A várandós nők életmódja: átfogó útmutató a kiegyensúlyozott terhességhez

A várandósság a nők életének különleges szakasza, amely komplex odafigyelést igényel élete minden területén. A baba és anyukája érdekében egyaránt fontos egy mindkettejüknek megfelelő életmód kialakítása, amelynek elengedhetetlen része a megfelelő, és mindkettejük számára egészséges táplálkozás is. Az anyaméh az első környezet, amivel a gyermek kapcsolatba kerül. Az anyai és magzati vérkeringés a méhlepényen keresztül kapcsolódik egymáshoz, ezen át történik a magzat oxigén- és tápanyagellátása. Az édesanya táplálkozása döntő mértékben befolyásolja a magzat egészséges fejlődését. A nem megfelelő táplálkozás kisebb születési súlyhoz, kisebb testhosszhoz, koraszüléshez és akár vetéléshez is vezethet. A megszületesett gyermek esetében magasabb egyes gyermek- és felnőttkori krónikus betegségek kockázata is. Egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a túlsúlyos édesanyák gyermekei életük során a túlsúly és az elhízás szempontjából magasabb kockázatú csoportba tartoznak. Feltételezések szerint ez az anyagcserét véglegesen megváltoztató epigenetikus változásoknak köszönhető. Ezért nagyon fontos, hogy a várandós édesanyákkal kapcsolatba kerülő egészségügyi szakemberek ismerjék a terhesség alatti táplálkozás irányelveit.

Táplálkozás a várandósság alatt

A terhesség ideje alatt a fejlődő magzatot a méhlepényen és a köldökzsinóron keresztül az édesanya táplálja. Éppen ezért teljes egészében a kismama étkezésétől függ, milyen minőségű táplálékot és tápanyagokat kap a növekvő gyermek, valamint ezekből hogyan tudja felépíteni a saját, alakulóban lévő szervezetét. A magzati korban történő behatások egész életén át elkísérik a gyermeket. Mivel a magzat szervezete mindig az adott "kínálathoz" alkalmazkodik, így az aktuális tápanyag-ellátottsága függvényében képes bizonyos változásokat, kompenzáló mechanizmusokat véghezvinni egyes életfolyamataiban. Ezek az adott életciklusra jellemző, fejlődését gátolhatják. A fejlődő magzat tápanyagforrását az anyai szervezet biztosítja, épp ezért nem mindegy, hogyan táplálkozik a kismama.

Energiaszükséglet és súlygyarapodás

Ha a várandós nő nagyjából változatlan életmódot folytat, energiaszükséglete átlagosan mindössze 15%-kal nő (napi 300 kcal-val, ami megfelel egy nagyobb szelet kenyér energiatartalmának, de megkímélt állapotban elég 200 kcal többletenergia biztosítása is). Ennek fedezése általában nem okoz nehézséget, szervezete éhségérzettel diktálja, hogy mennyire van szüksége. Napi 5-6-szori étkezéssel (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora, pótvacsora) megoldható. Egyszerre azonban nem fogyasszon nagymennyiségű ételt (gyakran egyen, de keveset). Az elhízás megelőzése érdekében azonban célszerű odafigyelnie, hogy ezt az éhségérzetet mivel csillapítja. Nagyobb mennyiségű táplálékot ajánlott fogyasztaniuk azoknak a kismamáknak, akik még nem töltötték be 18. évüket, nehéz, fárasztó munkát végeznek, vagy gyors egymásutánban több gyermeket szültek.

Optimális esetben - a magasságtól és testsúlytól függően - 9-12 kg súlytöbblet jön létre a terhesség alatt. Normál alkatú, egészségesen táplálkozó kismamáknál 10-12 kg, túlsúlyosaknál 9-10 kg (esetleg 7-8 kg) súlygyarapodás az ideális. A terhesség alatti szélsőséges diétázás, vagy elégtelen, hiányos táplálkozás is árthat a magzatnak. Egy friss tanulmányból kiderült, hogy a kismamák elégtelen táplálkozása vagy diétázása a méhben fejlődő magzat vérkeringésének zavarát eredményezi, ami felnőtt korban akár szívpanaszok és cukorbetegség kialakulásához is vezethet.

Vitaminok és ásványi anyagok

A helyes étrend kialakítása során minden szempontot figyelembe kell venni. Természetes, normál mértékben szinte minden étel fogyasztása megengedett. Bármilyen elvet követünk is, egy várandós nő nem tiltható el attól az ételtől, melyet megkíván. A változatos étrend biztosítja a megnövekedett vitamin és ásványi anyag igény folyamatos kielégítését.

