Az egészségügyi ágazatban dolgozók, köztük a védőnők és egészségügyi szakdolgozók bérezése, valamint az ehhez kapcsolódó támogatások és szabályozások rendszeresen kerülnek a figyelem középpontjába. A legutóbbi években több kormányrendelet is született a bérek rendezésére, azonban a gyakorlatban számos kihívás és eltérés merül fel a különböző dolgozói csoportok között.
Az egészségügyi szakdolgozók béremelése 2024-ben
2024. március 1-től átlagosan 20 százalékos béremelésben részesült mintegy 94 ezer egészségügyi szakdolgozó, házi gyermekorvosi és fogorvosi alapellátásban dolgozó. Ez az emelés érinti a szakrendelőkben, kórházakban dolgozó mintegy 84 ezer szakdolgozót, valamint a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi alapellátásban tevékenykedő mintegy tízezer embert.
A bértáblázatot illetően a korábbi tíz fizetési fokozatot öt fokozatra csökkentették, amelyen belül alap és kiemelt kategóriákat hoztak létre. Ezeket a kategóriákat a szakdolgozói kamarával és a szakszervezetekkel közösen úgy határozták meg, hogy az extrém terhelést jelentő ápolási szakmák kerüljenek a kiemelt kategóriába.
Fizetési fokozatok és kategóriák
A bértáblázat szerkezete a következő:
- I. fizetési fokozat: Alap és Kiemelt kategória
- II. fizetési fokozat: Alap és Kiemelt kategória
- III. fizetési fokozat: Alap és Kiemelt kategória
- IV. fizetési fokozat: Alap és Kiemelt kategória
- V. fizetési fokozat: Alap és Kiemelt kategória
A védőnők helyzete és a bérkiegészítések
Miközben a védőnőkre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a kórházi- vagy szakellátásban dolgozó, főiskolai végzettségű kollégáikra - kötelező kamarai tagság, kreditszerzési kötelezettség -, ezek az alapellátásban foglalkoztatott munkatársak nem tartoznak az új, egészségügyi bértábla hatálya alá. Ez jelentős bérfeszültséget eredményez az ápolók és a védőnők között, akár 70-80 ezer forintos különbséget is okozva az alapfizetésekben.
Csősz Katalin, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) védőnői tagozatának vezetője szerint, a főiskolai diplomás védőnők teljes fizetése a három bérkiegészítéssel és az egyéb pótlékokkal együtt éri el egy hasonló iskolai végzettséggel rendelkező, kórházi vagy szakellátásban dolgozó kolléga alapfizetését. Emiatt egyre többen hagyhatják el a pályát.
Kormányzati intézkedések és a valóság
Nyár elején a kormány úgy döntött, hogy 2023-ban - visszamenőleges hatállyal - kétmilliárd forintot szán a védőnői szolgálatok pontfinanszírozásának emelésére. Az így keletkező többletet kormányrendelettel igyekeztek valamennyi védőnőhöz bérkiegészítés formájában eljuttatni. Azonban sokan mégsem bruttó 30 ezer, csupán pár ezer forinttal kaptak magasabb fizetést szeptembertől, sőt, olyan is akadt, akinek ugyanannyi maradt a pénze.
Az összeg mértéke függ a körzetbe tartozó ellátottak számától. Mivel a pontfinanszírozást emelték meg, így azoknak a területi védőnőknek, ahol az ellátottak száma nem éri el a maximális 750 főt (oktatási intézményben dolgozók esetében az 1000 főt), eleve kevesebb pénzt utalt a fenntartónak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP).
Problémát jelent az is, hogy egyes önkormányzatok másként értelmezik a kifizetésre vonatkozó kormányrendeletet, és nem utalják tovább a kiegészítést bér formájában a kolléganőknek. A különbségek eredhetnek abból is, hogy azok a helyhatóságok, amelyekhez több iskolai és területi védőnő tartozik, a teljes finanszírozási többletet egyenlő részben utalták a kollégáknak, függetlenül a körzetükben vagy iskolájukban lévő ellátottak számától, elkerülve ezzel a bérfeszültséget.
A védőnők fizetési listájában jelenleg ez a harmadik összeg, amely bérkiegészítésként szerepel. Azonban sem ez, sem a négy, illetve három évvel ezelőtt kapott, finanszírozási többletből eredő pénz nem épült be az alapbérükbe, amely tíz éve változatlan.
Kiegészítő díjazás és pótlékok
A Munkaügyi Levelekben megjelent információk szerint a védőnők szolgálatonként 33 000 Ft védőnői kiegészítő díjazásra jogosultak, amelyet a védőnői szolgáltató az alapbér kiegészítésére köteles fordítani (védőnői kiegészítő pótlék). Továbbá, amennyiben az ellátandó lakosságszám legalább 15%-a bizonyos típusú településeken lakik, a védőnői ellátást biztosító szolgáltató magasabb összegű díjazásra jogosult. Ennek a fix összegű díjnak 15%-a a védőnőt közvetlenül megillető területi pótlék.
