Az emlőrák hazánkban is a nőket érintő leggyakoribb daganatos megbetegedés, amely évente körülbelül 2500 nő halálát okozza, és becslések szerint 6000 új esetet diagnosztizálnak. Az Eurostat és a Global Cancer Observatory (GCO) adatai szerint az Európai Unió (EU) tagállamai közül 2019-ben hazánkban volt a legmagasabb a daganatos betegségek okozta korai halálozás. Magyarországon egy 2021-es adat szerint évente közel nyolcezer új emlődaganatot diagnosztizálnak, és minden 8-9. nőt érint az emlőrák élete valamely szakaszában.
A betegség időben történő felismerése 75%-kal növelheti a betegek túlélési esélyeit, ebben pedig az emlőrákkal kapcsolatos ismeretek nyújthatnak segítséget. Mivel a korai stádiumban felismert emlődaganat jó eséllyel gyógyítható, a hangsúly nagyrészt a megelőzésen van.
A védőnők kulcsszerepe az egészségügyi nevelésben
A védőnőknek kiemelt szerepük van az egészséggondozásban és az egészséges életmódra való nevelésben. Jelentőségteljes szerepük van már csecsemőkortól kezdve a fiatalok életében, ezért tőlük természetesebben és nyitottabban fogadják az emlőrák veszélyeire való figyelmeztetést is. Puskás Gabriella, Az Emlőrák Gyógyításáért Alapítvány elnöke szerint „Az egészségtudatosságra való nevelést célszerű minél hamarabb elkezdeni.” Hozzátette, hogy „Igaz, ma már az interneten számos információ fellelhető a daganatos megbetegedésekről és az emlőrákról, azonban úgy gondoljuk, hogy a személyes találkozás nagyobb és maradandóbb hatást gyakorol a fiatalokra, hiszen így egy hiteles személytől azonnali és szakértői választ kapnak a bennük felmerülő kérdésekre.”
A védőnők kiemelt szerepet játszanak az egészségmegőrzésben és egészséggondozásban is, beleértve az emlőrák korai felismerését. 2009 óta a védőnők részt vesznek a népegészségügyi célú méhnyakszűrés szervezésében és végzésében. A körzetükbe meghívott nők 85%-át felkeresik, és a meghívott nők 15-16%-ánál elvégzik a méhnyakszűrést, ami nagyon szép eredmény. A találkozások alkalmával a védőnő felajánlja a nőgyógyászati szűrővizsgálat lehetőségét is, és tájékoztatja a szűrésre jogosult hölgyet a méhnyakrákról, a szűrővizsgálatról. Sok esetben egy-egy találkozás alkalmával olyan testi elváltozásokról, problémákról számolnak be a nők, amiről eddig nem beszéltek senkivel. Ilyen esetekben a védőnő tud segíteni a további kivizsgálás menetéről, gyógyulási lehetőségekről. Ma már több mint 1500 védőnő végez méhnyakszűrést körzetében.
A Mellünk Egészségéért Védőnői Program
A Mellünk Egészségéért Védőnői Program Az Emlőrák Gyógyításáért Alapítvány és az AVON együttműködésével valósul meg. A program célja, hogy a védőnők már középiskolában megtanítsák a fiatal lányokat a helyes emlő önvizsgálatra, és felhívják a figyelmet a kevésbé ismert terhességi emlőrák veszélyeire. A program célja a védőnők edukálása az emlőrák rizikófaktorairól, a kialakulás kockázatának csökkentéséről, a helyes önvizsgálatról és az időben történő felismerés fontosságáról.
A program keretén belül négy alkalommal rendezik meg „A VÉDŐNŐ SZEREPE AZ EMLŐRÁK KORAI FELISMERÉSÉBEN” ingyenes továbbképzést. Az idei évben összesen négy védőnői továbbképzés valósul meg a témában - kettő Budapesten, egy Debrecenben és egy Zalaegerszegen. A programban résztvevő iskolai védőnők a képzést követően középiskolákban tartanak prevenciós előadásokat mellrák témában fiatal lányok számára; azok a védőnők pedig, akik terhesgondozást végeznek, ők a terhességi emlőrákkal kapcsolatban tudnak segíteni a kismamáknak.
Fellner Krisztián, az AVON Magyarország értékesítési vezetője szerint „Az emlőrák a fiatalabb korosztályokat is fenyegeti, ezért már középiskolás korban fontosnak tartjuk, hogy kihangsúlyozzuk az önmagukra való odafigyelés fontosságát és az egészségtudatos életmód jelentőségét.” Hozzátette, hogy az AVON, mint a nők vállalata, „az egyik fő küldetésének tekinti, hogy olyan kezdeményezések mellé álljon, amelyek a nők egészségének megóvását szolgálják.”
