Amikor egy kismama megtudja, hogy babát vár, az egyik első kérdés, ami felmerül: „Mikor fogok szülni?” Bár a kisbaba pontos érkezése ritkán történik pontosan a jósolt napon, a szülés várható időpontja fontos támpont mind az orvosi vizsgálatok, mind a lelki felkészülés szempontjából. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan történik a várható időpont kiszámítása, milyen tényezők befolyásolhatják, és hogyan készülhet fel a szülésre.
Hogyan számítjuk ki a szülés várható idejét?
A szülés várható időpontja nem egy szentírás - mondja dr. Antritter Zsófia, szülész-nőgyógyász. Bár sokan ezt a dátumot várják izgatottan, a valóságban csak egy tájékozódási pontot jelent. A természet ritkán követ pontos naptári beosztást - és ez különösen igaz a kisbabák érkezésére.
A klasszikus Naegle-féle szabály alapján a szülés várható időpontját az utolsó menstruáció első napjától számítjuk: mínusz 3 hónap + 7 nap - ez az egyszerű képlet adja a kiindulási dátumot.
Ez a számítás egy 28 napos ciklusra érvényes, és segít megjósolni, mikor érkezhet a baba. De fontos tudni: ez nem azt jelenti, hogy pontosan akkor is fog megszületni - figyelmeztet a szülész-nőgyógyász. Inkább egy „iránytű”, ami alapján a várandósság előrehaladását követjük, és amelyhez képest a magzati növekedést, súlyfejlődést is értékeljük.
Mit mutat az első ultrahang?
A legelső, általában a 6-8. hét között végzett ultrahang-vizsgálat is segíthet a szülés várható időpontjának pontosításában, különösen, ha a menstruációs adatok nem teljesen biztosak. Ekkor a magzat méretéből és fejlődési állapotából számítjuk ki a gesztációs kort, amely kis mértékben módosíthatja az eredeti becslést.
Fontos tudni, hogy a szülések mindössze kb. 4-5%-a történik a kiszámított napon. A legtöbb baba a 38-42. hét között születik meg - ez mind a normál tartományba esik.
A terhességi hetek pontos ismerete azért lényeges, mert minden orvosi vizsgálatot - például a kötelező laborokat, ultrahangokat - ezekhez a hetekhez igazítunk. A várandósgondozás során, a gondozást végző szakemberek segítségével készíthet szülési tervet, amely segít átgondolni a szülés egyes szakaszaiban azokat a körülményeket, amelyekben döntési lehetősége van.
A valóság: ritkán érkeznek „pontosan”
Ritka, hogy a babák épp a kiírt napon érkeznek. A normális, érett szülés időtartama a 37. hét 0 naptól a 41. hét 0 napig tart. Vagyis a terminushoz képest mínusz 3 hét és plusz 1 hét között bármikor megérkezhet a kicsi - teljesen természetes módon.
- „Ó, még semmi nincs meg, hiszen csak egy hónap múlva vagyunk kiírva!” - idézi fel a szülészorvos azt a mondatot, amivel bevallása szerint gyakran szembesül a 35-36. heti gondozáson. - „És mi lesz, ha jövő héten megszületik?”
A szülők - különösen az apukák - ilyenkor szoktak igazán meglepődni. Pedig a 38. hét már teljesen érett kor, és a baba bármikor dönthet úgy, hogy itt az idő. Ezért azt szoktam mondani: 36. héttől tessék készen állni - táskával, lelki felkészültséggel, logisztikával együtt.
Természetes szülésre készülsz? Ettől könnyebb lesz a vajúdás! A három R betűs hozzávaló!
Terminustúllépés és túlhordás
A terminustúllépés azt jelenti, hogy a várandósság túljutott a kiírt időponton. A túlhordás pedig akkor áll fenn, ha a várandósság a 41. hét után is folytatódik.
Magyarországon 41 hét 0 napnál általában indítjuk a szülést. Ennek fontos oka van: a 41. hét után megnő a méhen belüli hirtelen veszteségek, elhalások kockázata.
