat, hogy a beavatkozás során a vesztett vért pótolni kell. A vércsoport-antigének öröklött tulajdonságok, az élet során nem változnak, azt hihetnénk, az élet során elég azt egyszer meghatározni. Az ismételt vizsgálatok nem is arra irányulnak, változott-e valakinek a vércsoportja az előző vizsgálat óta, hanem arra, hogy nem termelődött-e ez idő alatt antitestje. A betegek és terhesek között a szövődményt, illetve újszülöttkori hemolítikus betegséget okozni képes ellenanyagok előfordulási gyakorisága 1-2% körül van.
A vérvételt megelőzően vizet lehet és ajánlott is fogyasztani bőségesen, hiszen ez nagyban könnyíti a mintavételt és egyúttal minimalizálja az ezzel járó kellemetlenségeket. A vérvétel általában karon, a könyökhajlatban található vénából történik. Szakápolónk először vénás érelszorítót helyez a végtagra, hogy az erek kitáguljanak, és jobban láthatóvá váljanak. Ezután fertőtleníti a mintavétel helyét, majd steril tűvel apró szúrást ejt. A tű végére kis csövet helyez, melybe a minta kerül. A mintavétel befejeztével óvatosan eltávolítja a tűt és steril gézt szorít a szúrás helyére.
A terhesség alatti vizsgálatok
Amikor egy nő sejteni kezdi, hogy kisbabát vár, majd terhességi teszttel alá is támasztja a gyanúját, jön a következő kérdés: Hogyan tovább? Nőgyógyászhoz kell menni? Vagy vérvételre? Mikor kell a védőnőt felkeresni? Vagy ő keres engem? Hirtelen azt sem tudja az ember, hogyan is induljon el, csak a barátnők és a kollégák korábbról felrémlő beszélgetéseire emlékszünk. De hát kit kérdezzünk meg?
Az első trimeszter (1-12. hét)
A terhesség kilenc hónapját szokás három harmadra (úgynevezett trimeszterre bontani): az első harmad az 1-12. hét eseményeit foglalja magába. Ebben az időszakban a legelső „vizsgálatnak” az otthon elvégzett terhességi gyorsteszt minősül: a menzesz várt napjának késése esetén a reggeli első vizeletből végezhető el. Alapja, hogy a méhbe beágyazódott embrió kezdetleges méhlepénye termel egy bizonyos HCG (human choriogonadotropin) nevű hormont, melynek emelkedett mennyiségben való jelenléte a terhességi gyorsteszt segítségével kimutatható. A HCG szintje a beágyazódást követően néhány nappal kezd meredeken emelkedni: mintegy másfél-kétnaponta duplázódik az értéke. Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy hasonlóan magas HCG-értékkel bírhat a méhen kívüli terhesség, illetve bizonyos kórállapotok (pl. petefészekciszták). Éppen ezért a terhesség tényét minden esetben meg kell, hogy erősítse a nőgyógyászati vizsgálat. Nőgyógyászati vizsgálatra érdemes tehát időpontot kérni ilyen esetben.
Az első vizsgálatra általában 5-7 hetesen kerül sor. Ilyenkor nőgyógyászati vizsgálat, és a végső bizonyosságot adó (hüvelyi) ultrahangvizsgálat történik. Amennyiben az ultrahangvizsgálatot nem a szülész-nőgyógyász szakorvos végzi, a lelettel még őt is újra fel kell keresni. Az első találkozás során a leendő édesanya megkapja az úgynevezett terhesgondozási kiskönyvet, mely tartalmazza a várandóssága alatt rá váró vizsgálatok eredményeinek szóló rubrikákat, valamint ide írja a rendszeresen mért paramétereket (pl. testsúly, haskörfogat, vérnyomás stb.) a védőnő, és sok esetben a nőgyógyász is. Ez az a dokumentum, amelyet innentől kezdve érdemes a várandósnak mindig magánál tartania.
A várandósság tényéről érdemes a háziorvost is mihamarabb értesíteni, még akkor is, ha minden normál mederben zajlik, és a várandós aktívan dolgozik. Ő lesz ugyanis az az orvos, aki (szülészorvosi javaslat alapján) táppénzre tudja venni a leendő édesanyát, ha annak bármilyen panasza, problémája jelentkezik a terhessége alatt. A szülészorvos vagy a védőnő minden esedékes vizsgálat előtt felhívja a figyelmet arra, hogy mikor és hol kell a várandósnak megjelennie. A kötelező vizsgálatokhoz a beutalót kiadhatja a szülész szakorvos, de sok esetben csak a háziorvos vagy a területileg illetékes szülész-nőgyógyász jogosult erre.
