A vashiány a leggyakoribb mikrotápanyaghiány a világon, ami több milliárd embert érint. Különösen a reproduktív életszakaszban álló nőket érinti, és még nagyobb a vashiányosok aránya, ha a várandós populációt nézzük. A WHO adatai szerint tíz várandós nőből négyen vashiányosak. Még a fejlett, tájékozott európai lakosságot tekintve is minden negyedik várandós vashiányos állapotban van. A vashiány a szervezet vasraktárainak kiürülését jelenti, nem jelent azonban minden esetben vérszegénységet, noha leggyakrabban a vashiány áll a vérszegénység mögött. Várandósok körében is a fiziológiás vérszegénység mellett a vezető ok a vashiány.
A terhesség során a szervezet vérmennyisége akár 50%-kal is megnövekedhet, hiszen a fejlődő magzatnak és a méhlepénynek is oxigénre van szüksége. A vas elengedhetetlen ahhoz, hogy a hemoglobin - a vérben található oxigént szállító fehérje - megfelelően működjön. A terhesség alatt körülbelül kétszer annyi vasra van szükség, mivel a szervezet több vasat használ fel azért, hogy extra vért termeljen a kisbabának. A szakemberek sokat beszélnek erről, mégis az állapotos nők közel fele nem jut elegendő vashoz. A terhességi kor előrehaladtával párhuzamosan a vasigény is nő. Egy átlagos testalkatú, fogamzáskor nem vashiányos nőnek a fogamzástól a szülésig kb. 1 gramm plusz vasra van szüksége. Terhesség alatt naponta legalább 30 mg vas bevitelére van szükség.
A vashiányos vérszegénység igencsak jellemző állapot hazánkban, főleg a terhes nők körében. Ennek egyik legfontosabb kiváltó oka a vashiány, mely a kismamák esetében sajnos messze nem csak a vérszegénységben mutatkozhat meg, hiszen ennél lényegesen veszélyesebb tüneteket is produkálhat, még a magzatnál is!
A vashiány jelei és tünetei
A vashiány jelei és tünetei nagyon fontos téma a kismamák körében. A tünetek közt a fáradékonyság, légszomj, szédülés és sápadtság szerepel a legtöbbször, ezek azonban messze nem egyértelmű jelek, ráadásul a terhesség velejárói is lehetnek. Azonban ha úgy érzed, hogy még a pihenés sem segít, és állandóan kimerült vagy, akkor érdemes gyanakodnod. Könnyen lehet ugyanis, hogy a szervezeted nem jut elég oxigénhez, ezért az energiaellátás csökken.
Ha a tükörbe nézve azt látod, hogy az arcszíned sápadt, a szád belső része pedig halványabb, mint amilyen szokott lenni, az is utalhat hiányállapotra. A vér oxigénszállító kapacitásának csökkenése miatt az agyad is kevesebb oxigénhez jut, ami gyakori szédülést, fejfájást és koncentrációs nehézségeket okozhat. Ha már egy kisebb séta után is úgy érzed, hogy kapkodod a levegőt, akkor is gondolj az elégtelen vasbevitelre, mert a légszomj a vashiány egyik tünete is lehet. A vas nélkülözhetetlen a haj és a körmök egészségéhez is.
Esetleges aspecifikus pszichés vagy neurológiai eltérések is jelentkezhetnek: fejfájás, koncentráció csökkenés, ingerlékenység, pica (szokatlan dolgok evése, pl. földevés). Kívánósság nem ehető dolgok iránt (pl. jég, keményítő) is előfordulhat.
A vashiány következményei terhesség alatt
A kezeletlen vashiány, illetve vashiányos vérszegénység nemcsak anyai fáradtsághoz és gyengeséghez vezethet, hanem növeli a koraszülés és az alacsony születési súly kockázatát is. A vashiány komoly károkat okozhat mind a kismama, mind a magzat szervezetében. A vas kulcsfontosságú az agy normális fejlődéséhez és működéséhez. Az anyai vashiány negatívan befolyásolhatja a magzat agyfejlődését, ami potenciálisan hosszú távú következményekkel járhat a gyermek kognitív képességeire, tanulási teljesítményére és viselkedésére nézve. Egy 2019-ben megjelent, nagy esetszámot feldolgozó svéd tanulmány szerint a várandósság elején vérszegény anyák gyermekei esetén 44%-kal nagyobb volt az esély autizmusra, 37%-kal nagyobb kockázata volt a figyelemzavaros, hiperaktív viselkedészavarnak (ADHD), és 120 százalékkal nőtt a szellemi fejlődés elmaradásának esélye.
