Védőnői szolgáltatás Magyarországon: jogszabályok és feladatok

A védőnői szolgálat Magyarországon több mint százéves múltra tekint vissza, és a gyermek- és családvédelem alapintézményének számít. 2015-ben hungarikummá nyilvánították, mivel az európai ellátórendszerekben nincs ennyire komplex, a lakosság szinte teljes spektrumát érintő prevenciós ellátás, mint a magyar védőnői rendszer. A védőnők munkáját jogszabályok, módszertani útmutatók és szakmai irányítás határozza meg, tevékenységüket önállóan látják el, együttműködve a különböző társszakmák képviselőivel.

A védőnői szolgáltatás célja és feladatai

A települési önkormányzat által fenntartott körzeti védőnői szolgálat (a továbbiakban: szolgálat) célja az egészségügyi alapellátás részeként a családok egészségének megőrzésére, segítésére irányuló preventív tevékenység, valamint a betegség kialakulásának és az egészségromlásnak a megelőzése érdekében végzett egészségnevelés. A védőnő gondozási tevékenységét azon családok körében végzi, ahol várandós és gyermekágyas anya, illetve 0-16 éves korú gyermek él. A szolgálat az egészségügyi főiskolán védőnői diplomát szerzett körzeti védőnőkből áll.

A védőnő feladatai a következők:

• Nővédelem
• Várandós anyák gondozása
• Gyermekágyas anyák gondozása
• 0-6 éves korú gyermekek gondozása
• Tanköteles gyermekek gondozása
• Családgondozás

Részletes feladatok területek szerint:

Nővédelem:

• Közreműködik az egészségnevelésben.
• Tanácsot ad a családtervezéssel kapcsolatban.
• Segíti a nők anyaságra való felkészülését.
• Részt vesz a szűrővizsgálatok szervezésében, elvégzésében.

Várandós anyák gondozása:

A várandós anyák gondozásáról külön jogszabály rendelkezik. A védőnővel a várandósgondozás elején kerül kapcsolatba először a kismama: a szülész-nőgyógyász szakorvostól a várandósság megállapításáról szóló igazolással kell felkeresnie a lakóhely (vagy tartózkodási hely) szerint területileg illetékes védőnőt, aki kiállítja a várandósgondozási könyvet. A védőnői tanácsadáson általában 4-6 hetente kell megjelenni, de minimum 4 alkalommal - koraszülés esetén legalább egy alkalommal -, hogy a kismama jogosult legyen a szülést követően az anyasági támogatásra.

A védőnő a tanácsadások során általában az alábbi vizsgálatokat végzi:

• Testsúly, testmagasság mérése.
• Vérnyomás és pulzus mérése.
• Haskörtérfogat mérése.
• Magzati szívműködés vizsgálata.
• Vizeletvizsgálat.
• Alsó végtag megfigyelése és vizsgálata.
• Általános tanácsadás a terhességgel, babavárással kapcsolatban, válaszadás az anya kérdéseire.

Gyermekágyas és szoptató anyák gondozása:

A védőnő a gyermekágyas, szoptató anyák gondozását mindenkori állapotuknak és szükségleteiknek megfelelően végzi. A védőnő a szülészeti intézetből történő távozást követő 72 órán belül meglátogatja a gyermekágyas anyát, segítséget nyújt és tanácsot ad a szülést követő egészségi állapotra vonatkozóan a szoptatással, a gyermekgondozással, valamint a családtervezéssel összefüggésben felmerülő kérdésekben, továbbá felvilágosítást ad az igénybe vehető szakrendelésekkel kapcsolatban.

0-6 éves korú gyermekek gondozása:

A gyermek megszületését követően a védőnő a gyermekágyas anya felépülését és a gyermek fejlődését kíséri figyelemmel. A kisbaba megszületéséről a kórháztól kap értesítést, így már a hazaengedést követő 48 órában (kivétel a hétvége és munkaszüneti nap) meglátogatja a családot, majd a szülést követő első hat hétben hetente, utána havonta (az anya kívánságára gyakrabban is). A védőnő ilyenkor tanácsot ad az édesanyának a felmerülő feladatokról, problémákról: szoptatás, pelenkázás, öltöztetés, fürdetés, altatás stb.