Több országban megengedik a várandósság folytatását akár a 42. hétig is, de ezekben az esetekben valóban gyakoribbak a késői méhen belüli komplikációk. Ezért itthon a 41. hét utáni indítás nemcsak szakmai protokoll, hanem biztonsági döntés is: a baba ekkorra már teljesen érett, és nincs ok tovább várni - engedjük, hogy megérkezzen.
Mi okozhatja a terminustúllépést?
A terminustúllépés egyik oka az lehet, hogy a várandósság idejét nem tudják pontosan meghatározni. Az eltéréseket például a szabálytalan menstruációs ciklus hossza okozhatja, vagy az, hogy a peteérés időpontja - még szabályos ciklusok esetében is - változékony lehet.
Előfordulhat azonban az is, hogy valamilyen más ok miatt nem indul meg a szülés spontán folyamata. Ez lehet alkati dolog, fájásgyengeség, de lehet akár hormonális ok (pl. ha valakinek alulműködik a pajzsmirigye).
Ugyanakkor a pontos háttér nagyon sokszor rejtve marad, és nem találnak magyarázatot a terminustúllépésre. A terminustúllépés kapcsán érdemes megemlíteni a lelki tényezőket is. Dr. Imre Ruben tapasztalatai szerint a kismamában dolgozó szorongás vagy a szüléstől való félelem is hátráltathatja a szülés megindulását és a szülés természetes folyamatát is.
A terminustúllépés kockázatai
A terminustúllépés legnagyobb kockázata, hogy a lepény elöregszik, nem lesz megfelelő a keringése, így a baba oxigén- és tápanyagellátását nem tudja biztosítani. Emiatt a baba belekakilhat a magzatvízbe, a mekóniumos magzatvíz pedig a tüdejébe kerülhet - hangsúlyozta dr. Imre Ruben.
A szülés folyamata és szakaszai
A szülés és az azt megelőző vajúdás természetes folyamat, amely általános élettani törvényszerűségek szerint zajlik a terhesség 37-40. hete között. A szülés folyamán a magzat - a méhlepénnyel, a köldökzsinórral és a magzatvízzel együtt - a méhből a külvilágba jut.
A szülés: tágulási; kitolási; méhlepényi; negyedik, ún. posztplacentáris szakaszból áll. A vajúdás alatt a méh ritmikus, fokozódó összehúzódásainak hatására a méhnyak kitágul, és a magzat beilleszkedik a szülőcsatornába. A szülés folyamán a magzat a szülőcsatornán keresztül jut a külvilágba.
A szülés tágulási szakasza
Az első, tágulási szakasz a vajúdás kezdetétől a méhszáj teljes megnyílásáig tart. A szülés kezdetének első jele a méhnyakon át távozó kis mennyiségű, sűrű (viszkózus), véres nyákdugó. A nyákdugó távozása után megreped a magzatburok, és a magzatvíz távozik a méhnyakon és a hüvelyen át. A magzatburok megrepedését követően általában 24 órán belül megtörténik a szülés.
Ebben a bevezető, ún. látens fázisban megindul a rendszeres fájástevékenység: a méhösszehúzódások fokozatosan erősödnek és ritmusossá válnak. Mindeközben a méhnyak elvékonyodik, és körülbelül 3-4 centiméterig megnyílik. Az első szakasz aktív fázisában a méhszáj 4 centiméterről kb. 10 centiméterre nyílik, majd elsimulás után eltűnik.
A szülőfájások megindulásától a méhszáj eltűnéséig első szülésnél átlagosan 9-11 óra, a másodszor vagy többször szült nők esetében átlagosan 4,5-5,5 óra telik el.
Mikor forduljon orvoshoz?
A szülés előtti két hétben előfordulhatnak ún. jósló fájások, amelyek néhány naponta egyszer-egyszer, de még nem rendszeresen jelentkeznek. Ha a méhösszehúzódások rendszeressé válnak, vagyis körülbelül 5-10 percenként érkeznek, és 30-60 másodpercig tartanak, javasolt értesíteni a szülész-nőgyógyász szakorvost, illetve jelentkezni a kórházi szülészeti osztályon.
