A terhesség alatti utazás sok kérdést vethet fel, különösen ami a repülésbiztonságot illeti. Sok terhes nő szeretné folytatni a szokásos rutinját, amely magában foglalhatja a légi utazást is. Fontos azonban megérteni, hogy vannak bizonyos korlátozások és ajánlások, amelyeket figyelembe kell venni, mielőtt felszáll a gépre.
Repülőtéri szkennerek típusai és sugárzásuk
A repülőtereken két fő típusú testszkennerrel találkozhatunk: a régebbi röntgensugaras és az újabb mikrohullámú berendezésekkel. Fontos megkülönböztetni őket, mivel sugárzási szintjük és potenciális kockázatuk eltérő.
Röntgen biztonsági szkennerek
A régi típusú teljestest-szkennerek az utasokat az úgynevezett visszaverődéses röntgen-sugarakkal vizsgálják, hogy észlelje a ruha alá rejtett tárgyakat, például robbanóanyagokat, fegyvereket. Minden olyan alkalommal, mikor az utas áthalad egy ilyen szkenneren, kismértékű sugárzásnak van kitéve. Noha ezek elsődleges célja az utasok biztonságának növelése, egyes szakértők attól tartanak, hogy a berendezés által kibocsátott alacsony ionizált sugárzás növeli a daganatos megbetegedések kockázatát. A világ legtöbb repülőterén már nem ezeket a típusú ellenőrzőkapukat használják, az Európai Unióban már kizárólag a csomagok ellenőrzésére használnak röntgensugárzást. Távolabbi országokba utazva ugyanakkor előfordulhat, hogy némely reptéren még ezen az elven működő biztonsági átvilágítás van használatban.
Egy visszaverődéssel működő röntgen szkennerből származó effektív sugárdózis az utazókra nézve körülbelül 0,05 μSv és 0,1 μSv terhelést jelent, amely kevesebb, mint két perc repülőútnak felel meg utazómagasságon. Az Johns Hopkins Egyetem 2010-es tanulmánya szerint a háttérszkennerekből származó sugárdózis két vizsgálat esetén körülbelül 0,05 mikrosievert (μSv). Két vizsgálat naponta (0,05 × 2 = 0,1 μSv) 180 napos terhességi időszakra 0,1 μSv × 180 nap = 18 μSv terhelést jelent. Összehasonlításképpen, a normál, mindennapi háttérsugárzás dózisa körülbelül 10 μSv naponta, egy mellkasröntgen pedig körülbelül 100 μSv. A szkennerek által kibocsátott röntgensugarak a test egészében elnyelődnek, a dózisok rendkívül alacsonyak, a testfelülethez (bordák, bőr stb.) közelebb eső területeken magasabbak. A mélyebb belső szervek (gyomor, tüdő, máj stb.) dózisai körülbelül egynegyede (25%) a bőr átlagos dózisának.
Bár a röntgensugárzás potenciálisan egészségkárosító, ehhez olyan gyakori átvilágításra lenne szükség, amely a való életben ritkán valósul meg, évi egy-két repülőút nem ad okot aggodalomra. Annak kockázata, hogy a röntgenátvilágítás által okozott expozíciótól haljon meg valaki daganatos betegségben, egy a 10 millióhoz, állítja a Columbia University Medical Center radiológia kutatás központjának igazgatója, David J. Brenner. Ez a kockázat egyéni szinten ugyan alacsony, ám szélesebb, közegészségügyi szempontból már nem elhanyagolható, éppen ezért cserélték le az elmúlt években a világ főbb repülőterein a korábbi berendezéseket. Azonban figyelembe véve az éves biztonsági vizsgálatok számát - kb. 1 milliárd csak az Egyesült Államokban - fennáll annak a lehetősége, hogy a szűrt utasok közül 15 emberben daganat alakuljon ki - mondta egy másik előadó, PhD.