• Kalcium: A magzat csontozatának és fogazatának nélkülözhetetlen építőköve. Terhesség idején a normális mennyiség dupláját kell fogyasztani. A napi szükségletet fedezhetjük pl. 100 g keménysajtból, 170 g szardíniából, 6 dl tejből.
• Vas: A hemoglobin előállításához szükséges, ami az oxigént szállítja a vérben. A magzatnak vasraktárat kell kiépítenie a születése utánra, és számolni kell az anya megnövekedett vasigényével is. Terhesség idején az anya több hemoglobint állít elő, ezért több vasat használ fel a táplálékból. A test könnyebben feldolgozza a vasat, ha elég C-vitaminhoz is jut. A fekete teák, illetve a kávé egyes komponensei azonban gátolják a vas felszívódását, többek között ezért is nem ajánlottak kismamáknak. Az állati táplálékból származó vas könnyebben felszívódik, mint a növényi eredetű. Egyes nők annyira vashiányosak lehetnek, hogy az már veszéllyel lehet mind rájuk, mind a babájukra. A vashiányos vérszegénység tünetei lehetnek a fáradtság, sápadt bőrszín és a hajhullás. Nagyon érzékennyé válhatnak a hidegre is, ha nincs elég vas a szervezetükben. Hiányában lelassul az anyagcsere, spontán abortusz is előfordulhat.
• Folsav: Folsavra (kb. 3-szoros mennyiségre) leginkább a terhesség első 12 hetében van szükség, de legjobb már a teherbeesés tervezésekor odafigyelni a magas folsav tartalmú ételek fogyasztására. A terhesség alatt az orvos ajánlására tabletta formájában is szedhetjük. Kizárólag orvossal való konzultáció után szedhető bármilyen gyógyszer, vagy vitamin a terhesség és a szoptatás ideje alatt. A folsav, azaz B9-vitamin fontos szerepet játszik a magzat növekedésének és idegrendszerének fejlődésében, mely kiemelt fontosságú a várandóság első trimeszterében. Az elégtelen folsavbevitel gerincvelőcsőzáródási rendellenességekhez vezethet. A spenót, brokkoli, kelbimbó, saláta, spárga, avokádó, lencse, zöldborsó, csicseriborsó, tojás, földimogyoró, a teljes kiőrlésű és a sokmagvas kenyerek, a tej és a joghurt viszonylag magas folsavtartalommal rendelkeznek, viszont a folsav hő és hosszabb tárolás hatására bomlik, ezért legjobb nyers és friss zöldségek és gyümölcsök formájában elfogyasztani.
• C-vitamin: Erősíti a szervezet ellenállóképességét, segíti a méhlepény megfelelő működését és a vas felszívódását.
• E-vitamin: Izom- és idegpályák fejlődéséhez és működéséhez szükséges.
• D-vitamin: Segíti a kalcium és foszfor felszívódását és hasznosulását a szervezetben. Kiegyensúlyozott szívműködéshez és a csontok fejlődéséhez szükséges. A magyarok körében elég gyakorta előforduló D-vitamin hiány nem csak gyenge immunállapothoz vezet, de a magzat fejlődését is negatívan befolyásolja.
• Magnézium: A magnéziumhiány, amellett, hogy az anyának kellemetlen izomgörcsöket okozhat, zavarhatja a magzat egészséges növekedését, fejlődését és koraszülést idézhet elő. Remek magnéziumforrások például a teljes értékű/teljes kiőrlésű gabonák, az olajos magvak, a hüvelyesek, a zöldségek (pl. spenót).

Kerülendő élelmiszerek és italok

A kismama számára sem tiltott az édesség, chips, más hasonló rágcsálnivalók módjával, mégis sokkal jobb, ha gyümölcsöt (frisset, vagy szárítottat), napraforgó-, vagy tökmagot, zöldséget, barna kenyérből készült szendvicset rágcsál. Célszerű azonban már a várandósság kezdetétől kerülnie a túlzott cukorfogyasztást. A cukor nemcsak hizlal, de értéktelen, üres kalória, ezen kívül szerepe lehet a terhességi cukorbetegség kialakulásában is.

