Nem ritka az az eset manapság, hogy gyermekszülés után egy édesanyát nem tudnak visszavenni a szülés előtti munkakörébe, és másikat sem tudnak ajánlani neki. Ha valaki 4-5-6 évig volt távol a cégtől, nagyon sok változás történhetett a távolléte alatt, így bizony sokaknak csak a munkáltatói felmondás vagy a közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés jut. Ám nagyon fontos, hogy ilyenkor észnél legyünk, s ne hagyjuk veszni azt, ami jár nekünk: ez a végkielégítés a GYES után.
Mikor jár végkielégítés GYES után?
A végkielégítésre való jogosultságnak több összetevője van, nézzük ezeket sorban. Az egyik, hogy a munkaviszonynak a munkáltató felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt kell megszűnnie, vagy azért, mert jogügylet vagy jogszabály rendelkezése alapján a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik. Tehát közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés esetén nem jár automatikusan a végkielégítés GYES után (de természetesen megállapodhatnak a felek arról, hogy ez kifizetésre kerül).
A másik feltétel, hogy a jogviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában meghatározott tartamban (3 év, 5 év, 10 év…) fennálljon. Ennek az időtartamnak a kiszámításánál mindenképpen figyelni kell azon keresőképtelen időszakokra naptári évenként, melyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, mert nem számít bele a munkaviszony hosszába! Természetesen a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (a gyermeke 3 éves koráig) beleszámít ebbe az időtartamba.
A végkielégítésre jogosultság további feltétele, hogy a munkaviszony megszűnésének időpontjában a munkaviszony legalább 3 éve fennálljon. A végkielégítésre jogosító munkaviszony időtartamába nem számít bele az az egybefüggő, legalább harminc napot meghaladó tartam, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság és a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartama.
Amennyiben a munkavállaló munkaviszonyát arra hivatkozva szünteti meg felmondással, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás hátrányos a munkavállalót érintő munkafeltételek szempontjából, jár a végkielégítés. A munkavállaló a felmondás jogát a munkáltató személyében bekövetkezett változás időpontjától számított 30 napon belül gyakorolhatja.
A végkielégítés megállapításához szükséges munkaviszony számításánál nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó időtartamot, amelyre a munkavállaló nem kapott munkabért (pl. a dolgozó 30 napot meghaladóan folyamatosan táppénzen volt). Bele kell viszont számítani a szülési szabadság, a szülői szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (gyes) idejét.
A munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítés fogalmát sokan ismerik, azonban a feltételeivel nem mindenki van tisztában. Közismert, hogy végkielégítés jár a munkavállalónak, ha a munkaviszonyt a munkáltató felmondással szünteti meg. Lényeges azonban, hogy a felmondását a munkáltató mivel indokolta. A munkáltató köteles végkielégítést fizetni akkor is, ha a munkaviszony megszűnésének oka, hogy a munkáltató jogutód nélkül megszűnik. A munkavállaló jogosult a végkielégítésre, ha a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyt. Abban az esetben is jár a végkielégítés, ha a munkáltató azon gazdasági egységét, ahol a munkavállalót alkalmazzák olyan szervezet veszi át, amely nem tartozik a Munka Törvénykönyve alá.
Hogyan számítják ki a végkielégítést?
A végkielégítés mértéke munkaviszonyban töltött évek számától függ:
- legalább három év esetén egyhavi,
- legalább öt év esetén kéthavi,
- legalább tíz év esetén háromhavi,
- legalább tizenöt év esetén négyhavi,
- legalább húsz év esetén öthavi,
- legalább huszonöt év esetén hathavi távolléti díj összege.
Ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnésekor a nyugdíjkorhatárhoz közel van, akkor a törvény magasabb összegű végkielégítést ír elő. A végkielégítés védett korúaknál a munkáltatónál eltöltött 3-9 év munkaviszony esetén további egyhavi, 10-19 év esetén kéthavi, 20 év munkaviszony felett háromhavi bér összegével emelkedik.
Például nagyobb összegű végkielégítést köthetnek ki.
Mikor nem jár a végkielégítés GYES után?
A Munka Törvénykönyve nevesít két olyan felmondási indokot, mely esetén nem jár a végkielégítés. Ezek a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége. Amennyiben tehát nem eme két indoklás szerepel a munkáltatói felmondásban, nem lehet kérdéses, hogy jár a végkielégítés.
Amennyiben azonnali hatályú felmondással szüntetné meg a munkáltató a jogviszonyt, akkor sem jár a végkielégítés, de ennek ugye nagyon szigorú feltétele van.
Nem jár végkielégítés annak a munkavállalónak, aki a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. A munkavállaló abban az esetben sem jogosult végkielégítésre, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségügyi okkal összefüggő képessége, azaz amennyiben a felmondásra a munkavállaló adott okot.
Nem jár végkielégítés továbbá akkor sem, ha a munkaviszony megszüntetésének indoka a munkavállaló magatartásával összefüggő ok, pl. utasítást nem teljesíti, munkájával problémák voltak, munkahelyi közösséget bomlasztja. Nem jár végkielégítés akkor sem, ha a munkavállaló képességei miatt kerül sor a felmondásra, pl. a szükséges kompetenciák, gyakorlat, ismeretek hiánya miatt kerül sor a munkaviszony felmondással történő megszüntetésére.
Azonnali hatályú felmondásnál végkielégítés semmilyen esetben nem jár. Így akár indokolással ellátott azonnali hatályú felmondásnál, akár indokolás nélküli, pl. Bírói döntés alapján a munkáltató végkielégítés-fizetési kötelezettsége csak az. Ha a munkáltató jogszerű felmondásában hivatkozott bizalomvesztés a munkavállaló magatartása miatt következett be, akkor sem illeti meg a munkavállalót végkielégítés.
A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót legalább a felmondási idő felére a munkavégzés alól felmenteni. A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót bérezés illeti meg. Ez azt jelenti, hogy már nem kell bejárnunk dolgozni, de még kapjuk a fizetésünket.
Kölcsönzött munkavállalók és végkielégítés
Végkielégítés jár a kölcsönzött munkavállalónak is azzal, hogy a végkielégítésre való jogosultság megállapításakor a munkaviszonynak az utolsó kikölcsönzés alatti tartamát kell figyelembe venni.
Munkáltatói felmondás indokai és a végkielégítés
A munkáltató felmondása esetén köteles a döntését megindokolni. A felmondás indoka csak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával (pl. rendszeresen késik), képességével (pl. nem eléggé képzett) vagy a munkáltató működésével összefüggő ok (pl. létszámcsökkentés) lehet. Ettől eltérő okból történő felmondás érvénytelen. Az indokolásnak világosnak, valósnak és okszerűnek kell lennie. A felmondásból pontosan ki kell derülnie, hogy miért került sor a munkaviszony megszüntetésére. A felmondás indokának valósnak és okszerűnek kell lennie, ami azt jelenti, hogy ok-okozati összefüggésnek kell fennállni az indok és a felmondás között. Egyértelműen ki kell derülnie, hogy a munkavállaló munkájára a meghatározott ok miatt nincs többé szükség.
Számvitel Gyakorló Feladat: Főkönyvi kivonat elmélete és gyakorlata Nyitástól Zárásig feladatban.
tags: #vegkielegites #szulesi #szabadsag #utan #felmondas