Az újszülöttek és csecsemők táplálásával kapcsolatban számos aggodalom merülhet fel a szülőkben, különösen, ha emésztőrendszeri panaszok jelentkeznek. Az anyatej az újszülöttek és csecsemők legértékesebb tápláléka, amelynek egyik fő összetevője a tejcukor vagy más néven laktóz. Hasznos tudni, hogy az emberi anyatejben minden esetben jelen van a laktóz, függetlenül attól, hogy a szoptató anya mit eszik, fogyaszt-e tejtermékeket. Sőt, az anyatej meglehetősen gazdag laktózban, a tömegének körülbelül 7%-át teszi ki a laktóz, miközben ez az arány tehéntejnél csupán 5% körüli.
Bár a tünetek hasonlók, a tejfehérje-allergia és a laktózérzékenység valójában két eltérő rendellenesség: míg a tejfehérje-allergia egy komplex túlérzékenységi reakció, a laktózérzékenység esetében nem allergia, hanem felszívódási zavar okozza a tüneteket. A tehéntej allergia vonhat maga után tejcukor-érzékenységet, utóbbi immunreakció nélkül történik. A tejallergia ezzel szemben egy immunológiai folyamat. Az immunrendszer a fehérjeláncokkal szemben ellenanyagokat termel, gyakorlatilag, mintha kórokozók lennének, pusztítani próbálja őket. A tejfehérje-allergia a leggyakoribb ételallergia a kisgyermekek körében: százból három babánál és kisgyermeknél jelennek meg a betegség tünetei.
A tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia) és a tejfehérje-allergia tünetei csecsemőknél
Az anyatejjel táplált csecsemő hasmenése, hasi fájdalma, puffadása vagy nyűgössége aggodalomra ad okot, és rengeteg kérdést vet fel. A laktózérzékenység különböző fokú lehet, egyéntől függően enyhébb vagy kifejezettebb tünetek formájában léphet fel. Csecsemőknél 2-3 hetes kor után csillapíthatatlan sírás, haspuffadás, hasfájás jelentkezhet alacsonyabb laktáz enzimszint esetén.
A tejfehérje-allergia szerteágazó tüneteket okozhat. Az emésztőrendszeri panaszoktól át a bőrtünetekig változatos panaszok jelentkezhetnek. Apró, vörös vagy fehéres, kissé kidudorodó göbök jelenhetnek meg a baba arcán. "A tejkiütés tünetei elsősorban az arcon jelentkeznek, de előfordulhat a nyakon, fejen is és inkább világosabb színűek, fehérek. A csecsemőnél a bőrtünetek mellett egyéb panaszok nincsenek, egészséges, jól fejlődik. A tejkiütést mindössze a még fejletlen bélrendszere idézi elő, amely nem tudja tökéletesen megemészteni az anyatejet." Tehéntej-allergia esetén a tünetek három főbb típusa figyelhető meg:
- Bőrön: csalánkiütések, ekcéma, pirosság vagy sápadtság az arcon, ödéma (puffadás).
- Emésztőrendszeri: reflux, hányás, székrekedés, krónikus hasmenés (újszülötteknél), hasfájás (kisgyermekeknél), puffadás, hasi görcs, hasi feszülés.
- Légúti (az esetek 20-30 százalékában): lihegő köhögés, asztma, nehézlégzés.
Szerencsére ritkábban, de előfordulhat anafilaxiás sokk is, amely sürgős kórházi beavatkozást igényel. A laktóz-intolerancia jelei lehetnek az akkut és hirtelen, erős hasmenés, a felfújódás, a hasi görcsök, a szélszorulás és a hányás is.
Mi okozhatja a panaszokat?
