Down-kór szűrésének mechanizmusa: Részletes áttekintés

A Down-szindróma a leggyakrabban előforduló kromoszóma-rendellenesség, amely a 21. kromoszóma többletére vezethető vissza. Ez azt jelenti, hogy a normális kettő 21-es kromoszóma helyett három található meg a sejtekben, innen a 21-es triszómia elnevezés. Ez a rendellenesség jellegzetes külsővel járó értelmi fogyatékosságot okoz, és a társuló mentális és fizikai eltérések súlyossága különböző mértékű lehet.

A Down-kóros újszülöttek egyharmada szívrendellenességgel születik, és emellett az érintettek közel felének szív fejlődési rendellenessége, további 15%-uknak másfajta szervi rendellenessége is lehet. A Down-kóros újszülöttek várható életkora jelenleg kb. 60-65 év. A Down-szindrómás embereknek különböző fokú tanulási nehézséggel kell szembenézniük, de visszamaradottságuk gyakorta még súlyosabb. Egy részük képes közel független életet élni, míg többségük gondozásra szorul. Ez az intelligencia hányadostól és a szervi tünetek súlyosságától függ, azonban ezek nem jósolhatók meg előre.

A Down-kór gyakorisága hazánkban körülbelül 1:500. A rendellenesség előfordulásának gyakorisága az anyai életkor előrehaladtával növekszik. Míg 30 éves korban a kockázat a rendellenesség előfordulására kb. minden 1000. esetben fordul elő, a 40 éves várandósoknál minden 100. esetben. A Down-kór fiatal terhes nőknél is előfordulhat, azonban gyakorisága az anyai életkor előre haladtával exponenciálisan növekszik. A 37 évnél idősebbeknek, illetve akiknek a családjában előfordul kromoszóma rendellenesség, azoknak genetikai tanácsadóba kell menni, és ott a szűrővizsgálat eredménye nélkül is felajánlják a diagnosztikus vizsgálat lehetőségét. Magyarországon a 37 év feletti várandósoknál térítésmentesen felajánlják a magzat kromoszóma-vizsgálatát invazív mintavétellel (amniocentézis). Mivel a 37 év alatti korosztálynál a Down-szűrést rutinszerűen nem végzik el, ma már a Down-szindrómás gyerekek döntő többségét a fiatalabb kismamák szülik.

A Down-szindróma felismeréséhez vagy kizárásához több prenatális vizsgálat is rendelkezésre áll. Magyarországon a törvény lehetővé teszi a terhesség művi megszakítását (abortuszt), amennyiben a magzatról bebizonyosodik, hogy Down-szindrómás. A szülő dönthet a terhesség sorsáról, ha az még nem több mint 24 hetes. Az élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség fennállása esetén a terhesség annak időtartamától függetlenül is megszakítható.

Szűrővizsgálatok

A terhesség alatti Down-szűrés legfontosabb alappillérei a több alkalommal végzett ultrahang- és vérvizsgálatok. Ezek a módszerek nem alkalmasak diagnózis felállítására, csupán a Down-szindróma előfordulásának valószínűségére lehet belőlük következtetni. Fontos, hogy a szűrővizsgálatok fájdalommentesek, és sem az anyára, sem a magzatra nem járnak veszéllyel. A mintavételeket megelőzően, valamint az eredmények közlésekor részletes genetikai tanácsadás indokolt, amelyet klinikai genetikus végezhet.

Nem-invazív szűrővizsgálatok

Ezek a kockázatmentes vizsgálatok nem okoznak károsodást sem az anya, sem a magzat számára.