Amennyiben a nyákdugó távozását és a magzatvíz elfolyását észleli, vagy ha nagyobb mennyiségű vért veszít, azonnal induljon a kórházba, vagy hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
A szülés megindulásának feltételezett okai
A szülés megindulását több tényező befolyásolja, nem lehet egyetlen egy okra visszavezetni. A méh izomzatának működését hormonok és az idegrendszer szabályozza. A magzat mellékveséje által termelt hormon (kortizol) hatására megváltozik az anya hormonjainak (ösztrogén és progeszteron) szintje, ami a méhnyak felpuhulását eredményezi. Megindulnak a rendszeres méhösszehúzódások - más néven fájások -, amelyek erőssége és gyakorisága fokozatosan nő. A méh összehúzódásainak hatására a méhnyak fokozatosan kitágul (dilatáció), majd elvékonyodik, végül egészen visszahúzódik és belesimul a méh többi részébe.
A szülés első szakaszának vezetése és a kismama szerepe
Magyarországon a szülések döntő hányada szülészeti ellátásra szakosodott egészségügyi intézményekben (kórházi szülészeti osztályon, szülészeti centrumban) zajlik; az intézeten kívüli szülést kormányrendelet szabályozza.
A szülés természetes élettani folyamat, melynek során azonban elengedhetetlen az anya és a magzat egészségi állapotának folyamatos ellenőrzése, az egészségüket veszélyeztető jelek észlelése esetén a megfelelő orvosi beavatkozás.
A vajúdás kezdetekor megmérik az anya testsúlyát, vérnyomását, légzés- és szívfrekvenciáját, testhőmérsékletét, valamint vizelet- és vérmintát vesznek tőle. A szülész-nőgyógyász szakorvos fizikális vizsgálattal megállapítja a magzat fekvését és tartását, sztetoszkóppal meghallgatja a magzat szívhangjait. Megfigyelik a méhösszehúzódások erejét, időtartamát és gyakoriságát. Hüvelyi vizsgálatra is sor kerül, mellyel megállapítható, hogy megrepedt-e a magzatburok, mennyire tágult ki a méhszáj.
A szülés első szakasza alatt a szülész-nőgyógyász szakorvos, illetve a szülésznő ún. komplex észlelést végez, amely magában foglalja az anya általános állapotának ellenőrzését, a szülés haladásának nyomon követését, valamint a magzat méhen belüli állapotának folyamatos figyelemmel követését.
Műszeres vizsgálatok a vajúdás alatt
A magzat állapotának ellenőrzésekor az alábbi műszeres vizsgálatokra kerülhet sor:
- Amnioszkópia: magzatvíz megtekintése a hüvelyen keresztül.
- Elektronikus magzati szívmonitorozás (kardiotokográfia, CTG): a magzati szívműködés frekvenciájának és a méh összehúzódásainak figyelemmel kísérése.
- A magzat sav-bázis háztartásának vizsgálata a fejbőréből vett vérminta elemzésével: korszakalkotó eljárás, főleg túlsúlyos szülőnőknél hasznos, mivel esetükben a hasfalon keresztül CTG-vel észlelt magzati szívhang nem teljesen megbízható.
Alacsony kockázatú várandós anya vajúdása esetén a magzati állapot nyomon követésére folyamatos szívhanghallgatás (CTG ellenőrzés) nem feltétlenül szükséges. A tágulási és a kitolási szakban is ezzel egyenértékű az időközönként végzett (intermittáló) szívhang ellenőrzés. Ha az időközönként végzett szívhanghallgatás során rendellenességet észlelnek, akkor áttérnek a folyamatos CTG észlelésre.
A kismama szerepe a vajúdás alatt
A kismama a szülés első szakaszában nyugodtan mozoghat és sétálhat, kevés folyadékot és ételt is fogyaszthat. A tágulási szakaszban igénybe veheti a szülőszobában rendelkezésre álló, a vajúdást megkönnyítő eszközöket (bordásfal, labda, kád, zuhanyozó stb.), és meghatározhatja a vajúdás alatti legkényelmesebb testhelyzetet. A méhösszehúzódások erősödésekor alkalmazhatja a korábban elsajátított relaxációs és légzési technikákat.