Terhesség idején sokan megundorodnak a kávétól, teától, de ha nem, akkor is kerüljék a koffeint a terhesség alatt! A legismertebb formája a kávé, de gyakran adják hozzá különböző üdítőitalokhoz (pl. kóla), és allergia elleni készítményekhez is. A koffein megzavarja a kalcium felszívódását a szervezetben. A túl sok koffein a baba túlzott élénkségéhez vezet és a koraszülés esélyét is növeli. Koffeint legfeljebb naponta 200 mg-ot fogyasszunk, hiszen a koffein átjut a magzatba, a túlzott bevitele negatívan hat fejlődésére, és születés után nyugtalanságot, zavartságot okozhat gyermekünknél. Ez a mennyiség kb. két presszókávénak felel meg, de ne felejtsük el beleszámolni a teában, csokoládéban, stb. A teafüvet nem áztatva túl sokáig csökkenthető a kész ital koffein mennyisége. Gabonafélékből készült, koffeinmentes kávéra is megpróbálhat átállni. Előnyösebb kerülni, vagy minél ritkábban fogyasztani a különböző szénsavas italokat, cukros üdítőket. Szomját csillapítsa csapvízzel, szénsavmentes ásványvízzel, 100%-os gyümölcslevekkel (legjobb frissen facsartan), illetve házilag készített zöldség levekkel, zöld, vagy gyümölcsteákkal.

A terhesség során előfordulhat, hogy a kismamának magas lesz a vérnyomása. Ezt megelőzheti, vagy mértékét csökkentheti, ha ételeit kevéssé sózza. A magas vérnyomás kialakulása kivédhető a nagymértékű só fogyasztás elkerülésével.

Fizikai aktivitás a várandósság alatt

Ezek az irányelvek a fizikai aktivitásra, valamint az anya és a magzat egészségi állapotára vonatkoznak a terhesség alatti és a szülés utáni időszakban. Minden várandós és szülés után lévő nő (kismama) számára készültek kortól, kulturális háttértől vagy társadalmi-gazdasági státusztól függetlenül. Az egészségügyi előírásoknak megfelelően egészségügyi szakemberek írják elő, hogy a beteg kórtörténetének megfelelően a terhesség alatti és a szülés utáni időszakban van-e a fizikai aktivitásnak bármilyen akadálya, kockázata. Az alábbi ajánlások az egészséges várandós és a komplikációk nélküli szülésen átesett nőkre vonatkoznak.

A várandós nők és a kismamák számára fizikai aktivitást jelenthet a fizikai rekreáció és a szabadidősport (pl. mozgásos játék, edzés, sport), az aktív közlekedés (pl. gyaloglás, kerékpározás). A 150 perc tartalmazzon különféle aerob és izomerősítő tevékenységeket. Az egészségügyi szakembereknek tájékoztatást kell adniuk a várandós nőknek, hogy milyen tünetek esetén kell abbahagyniuk a mozgást, vagy csökkenteniük a terhelést. A terhesség előtt és alatt végzett fizikai aktivitás csökkentheti a terhesség gyakori szövődményeinek kockázatát. Úgy tűnik, hogy a terhesség alatti fizikai aktivitás nem növeli a terhességi hipertónia vagy a terhességi toxémia előfordulását.

Régóta fennáll az az aggály, hogy az anya fizikai aktivitása káros lehet a fejlődő magzatra és a szülés lefolyására. A legújabb kutatási eredmények azonban azt mutatják, hogy a fizikai aktivitás nem jár együtt a vetélés, a halvaszületés vagy a szülési szövődmények előfordulásának megnövekedett kockázatával. Bizonyított, hogy a terhesség előtti szabadidős testmozgásban való kisebb vagy nagyobb arányú részvétel a terhességi cukorbetegség szignifikánsan alacsonyabb kockázatával jár. Csekély, de szignifikáns bizonyíték van arra is, hogy a koraszülés kockázata alacsonyabb olyan anyák esetében, akik korábban erőteljes fizikai aktivitást folytattak.

A szülés utáni időszakban az anyák számos fizikai és érzelmi változást tapasztalhatnak. A kutatásokban különböző időtartamú, intenzitású és gyakoriságú intervenciókat alkalmaztak, általánosságban azonban elmondható, hogy a kutatási eredmények többsége a heti háromszori aerob fizikai aktivitásra, jellemzően 30 és 60 perc közötti időtartamra vonatkozik. Az ajánlások olyan tanulmányok eredményeire építenek, amelyek nagyjából az általános felnőtt lakosság számára ajánlott tevékenység mennyiségével (a heti 150 perc közepes intenzitású fizikai tevékenységgel) megegyezőek.