I. 1. Az orvos tapintással és hüvelyi ultrahang segítségével állapítja meg, hogy terhes vagy, majd vizelet- és vérvizsgálatot, esetleg TORCH-vizsgálatot ("toxoplasma, rubella, cytomegalovirus, herpes genitalis" rövidítése) is végez (ez a magzatkárosító kórokozók szűrése). Ellenőrzi a méh helyzetét és méretét, kenetet vesz a hüvelyi fertőzések megállapítása és rákszűrés céljából. Felveszi az adataidat, rögzíti a családban előforduló betegségeket, valamint az utolsó menstruációd dátumát - nagyon fontos, hogy ezt meg tudd mondani, hiszen ebből számolja ki a szülés várható időpontját. A következő teendőd, hogy ezzel a lelettel felkeresed azt a védőnőt, akihez a lakcímed szerint tartozol. Ennek a terhességed 12. hetéig kell megtörténnie, a szülési segélyre ugyanis csak az jogosult, aki a 12.
Az első trimeszterben mindenképpen szükséges még egy laboratóriumi vizsgálat (vér- és vizelet-mintavétel), melyből a vérkép, a vércsoport, vérkémiai paraméterek, és bizonyos fertőzésekkel szembeni védettség (pl. Hepatitis B), illetve az akut fertőzés fennállásának kizárása (pl. szifilisz) történik. A következő kötelező szűrés a fogászati vizsgálat, ahol megvizsgálják fogainak állapotát, és probléma esetén a lehetőségekhez képest igyekeznek azokat olyan ép állapotba hozni, hogy a terhesség alatti nagymértékű kalciumvesztés és egyéb folyamatok ne vezessenek a fogak nagyfokú károsodásához, pusztulásához.
Körülbelül a 11-13. héten történik az első, genetikai jellegű szűrő ultrahangvizsgálat. Ez kötelező és ingyenes. Ugyanakkor szabadon választható önköltségen ennek a kombinált változata (kombinált genetikai vizsgálat), ahol az ultrahangos vizsgálat eredményeit egy előzetes vérvétel eredményeivel összevetve a leggyakoribb genetikai eltérések jelenlétét vagy hiányát elég nagy biztonsággal meg lehet becsülni. Amennyiben a várandós ezt választja, mindenképpen időpontot kell egyeztetnie a szűrést végző (rendszerint magánjellegű) egészségügyi centrumokkal, hogy a vérvétel és az ultrahangos vizsgálat a kellő időben (10-12. hét) megtörténjenek. A lelettel természetesen az előre egyeztetett időpontban majd a szülész-nőgyógyász szakorvost is fel kell keresni.
Az első trimeszter vége felé, de akár a második trimeszter elején mindenképpen el kell még végeztetni egy belgyógyászati vizsgálatot akkor is, ha a kismamának korábban semmiféle ilyen irányú megbetegedése nem volt. Ennek során a rutin fizikális vizsgálat mellett a kórelőzmény felvétele, valamint EKG-vizsgálat, vérnyomásmérés történik. Felmerülő probléma esetén a belgyógyász a várandóst további kivizsgálásokra irányíthatja, melyhez a beutalót rendszerint a háziorvostól kell kérni. Mint minden korábbi eredményt, a belgyógyászati vizsgálat(ok) leleteit is be kell mutatni a szülész szakorvosnak, hiszen ő az a személy, aki a várandós nő és a méhében fejlődő magzat épségének érdekében döntések sokaságáért felelhet, amely döntéseket a legjobban a legtöbb információ birtokában képes meghozni.
II. A második trimeszter (13-27. hét)
A terhesség második harmadában havonta egy alkalommal történik a védőnővel való találkozás, megbeszélés. Ennek során vérnyomás, pulzusszám, haskörfogat, testsúly, valamint a vizelet általános (tesztcsíkkal történő) vizsgálata történik. Eredményét a védőnő a kiskönyvben rögzíti, valamint ide kerül a soron következő megbeszélés, illetve esedékes vizsgálat időpontjának beírása is.
I. 2. Nőgyógyászod ekkor értékeli ki az előző vizsgálatok eredményeit, vizeletvizsgálatot és vérnyomásmérést végez. Megméri a súlyodat és beutal a 12. heti ultrahangra. A 10-12.
I. 3. terhességi vizsgálat - 11-13. A 11-13 héten egy terhesgondozás javasolt, mely során az ún. I. genetikai UH szűrést végzik el (tarkóredő, orrcsont vizsgálata, magzat mérése, stb.).