Ultrahangvizsgálat

Terhesség alatt az ultrahangos vizsgálat megszokott eljárás. A 12. héten célzottan vizsgálják például a magzatnál a nyaki redő vastagságát, mely egy bizonyos vastagságon felül felveti a kromoszóma rendellenesség gyanúját. De minden ultrahangvizsgálatnál nézik a kromoszóma rendellenességre utaló jeleket. Az első trimeszteri genetikai ultrahang vizsgálat során a magzati méretek meghatározása mellett egyrészt a fejlődési rendellenességek korai felismerésére, másrészt a kromoszóma-rendellenességekre utaló eltérésekre koncentrálunk. A Down-szindróma leghatékonyabban a nyakiredő mérésével és az orrcsont meglétének a vizsgálatával szűrhető.

Vérvétel (Biokémiai vizsgálatok)

Az anyai vérből számos magzat által termelt anyag mutatható ki. Ezeknek a vizsgálati eredményeiből, a kismama súlyát, magzatok számát, dohányzást, terhességi kort is figyelembe véve számítógép segítségével kockázatbecslés történik.

• Kombinált teszt: Ez a szűrővizsgálat az anyai vérben lévő terhességgel összefüggő plazmafehérje (PAPP-A) és a humán koriális gonadotropin szabad ß-egységének (free ß-hCG) mérésén, valamint az ultrahanggal mérhető tarkóredő-vastagság (NT) értékén alapul. A kombinált tesztet a terhesség 11-14. hetében végzik, optimálisan betöltött 12 hetesen, kimutatási pontossága átlagosan 90% (80-94%). Az első trimeszteri kombinált szűrés a Down-szindróma szűrésének leghatékonyabb módszere. Az eredmény már a 14-15. terhességi héten megvan.
• Integrált teszt: Két vizsgálati fázisból áll. Az első fázisban (12-13. hét) anyai vérből PAPP-A szintet mérnek, és az ultrahangos tarkóredő-vastagság mérést is elvégzik. A második fázisban (16. hét) az alfa-fetoprotein (AFP), az egyesítetlen ösztriol, az inhibin-A és a humán koriális gonadotropin szabad ß-egységének (free ß-hCG) szintjét határozzák meg. Az biztosítja ennek a módszernek a kiemelkedő hatékonyságát, hogy a két időpontból származó adatokat együttesen kerülnek értékelésre, és a kockázatbecslés csak a második vérvétel után történik. Kimutatási pontossága átlagosan 94-95%. Eredmény a 17-18. héten várható.
• NIPT-teszt (Nem-invazív Prenatális Vérteszt): A Down-szindróma szűrésének legmodernebb módja. A teszt alapja, hogy a magzat örökítőanyaga (DNS) a terhesség alatt átkerül az anyai vérbe, ahol 10-15%-os arányban is jelen lehet. Az anya vérében ma már kellő pontossággal azonosítható a magzati eredetű DNS és rendellenességei. Kimutatási pontossága közel 100%-os (99,9%). A NIPT-tesztek megbízhatósága minden eddigi szűrővizsgálaténál pontosabb. A NIFTY az egyik legkiválóbb és legnépszerűbb NIPT teszt, amely 94 féle kromoszóma-rendellenesség kockázatát szűri. A Trisomy-tesztek szintén nem invazív prenatális vértesztek, amelyek különböző szintű teszt típusokat kínálnak.

A GeneSafe teszt olyan NIPT szűrés, ami nem kromoszómális rendellenességeket vizsgálja, hanem az úgynevezett monogénes, azaz egy gén hibájából a magzatnál újonnan kialakuló súlyos genetikai rendellenességek kockázatát szűri. A GeneSafe tökéletes kiegészítő vizsgálata a hagyományos kromoszómális magzati rendellenesség szűréseknek és így a lehető legátfogóbb képet nyújtja a magzatról a nem invazív szűrések kapcsán. Bár az egyes rendellenességek előfordulása viszonylag ritka, ezek összesített gyakorisága a Down szindrómáéhoz hasonló (~1/300 - ~1/600). A vizsgálat egyszerű anyai vérvételi mintából készül, és a terhesség 10. hetétől érhető el.