A vashiány a terhességi, a szülési és a gyermekágyi szövődmények kockázatát fokozza. Ezek közül több az anya és a magzat számára is életveszélyes. Nő a lepényleválás, az eclampsia, a koraszülés, a szülés utáni vérzés és az anya intenzív osztályos elhelyezésének esélye is. Magától értetődő, hogy ilyen esetben transzfúzióra is gyakrabban van szükség, mint normál vas- és vérsejtszinttel rendelkező páciensek esetén. Az is tény, hogy a vérszegény anya újszülöttje kisebb születési súlyú, és az újszülöttnek nagyobb eséllyel van szüksége intenzív ellátásra.
A vashiány okai
A vashiány kialakulásában jellemzően az elégtelen vasbevitel áll, de néhány esetben egyes vérképzéssel kapcsolatos betegségek is kiválthatják. A vas felszívódása egyébként is több problémát jelent, mert egyes étkezési szokások mellett a vas hasznosulása siralmasan alacsony. A vegetáriánus és vegán életformák bár a bolygónak nagyon jót tesznek, de a vas hasznosulása szempontjából jelentős kihívást okoznak. A vas ugyanis az állati fehérjék jelenlétében sokkal jobban képes hasznosulni, beépülni a szervezetbe. Vagyis hiába nagyon magas a vastartalma például a spenótnak, a szervezet sajnos csak nagyon csekély mennyiségben képes azt hasznosítani.
A felhasználás fokozódása is jelen van szinte minden embernél, hiszen a vas jelentős szerepet játszik az immunrendszer működésében, az agy munkájában, az izomműködésben és természetesen a sejtanyagcserében is, hiszen a vas a hemoglobin egyik legfontosabb alkotóelem, ennek megfelelően pedig nélkülözhetetlen az oxigén és a szén-dioxid anyagcseréjében! A terhesség során a kicsi vas igényét is az anya szervezetének kell ellátnia. Másrészt tudjuk, hogy a terhes nők vérmennyisége is megnő, amihez nyilván több vasra is van szükség, hiszen ez az anyag adja a vér színét, illetve teszi lehetővé az oxigén kapcsolódását a vörösvértestekhez. Másrészt a várandósság alatt a vörösvértestek térfogata is megnő, ami többlet vasbevitel is igényel, hogy funkciójukat ugyan úgy képesek legyenek ellátni.
A vashiány diagnosztizálása
A vérképvizsgálattal a hemoglobinszint és a hematokritérték meghatározható, amely értékek a vérszegénység mértékéről adnak információt. A vasraktárak töltöttségéről azonban a ferritin és transzferrin laborparaméter ad felvilágosítást. A transzferrin a legfontosabb vasszállító fehérje. A transzferrin szintjének megemelkedése utal vashiányra, hiszen, ezáltal jelzi a szervezet, hogy több vasat tudna megkötni a szállítómolekula által. A vasraktározásban fontos fehérje, a ferritin pedig vasat köt meg a szervezetben, így a ferritinszint csökkenése jelzi a vashiányt. A ferritin azonban akut fázis fehérjeként, gyulladás esetén emelkedett szintet mutathat, így fordulhat elő normál tartományon belüli ferritinszint vashiányos állapot mellett. A ferritinhez hasonlóan a transzferrin is akut fázis fehérje, azonban a transzferrin az ún. negatív akut fázis fehérjék közé tartozik, szintje gyulladásos állapot esetén csökken. Miután sem a ferritin, sem a transzferrin nem alkalmas gyulladásos állapot esetén a vashiányos állapot vizsgálatára, ezért az elmúlt években egyre nagyobb teret nyert a szolubilis transzferrinreceptor szintjének meghatározása. A szolubilis transzferrinreceptor nem tartozik az akut fázis fehérjék közé. Ez adja a legpontosabb képet a vashiányos állapotról.
A WHO definíciója alapján vérszegénységről akkor beszélhetünk a terhesség során, ha a hemoglobinszint 11 g/dl alatti, közepesen súlyos vérszegénységről akkor, ha 7-9,9 g/dl közötti, súlyos vérszegénységről pedig abban az esetben, ha 7 g/dl alatti. A vashiány megállapítására különböző markerek szolgálnak. Minél többet elvégez valaki, annál pontosabb képet kaphat a vasellátottságáról. A vashiány diagnosztizálására gyakran az általános vérképet és hemoglobinszintet használják, amiből azonban csak a vérszegénység látható. A vas beépülése a hemoglobinba kiemelten fontos folyamat, így a vérszegénység a vashiány végső stádiuma, amikor már nagyon súlyos a probléma. A ferritin egy raktározott formája a vasnak, és ennek a szintjéből állapítható meg legpontosabban a szervezet vasraktárának mértéke. A ferritinszint mérése sem tökéletes, mivel krónikus gyulladásos állapotok esetén vagy fertőzések hatására a szervezet megpróbálja elzárni a vasat, amitől a ferritin szintje jelentősen megnőhet. Ennek kiszűrésére egy gyulladásmarkerrel pl. A hemoglobin- és ferritinszintből együttesen már viszonylag jól megállapítható a vashiány és a vérszegénység mértéke.