A védőnői tanácsadáson az édesanyának gyermekével eleinte havonta, később évente kell megjelennie, ezeken kívül az úgynevezett kötelező státuszvizsgálatokon, amelyek csecsemőkorban 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korban esedékesek a szokásos havi méréseken felül.

A védőnő a státuszvizsgálatok alkalmával:

• Megméri a kisbaba súlyát és hosszát; bizonyos életkorokban pedig fejkörfogatot és mellkörfogatot is.
• Megbeszéli az édesanyával a kisbaba fejlődésével, táplálásával, gondozásával kapcsolatos teendőket.
• Ellenőrzi, hogy a baba fejlődése megfelel-e az életkorának.
• A gyermek egyéves kora után a beszéd- és mozgásfejlődéssel, szobatisztasággal kapcsolatos teendőkben, valamint a neveléssel, a közösségbe való szoktatással kapcsolatos problémákban segíthet.

Szűrővizsgálatokra 1 évesen, 18 hónaposan, 2 és 3 éves korban kerül sor.

Tanköteles gyermekek gondozása (6-16 éves kor):

A védőnő feladata az egészséges életmód kialakításához szükséges ismeretek átadása a gyermeket nevelő családoknak. A védőnő mindent megtesz a gyermek zavartalan fejlődésének biztosítása érdekében a fejlődését veszélyeztető tényezők időben történő észlelésével, szűrővizsgálatok végzésével, szükség esetén intézkedéssel. Segítséget nyújt a magatartási zavarok, helytelen szokások, káros szenvedélyek megelőzésében, a serdülőkor problémáinak megoldásában és megszüntetésében, az illetékes szakemberhez történő irányításában. Különös figyelemmel kíséri a környezeti ok miatt veszélyeztetett, valamint a nevelőszülőhöz kihelyezett gyermek fejlődését.

Családgondozás:

A védőnő feladata a gondozott családban előforduló egészségi, mentális és környezeti veszélyeztetettség megelőzése, felismerése.

A védőnői körzet kialakítása és a munkavégzés helye

A védőnő által ellátandó várandós anyák és a 16. életév alatti gondozottak száma lehetőség szerint ne haladja meg a 400 főt. A védőnői körzet kialakításánál figyelembe kell venni a település szerkezetét, a lakosság összetételét, egészségi és szociális helyzetét. A védőnői körzet kialakításánál, a védőnő által ellátandó rendkívüli, illetve időszakos feladatok szervezésénél a megyei (fővárosi) vezető védőnő szakmai iránymutatásait figyelembe kell venni. A védőnő munkaterülete a védőnői körzet, munkahelye az önkormányzat által az anya- és gyermekvédelem céljára biztosított tanácsadó.

A védőnői tevékenység végzési helye:

• A tanácsadóban.
• A családok otthonában.
• Közösségi programokra alkalmas helyen.

A tanácsadó kialakítása és alapfelszerelése:

A tanácsadónak a műszaki előírások figyelembevételével legalább 18 m2 alapterületű, a négyszemközti védőnő-gondozott találkozásra alkalmat adó helyiséggel, várószobával és mellékhelyiségekkel (mosdó, WC) kell rendelkeznie. Jól megközelíthetőnek kell lennie, biztosítani kell a megfelelő fűtést, világítást, valamint a hideg, meleg folyóvizet. Amennyiben több védőnő dolgozik együtt, részükre munkaszobát kell biztosítani.