Mozgásszegénység

A mozgásszegénységet a felnőttek esetében az alacsony energiafelhasználással járó ébren töltött ülő vagy fekvésben eltöltött idővel mérik, amelyet az egyén tölthet munkában, tanulással, rekreációs tevékenységekkel, közlekedési eszközön, otthoni vagy akár közösségi környezetben. A mozgásszegény, jellemzően ülő életmód, azaz az ülve töltött idő nagyobb aránya kedvezőtlen egészségügyi következményekkel jár. A rendszeres testmozgás javítja életminőségünket ebben az életszakaszban is.

Egészségügyi szempontok és kockázatok

Kóros állapotok és betegségek

• Magas vérnyomás: A vérnyomás szinten tartása mindig, de terhesség alatt különösen szigorú követelmény. A várandós anya vérnyomását ellenőrizni kell, mert a terhesség kapcsán is kialakulhat magas vérnyomás. Gyógyszeres kezelése a szülészorvos hatáskörébe tartozik.
• Cukorbetegség: Ma már a cukorbeteg anyák - megfelelő gondozás mellett - egészséges gyermeket hoznak a világra. Az ilyen kismamának a kezeléssel arra kell törekednie, hogy már a fogamzást megelőzően és természetesen a terhesség egész tartama alatt is a vércukorszintje a normális tartományban legyen. Ez speciális gondozást igényel, de a normál vércukorszint biztosításával a magzati ártalom elkerülhető.
• Terhességi cukorbetegség: A várandós anyák 2-5 százalékánál fordul elő. Egy terhesség során felszabaduló anyag (méhlepényhormon) okozza.

Káros behatások

Az anyaméh nagyfokú védelmet nyújt a magzatnak, azonban bizonyos ártalmas anyagok mégis átjuthatnak a méhlepényen keresztül, s károsíthatják a magzatot.

• Alkohol: Régi megfigyelés, hogy az alkoholista szülők utódai is gyakran iszákosak lesznek. Nagy mennyiségű alkohol fogyasztása a terhesség elején, méhlepénygyulladást okozva, vetélést idézhet elő. Ha az alkoholizáló anya májában már előzetesen tönkrement (az ital hatására) az alkohol lebontásában szerepet játszó enzim, akkor az alkoholfogyasztás után az anya vérében olyan anyag halmozódik fel, ami károsítja a magzatot. A legbiztonságosabb, ha teljesen kiiktatod az életedből az alkoholt és a kábítószereket a terhesség és a szoptatás ideje alatt is.
• Dohányzás: A dohányzó anyák újszülöttjeinek születési súlya kisebb a nemdohányzókénál, mivel a nikotin (érösszehúzó hatásánál fogva) rontja a méhlepényben a keringést, s ezzel a magzat tápanyag- és oxigénellátását. Ha az anya rendszeresen, akárcsak passzív módon is dohányzik, lelassul a magzat növekedése már napi 10 szál cigaretta miatt is. Ilyenkor az újszülöttek átlagban 200 grammal kisebb súllyal jönnek a világra, mint azok, akiknek édesanyja nem dohányzott. A terhesség alatti dohányzás megnöveli a koraszülés és a rendellenességek kockázatát, ráadásul az ilyen gyerekeknél gyakran megfigyelhető, hogy az intelligencia-hányados kisebb.
• Drogok: A kábítószer-élvező édesanyák gyerekein a születés után súlyos elvonási tünetek jelentkezhetnek.
• Gyógyszerek: Orvosi tanács nélkül semmilyen gyógyszert ne, de amit az orvos javasol, azt feltétlenül szedje a várandós anya. Ha az anya korábban fogamzásgátló tablettát szedett, szervezete folsav-, karotin-, B2-vitamin-, B6-vitamin-, B12-vitamin-, C-vitamin-, kalcium-, foszfor- és cinkkészlete a normál szint alsó határának közelébe került, s a megfelelő ellátottság érdekében hangsúlyozottan fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás. Állandó gyógyszerszedés esetén is ki kell kérni az orvos tanácsát a gyógyszerezésre vonatkozóan.
• Vegyszerek: A méhen belül optimális környezetben van a magzat, de erre az ideális miliőre vigyázni kell. Fontos, hogy ne legyenek vegyszerek a terhes anya közelében. Tartózkodni kell ezek belélegzésétől is.
• Fertőzések: Ne látogasson fertőző beteget, ha teheti, még a náthás beteget is kerülje. Ha környezetében valamelyik családtagjának krónikus légúti, bőrgyógyászati vagy egyéb megbetegedése van, ki kell kérni az orvos tanácsát arra vonatkozóan, hogy van-e teendő. Kertészkedésnél húzzon gumikesztyűt, nyers ételt ne kóstolgasson (pl. fasírt, kolbász). Ugyanebből a meggondolásból kerülje a kiscicákkal és a kiskutyákkal való kontaktust. A húsos vágódeszkán, zöldséget, gyümölcsöt se vagdosson! Mivel egyes kórokozók ürülékkel (pl. macskaürülék) terjednek, a szabadföldön termett zöldségeket gondosan mossunk meg, mielőtt nyersen elfogyasztanánk. Ha van cicátok, mindenképpen viselj legalább gumikesztyűt, ha te tisztítod /cseréled ki a macskaalmot. De legjobb, ha mást kérsz meg erre a feladatra a terhesség ideje alatt, mivel a használt macskaalom számos ártalmas baktériumot tartalmazhat.
• Stressz, idegeskedés: Az idegállapot is kihat a magzat fejlődésére.