A vashiány megelőzése és kezelése
A vashiány elkerülésében alapvető szerepe van a megelőzésnek. A megfelelő vasellátottságról már a várandósság korai szakaszától gondoskodni kell. A vasbevitel fokozására elsősorban megfelelő étrend és szájon át szedhető vaskészítmény alkalmas. A szájon át szedhető készítmények újabb generációja az ún. szukroszomális készítmények csoportja. Az elemi vasat zsír-cukor burokban tartalmazzák, ezáltal a vas nem kerül érintkezésbe a szervezet nyálkahártyáival. Így elmarad a vas oxidáló hatásának számos következménye, mint fémes íz érzete, gyomorpanasz, hányinger-hányás. Elmarad a széklet elszíneződése is, mivel lebomlás nélkül átjut a patkóbél nyálkahártyáján.
A Floradix Kräuterblut szirup illetve a Floradix Floravital szirup táplálékkiegészítő szerves kötésű vasat, B1-, B2-, B6-, B12- és C-vitaminokat tartalmaz, melyek hozzájárulhatnak a fáradtság és a kimerültség csökkentéséhez, valamint részt vesznek a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban. Ezenkívül a vas, valamint a B6- és a B12-vitaminok hozzájárulhatnak a normál vörösvértest- és hemoglobin képződéshez. A Floradix Floravital szirup nem tartalmaz alkoholt, tartósítószert, mesterséges színező- és aromaanyagokat, laktózmentes, élesztőmentes, gluténmentes, vegetáriánusok és vegánok számára is alkalmas.
Szükség esetén szedj vastartalmú étrend-kiegészítőket! Ha természetes alternatívában gondolkodsz, akkor választhatod a Floradix Kräuterblut szirupot, ami jól felszívódó vasat tartalmaz. Ha vegán vagy, esetleg valamilyen érzékenységgel élsz együtt, akkor pedig a Floravital lesz számodra jó választás. A lényeg, hogy ne ijedj meg! A várandósság alatti vashiány nem ritka, de ha időben felismered a jeleket, könnyen kezelhető. Éppen ezért, ha fáradékony vagy, szédülsz, légszomjat érzel vagy szokatlan sóvárgásaid vannak, érdemes beszélni az orvosoddal.
A vashiányos vérszegénység kezelésére a legcélszerűbbek a szájon át szedhető gyógyszerek. A bélből csak a két-vegyértékű vas szívódik fel kielégítő mértékben (kb. 20%-ban), ezért csak ezt adjuk szájon keresztül. Vashiányos vérszegénység esetén legalább 3-6 héten át kell pótolni a vasat, még ha a vérzést sikerült is megállítani. A vaspótlás szájon át rendszerint kielégítően megoldható, és a vas legjobban akkor szívódik fel, ha reggeli előtt fél órával vesszük be C-vitaminnal (narancslével vagy C-vitamin tablettával) együtt. A legtöbb szernek gyomor-bél rendszeri mellékhatásai vannak (pl. székrekedés). Ha ezek súlyosak, célszerű a szert étkezés közben bevenni (a kisebb hatás ellenére is), vagy a napi mennyiséget csökkenteni.
Nagyon ritkán van szükség vénásan adható készítményre, melynek adásakor gyakoribb a szövődmények fellépésének esélye, ezért csak indokolt esetben alkalmazandók. Ilyen állapot az előrehaladott terhességben észlelt súlyos anémia, ahol a vasraktár gyors telítése szükséges. Súlyos felszívódási zavarban is az utóbbi kezelési forma az ajánlott.
A szakember szerint azt is fontos kideríteni, hogy a terhességen kívül van-e bármilyen más betegség vagy állapot, ami a vashiány kialakulásának hátterében állhat. Segítsd a vas felszívódását! A C-vitamin (pl. friss gyümölcslevek) segíti a vas felszívódását. A teát, kávét, és a kalciumban dús ételeket érdemes tehát időben elkülöníteni a vasban gazdag forrásoktól, a növényi ételek mellé pedig C-vitaminban gazdag ételeket fogyasztani, vagy C-vitamint pótolni.