I. 5. terhességi vizsgálat - 18-22. Genetikai ultrahang vizsgálat történik - célja a major anatómiai rendellenességek kiszűrése. Vidd magaddal a párodat is, hogy ketten gyönyörködhessetek babátok rugdalózásaiban, bokszolásaiban, bukfenceiben, vagy bármilyen produkcióban, amit csak bemutat a kamera előtt. A baba mérete alapján az orvos megerősítheti, vagy éppen igazíthat a születés feltételezett dátumán. Vizeletvizsgálat, vérnyomás- és testsúlymérés történik, az orvos ellenőrzi a baba méreteit, hüvelyváladék tenyésztést végez.
A 18-20. héten történik a magzat második szűrő jellegű ultrahangvizsgálata. A második trimeszterben (kb. 24-26. héten) kerül sor az édesanyákra váró úgynevezett cukorterheléses vizsgálatra. Ennek során a laboratóriumba éhgyomorra érkezve meghatározott töménységű cukoroldat elfogyasztása után rendszeres időközönként történik a vérvétel (rendszerint 0., 60., 120. percben). A teszt eredménye alapján megállapítható, hogy a terhességgel járó hormonális és egyéb hatásokra változott-e valami a szervezet szénhidrátháztartásában, tehát fenyegeti-e a kismamát (vagy netán már fel is lépett) a terhességi (gesztációs) cukorbetegség. Ennek felismerése azért fontos, mert időben észlelve enyhébb esetben életmódbeli (diétás) változtatásokkal, súlyosabb esetben egyéb módszerekkel sokat tehetünk a kórállapot anyát és magzatot fenyegető szövődményeinek elkerüléséért.
Mindezeken túl, ebben a trimeszterben is esedékes egy újabb laboratóriumi vizsgálat (vér- és vizelet-mintavétel). Eredménye elárulja, fellépett-e a terhesnél vérszegénység (szinte minden esetben igen, legalább enyhe formában), illetve hogy ennek mértéke igényel-e beavatkozást (pl. vaskészítmény vagy vitaminok szedését). A fenti vizsgálatok eredményeivel történik a szülész-nőgyógyász szakorvossal a konzultáció, mindig az előre megbeszéltek szerint.
III. A harmadik trimeszter (28-40. hét)
Innentől kezdve igencsak felgyorsulnak az események, sűrűsödnek az esedékes vizsgálatok is. Általában a terhesség vége felé a védőnői látogatások kéthetente válnak esedékessé.
I. 6. terhességi vizsgálat - 24. Ezen a héten történik a terheléses vércukorvizsgálat.
I. 7. terhességi vizsgálat - 26. Orvosod vizelet- és méhszájvizsgálatot végez, megméri a vérnyomásod és a testsúlyod, ellenőrzi a magzat szívhangját.
I. 8. terhességi vizsgálat - 30. Újabb vizeletvizsgálat és vérnyomás-, testsúlymérés történik, ellenőrzik a méhszájadat és a baba szívhangját.
I. 9. terhességi vizsgálat - 32. Ezen a héten újabb, fontos ultrahangvizsgálaton kell részt venned.
I. 10. terhességi vizsgálat - 33. Vizeletvizsgálaton, súly- és vérnyomásmérésen kell részt venned, valamint ellenőrzik az általános fizikai állapotodat is.
A 30-32. héten ismét egy ultrahangvizsgálat vár a kismamákra: ennek során a fejlődő magzat méreteit, a magzatvíz mennyiségét, a méhlepény működését, áramlását, és néhány egyéb, fontos paramétert vizsgálnak. Sok esetben a vizsgálat kiegészül a Doppler-elven működő áramlásvizsgálattal, amikor a méhet ellátó artériákat, illetve a köldökzsinórban futó artéria véráramlását figyelik meg.
A terminushoz közeledve újabb laboratóriumi vizsgálat következik, melyben ismét vérkép, egyéb paraméterek (pl. vörösvértest-ellenanyag), vizelet vizsgálata történik. A vércsoportvizsgálat és a vörösvértest elleni ellenanyag vizsgálat azért nagyon fontos, mert bizonyos esetekben anyai-magzati vércsoport-összeférhetetlenség áll fenn, s erre még a szülés előtt fel kell készülni. (Rh-negatív anyai vércsoport esetén a szülés előtt úgynevezett antiD-oltást kapnak a nők, amely megakadályozza, hogy az anyai keringésbe bejutó magzati vörösvértestek beindítsák az anya immunrendszerének „támadását”.)
A soron következő nőgyógyászati vizsgálat, megbeszélés során az addigi leletek átbeszélése, magzati szívhanghallgatás, esetleg a méhszáj státuszának ellenőrzése történik.
