A magyar védőnői rendszer jelentős átalakuláson ment keresztül 2023. július 1-jén, amelynek értelmében a védőnők feletti munkáltatói jogokat többé nem az önkormányzatok gyakorolják. A változtatásokat megelőzően a védőnői rendszer sokkal nagyobb teret biztosított a települések számára, hogy különböző juttatásokkal (például szolgálati lakás vagy gépjármű biztosításával) odacsábítsák a rátermett szakembereket.
Mi változott 2023. július 1-jével?
A törvénymódosítás értelmében a védőnők ezentúl a megyei irányító kórház alkalmazottai lesznek, amely újabb lépés egy központosított rendszer kiépítése felé. Ez a változás az eddigi 2600 munkáltatóhoz képest mindössze 23-ra csökkenti a munkáltatók számát a magyar védőnői rendszerben. Az iskolai védőnők (mintegy 890 fő) 2024. január 1-jétől kerülnek át a megyei intézményekhez. A hivatalos kormányzati célkitűzés az egységes védőnői szolgálat megteremtése, az egységes szakmai színvonalú ellátás, illetve az önkormányzatok tehermentesítése.
A munkáltatói és szakmai irányítás
- A védőnők feletti munkáltatói jogköröket a jövőben tehát a megyei irányító kórház vezetői fogják gyakorolni.
- A védőnők szakmai irányítását az Országos Kórházi Főigazgatóság, míg hatósági felügyeletét a Nemzeti Népegészségügyi Központ látja majd el.
Aggodalmak és bizonytalanságok
Számos önkormányzat, továbbá sok védőnő azonban nem fogadja kitörő lelkesedéssel a módosításokat. Több magyar önkormányzat is jelentős energiát fektetett abba, hogy jól működő védőnői szolgáltatást biztosítson lakosainak. Emiatt hatalmas a bizonytalanság abban, hogy a gyakorlatban ez milyen hatással lesz többezer védőnő munkájára. A törvénymódosítás bírálói szerint aggályos a jogalkotó lépése, mivel az önkormányzatok, főleg a kisebb települési önkormányzatok az elmúlt években sokat dolgoztak és tettek azért, hogy a településükön legyen védőnői szolgálat.
A változásokhoz a Független Egészségügyi Szakszervezet védőnőkkel foglalkozó koordinátora, Szalainé Pintér Boglárka szerint a védőnőké nagyon mostoha szakma az egészségügyben, mivel alapellátásban dolgoznak felsőfokú végzettséggel, ugyanolyan főiskolán diplomáznak, mint például az ápolók, de míg egy kórházi alkalmazott esetén a felelősség megoszlik, a védőnők önállóan viselik azt. Számos olyan település van ma Magyarországon, ahol a napi szinten elérhető egyetlen egészségügyi diplomás szakember a védőnő.
Munkavégzés és juttatások
A védőnők munkájuk során a megszokott önkormányzati helyiségekben maradnak. A jogszabály nem vonja el teljes mértékben az önkormányzatok jogköreit, mivel „az ellátás jogszabályban előírt tárgyi feltételeit az állam a települési önkormányzattal kötött megállapodás útján is biztosíthatja”. A törvénymódosítás indoklásában az is szerepet kapott, hogy mivel lakosságközeli ellátásról van szó, a települési önkormányzatok együttműködése továbbra is nélkülözhetetlen.
A védőnők rendkívül széleskörű feladatokat látnak el a település egészségügyi rendszerében, mellyel hozzájárulnak a felelős családtervezéshez, az anyák, illetve gyermekeik védelméhez, emellett lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésében is szerepet vállalnak. Az egészségügyi főiskolai karon védőnői oklevelet szerzett, vagy azzal egyenértékűnek elismert oklevéllel rendelkező védőnők jogosultak a területi védőnői ellátás nyújtására.
Bérezés és pótlékok
Az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) Önkormányzatokhoz szétküldött tájékoztató levele alapján a védőnők elvesztettek három bérkiegészítést a béremeléssel egy időben, már a tavalyi év elején. Az illetékes Országos Kórházi Főigazgatóság nyilatkozata szerint a 2023. július 1-jétől integrált védőnők az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti bértáblázat alapján kapják majd az alapbérüket, a pótlékrendszer változtatása nélkül. A béren kívüli juttatások tekintetében az adott intézmény által nyújtott juttatásokat kaphatja a védőnő.
Ápr. 18: Az ÚJ, UKRÁN TŰZVEZETŐ RENDSZER az automatikus célbeállítással nem hagy esélyt az orkoknak!
Önkormányzati támogatás és juttatások
A Szalainé által említett reális veszély, hogy az önkormányzati juttatások elvesztése egyes esetekben akár a havi 100-120 ezer forintot is elérheti. A jogszabályi rendelkezések nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az önkormányzat támogassa a védőnőt, például szolgálati lakással vagy gépjárművel. Az Országos Kórházi Főigazgatóság szerint a munkavégzés helyéül szolgáló ingatlant továbbra is az önkormányzat biztosítja, azonban a szakmai minimumfeltételeket a szolgáltatónak és a munkavégzéshez szükséges feltételeket a munkáltatónak kell biztosítania, amely ez esetben a vármegyei irányító kórház.
