Miért nem szopizik a csecsemő nyáron?

A nyári időszak számos örömteli pillanatot hozhat a családok életébe, azonban a nagy meleg kihívások elé állíthatja a szoptatós anyukákat és csecsemőiket. Gyakran felmerül a kérdés, miért utasítja el a baba a szopizást, vagy miért eszik kevesebbet a kánikulában. Ebben a cikkben részletesen körbejárjuk a csecsemők nyári étvágytalanságának lehetséges okait, és hasznos tanácsokkal szolgálunk a problémák orvoslására.

Az anyatej, mint tökéletes táplálék és folyadékpótlás

Az anyatejnél jobb táplálék nincs az első hat hónapban. Természetes csoda, ahogy az összetétele folyamatosan változik, alkalmazkodva a baba igényeihez. Egy szoptatáson belül sem egységes: az első percekben egy alacsonyabb kalóriatartalmú, szomjoltásra tökéletes rész ürül, ezt követően jön a zsírdúsabb, úgynevezett hátsó tej. Nagy melegben előfordulhat, hogy a baba csak néhány percet szopizik, mert nem éhes, hanem szomjas, és csak az első tejet szeretné inni. Az anyatej nagy része víz, ezért folyadékpótlásra is kiváló.

Folyadékpótlás a nagy melegben

A szoptatós anyuka folyadékpótlása is nagyon fontos. Az anyatej összetétele és mennyisége a baba életkora szerint is változik, ezért anyatej adományozásnál mindig próbálunk figyelni arra, hogy hasonló életkorban legyen a tejtestvér is. Nincs olyan, hogy valakinek a teje nem elég zsíros vagy túl erős. Az anyatej mindig úgy jó, ahogy van. Bízzuk bátran rá magunkat, hiszen fognak érkezni a tanácsok, hogy nagy meleg van, kiszárad az a gyerek, adjál neki valamit inni!

A csecsemők kutacsa nagyon jó indikátora a folyadék ellátottságuknak. Ha fekvő állapotban besüpped, azaz nem csak kitapintható, hanem látható a rombusz alakja a fejtetőn ránézésre is, akkor a babának folyadékra van szüksége. Ennek nem muszáj víznek lennie. Tökéletes az is, ha beiktatunk egy szoptatást. Ha már idősebb a gyerkőcünk, bátran adhatunk neki pohárból vizet inni. Ha eddig kizárólag szopott, nem is érdemes cumisüvegre szoktatni. Olyan poharat válasszunk, aminek kifelé hajlik a széle, vastag fala van, és illik a pici kezekbe. Nagyon fontos szabály 1 éves kor alatt, hogy csak forralt, visszahűtött vizet adunk a csecsemőknek, hogy megelőzzük a hányás, hasmenés kialakulását, ami ebben az életkorban jóval veszélyesebb, pont az előbb említett kiszáradás miatt. A forralás 24 óráig tartja biztonsággal csíramentesen a vizet.

Étvágytalanság a nagy melegben

A csecsemők nyári étvágytalansága teljesen normális jelenség. Ha még szoptatsz, kínáld gyakrabban anyatejjel! Ha már nem szopik, gyümölcspürékkel, tejpéppel. A tápláló folyadékokból minden szükséges fehérjét, vitamint, ásványi anyagot megkap a baba szervezete. A főzelékeket inkább a délutáni, esti órákban adjuk, amikor már hűvösebb van, és talán szívesebben elfogadja a „nehezebb” ételeket is. Az étvágyvesztés mindennapos a gyerekeknél, nem csak a hőség, de fertőző betegség, fogzás, emésztési zavar (pl. heveny gyomorrontás) esetén is előfordul, vagy ha előzőleg túl sokat evett.

A hozzátáplálás során fontos, hogy a baba irányítsa a folyamatot, a mi dolgunk, hogy kínáljuk az életkorának megfelelő alapanyagokból készült ételekkel. Ha nagy a kísértés, mert a nagyi kosár számra hordja a friss, bio gyümölcsöt a kertjéből, inkább válasszuk a fagyasztást! Csecsemőknek nem javaslunk befőttet, illetve lekvárokat, és bár veszítünk valamennyi vitamint a fagyasztással is, mégis jobb választás, mint az egyéb tartósítási eljárások.