A védőnői továbbképzéseken a résztvevők többek között megismerkednek az önvizsgálat fontosságával és elvégzésének helyes módjával, az emlőrák szűrési és kezelési lehetőségeivel, illetve a terhességi emlőrák veszélyével is. A program a fiatal lányokat és nőket célozza meg, akiknek még korukból adódóan nem kötelező az éves szűrővizsgálat, így az ő esetükben kiemelten fontos az emlő önvizsgálat havi elvégzése. Ahhoz, hogy az emlő önvizsgálatot helyesen el tudják végezni, első körben meg kell, hogy ismerjék a saját testüket, amit már érdemes fiatal korban elkezdeni.
Az önvizsgálat fontossága és módja
Az önvizsgálat fontos szerepet játszik a mellrák korai felismerésében, hiszen ez az egyik leggyorsabb és legkönnyebb módja annak, hogy észrevegyünk bármilyen szokatlan elváltozást a mellben. Ez a daganattípus már korai stádiumban is észlelhető bonyolult felszerelések és orvosi vizsgálat nélkül is, ami viszont nagyon sok rákfajtáról nem mondható el.
Először csak tapintás útján vehető észre, ha kialakulóban van az emlőben a tumor, később viszont már külső jegyei is vannak a betegségnek. Sajnos sokszor megtévesztő a mellráknak az a tulajdonsága, hogy sokáig semmilyen kellemetlenséget, fájdalmat nem okoz. Ezért fordul elő gyakran, hogy bár a beteg az önvizsgálat közben érzékel furcsa csomókat a mellében, mégsem fordul orvoshoz, mert azt ártalmatlannak véli.
A családtagok felelőssége is, hogy ezekre az otthoni mellvizsgálatokra sor kerüljön. Vannak ugyanis, akik szándékosan kerülik az önvizsgálatot éppen azért, mert nagyon tartanak a ráktól, és ez a hozzáállásuk: „inkább ne tudjak róla, addig is jól érezhetem magam a bőrömben”. Mások egyszerű hanyagságból mellőzik az önvizsgálatot, és vannak olyanok, akik nincsenek is tisztában azzal, hogy erre egyáltalán lehetőségük van, és nem is tudják, hogyan kell elvégezni.
A mellrákos esetek jelentős hányada 50 feletti nőket érint, ezért azokra a családtagokra, aki ebbe a korcsoportba tartoznak, különös gondossággal kell figyelni, és nem szabad engedni, hogy elhanyagolják a rendszeres (1-2 havonta esedékes) otthoni önvizsgálatot. Szintén a veszélyeztetettek csoportjába tartoznak azok a nők, akiknek a szűkebb rokonságában (édesanya, nagymama, testvér) már előfordult a mellrák, mert az ő esetükben a genetikai hajlandóság erősebb. Ha ilyen kórtörténet van a családban, akkor már fiatalkortól indokolt a rendszeres önvizsgálat és az orvosi szűrés is, mert ezek a genetikai alapú megbetegedések többségében 40 éves kor alatt fordulnak elő.
Az önvizsgálat lépései
Az emlő mérete, alakja, de a bőr rajzolata is megváltozhat az életkor, a menstruációs ciklus, terhesség, szoptatás, fogamzásgátló- és egyéb hormontartalmú tabletták szedése miatt. Általában a nők saját maguk veszik észre az emlődaganatot, éppen ezért fontos, hogy megtanuljuk az önvizsgálatot, amit életünk során fontos, hogy rendszeresen el is végezzünk! A gyakorlatok során sokkal könnyebben és hatékonyabban ismerhetjük fel azokat a legkisebb elváltozásokat is, melyek melleink normális állapotától esetlegesen eltérhetnek.
- 1. lépés: Tükör előtti megfigyelés
Először is álljon egy tükör elé. Mindkét mellét figyelje meg, keresse az apró változásokat, (például a mellbimbók váladékozását, a bőr ráncait, behúzódásait, hámlásait). - 2. lépés: Kéz a tarkón
Kulcsolja össze kezeit tarkója mögött, és kissé feszítse velük előre a fejét, hogy a mellizmai megfeszüljenek. Most figyelje meg a tükörben mellei körvonalát, alakját! Keressen méret és alakbeli változásokat, kidomborodásokat, behúzódásokat, kiütéseket, elszíneződéseket, vagy bármi más szokatlan jelenséget a bőrön. Ahhoz, hogy szabályosan ellenőrizhesse melleit, lassan forduljon törzsével az egyik, majd a másik irányba. - 3. lépés: Kéz a csípőn
Tegye csípőre a kezét, gyakoroljon velük egy kis nyomást a csípőcsontra, miközben kissé a tükör felé hajolva előre húzza vállát és könyökét. Ilyenkor is megfeszülnek a mellizmok! Ellenőrizze, hogy lát-e mellei alakján, kontúrján, vagy a mellbimbó és annak környékén változást.