A laktózintolerancia hátterében a tejcukrot, más néven laktózt lebontó laktáz enzim részleges vagy teljes hiánya áll: ebben az esetben az emésztőrendszer nem képes maradéktalanul lebontani a tejcukrot, amely a belekbe kerülve erjedésnek indul - ez okozza a laktózérzékenység ismert tüneteit. Az anyagcserezavar oka lehet veleszületett enzimhiány, csecsemőkorban azonban gyakran egy alapbetegség vagy gyógyszer váltja ki az intoleranciát - ekkor szerzett laktózintoleranciáról beszélünk. Ha a baba bélcsatornájában egyáltalán nem vagy nem kellő mértékben működik az az enzim, amely a laktóz természetes módon való emésztéséhez szükséges, abból a bélbaktériumok közreműködésével savak és gázok fognak keletkezni, amik különféle hasi panaszokat okozhatnak. Sok esetben vírusos vagy bakteriális emésztőrendszeri fertőzések, antibiotikum-kezelés, élelmiszerallergiák talaján alakul ki a heteken vagy hónapokon át fennálló laktózérzékenység. Koraszülött és újszülött babáknál, és csecsemőknél is jelentkezhet átmeneti laktózintolerancia.
A tehéntej-fehérje allergia csecsemőknél, kisdedeknél gyakoribb. Az édesanya által elfogyasztott tejben, tejtermékekben lévő tehéntej-fehérje kiválasztódik az anyatejbe, így ez a „tejallergiás”, szopó csecsemőnél panaszt okozhat. 1-3 hónapos korú csecsemők között ennek gyakorisága 2-5% közötti, és ők többnyire 1 éves korra kinövik.
Szekunder laktózintolerancia
Vannak betegségek, amelyek következménye, tünete lehet a laktóz-intolerancia - ilyenkor beszélünk ún. szekunder laktóz intoleranciáról. Ilyenkor lenne elég laktáz enzim a szervezetben, ami a vékonybél nyálkahártyáinak kitüremkedéseiben (ún.: kefeszegélyeiben) lakik. De öt éves kor alatt gyakran ez a lakás megszűnik, ha a vékonybél nyálkahártyáját valamilyen gyulladás, kórokozó károsítja. Számos szaktekintély minden újonnan felfedezett laktóz intoleranciás gyermeknél javasolja a vékonybelet érintő fenti alapbetegségekre (cöliákia, ételallergia, Giardia-fertőzés stb.) vonatkozó tájékozódó vizsgálat elvégzését, hogy kizárják a szekunder laktóz intoleranciát.
- Gluténérzékenység (cöliákia), gyulladásos bélbetegség (Crohn), ételallergia (főként tejallergia): ilyenkor a vékonybél nyálkahártyája sérül, és mivel a laktáz enzim a nyálkahártya kefeszegélyeiben foglalna helyet, ezáltal a laktóz lebontása is zavart szenved.
- Fertőzéses eredetű ok: leginkább Giardia-fertőzés vagy más parazita okozza (de átmeneti, enyhe laktóz intolerancia lehet hasmenéses betegség után).
- Kontaminált vékonybél szindróma: a vékonybélben a baktériumok száma megnő, ebben a legfontosabb szerepet a bélmotilitászavar játssza.
Diagnózis és szakorvosi segítség
Ha arra gyanakszik, hogy a gyermeke laktózérzékeny vagy tejfehérje-allergiás, forduljon bizalommal gyermek-gasztroenterológus szakorvoshoz! Mivel csecsemőkorban a laktózérzékenység akár életveszélyes kiszáradást is okozhat, fontos, hogy a baba időben kezeléshez jusson.
Ahhoz, hogy egyértelműen ki lehessen mondani azt, hogy tehéntej allergiás a gyermeked, szükség van egy teljes körű allergiavizsgálatra. Ehhez bőr- és/vagy tapasztesztet is végeznek, sőt, szóba jöhet egy provokatív teszt is, amely az emésztés alatt idézi elő az allergia tüneteit, és összehasonlítja azt a vérvételből származó adatokkal. Kisgyerekeknél - egy éves kor felett, ennél korábban nem érdemes vérvizsgálatot végezni tejallergia tisztázására, mert az ellenanyag képződés még alacsony - ez vérvizsgálattal történik. A multiplex allergiateszt segítségével egy vérvétellel, egyszerre több allergént is vizsgálni lehet.