Szűrés eredményei és teendők

Mivel mindegyik szűrőteszt eredménye statisztikai módszereken és adatokon alapszik, nem tekinthető diagnózisnak. Az eredmény mind a két rendellenességre (Down-szindróma és Edwards-szindróma) egy-egy arányszám (pl. 1:100) formájában kerül megadásra. A szűrővizsgálat eredményét pozitívnak tekintjük abban az esetben, ha az meghalad egy bizonyos küszöbértéket. A hazai szakmai ajánlás szerinti határérték 1:150.

• Negatív eredmény: A negatív eredmény nem jelenti azt, hogy biztosan egészséges a magzat, hanem a rendellenességek nagyon alacsony kockázatát jelzi.
• Pozitív eredmény: A pozitív eredmény az esetek egy részében nem jelent kromoszómarendellenességet. Ilyenkor ne essen pánikba, a további teendőket feltétlenül beszélje meg a genetikai tanácsadó munkatársával! Pozitív eredmény esetén diagnózist adó vizsgálatot javasolt végeztetni.

Diagnosztikus beavatkozások

A Down-kór kimutatására nem csak szűrés, hanem diagnosztikus vizsgálatok is rendelkezésünkre állnak. Ezek elvégzése részben szigorúbb feltételekhez kötött, részben költségesebb vizsgálatok. A diagnosztikus vizsgálatok közel 100%-os (99%-nál nagyobb) biztonsággal kimutatják a Down-kórt. Ezek az invazív vizsgálatok növelik a vetélés kockázatát, ezért csak nagyobb kockázatú terhesség esetén javasoltak.

A mintavételezés azonban 0,2-0,3 %-os spontán vetélési kockázattal jár. Az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrumban mindig felhívjuk a kismamák figyelmét, hogy a méhlepény és a magzatvíz vizsgálata nem veszélytelen, 0,5-1%-kal megemeli a vetélés kockázatát. Mivel a CVS is és az AC is egy magzatot veszélyeztető eljárás, ezeket csak megfelelő indikációval végezhetjük el. Ezek lehetnek többek között a 37 év feletti anyai életkor, számos ultrahangos jel, mint például a megvastagodott nyaki redő, pozitív szűrőteszt eredmény, anyai vagy apai kromoszóma vagy egyéb genetikai eltérés, előző terhességben előforduló kromoszóma rendellenesség. A beavatkozás szükségességét minden esetben genetikus határozza meg, egyben tájékoztatja a kismamát a kockázatokról és az alternatív lehetőségekről.

Amniocentézis (AC)

Amniocentézis során magzatvizet nyernek, és a magzatvízben lévő, a magzatról származó sejteket vizsgálják. A rendellenességek méhen belüli felderítésére az egyik leggyakrabban használt módszer. A terhesség 15. és a 19. terhességi hét között szokták végezni. A beavatkozás eredményére általában két hetet kell várni. Amniocentézist követően becslések szerint körülbelül 100 esetből egyszer fordul elő vetélés.

Korionboholy-mintavétel (CVS)

A korionboholy-mintavételt a terhesség 10. és a 12. hete között szokták végezni. A korionboholy nem a magzat része, de ugyanúgy a magzat genetikai információit hordozza. A korionboholy-mintavétel legfőbb előnye az amniocentézishez képest, hogy sokkal korábban végezhető, így hamarabb kapunk eredményt. A korionboholy-mintavétel veszélyei az amniocentézis veszélyeihez hasonlóak és előfordulási gyakoriságuk is hasonló (kicsit magasabb: 2-3%).

Kromoszóma vizsgálat anyai vérből (NIPT)

Az anyai vérből történt szabad magzati DNS, kromoszóma vizsgálat. Ezek a tesztek is diagnosztikus értékűek lehetnek, különösen a legmodernebb, nagy pontosságú változatok.

tags: #down #kor #szures #mechanizmusa