Minél többször alkalmazzunk magunkon önvizsgálatot, annál gyorsabban felismerjük az apróbb elváltozásokat is! Érdemes megjegyeznünk melleink méretét és az emlőbimbó normális helyzetét (ne lepődjünk meg, ha az egyik nagyobb, mint a másik).
Az önvizsgálatot a menstruációs ciklus utáni első héten a legjobb elvégezni, amikor a mell kevésbé érzékeny és duzzadt. Ha bármilyen eltérést észlelünk, azonnal keressünk fel szakembert, még akkor is, ha nem érzünk fájdalmat. Az önvizsgálat nem helyettesíti a mammográfiát, de fontos lépés lehet az egészségünk megóvásában.
Gyakori tévhitek az emlőrákról
A mellrákkal kapcsolatban számos tévhit és városi legenda terjed, amelyek könnyen félrevezethetnek. Az információáradatban való eligazodás gyakran nehéz és frusztráló, újabb stresszforrást jelentve a nők számára. A mellrákkal kapcsolatos tévhitek gyakran felesleges aggodalmat és félreértéseket okoznak, amelyek megnehezítik a pontos információkhoz való hozzáférést. Fontos, hogy a betegséggel kapcsolatban mindig megbízható információk alapján tájékozódjunk.
1. tévhit: A mellrák csak idősebb nőknél fordul elő
Bár a mellrák kockázata valóban nő az életkor előrehaladtával (gyakoribb az 50 év feletti korosztályban), fiatal nők is megbetegedhetnek. Ezért fontos, hogy minden életkorban figyeljünk a mellünk egészségére, már fiatal korban elkezdjük a rendszeres önvizsgálatot. Az önvizsgálat is sokat segíthet a korai felismerésben, továbbá ha bármilyen gyanús, vagy rendellenes elváltozást észlelünk, haladéktalanul menjünk el orvoshoz! A korai felismerés életet menthet, függetlenül a kortól.
2. tévhit: A melltartó viselése vagy a dezodor használata mellrákot okozhat
Ez egy elterjedt, de alaptalan tévhit, hiszen nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a melltartók vagy a dezodorok összefüggésben lennének a mellrák kialakulásával. Kutatások többször is megerősítették, hogy sem a melltartók, sem az izzadásgátló dezodorok nem állnak összefüggésben a mellrák kialakulásával. Ezek a termékek nem befolyásolják a nyirokcsomók működését, és nem növelik a mellrák kockázatát.
3. tévhit: A mammográfia okozhat mellrákot a sugárzás miatt
A mammográfia által alkalmazott sugárzás nagyon alacsony dózisú, és a szűrésből származó előnyök messze meghaladják a kockázatokat. Ez az egyik leghatékonyabb módja a korai felismerésnek. A modern mammográfiás berendezések minimális mennyiségű sugárzást használnak, amely nem jelent veszélyt a páciens számára. Ráadásul, a rendszeres mammográfia életmentő lehet, hiszen korai stádiumban észlelheti a mellrákot, amikor az még jól kezelhető.
4. tévhit: Ha nincs családi halmozódás, nincs okom aggódni
A mellrákos esetek többsége nem kapcsolódik a családi előzményekhez. Bár a családi halmozódás növelheti a mellrák kockázatát, nem jelenti azt, hogy azok, akiknek a családjában nem fordult elő mellrák, teljesen mentesek a betegség kockázatától. A genetika fontos tényező lehet, azonban számos más tényező is növelheti a mellrák kockázatát, például a hormonális hatások, az életmód és a környezeti tényezők is. Ezért fontos, függetlenül a családi anamnézistől minden nő végezzen rendszeres önvizsgálatot, és vegyen részt a szűrővizsgálatokon, hogy időben észlelhesse az esetleges elváltozásokat.
5. tévhit: A mellrák mindig egy csomóval kezdődik
Nem minden mellrák mutatkozik csomóként, és sajnos nem minden esetben észlelhető tapintható elváltozás. A betegség korai stádiumában, amikor a legjobban kezelhető, nincsenek tünetek, és a rákos sejtek csak mammográfiás vizsgálat során fedezhetők fel. A mellrák más jelei lehetnek például bőrelváltozások, a mell formájának, alakjának, méretének változása vagy a mellbimbó váladékozása.
6. tévhit: A mellrák csak a nőket érinti
A férfiak mellrákjának etiológiája, diagnózisa és kezelése hasonló a nőkéhez, azonban a nőkkel ellentétben a férfiaknál a mellrák ritka, noha gyakorisága az elmúlt évtizedekben nőtt.