Az alapfelszerelések közé tartoznak többek között:

A védőnői ellátás szakmai felügyelete és együttműködési kötelezettségek

A védőnő gondozási feladatait önállóan végzi. Az együttműködés - indokolt esetben - a terhesgondozási könyv, gyermek-egészségügyi könyv, valamint az egyéb egészségügyi dokumentációk felhasználásával történik. A gyógykezelésben részesülő személyek esetén a védőnő az orvos rendelkezése szerint jár el. A védőnő és a házi gyermekorvos (háziorvos) gondozással kapcsolatos esetleges szakmai véleménykülönbsége esetén bármely fél kezdeményezésére a háziorvosi szolgálat és a védőnői szolgálat illetékes szakfelügyelője együttesen dönt. A védőnő gondozói tevékenysége során az általa gondozott személyekről az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény 90/A. § (1) bekezdése szerinti adatokat tartalmazó nyilvántartást vezet.

Szűrővizsgálatok:

Az 5/1995. (II. 8.) NM rendelet 1. számú melléklete szerint a védőnő által elvégzendő alap-szűrővizsgálatok a következők:

• Testi fejlődés (súly, hossz, fej- és mell körfogat).
• Pszichomotoros, mentális, szociális fejlődés.
• Érzékszervek működése (látásélesség, színlátás, hallásvizsgálat).
• BCG-heg ellenőrzése.
• Mozgásszervek szűrése (lúdtalp, gerinc-elváltozások).
• Golyvaszűrés.
• Vérnyomásmérés.

Közoktatási intézményekben végzett védőnői feladatok:

Közoktatási intézményben a gyermekek gondozását a védőnő az oktatási intézmény fenntartójával kötött szerződés alapján - külön díjazás ellenében - látja el. Tevékenysége során figyelemmel kíséri az oktatási intézményben tanulók testi, szellemi fejlődését, elvégzi a szűrővizsgálatokat. Segítséget nyújt a krónikus beteg gyermek, valamint a magatartási zavarokkal küzdő gyermek életviteléhez, tanácsot ad, együttműködik a gyermek házi gyermekorvosával, a családdal, pedagógusokkal, pszichológussal, valamint a gyermek lakóhelye szerint illetékes körzeti védőnővel. Előadást tart az egészséggel kapcsolatos alapismeretekről, a családtervezésről, a fogamzásgátlásról és a családi életre való felkészítés kérdéseiről. Kiemelt figyelmet fordít az egészséges életmódra nevelésre, a káros szenvedélyek megelőzésére. Szervez egészségügyi előadásokat, tanfolyamokat, vetélkedőket. Részt vesz az óvodai, iskolai környezet, a testnevelés, a gyógytestnevelés, technikaóra, étkeztetés higiénés feltételeinek kialakításában és ellenőrzésében. Felkérésre szülői értekezleten tájékoztatást ad tevékenységéről, segítséget nyújt a pályaválasztással kapcsolatban, valamint végzi a védőoltások szervezését, nyilvántartását és az ezzel kapcsolatos egészségnevelést.

A védőnői rendszer átalakulása 2023. július 1-től

2023. július 1-jén lépett életbe az a törvénymódosítás, amelynek értelmében a védőnők feletti munkáltatói jogokat többé nem az önkormányzatok fogják gyakorolni, hanem a védőnők ezentúl a megyei irányító kórház alkalmazottai lesznek. A hatósági felügyeletet a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a szakmai irányítást pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság látja majd el. Az iskolai védőnők (mintegy 890 fő) 2024. január 1-jétől kerülnek át a megyei intézményekhez. Az ellátás jogszabályban előírt tárgyi feltételeit az állam a települési önkormányzattal kötött megállapodás útján is biztosíthatja. A törvénymódosítás indoklásában az is szerepet kapott, hogy mivel lakosságközeli ellátásról van szó, a települési önkormányzatok együttműködése továbbra is nélkülözhetetlen. A jogszabályszövegből kitűnik továbbá, hogy a védőnők munka közben a megszokott önkormányzati helyiségekben maradnak.