Lehetséges okok, amiért a csecsemő nem szopizik nyáron

Számos tényező befolyásolhatja, hogy egy csecsemő miért nem szopizik eleget a nyári hónapokban. Ezek az okok gyakran összefüggenek a nagy meleg okozta fiziológiai változásokkal, de más tényezők is szerepet játszhatnak.

1. Az anyatej termelésével kapcsolatos tévhitek és aggodalmak

A szoptatás idő előtti abbahagyásának legfőbb okaként az elégtelen tejtermelést nevezik meg az érintettek. A valóságban természetesen nem arról van szó, hogy a sikeres szoptatás, az elegendő tej termelése szerencse kérdése volna. Megfelelő információk és támogatás mellett az anyák túlnyomó többsége képes a kizárólagos szoptatásra a csecsemő életének első hat hónapjában, sőt arra is, hogy a szoptatást a mindkettejük számára ideális ideig folytassa.

• "Kevés a tej" aggodalmak: Gyakran ezekre az okokra hivatkoznak az anyák: a mell puhább és kisebb, mint azelőtt volt, a kisbaba sír vagy nyugtalankodik szopás után, már nem elég neki egy mell, gyakrabban szeretne szopni, mint azelőtt, szopás után semmit vagy csak pár csepp tejet tud kifejni, korábban egész nap magától is folyt a tej, ez most megszűnt, a korábban erőteljes tejleadóreflexet már nem érzi, nem gyarapodik annyit a baba, mint azelőtt. Fontos tudni, hogy ezek a jelek ugyan utalhatnak arra, hogy kevés a tej, de ez egyáltalán nem törvényszerű.
• Súlygyarapodás: Az anyatejjel táplált babák többsége gyorsan gyarapszik az első hónapokban. A születési súly megduplázódását követően a csecsemők súlygyarapodásának üteme lelassul. A WHO növekedési görbéi tekinthetők referenciának a gyarapodás megítélésekor.
• A tejtermelés mechanizmusa: A tejtermelés fő mozgatórugója a mellek kiürítése, amely azt az "üzenetet küldi" a szervezet számára, hogy további termelésre van szükség. A szoptatások gyakoriságának növelése pozitívan hat a tejtermelésre, érdemes lehet tehát több szoptatási alkalmat beiktatni.

2. A csecsemő aluszékonysága és éhségjelei

Az újszülöttek az első életnapokon aluszékonyabbak, és a születést követő első néhány órában általában aktívak, majd felületes és mély alvási periódusok váltakoznak, mely során csak alkalmanként jelzi szopási igényét. Fontos tudni, hogy az anya számára alkalmazott gyógyszerek a szülést követő 1-2 napban hatással lehetnek az újszülött éberségi állapotára.

• Korai éhségjelek: Gyors szemmozgások csukott szemhéjak mögött, a fej előre-hátra, esetleg oldalirányú mozgása (keresőmozgások), a kis öklét a szájába teszi, dörzsölgeti, nyelvét kidugdossa, grimaszol, nagyokat ásítozik, cuppog, halk hangokat ad. Érdemes az újszülöttet már az első éhségjelek megjelenésekor mellre tenni, ekkor még türelmesebb anya és baba is, könnyebb a megfelelő szopizási pozíciót felvenni, gyakorolni.
• Ébresztési technikák: Ha az újszülött nagyon hamar elalszik a szopizás közben, és az aktív szopizás nem tud megvalósulni, érdemes ébresztési technikákkal megpróbálni. Ilyen például, ha az újszülött arcát, nyakát ujjunkkal megsimogatjuk, vagy a gerinc melletti területet finoman dörzsöljük, talpakat vakarjuk. Ha ezek nem hatnak, vegye le a mellről, pelenkázza át, büfiztesse, vagy öltöztesse át.