Változások az anyai szervezetben a várandósság alatt

A várandósság időszaka alatt kialakuló változások nem csak az emlőket és a méhet érintik. Valójában az egész test átalakul, hogy megfelelő környezetet, elegendő tápanyagot és oxigént biztosítson a fejlődő magzatnak. Alábbiakban azokat a különböző szervrendszeri változásokat foglaljuk össze, amelyekre a megfoganástól a szülés időpontjáig természetesen sor kerül.

Szív- és érrendszeri változások

A terhesség során kialakuló változások kihívást jelentenek a várandós szíve számára: egyrészt olyan hormonális és anyagcsere-változásokra kerül sor, amelyek befolyásolhatják a szívműködést is, másrészt a magzat számára is biztosítani kell a vérkeringést. A perctérfogat, tehát a szív által percenként továbbított vér mennyisége a 28. hétig nő. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy nő a pulzustérfogat (az egy szívdobbanás alatt kilökött vér mennyisége), másrészt a pulzus is emelkedik (akár 100/perc is lehet nyugalomban a terhesség végén). A megnövekedett perctérfogat a méh és a magzat vérellátását fedezi. Az emésztőrendszer és a vázizmok vérátáramlása csökken. A várandósság első felében a szisztolés és a diasztolés vérnyomásértékek csökkennek, majd újra elkezdenek emelkedni a terhesség előtti szintig. Az alsó végtagokban a vénás nyomás nő, ennek következményeként visszeresség és ödéma alakulhat ki. A terhes méh háton fekvő helyzetben összenyomhatja az alsó üres visszeret, ami hirtelen vérnyomáseséssel, ájulással, a magzati szívverés lassulásával járhat. Ezt vena cava inferior szindrómának nevezzük, és oldalra fektetéssel szűnik meg. Terhesség során a szív megnagyobbodhat, mivel akár 30-50%-kal keményebben dolgozik, mint terhesség előtt. A vérkeringés fokozott terhelése miatt telt nyaki vénák és szívzörejek jelenhetnek meg.

Légzőrendszeri változások

A terhesség hatására nő a mellkas átmérője és körfogata, a légzési térfogat akár 40%-kal is nőhet. Ezzel párhuzamosan nő a légzésszám is. A rekeszizom feljebb kerül. A felső légutak nyálkahártyája megduzzadhat, ami orrduguláshoz vezethet.

Emésztőrendszeri változások

Az első trimeszterben gyakori lehet a reggeli rosszullét. Kialakulhat émelygés hányással vagy anélkül. Általánosságban elmondható, hogy a nyálelválasztás fokozódik, ami akár nyálcsorgáshoz is vezethet. Megváltozik a nyál összetétele is, így nő a fogszuvasodás kialakulásának esélye, illetve a fogíny különböző betegségei is jelentkezhetnek, ezért a várandósgondozás részét képezi a kismama fogorvosi vizsgálata is. A táplálék lassabb ütemben szívódik fel, mivel a bél- és a gyomormozgások gyakorisága csökken. Kialakulhat gyomorégés, mert a gyomor savtartalma és a hasűri nyomás megnövekszik, illetve a záróizmok lazábbak lesznek. Nő a székrekedés kialakulásának esélye, mivel a vastagbélben több víz szívódik vissza. Ezért nagyon fontos várandósság alatt a rostdús táplálkozás és a bő folyadékfogyasztás. A székrekedés és a vénák összenyomása miatt aranyér alakulhat ki. Az epe panghat, mivel az epehólyag fala is lazább lesz, így epekövek képződhetnek. Terhesség alatt sokaknak okozhatnak kellemetlen pillanatokat a székrekedés és a gyomorégés tünetei. Várandósok körében gyakori az első trimeszterben az émelygés, később pedig a reflux. Törekedjünk kis adagokban, napjában ötször, változatosan étkezni, hogy elkerüljük ezeket a kellemetlen tüneteket.

