A vesemedence a vese belső része, ahol összegyűlik a vizelet, majd onnan a húgyvezetéken keresztül a húgyhólyagba jut. A vesemedence-tágulat többnyire egy elfolyási akadály következtében alakul ki: az idézi elő, ha a vesemedence és a húgyvezeték találkozásánál vagy a húgyvezetéken egyéb helyen szűkület van. A veseüregrendszeri tágulatot ultrahang vizsgálattal lehet kimutatni. Ez történhet már magzati korban, a születést követő 6 hetes szűrővizsgálaton vagy később bármely életkorban is, például egy húgyúti fertőzés okát keresve. A méhen belül ultrahanggal észlelt tágulat mértékének pontos meghatározásához folyadékkal megfelelően ellátott szervezetre van szükség, ezért az ultrahang-vizsgálatot célszerű 4-5 napos korban vagy később elvégezni. A legsúlyosabb elváltozásokat természetesen a születés utáni órákban illetve napokban célszerű megvizsgálni.
A vesetágulat, más néven hidronefrózis, olyan állapot, amikor a vesék belső részén található vesemedencék megnagyobbodnak, mert a vizelet nem tud megfelelően elfolyni belőlük. Ez a kóros állapot számos okra vezethető vissza, és a vesetágulat kialakulásában szerepet játszik, hogy a vizeletkiválasztó rendszerben, a vesék szintje alatt keletkező problémák megakadályozzák a vizelet normális, zavartalan elfolyását. A vesetágulat fokozott fertőzésveszéllyel, kőképződéssel és akár daganatképződéssel is járhat.
A vesetágulat okai magzatoknál
A vesemedence-tágulat többnyire egy elfolyási akadály következtében alakul ki: az idézi elő, ha a vesemedence és a húgyvezeték találkozásánál vagy a húgyvezeték hólyagba szájadzásánál, esetleg a húgyvezetéken egyéb helyen szűkület van. A szűkület általában a húgyvezeték vese közeli vagy hólyag közeli szakaszán található. A húgycső billentyű úgy viselkedhet, mint egy kis vitorla: minél jobban erőlködik a baba, hogy vizeljen, az annál jobban nekifeszül a húgycső falának, és csak nehezen, cseppekben ürül kevés vizelet. Ez az alattomos betegség a húgyhólyagot és mindkét vesét tönkreteheti. Előfordulhat, hogy veséből nem egy, hanem két húgyvezeték is továbbítja a vizeletet. Leány magzatban néha azt látjuk, hogy a két vezeték közül az egyik nem a hólyagba, hanem a hüvely nyílása mellett a külvilágba szájadzik (ez állandó vizeletcsepegéssel jár). Ez a rendellenes szájadzású húgyvezeték is beszűkülhet.
Nem mindig egyforma a fejlődés menete a magzat minden szervében. Ha a veseműködés fejlődése előbbre tart, mint az üregrendszer fejlődése, előfordul, hogy a húgyutak nem képesek a termelődő vizelet teljes mennyiségét továbbítani és átmeneti torlódás alakul ki. Ez néhány hónapig, akár fél évig is tarthat, majd spontán rendeződik a helyzet. Tehát a tágulat fokozatosan eltűnik. Ezt az ártalmatlan jelenséget „kezelni” tilos! Előfordulhat, hogy valamennyi ultrahang vizsgálat a szülés előtt ép veséket jelzett, és a későbbi időben mégis vese fejlődési rendellenesség derül ki. Ennek oka az, hogy a szűkület fokozatosan rosszabbodik. Terhesség alatt annyira enyhe fokú, hogy pangás még nincs.
Diagnózis
A veseüregrendszeri tágulatot ultrahang vizsgálattal lehet kimutatni.
“Veseüregrendszeri tágulat esetén a legfontosabb adat, melynek alapján a további teendők meghatározhatók, a veseállomány vastagsága” - magyarázza dr. Máttyus István gyermeknephrológus. “Amennyiben a veseállomány normális vastagságú és a tágulat nagyon enyhe fokú, úgy további teendő nincs is. Ha a tágulat kifejezettebb, de a veseállomány tömege kielégítő, ez még nem befolyásolja a vese működését.
Vékony veseállomány esetén a tágulat kifejezett - ilyenkor izotópos vizsgálatot végeznek annak eldöntésére, szükség van-e műtéti korrekcióra. Ehhez a vizsgálathoz vénásan egy minimálisan sugárzó anyagot adnak be a babának, melyet gamma kamera segítségével követnek. Így meghatározható a vesék egymáshoz viszonyított teljesítőképessége és az is, milyen sebességgel ürül a veséből a vizelet. Az izotópvizsgálat alapján tudnak döntést hozni egy esetleges műtét szükségességéről.
A vesetágulat diagnózisa számos klinikai és képalkotó vizsgálat alkalmazását igényelheti. Beteganamnézis és fizikális vizsgálat: Az orvos először részletesen kikérdezi a beteget az előző és jelenlegi egészségi állapotáról, valamint a tüneteiről. Vérvizsgálatok: Különböző vérvizsgálatok segíthetnek az orvosnak a vesefunkció értékelésében. Ultrahang: Az ultrahangvizsgálat nem invazív és gyakran az elsődleges módszer a vesetágulat észlelésére.