A laktóz intolerancia kimutatására legjobb a H2-teszt (szinonimák: hidrogén kilégzési teszt, laktóz intolerancia teszt, laktózfújás). A vizsgálat során 2 g/kg, de max. 25 gramm mennyiségben laktózt kell meginni, ezt követően 3 órán át kb. 30 percenként bele kell fújnunk egy készülékbe. Fontos, hogy a vizsgálat könnyen hamis, álpozitív eredményt is adhat, ezért nagyon fontos a szigorú diéta, szájhigiéniás előkészítés és bizonyos gyógyszerek, probiotikumok mellőzése.
Előre ne aggódj azon, hogy a te gyermeked is tejfehérje vagy -cukor érzékeny lesz! Nem törvényszerű ugyanis az, hogy az újszülött is allergiás lesz, ha valamelyik szülő vagy a testvér érzékeny a tehéntejre. Ugyanakkor az tény, hogy gyakrabban fordul elő ételallergia azokban a családokban, ahol másfajta allergiák is megfigyelhetők.
Kezelés és étrendi javaslatok
Pozitív eredmény esetén diétával lehet megszüntetni a tüneteket. Anyatejjel táplált csecsemők esetében az édesanyának kell korlátoznia, átmenetileg megszüntetni a tejtermékek fogyasztását, a szoptatást nem kell felfüggeszteni! Tápszeres babáknál a tápszer cseréje jelent megoldást. Igazolt tejfehérje allergia esetében kizárólag nem tejfehérje alapú, vagy speciális tápszert adhatunk.
A laktózérzékeny babát is szoptatni kell. "Nagyon fontos, hogy a szoptatást ekkor sem szükséges abbahagyni: bár az anyatej is tartalmaz tejcukrot, az első fél évben a laktózérzékeny babák számára is ez a lehető legtökéletesebb táplálék, amely önmagában fedez minden szükséges tápanyagot." - hangsúlyozta Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, az Első 1000 Nap program szakértője. Bár a veleszületett laktózintolerancia jellemzően élethosszig tart, diétával és a laktáz enzim esetleges pótlásával a beteg teljes életet élhet.
| Jellemző | Tejfehérje-allergia | Laktózérzékenység |
|---|---|---|
| Mi okozza? | Immunológiai reakció a tejfehérjére | Laktáz enzim hiánya miatti tejcukor (laktóz) emésztési zavar |
| Tünetek | Bőrtünetek (kiütés, ekcéma), emésztési (reflux, hasmenés, hasfájás), légúti (köhögés, asztma) | Emésztési tünetek (puffadás, hasfájás, hasmenés, gázok) |
| Kezelés | Tejfehérje-mentes diéta (anya/csecsemő), speciális tápszer | Laktózszegény/laktózmentes diéta, laktáz enzim pótlás |
| Csecsemőkorban | Gyakori, anyatejjel is átjuthat a tejfehérje, kinőhető (80%-ban 1-2 éves korra) | Átmeneti vagy veleszületett, anyatej fogyasztása javasolt az első 6 hónapban |
Élelmiszer-címkék figyelése: "Ételintolerancia vagy allergia esetén elengedhetetlen a szülői tudatosság: nagyon fontos, hogy tejfehérje-allergiás babák számára egy túródesszert vagy egy kanál puding is veszélyes lehet, így mindig tartsuk be a szakorvos és a dietetikus által előírt étrendet! Sokan azt gondolják, hogy egy-egy alkalomnak nincs jelentősége, ételintolerancia esetén azonban a legkisebb mennyiség is árthat" - hangsúlyozta Kubányi Jolán. Meg kell tanulnod megfejteni az élelmiszereken fellelhető összes jelölést, hogy felfedezhesd a tehéntej-fehérje legkisebb nyomát is. Bizonyára te is találkoztál már a csomagoláson található legismertebbekkel, például a tejporral, a kazeinnel, a laktoglobulinnal, a laktalbuminnal vagy éppen az aludttejjel. Sok étel tartalmaz „titokban” laktózt - nagyobb gyermekeknél ezért sokszor áll a visszatérő, tisztázatlan eredetű hasfájás hátterében a laktóz intolerancia. Fontos, hogy a gyógyszerek összetevőit is alaposan nézzük meg, mert sok gyógyszer tartalmaz laktózt segédanyagként.