Mikrohullámú reptéri szkennerek
Napjainkban egyre elterjedtebbé váltak és szinte teljesen felváltották a régi, röntgensugárzást használó szkennereket a mikrohullámmal működő ellenőrzőkapuk. A repülőtéri biztonsági átvilágítás világszerte legelterjedtebb eszközévé a milliméteres hullámhosszú, mikrohullám tartományban sugárzó, azaz rendkívül kis energiakibocsátású berendezések váltak. Az Európai Unióban kizárólag ilyen szkennerek engedélyezettek emberek átvilágítására. Ezekről a testszkennerekről tudni érdemes, hogy a kibocsájtott energia 0,00000597 mW/cm2, vagyis 10 ezerszer kisebb, mint beszélgetés alatt egy mobiltelefoné. Hazánkban a lakosságra vonatkozó határérték 300 GHz-en 1 mW/cm2.
Az elektromágneses spektrumban a milliméter hullámhosszú sugárzás a látható fénytartomány alatt, az infravörös és a mikrohullámú sugárzás között helyezkedik el, a röntgensugárzástól távol. Egészségkárosító hatása ebből következően elenyésző, mindennapokban használt elektronikai eszközeink alkalmazása sokkal nagyobb energiakibocsátással jár. A mikrohullámú képalkotási technológia alacsony energiaszintjei mellett a sugárzás mindenki számára biztonságosnak tekinthető, beleértve a terhes nőket is. Andrew Karam, PhD, CHP, okleveles sugárbiztonsági szakember szerint az alacsony energiájú, nem ionizáló sugárzás "nem hatol be nagyon mélyen a testbe".
Ki van kitéve nagyobb kockázatnak?
Fontos kiemelni azt is, hogy a különböző embercsoportok eltérő fogékonysággal rendelkeznek a sugárzás egészségkárosító hatására nézve. Ilyenek szempontok az életkor, a már meglévő alapbetegségek, valamint a genetikai tényezők. Két csoport van, akiknél ez a sugárzás valós kockázatot jelent. Egyrészt gyerekek esetében a kockázat 5-10-szer nagyobb, mint felnőtteknél, így a repülőgépen gyakran utazó gyermekekre már tényleges veszélyt jelenthet a testüket többször érő sugárzás. Másrészt a repülőgépek személyzete lehet veszélyben, akik évente több százszor haladnak át a szkenneren, hiszen minél több vizsgálaton esik át valaki, annál nagyobb kockázatnak vannak kitéve.
A szakemberek ugyanakkor egyetértenek abban, hogy az átlagos utazók, akik csak alkalmanként mennek át a biztonsági kapun, nincs okuk az aggodalomra még röntgensugárzást használó átvilágítás esetén sem, habár a mikrohullámú sugárzást alkalmazó technológia mindenképpen biztonságosabbnak tekinthető.
Repülés közbeni sugárterhelés
Fontos tudni azt is, hogy nem csak az ellenőrzőkapu, hanem maga a repülés is magasabb sugárterheléssel jár a szervezet számára, ugyanakkor ez a hatás is csak nagyon gyakori és hosszú repülőút esetén jelenthet tényleges kockázatot. Egy óra légi utazás körülbelül 40-80 visszaverődéses vizsgálattal egyenlő, egy mellkas-röntgenfelvétel 1.000.-2000 szkennel, a CT-vizsgálat pedig 50.000.-100.000 szkennel. A CDC szerint egy magzat biztonságosan ki lehet téve legfeljebb 100 millisievert (0,1 Gray) ionizáló sugárzásnak a terhesség bármely szakaszában káros egészségügyi hatások nélkül. A repülés maga nagyobb sugárterheléssel jár, mint egyetlen háttér- vagy teljes testszkennelés.
Mélyvénás trombózis terhesség alatt – Amit tudni kell
Terhesség és repülés: Mikor a legbiztonságosabb?