Az anya által megjelölt nagykorú személy folyamatosan jelen lehet a vajúdás és a szülés alatt. A szülőszobákban a vajúdást megkönnyítő eszközök állhatnak rendelkezésre (például: bordásfal, vajúdó labda, kád, zuhanyzó, zene, szülőszék, állítható szülést segítő ágy, szék, franciaágy, függeszkedő kötél, kis matrac stb.).
Fájdalomcsillapítás a vajúdás alatt
A szülés alatt igénybe vehet fájdalomcsillapítást, figyelembe véve azt, hogy az az Ön számára a lehető leghatékonyabb megoldás legyen. Elsősorban a nem gyógyszeres, így mellékhatások nélkül alkalmazható fájdalomcsillapítási lehetőségeket (például: speciális légzési technikák és lazító gyakorlatok, masszázs, illóolajok, meleg víz lazító hatása kádban vagy zuhanyban, szabadon választható testhelyzet a szülőszoba felszerelései között leírt eszközök használatával) érdemes előnyben részesíteni. Ezeket a módszereket a szülésre felkészítő programok során részletesen megismerheti, megtanulhatja kísérőjével együtt.
Természetes szülésre készülsz? Ettől könnyebb lesz a vajúdás! A három R betűs hozzávaló!
A szülés első szakaszának lehetséges szövődményei
A magzatburok megrepedését követően a hüvelyből baktériumok juthatnak fel a méhbe, ezért megnőhet a magzati fertőzés kockázata. Idő előtti burokrepedés esetén indokolt antibiotikum profilaxis adása.
Veszélyt jelenthet a magzatra nézve az elhúzódó vajúdás is. Ha a szülőcsatorna elég tág a magzat számára, ennek ellenére a szülés nem halad kellő ütemben, a méhösszehúzódások gyógyszer adásával erősíthetők. Ha ez nem hozza meg a várt eredményt, császármetszés válik szükségessé. Szintén műtéti szülésbefejezésre kerül sor, ha a magzat túl nagy a szülőcsatornán való áthaladáshoz.
A lepényi szak és az újszülött első órái
A lepényi szak a magzat megszületésétől a méhlepény és burkok megszületéséig tart. A gyermek megszületését követően a méhlepénynek és a burkoknak is meg kell születni. Ennek időtartama változó, általában 1 órán belül magától, gyógyszer és más beavatkozás nélkül lezajlik. A másik eljárás során a lepény megszületését aktívan irányítják. Ez úgy történik, hogy a magzat megszületése után intravénásan vagy izomba oxitocint adnak. A köldökzsinór leszorítást és elvágást 1 perc után, de 5 percen belül végzik, és a lepény megszületését pedig annak ellenőrzött, óvatos húzásával segítik elő.
Ha a lepény 1 órán belül nem születik meg, akkor gyakrabban fordul elő súlyos szülés utáni vérzés, magasabb a méhnyálkahártya-gyulladás (endometritis) és a műtétes beavatkozást igénylő kórállapot kockázata. Ilyen esetben szükség lehet a méhlepény kézzel történő eltávolítására, amelyre leggyakrabban műtői körülmények között kerül sor, a megfelelő fájdalomcsillapítás és higiénia elérése érdekében.
Aranyóra és kötődés
Az újszülöttet a megszületés után - állapotának figyelembevételével - a lehető leghamarabb az anya hasára, mellkasára teszik és közvetlen bőr-bőr kapcsolatban betakarják. Ajánlott már a lepényi szakban elősegíteni a kötődés kialakulását és a szoptatás megkezdését. Az újszülött mellre jutása növeli az anya saját oxitocin termelését, ami elősegíti a méh összehúzódását, így a lepény természetes leválásának valószínűségét. Ezen idő alatt is ellenőrzik az Ön és újszülöttje általános állapotát.