Kalcium és D-vitamin pótlása: A kalcium (és D-vitamin) pótlására jobban oda kell figyelni az ilyen gyermekek esetében. Messze a tejben és a fagyiban van a legtöbb laktóz, de a fagyi magas zsír- és glükóztartalma miatt kevésbé okoz tüneteket, ezért érdemes lehet kipróbálni a fagyi fogyasztását - ne fosszuk meg gyermekünket tőle, ráadásul a kalciumtartalma miatt is hasznos! A sajtok (főként az érlelt, zsírosabb, kemény típusok) sokkal kevesebb laktózt tartalmaznak. Az élőflórát tartalmazó joghurtok többnyire jól tolerálhatók (endogén béta-galaktozidázt tartalmaznak).
Laktózintolerancia csecsemőknél - okok, jelek és kezelés
Hozzátáplálás és tejtermékek bevezetése
Bár a legtöbb szakmai ajánlás a baba fél éves koráig kizárólag anyatej adását javasolja, egy friss kutatás szerint a magyar anyák több mint fele ad rendszeresen tejterméket hat hónaposnál kisebb babájának. A tejtermékek bevezetése a kisbaba étrendjébe körültekintő szülői magatartást igényel.
- Közvetett és közvetlen kóstolás: Az új ételcsoportok bevezetésénél mindig figyeljünk arra, hogy az újdonságot elsőként kis mennyiségben, közvetett módon, akár hőkezelve kínáljuk a babának.
- Fokozatos mennyiségnövelés: Egy-egy új allergén bevezetésére minimum két-három hetet szoktunk javasolni, mert ennyi időre van szükség ahhoz, hogy a fokozatosság elvét követve szoktassuk hozzá a kicsit az új ízhez, illetve állaghoz, alapanyaghoz.
- Egyszerre csak egy újdonság: Ha egyszerre több különféle alapanyaggal is kísérletezünk, egy esetleges allergiás reakció esetén nem tudjuk majd, pontosan melyik allergén ludas a tünetekért.
- Táplálkozási napló vezetése: Sokat segíthetünk önmagunknak - és allergiás reakció esetén a babánknak, valamint a kezelőorvosnak -, ha a kicsi első életévében táplálkozási naplót vezetünk az általa elfogyasztott élelmiszerekről és azok tapasztalt hatásairól.
- Többféle márka, cukormentesség: Érdemes lehet néhány nappal, vagy héttel később újra próbálkozni az adott ételtípussal, de egy másik márka azonos terméke is jó választásnak bizonyulhat. Szakmai véleményünk szerint akkor indokolt a laktózmentes, bio-organikus, illetve zsírszegény tejtermékek választása, ha a családban ismert allergia vagy ételérzékenység áll fenn és valamely családtag maga is ezeket fogyasztja.
A tejtermékek bevezetési sorrendje és ideje
- Natúr joghurt és kefir: A natúr, cukormentes és gyümölcsmentes joghurt az első olyan tejtermék, amit biztonsággal bevezethetünk a baba étrendjébe már a hatodik-hetedik hónapban. Kezdjük kis mennyiségekkel! A joghurthoz hasonlóan a kefir bevezetése is a hatodik és nyolcadik hónap közötti időszakban, hasonló módon történhet.
- Túró és tejföl: A túró és a tejföl bevezetése a baba étrendjébe a kilenc-tizedik hónap környékén, elsősorban közvetett módon, hőkezelve ajánlott.
- Sajtok: A sajtok elkészítésének alapja ugyan a folyékony tej, a hosszadalmas és sok lépésből álló előállítási folyamat következtében azonban a késztermék már a hozzátáplálás korai szakaszában is biztonsággal adható.
- Tej és tejszín: A tej, a tejszín és a kemény sajtok bevezetése először hőkezelve, ételekhez adagolva a tizenegyedik-tizenkettedik hónap környékén esedékes.