Alkotmányossági aggályok
Felmerült az is, hogy az egyes védőnői illetményelemek meghatározása a Kjt. és végrehajtási jogszabályában foglaltakhoz képest - további pótlékot szabályozva - alaptörvény-ellenes lehet, mivel a rendeletnek nem adott felhatalmazást a Kjt.
Az alapellátásban dolgozók helyzete
A háziorvosi praxisokban nincs előírva, hogy a szakdolgozók fizetését kell megemelni abból a havonta 130 ezer forintos finanszírozási többletből, amelyet az alapellátó orvosok kapnak. Tavaly még ígéretet kaptak arra, hogy az idei tízmilliárd forintos többletet a szakdolgozók béremelésére fordítják, de erről semmiféle jogszabályi rendelkezés nem született.
A MESZK ez évi felmérése alapján sok szakdolgozó másodállásban végzi ezt a feladatot. A fekvőbeteg-szakellátásban szeptembertől életbe lépő béremelés arra sarkallhatja ezeket a kollégákat, hogy inkább a kórházban vállaljanak másodállást, így félő, hogy még nagyobb hiány jelentkezik az otthoni szakápolási és hospice szolgáltatásokban, ahol szintén nem történt béremelés.
Lehetséges megoldások
Elképzelhető lenne a béremelés a szakdolgozói kiegészítő díjak összegének emelésével is, amelyet 2014-ben vezettek be. Ez jelenleg nettó 10 ezer forintot jelent a főállású munkavállalónak, amelyet a praxisok célzottan kapnak az OEP-től, és kötelesek azt a szakdolgozónak adni. Azokban a praxisokban, ahol több ápolót is foglalkoztatnak - legalább heti 20 órában - minden szakdolgozó után utal a finanszírozó. A fogászati asszisztensek esetében a pénztár ilyen kiegészítést nem ad a szolgáltatóknak, béremelésükről semmilyen jogszabály nem rendelkezik.
Összefoglalás a béremelési rendeletekről
A 181/2023. (V. 16.) Korm. rendelet az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendeletet módosítja. A rendelet 2023. július 1-jén lépett hatályba.
- 3/E. §: Az egészségügyi szakdolgozót vagy egészségügyben dolgozót foglalkoztató egészségügyi szolgáltató a 2/A. § (2) bekezdése szerint meghatározott alapbérben (garantált illetményben) részesülő dolgozójának 2023. július hónaptól számfejtésre kerülő alapbéréhez (garantált illetményéhez) és annak szociális hozzájárulási adójához, valamint a béremelésre eső mozgóbér elemek biztosításához és annak szociális hozzájárulási adójához kapcsolódóan a 3/A. 3/F. § (1) Az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltató, az 1. mellékletben nem szereplő egészségügyben dolgozója 2023.
- 3/F. § (2): Az egészségügyi szolgáltató részére az alapbéremeléshez kapcsolódó támogatás havi mértéke 2023. július hónaptól megegyezik a 16.
- 3/F. § (6): A támogatás igénylésére a 4. „11/X. § 2023. július 1-jétől az egészségügyi szakdolgozó 2/D. § (10) bekezdése szerinti illetménynövekedése során az illetmény számításának alapjaként az egészségügyi szakdolgozó 2023.
Kiegészítő információk a béremelésről
A béremeléssel egyébként többen is rosszabbul jártak. A 2015. januárja után szakvizsgázó fiatal orvosok bruttó 150 ezer forintos ösztöndíj helyett bruttó 107 ezer forintos béremelést kaptak, 44 ezer forinttól esve el. Szintén a szakorvosi bértábla szerint kapnak ezután fizetést a Gábor Aurél-ösztöndíjban részesülő sürgősségi szakorvosok, a 200 ezer forintos támogatási összeg megvonása miatt az ő bevételeik is csökkennek.
Védőnők szerepe a prevencióban
Az államtitkár fontos pillanatnak nevezte azt az átállást, amellyel a védőnők az egészségügyi szakdolgozói bértábla hatálya alá kerülnek. Hangsúlyozta, hogy több mint százéves szolgálatról van szó: a védőnők fontos szerepet töltenek be a korai diagnosztikában éppúgy, mint a védőoltások beadásában. Bábiné Szottfried Gabriella, az Egészségügyi Szakmai Kollégium védőnői tagozatának vezetője felidézte: 2005-től évekig nem rendezték a védőnői béreket, pótlékokat. 2010-ben a kormány pótlékok emelésével próbálta orvosolni a helyzetet.
A méhnyakszűrésben sem sikerült kellő hatékonyságot elérni, azokon a területeken is csak 25 százalékos átszűrtségi arányt értek el, ahol a védőnőket is bevonták ebbe a tevékenységbe. Az OEP 2000 forintot fizet mintavételenként, amiből a védőnői szolgálatnak kell kigazdálkodnia az eszközök, valamint a sejtdiagnosztika árát.
tags: #vedono #szakdolgozoi #bertabla