Kezelés
“A nagyon nagy tágulattal születő kisbabáknál szükséges lehet egy azonnal elvégzendő palliatív, azaz ideiglenes megoldást jelentő műtétre. Ilyenkor a kisbaba veséjébe hosszabb időre (több hónapra) egy csövet vezetnek a bőrön át, melyen keresztül a vizelet ürülhet. Amennyiben az izotópvizsgálat alapján a kezelőorvos(ok) úgy dönt(enek), elkerülhetetlen a műtét, egy plasztikai jellegű beavatkozás során kivágják a szűk szakaszt a vesemedencéből és/vagy a húgyvezetékből, ezzel biztosítva a vizelet megfelelő elfolyását. Napjainkban ezt a műtétet többnyire laparoszkóppal végzik.
“A tágulat csökkenése nem rögtön a műtét után következik be. Időre van szükség a változáshoz, ami jó néhány hétbe beletelhet” - magyarázza dr. Máttyus István. Laparoszkópos eljárás esetén a gyermek hasán 3 apró seb fog csak maradni. “A műtét többnyire sikeres: 100-ból legfeljebb 3-4 esetben válhat szükségessé egy újabb beavatkozás valamilyen komplikáció miatt” - mondja megnyugtatóan dr.
A műtétet követően a gyermeknek kórházban kell maradnia - esete és a műtéti technika válogatja, hogy 3 napot vagy akár egy hetet is. A kórházi ellátás során antibiotikummal kezelik a kis beteget. Egy hónappal a beavatkozás után kerül sor az első ultrahangos vizsgálatra, ilyenkor többnyire még nem észrevehető a változás, 2-3 hónap elteltével azonban a tágulat mértéke már mindenképpen csökkenni szokott. Ezt követően egyre ritkábban van szükség ultrahangos ellenőrzésre, gyakran előfordul, hogy az elváltozás teljesen megszűnik.
A komoly pangással járó húgyvezeték-szűkület, húgycső billentyű ellátása műtéti úton történik. A húgyvezeték műtétje során a kóros, szűk szakaszt eltávolítjuk és az egészséges szöveteket plasztikai műtéttel újra egyesítjük. Ha a szűkület a húgyhólyag közelében van, akkor a kitágult, sokszor kanyargóssá vált húgyvezeték végét a hólyagba újra beültetjük. Ezek a plasztikai műtétek a mai modern körülmények: korszerű altatás és korszerű műtéti anyagok használata mellett kiváló eredményekkel járnak, és ha szükséges, már újszülött korban is biztonságosan elvégezhetők. Így a csecsemő egyetlen műtéttel visszanyerheti egészségét.
A vesetágulat kezelése a betegség okától, súlyosságától és az esetleges szövődményektől függ. Az alapvető célok közé tartozik a vizelet normális áramlásának helyreállítása, a vesék egészségének megőrzése és a szövődmények minimalizálása. Hátterületi okok kezelése: Ha a vesetágulat húgyúti elzáródás vagy reflux okozza, az alapbetegség kezelése lehet az első lépés. Gyógyszeres terápia: A kezelés részeként alkalmazhatnak gyógyszereket, amelyek segíthetnek a vizeletáramlás javításában, a gyulladás csökkentésében vagy a vesekőképződés megelőzésében. Sebészeti beavatkozás: Súlyos esetekben, amikor más kezelési módszerek nem hatékonyak, lehet szükség sebészeti beavatkozásra.
4 ok, amiért fájhat a Vese
Ha magzati korban veszik észre a tágulatot és a magzatnak két veséje van, melyek közül csak egy érintett az elváltozásban, a másik vese ép, akkor a baba időben megszülethet. Amikor mindkét vese érintett vagy a magzatnak egy veséje fejlődött ki és azon látható tágulat, akkor bizonyos esetekben a szülés néhány héttel korábbra időzíthető. A válasz: nem! Csak rendkívül ritkán előforduló kórképek speciális eseteiben jöhet ez szóba. Egy-két évtizeddel ezelőtt az orvostudomány törekedett arra, hogy minél előbbi megoldást nyújtva, már a születés előtt kiküszöböljék a rendellenességeket. Tehát nem csak hogy nincs értelme, de igen veszélyes ez az eljárás. Napjainkban ezeket már nem végzik, mert csak rendkívül ritka, mindkét vesét érintő, a magzat életét közvetlenül fenyegető állapotban tartjuk egyáltalán indokoltnak. Az előrehozott szülés rizikója is óriási: a koraszülötteket köztudottan számos veszély fenyegeti. Tudományosan bizonyított, hogy semmilyen előnnyel nem jár, ha a plasztikai műtétet néhány héttel előbb végeznénk; a gyermek élete kerülne veszélybe, s csupáncsak azért, mert bár az egyik veséje ép, a másikat idő előtt terveznék műtéttel gyógyítani.