Minden szopásra képes, kiegyensúlyozott, jó állapotú újszülött számára biztosítják az azonnali bőr-bőr kapcsolatot (kontaktust) és a szopás lehetőségét, azaz az újszülöttet hasra fektetve az Ön hasára, mellkasára helyezik. A lepény megszületése után ajánlott a bőr-bőr kapcsolat folyamatos, megszakítás nélküli fenntartása. Az életjelenségek figyelésén túl a további vizsgálatokat az aranyóra utáni időszakra ajánlott halasztani. Az aranyóra elnevezés azt a születést követő egy órás időszakot jelenti, amikor az újszülöttek döntő többsége saját maga elkúszik az anya melléig és ott önállóan szopni kezd.
Szülési terv és betegjogok
Fontos tudnia, hogy a szülési terv nem biztos, hogy minden esetben és részletében teljesülhet majd. Ennek lehetnek egészségügyi okai és más, előre nem látható körülmények befolyásolhatják azt. Ha előre nem várt, sürgős, életet- vagy tartós egészséget veszélyeztető helyzet alakul ki, amelyben Ön, magzata, vagy mindketten érintettek, az Ön beleegyezése nélkül is elvégzik a szükséges beavatkozásokat.
Betegjogi képviselő
Amennyiben Ön úgy érzi, hogy a várandósgondozás és a szülészeti ellátás során a tájékoztatása, az ellátása, illetve az Önnel szembeni bánásmód nem volt megfelelő, úgy fordulhat a betegjogi képviselőhöz is, aki az egészségügyi ellátótól független személyként fogja kezelni a megkeresését. A betegjogi képviselők elérhetőségéről az alábbi honlapon tájékozódhat (www.ijsz.hu), illetve elérhetőségük valamennyi egészségügyi intézményben jól látható helyen kifüggesztésre került.
Babona vagy valóság?
Senki nem tudja, mikorra várható a szülés időpontja, de tippelni azért lehet :) Általánosságban elmondható, hogy a nők 20%-a szül a kiírás napján, 40% a kiírás napját követő héten, 40% pedig a kiírás napja előtt szül. Hogy végül mikor születik meg a baba, azt számos néphit, babona, tudományos és áltudományos magyarázat lengi körül. Lássunk ezek közül néhányat!
Időjárás változás és telihold
Az emberek többsége úgy gondolja, hogy frontátvonuláskor, hirtelen időjárásváltozáskor beindulnak a fájások, sok kismama érzi, hogy ilyenkor keményedik a pocakja. A tapasztalat azt mutatja, hogy ebben az elképzelésben lehet valami, ugyanis hirtelen időjárásváltozáskor tényleg több a szülés, és az is megfigyelhető, hogy amikor heteken át kellemesen napos idő van, megszaporodik a túlhordások száma.
Az ezoterikus szemlélet szerint teliholdkor sokkal több szülés indul meg, egy vizsgálat azonban kimutatta, hogy nincsen összefüggés a kettő között (persze, aki pont teliholdkor szült, biztosan nem hisz a kutatásnak).
Takarítás, lépcsőzés, csípős étel és forró fürdő
Sokan gondolják úgy, hogy a szülés várható időpontját kiválóan lehet befolyásolni egy kis takarítással, pakolászással, lépcsőzéssel. Ettől biztosan kijön majd a baba és a fészekrakó ösztön is érvényesült. Nos, ez a gyakorlat kifejezetten káros! Az utolsó napokban a fizikai munka már kifejezetten kerülendő, a köldökzsinór a baba nyakára tekeredhet a lépcsőzés miatt.
Ha chilisbabot eszel, attól biztosan megszületik a baba. A logika érthető, de a csípős ételek és a forró fürdő mégsem ajánlott a szülés beindítására. A szülés várható időpontját nem igazán lehet befolyásolni, de nem is kell! Érdemesebb megvárni, míg a baba is jónak látja az időt a kibújásra, mint erőltetni. Az utolsó napokat-heteket pihenésre, testi és lelki felkészülésre érdemes használni és kiélvezni az utolsó napokat, amikre később majd nosztalgiával fog visszagondolni.