Az egyik legfontosabb szempont, amelyet tanácsos figyelembe venni, a terhesség alatti repülés megfelelő időpontja. Általában a légi utazás legbiztonságosabb ideje a második trimeszter, ami a terhesség 14. és 27. hete között van. Ez idő alatt a vetélés vagy a koraszülés kockázata alacsonyabb, és a terhességi tünetek, például a hányinger és a fáradtság általában könnyebben kezelhetők.
Az első trimeszterben reggeli rosszullét és súlyos fáradtság jelentkezhet, ami kevésbé kényelmessé teheti az utazást. Ezenkívül a vetélés kockázata nagyobb a terhesség első néhány hetében, ami arra késztetheti, hogy átgondolja a légi utazást ebben az időszakban. Sokan a terhesség első trimeszterében nem szívesen indulnak útnak, ugyanis nem biztosak abban, hogy biztonságos-e a repülés 6, vagy akár 8 hetes terhesen. Ha azonban az út halasztható, érdemes inkább a második trimeszter során útnak indulni, hiszen az első 12 hétben még gyakran előfordulnak olyan kellemetlen tünetek, mint az émelygés, a hányás és az erős fáradtság. A legtöbb kismama a 12. hét után érzi magát a legjobban.
A harmadik trimeszterben, a 28. héttől kezdődően sok légitársaság szigorú korlátozásokat vezet be a várandós nőkre a koraszülés fokozott kockázata miatt. Ha terhessége utolsó heteiben jár, utazás előtt feltétlenül beszéljen kezelőorvosával. Egyes légitársaságok nem engedélyezik, hogy terhes nők repüljenek 36 hét után orvosi engedély nélkül. Komplikációmentes várandósság esetén a légitársaságok jellemzően a 36., ikerterhesség esetén a 32. hétig engedélyezik a repülést. A 36. hét betöltése után egy-két légitársaságnál külön engedéllyel repülhetsz, azonban ilyenkor már tényleg csak akkor érdemes erre vállalkozni, ha nincs más választásod.
Milyen kockázatokkal jár a terhesség alatti repülés?
A terhesség alatti repülés bizonyos kockázatokkal jár, amelyeket jó tudni az utazás megtervezése előtt. Az egyik fő kockázat a vérrögképződés (mélyvénás trombózis). Ez a kockázat nagyobb terhes nőknél a hormonális változások és a megnövekedett vérmennyiség miatt. Mélyvénás trombózis különösen hosszú repülések során fordulhat elő, amikor hosszú ideig mozdulatlanul ül.
A trombózis kockázatának csökkentése érdekében ajánlott óránként felkelni és körbejárni a repülőgépen, viselni kompressziós harisnyát és elegendő folyadékot inni a kiszáradás megelőzése érdekében. Ne üljön keresztbe tett lábbal, és próbálja meg aktívan tartani a vérkeringését a lábak és a bokák finom mozgatásával.
A heves turbulencia a sérülésveszély miatt jelenthet egészségügyi kockázatot, ezért a kismamáknak javasolt lehet a biztonsági öv használata az egész út során. A repülők száraz levegője és a zárt tér kedvez a vírusok terjedésének, amelyek ellen hasznos lehet egy arcra illeszkedő, legalább FFP2-es maszk viselése, és persze ügyelj a megfelelő folyadékbevitelre is, hogy elkerüld a nyálkahártyák kellemetlen kiszáradását és a fejfájást.
Előkészületek és dokumentumok repülés előtt
Utazás előtt fontos, hogy minden szükséges okmány birtokában legyen, és a megfelelő előkészületeket megtette-e a bonyodalmak elkerülése érdekében. Első lépésként ellenőrizze a légitársaság terhes nőkre vonatkozó szabályzatát. Egyes vállalatok orvosi levelet kérhetnek, amely megerősíti, hogy Ön biztonságosan repülhet, különösen, ha terhessége előrehaladott. Ha várandósan repülnél, egy bizonyos időszak - jellemzően a 28. hét - után a legtöbb légitársaság orvosi igazolást kér arról, hogy a repülés nem ellenjavallt, amelyet utazás előtt le kell töltened a légitársaság weboldaláról, és ki kell töltetned a kezelőorvosoddal.