3. Szopási nehézségek és rossz technika

Előfordulhat, hogy a csecsemő nem hatékony/rossz szopástechnikája, szájának átlagostól eltérő anatómiai sajátosságai (például lenőtt nyelve) miatt nem jut elég tejhez. A csecsemő szopása közben kattogó, cuppogó hangot hallat, elképzelhető, hogy nem tud rendesen vákuumot csinálni, lecsúszik a mellről, így nem tud kellően hatékonyan szopni. Javasolt az aszimmetrikus mellre helyezés elmagyarázása: a csecsemő orra a melltől távolabb kerül, álla viszont közelebb. Szükség esetén az alsó állkapocs óvatos lehúzása a rákapás pillanatában.

• Túl sok tej vagy erős tejkilövellés: Ha az anyának a baba igényeihez képest túl sok teje van, akkor is kénytelen nyelni a tejet, amikor már nem éhes. Ugyanígy egyes babákat nagyon megijeszt az erős tejkilövellés, fuldokolnak, köhögnek, félrenyelnek. Javasolt a „Laid back” pozíció, ahol az anya kb. 45 fokos szögben hátradől, a babát has a hashoz magára fekteti, így szoptatja.
• Gyakori szoptatás: A csecsemő nem kerül elég gyakran mellre, vagy ha nem szopik, nem elég gyakori a fejés. Riordan napi legalább 8 szoptatást/fejést javasol. A gyakorlatban általában beválik, ha az anyának legalább napi 10-12 szoptatást javaslunk.

4. Környezeti és egyéb tényezők

A nagy meleg mellett számos egyéb környezeti és élettani tényező is befolyásolhatja a csecsemő szopizási kedvét és étvágyát.

• Túlöltöztetés: A csecsemők könnyen túlmelegedhetnek, ami csökkentheti az étvágyukat és a szopizási kedvüket.
• Rendszerhez szoktatási kísérlet: A csecsemő étvágytalan, ezért keveset szopik. Oka lehet rendszerhez szoktatási kísérlet. A csecsemő emiatt leszokik a jelzésről, belenyugszik a ritkább etetésbe, így viszont előfordul, hogy nem jut elég kalóriához.
• Túl korai hozzátáplálás vagy pótlás: A csecsemő mással lakik jól, ezért az ideálisnál kevesebbet szopik. Ezt előidézheti az első félévben az indokolatlanul adott pótlás, túl nagy mennyiségű pótlás, vagy a szilárd táplálék túl korai, túl gyors, szoptatás rovására történő bevezetése.
• Betegségek és hormonális zavarok: Lázas fertőzések, pajzsmirigy működési zavarok, PCOS, hormonhiány mind befolyásolhatják a tejtermelést és a csecsemő étvágyát. Ebben az esetben a háziorvos, nőgyógyász, endokrinológus bevonása is szükséges a vizsgálatok elvégzése és az eredményes terápia érdekében.

Amikor orvosi segítségre van szükség

Fontos, hogy az anyák tisztában legyenek azokkal a jelekkel, amikor már nem elegendőek a házi praktikák, és orvosi segítségre van szükség. Bár az tény, hogy gyakran az újszülöttek ébresztése nagy kihívást jelentő feladat, azonban ha a gyermek a legnagyobb erőfeszítés ellenére sem reagál, nem ébreszthető, mindenképpen érdemes orvosi segítséget igénybe vennünk.

• Ha a 3-5. napon a 24 óra alatt mért vizeletes pelenkák száma kevesebb mint 4, valamint a 6. naptól kevesebb mint 6.
• Ha még a 3. napon is meconiumos (szurokszékletet) ürít az újszülött, majd a későbbiekben 24 óra alatt kevesebb mint 3 széklete van.
• Ha a súlyvesztés meghaladja a 7%-ot, vagy ha a gyermek 2 hetes korára nem nyerte vissza a születési súlyát.
• Ha a szoptatások száma kevesebb mint nyolc alkalom 24 óra alatt.

tags: #miart #nem #szopik #a #csecsemo #nyaron