Az átalakítás hatása a védőnőkre és az önkormányzatokra:

Számos önkormányzat és sok védőnő nem fogadja kitörő lelkesedéssel a módosításokat. Több magyar önkormányzat is jelentős energiát fektetett abba, hogy jól működő védőnői szolgáltatást biztosítson lakosainak. A védőnők feletti munkáltatói jogköröket a jövőben tehát a megyei irányító kórház vezetői fogják gyakorolni. Emiatt hatalmas a bizonytalanság abban, hogy a gyakorlatban ez milyen hatással lesz többezer védőnő munkájára. A korábbi önkormányzati juttatások, mint a szolgálati lakás vagy gépjármű biztosítása, veszélybe kerülhetnek. Az Országos Kórházi Főigazgatóság nyilatkozata szerint a 2023. július 1-jétől integrált védőnők az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti bértáblázat alapján kapják majd az alapbérüket, a pótlékrendszer változtatása nélkül. A munkavégzés helyéül szolgáló ingatlant továbbra is az önkormányzat biztosítja, azonban a szakmai minimumfeltételeket a szolgáltatónak és a munkavégzéshez szükséges feltételeket a munkáltatónak kell biztosítania, amely ez esetben a vármegyei irányító kórház. A béren kívüli juttatások tekintetében az adott intézmény által nyújtott juttatásokat kaphatja a védőnő. A jogszabályi rendelkezések nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az önkormányzat támogassa a védőnőt.

A védőnői szolgáltatás elfogadása és a kötelező oltások

Bár a jogszabályok nem kötelezik a családokat a védőnői ellátás elfogadására, ha valaki mégsem szeretne élni ezzel e lehetőséggel, és a védőnővel nem tudja egyeztetni az elképzeléseit, hivatalosan csak bizonyos keretek között mondhat le erről az alapszolgáltatásról. A védőnői gondozás akkor kezdődik, amikor a várandós kismamát a nőgyógyász szakorvos a védőnőhöz utalja, vagy ha az anya, bár nem rendelkezik a várandósságot igazoló szakorvosi dokumentummal, de igényli a gondozásba vételt. A várandós anya már ekkor megbeszélheti a védőnővel, ha nem igényli a szolgáltatást. Ezt írásba foglalják, a védőnő pedig a Gyermekjóléti Szolgálatnak jelzi az anya döntését, ahol tudomásul veszik azt. Ugyanez az eljárás abban az esetben is, ha már megszületett a kisbaba, és az anya úgy gondolja, hogy nem szeretné, ha a védőnő látogatná. Aláír egy nyilatkozatot arról, hogy nem kéri a gyermek gondozását. A védőnő mindenesetre tájékoztatja az általa nyújtható, nyújtandó szolgáltatásokról, a szűrések, vizsgálatok rendjéről, s hogy mely életkorokban, milyen célból lenne érdemes ezeket elvégezni. Ha az anya nem igényli a szolgáltatást, ezt a döntést a védőnő jelenti a Gyermekjóléti Szolgálat felé.

Nem tesznek azonban engedményt a jogszabályok a kötelező védőoltások tekintetében, amiket közegészségügyi érdekből minden gyermeknek meg kell kapnia, ez alól az érintettek csak kivételes esetben mentesülhetnek. A kötelező védőoltás alóli átmeneti vagy végleges mentességet a kezelőorvos rendelheti el, mérlegelve, hogy a védőoltás előreláthatólag mennyire károsítaná a gyermek egészségét vagy befolyásolná kedvezőtlenül fennálló betegségét. Ha a szülő nem viszi el oltásra a gyermekét, vagy mert valamilyen okból nem akarja beoltatni őt, vagy egyszerűen nemtörődömségből, és ezt a védőnő háromszori írásbeli megkeresése ellenére sem teszi meg, akkor a védőnő köteles az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes intézetének jelenteni az esetet. Az ÁNTSZ határozattal rendeli el a védőoltás beadását. Amennyiben az ÁNTSZ-nek sem sikerül elérni, hogy a gyermek megkapja az oltást, a szülők ellen hatósági eljárás indul.

tags: #vedonok #berezesevel #kapcsolatos #jogszabalyok