Ügyeljen arra, hogy legyen nála az egészségügyi dokumentáció másolata, beleértve a terhességi adatokat is, arra az esetre, ha utazás közben sürgősségi orvosi ellátásra lenne szüksége. Hasznos az is, ha kéznél van kezelőorvosának elérhetőségei és információi az úticélhoz legközelebbi egészségügyi intézményről.
Ne felejtsen el utasbiztosítást kötni az esetleges terhességi szövődmények fedezésére. Győződjön meg arról, hogy a szabályzat kiterjed a sürgősségi orvosi ellátásra és a hazaszállításra is, ha haza kell térnie kezelésre. Egyes esetekben a biztosítótársaságok korlátozásokat alkalmazhatnak, vagy további információkat kérhetnek az Ön egészségi állapotával kapcsolatban. Az utasbiztosítás terhesség alatt még a szokásosnál is fontosabb, hiszen gondoljon bele, ilyenkor sokkal nagyobb eséllyel lehet szüksége orvosi ellátásra. Biztosításkötés előtt érdemes több ajánlatot is összehasonlítani, és ellenőrizni a biztosítási feltételekben, hogy milyen kizárások és feltételek vonatkoznak a kismamákra, és azt az ajánlatot választani, amely a legszélesebb körű fedezetet biztosítja. Ha az utazást megelőző vizsgálaton úgy látja az orvosa, hogy van némi esély a baba megszületésére, nem fogja javasolni az utat - emiatt azokban az esetekben is érdemes beiktatni egy rendkívüli vizsgálatot, amikor sem a légitársaságnak, sem a biztosítónak nem kell orvosi igazolást leadnia.
A biztonsági öv használatát semmiképp se mellőzze, még akkor sem, ha kényelmetlennek érzi: szerezzen be inkább egy övterelőt, amely meggátolja az öv felcsúszását, és sokkal kényelmesebb övhasználatot tesz lehetővé.
Fizikai és mentális felkészülés a repülésre
A fizikai és mentális felkészülés elengedhetetlen a kényelmes és stresszmentes utazáshoz. Kezdje azzal, hogy gondoskodjon a kiegyensúlyozott étrendről és a megfelelő hidratálásról a repülés előtt. Kerülje a nehéz ételeket és az olyan ételeket, amelyek puffadást okozhatnak, mivel az utastér nyomása ronthatja a kényelmetlenséget.
Egy másik fontos szempont, hogy tervezze meg, milyen ruhákat fog viselni a repülés során. Válasszon laza és kényelmes ruhát, amely lehetővé teszi, hogy könnyen alkalmazkodjon a repülőgép hőmérsékleti változásaihoz.
Mikor kerülje el a repülést terhesség alatt?
Vannak bizonyos helyzetek, amikor a terhesség alatt ajánlott kerülni a légi utazást. Ha magas kockázatú terhessége van, például többes terhesség (ikrek, hármasikrek), placenta previa, magas vérnyomás vagy terhességi cukorbetegség, célszerű a repülés előtt beszélni kezelőorvosával. Ilyen esetekben az orvos javasolhatja a hosszú repülések vagy általában a légi utazások elkerülését.
Bár a legtöbb járat zökkenőmentesen megy, vészhelyzetre érdemes felkészülni. A repülés előtt ismerkedjen meg a gép vészhelyzeti tervével, és keresse meg a vészkijáratokat. Figyelmesen hallgassa meg a repülőszemélyzet utasításait is a repülés elején. Ha kényelmetlenül érzi magát, vagy aggasztó tünetei vannak, például hasi fájdalom, vérzés vagy szédülés, azonnal értesítse a hajózószemélyzetet. Képzettek arra, hogy sürgősségi orvosi segítséget nyújtsanak, és szükség esetén a földi orvoshoz fordulhatnak.
tags: #repuloteri #scanner #terhesen