Ügyelet és rendelkezésre állás
A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállaló köteles a munkaideje alatt - munkavégzés céljából, munkára képes állapotban - a munkáltató rendelkezésére állni. Az ügyelet és az egészségügyi ügyelet fogalma között jelentős különbségek vannak, különösen a jogi megítélés szempontjából.
Az Mt. szerinti ügyelet
- Rendkívüli munkaidő: Ügyelet esetén a munkavállaló munkaidőn túl „passzív” magatartást köteles tanúsítani azzal, hogy bármikor munkára képes állapotban elérhetőnek kell lennie. Ez rendkívüli munkaidőnek minősül, még akkor is, ha a munkavállaló ténylegesen nem végez munkát.
- Díjazás: Az ügyelet teljes tartamára negyven százalék bérpótlék illeti meg a munkavállalót. Ha ügyelet keretében munkavégzésre kerül sor, a munkavégzés tartamára a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidőben történő munkavégzés szabályai szerinti díjazás jár.
- Időtartam: Az ügyelet tartama nem haladhatja meg a huszonnégy órát, amelybe a rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.
Az egészségügyi ügyelet speciális jellemzői
Az egészségügyi ügyelet a jogszabály szerint az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (Eütev.) 93. §-ában meghatározott ügyeleti ellátás keretében végzett tényleges egészségügyi tevékenység, valamint a tényleges egészségügyi tevékenység végzése nélküli rendelkezésre állás az egészségügyi szolgáltató által meghatározott helyen és időben.
- Rendes munkaidő: Az egészségügyi ügyelet nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, hanem rendes munkaidőnek kell tekinteni.
- Díjazás: Az egészségügyi ügyelet ellenértékének jogcíme ügyeleti díj, nem bérpótlék. Ez az alapbér meghatározott százaléka szerint jár, attól függően, hogy az ügyelet hétköznap, pihenőnapon vagy munkaszüneti napon történik.
- Időtartam: Az egészségügyi dolgozó számára - a heti 40 órás rendes munkaidőn felül - naptári évenként legfeljebb 416 óra egészségügyi ügyelet rendelhető el azzal, hogy a rendkívüli munkavégzés és az elrendelt egészségügyi ügyelet együttes időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a 416 órát. A heti 40 órás teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi dolgozó rendes munkaideje terhére naptári hetenként legfeljebb 16 óra egészségügyi ügyelet rendelhető el.
| Jellemző | Mt. szerinti ügyelet | Egészségügyi ügyelet (Eütev. szerint) |
|---|---|---|
| Minősítés | Rendkívüli munkaidő | Rendes munkaidő |
| Díjazás | Bérpótlék (40%) | Ügyeleti díj (alapbér %-a) |
| Munkavégzés jellege | Passzív rendelkezésre állás, szükség esetén munkavégzés | Tényleges egészségügyi tevékenység vagy rendelkezésre állás |
| Maximális időtartam (éves) | Nincs specifikus éves korlát, de 24 órás egy ügyelet | 416 óra (rendkívüli munkavégzéssel együtt) |
Ügyintézés munkaidőben: Mentesülési lehetőségek
Az ügyintézés munkaidőben sem kizárt, és a Munka Törvénykönyve bizonyos esetekben mentességet biztosít a munkavégzési kötelezettség alól.
- Kötelező orvosi vizsgálatok: A kötelező orvosi vizsgálat tartamának ideje alatt nincs rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség. Ilyen például a kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálat.
- Reprodukciós eljárások: Az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés idejére.
- Szoptatási idő: A szoptató édesanyáknak jár „baba-mama idő”. A szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikrek esetén kétszer 2 óra.
- Bírósági vagy hatósági eljárások: Amikor bírósági vagy hatósági eljárásban személyesen veszel részt, ha a részvételre hivatalosan hívtak fel.
- Különös méltánylást érdemlő okok: Akkor, ha különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt a távolléted. Ilyen eset lehet például, ha a gyereket sürgősen orvoshoz kell vinni, vagy ha munkába menet a vonat elakadt a hóban. Fontos, hogy a távollét okát megfelelően tudd igazolni a munkahelyeden.
Ha nincs törvényi mentesség az ügyintézés időtartamára, elsősorban meg kell próbálni úgy szervezni azt, hogy ne essen bele a munkaidőbe. Ha másként nem megy, szóba jöhet, hogy szabadságot vesz ki az ügyintézéshez. Mivel a szabadság egy részéről szabadon dönthet a munkavállaló, hogy mikor akarja igénybe venni, így az sem jelenthet akadályt, ha a főnök nem akar elengedni. Ehhez természetesen jó, ha tisztában van a szabadság kiadásának módjával, szabályaival. Ezen kívül előfordulhat az is, hogy a főnök megértő, és megengedi a munkaidőben történő ügyintézést. Ez azonban nagyban függ a munkakörtől és a munka jellegétől.
tags: #vedono #munkaltato #elenged #e