I. 4. terhességi vizsgálat - 16.
I. 11. terhességi vizsgálat - 36. Innentől kezdve minden héten el kell menned CTG-vizsgálatra, mely során a magzat szívműködését és a méhösszehúzódásaidat mérik és rögzítik. Ekkor derülhet fény a méhlepény elváltozásaira, ha vannak ilyenek, és a babád állapota is szépen ellenőrizhető a szívhangok alapján. Az a jó, minél többet mozog a vizsgálat alatt - arra fognak kérni, hogy helyezkedj el olyan pózban, amiben ő is mocorogni szokott, vagy csinálj olyasmit, amire már általában mozgolódással, rugdalózással reagál. A vizsgálat végén kapsz egy kinyomtatott, hosszú papírt, amire a babád szívműködését rögzítették a vizsgálat elejétől a végéig.
I. 12. terhességi vizsgálat - 37. Vizeletvizsgálaton, súly- és vérnyomásmérésen, CTG vagy NST vizsgálaton kell részt venned. A CTG és az NST nagyon hasonló, az NST vizsgálat során a baba szívműködésén kívül még a mozgását is mérik és rögzítik.
I. 13. terhességi vizsgálat - 38. Vizeletvizsgálat, súly- és vérnyomásmérés, CTG vagy NST vizsgálat. Ezen a héten történik az utolsó ultrahangvizsgálat is: orvosod megvizsgálja a magzat méretét, fekvését, a placenta állapotát, a magzatvíz mennyiségét. Ha farfekvéses a baba, akkor a 37-38. héten meg lehet próbálkozni külsőleg a megfordításával, de egyáltalán nem veszélytelen. Hirtelen lepényleválás, magzati oxigénhiány, magzati elhalás is előfordulhat. Szigorúan szülőszobán végezhető, felkészülve az esetleges azonnali császármetszésre. Sajnos az esetek kb. 50%-ában sikertelen.
I. 14. terhességi vizsgálat - 39.
I. 15. terhességi vizsgálat - 40. Ha minden a papírforma szerint történik, ezen a héten indul meg a szülés.
I. 16. terhességi vizsgálat - 41. Ha a szülés még ekkor sem indul meg, akkor be kell feküdnöd a kórházba. Oxitocin terheléses tesztet, NST-t, ASK-t, ultrahang- és flowmetria vizsgálatot végeznek rajtad. A flowmetria során a magzat vérellátását, a méhlepényed működését ellenőrzik Doppler ultrahang készülék segítségével. Ha még ekkor sem akar magától kibújni a baba, akkor általában a szülés várható időpontjától számított 7.
A 35-36. héten jó esetben tesztelni fognak Streptococcus B-re: ez olyan baktérium, ami a terhes nők egynegyedénél jelen van az emésztőrendszerben, ha szüléskor nagyobb mennyiségben vannak jelen a hüvelyben, ez tovább szaporodva megfertőzheti a méhet, a magzatvizet, a húgyutakat, de a császármetszés helyét is. Ráadásul a magzat, ahogy áthalad a szülőcsatornán, a baktériumokat belélegezheti vagy lenyelheti. A pozitívra tesztelt nők intravénásan antibiotikumot kapnak a szülés alatt, ezzel jelentősen lecsökkentve a fertőzés elterjedésének és továbbadásának esélyét. Fontos: ha orvosod nem mondja magától, kérd meg te, hogy végezze el a tesztet. Nem kötelező a szűrés, így egyes nőgyógyászok nem végzik el külön kérés nélkül!
A Vércsoportok jelentősége Japánban
A terhesség és a vércsoportrendszer összefüggéseiről részletesen
A vércsoportoknak a terhesség során is komoly jelentőségük lehet. Ha az anya vörösvérsejtjei nem hordoznak egy bizonyos antigént, amely viszont, az apától öröklötten, jelen van a magzati sejteken, az anya immunrendszere ellenanyagot termelhet a gyerek vörösvérsejtjeivel szemben. Az ennek következtében létrejött újszülöttkori hemolítikus betegség különböző súlyosságú lehet. Újszülöttkori hemolítikus betegséget leggyakrabban az Rh rendszer antigénjei/antitestjei okozzák. Az Rh rendszeren belül az ú.n. D antigénnek van a legnagyobb jelentősége. Az Rh negatív (D negatív) anyák Rh pozitív (D pozitív) gyermekeinél a legvalószínűbb, hogy az anyai antitestek megbetegíthetik a magzatot.
tags: #vercsoport #papir #kismama