Húgyúti változások

A vese mérete megnő, véráramlása fokozódik, így a vese kiválasztásának mérhető értéke is nő. A vese több nátriumot szív vissza, azonban kevesebb szénhidrátot, aminosavat, B12-vitamint, folsavat, így a terhesek vizeletével több cukor távozik, ami hajlamosít húgyúti fertőzésekre. Gyakori a vizelési inger, mivel a méh nyomja a hólyagot. A jobb oldalon gyakran megjelenhet vesemedence-tágulat a jobbra dőlő méh leszorító hatása miatt.

Érzékszervi változások

A várandós nők igénye megnő a sósabb és az édesebb ételek iránt. Az első trimeszterben az ízérzés csökkenhet, ezzel párhuzamosan megnőhet az ingerküszöbük a savanyú, sós, csípős ételekkel szemben. Fémes íz jelenhet meg a szájban, ami hányingert okozhat. Bizonyos szagokkal szemben a várandósok érzékenysége megnő. A szem szaruhártyájában vizenyő alakulhat ki, mely fénytörési hibákat eredményezhet. Jellemző, hogy kontaktlencsével is homályos lehet a látás, kényelmetlen a lencsék viselése.

A hormontermelő szervek változásai

Az agyalapi mirigy megnő, mivel több növekedési hormont és prolaktint termel. A pajzsmirigy megnő, de a T3-, a T4- és a TSH-szint is változatlan marad, mivel a vérben inaktív állapotban fognak keringeni. A mellékpajzsmirigy hormontermelése is fokozódik. A mellékvese több aldoszteron és kortizol hormont termel, hogy a magzat fejlődését biztosító irányba terelje az anyagcserét.

Anyagcsere-változások

A terhesség végére általában 12-13 kg súlynövekedéssel számolhatunk, mivel ennyi összesen a magzat, a méh, a méhlepény, a magzatvíz, a megnövekedett emlők és a visszatartott víz tömege. Összességében az alapanyagcsere 20%-kal nő meg. Ez azt az alapvető energiaigényt jelenti, ami a létfontosságú életfunkciók fenntartásához szükséges. A várandós nő szövetközti tere sok vizet köt meg, illetve a vérplazma térfogata is nő. A szervezet ásványianyag-tartalma (pl. kalcium, vas) csökken, mivel a magzatnak is szüksége van ezekre a nyomelemekre. A vérben megemelkedik a zsírok, például a koleszterin szintje is. Inzulinrezisztencia alakulhat ki. A jelentkező hormonváltozások diabetogén hatásúak, fokozva ezzel a terhességi cukorbetegség (gesztációs diabétesz) kialakulásának kockázatát. A fehérjefelhasználás is fokozott, mivel a magzatnak és a méhlepénynek sok fehérjére van szüksége a növekedéshez, az anyai vér fehérjeszintje csökken.

Vázizomrendszeri változások

Ágyéki lordosis (fokozott derékgörbület) alakulhat ki, mivel a terhes méh miatt megváltozik a várandós súlypontja. Ez derékfájást is okozhat. A csontok kalciumtartalma csökken. Az ízületi szalagok lazábbak lesznek, így a sérülések (ficamok) esélye megnő. A vádli izmainak fájdalma, görcse jelentkezhet, ez a kalciumbevitel növelésével csökkenthető.

A bőrt, hajat, körmöket érintő változások

A várandósság a kültakarón jelentkező változásokat is okozhat. A szeméremajkak, az emlőbimbók és a végbél bőre, valamint a sebhelyek pigmentáltabbak, sötétebb színűek lesznek. Az anyajegyek, a szeplők is sötétebbé válhatnak. A szőrnövekedés beindul, fokozódik, olyan helyeken is megjelenhet szőr, ahol korábban nem nőtt. Gyakran megfigyelhető, hogy a haj dúsabb, erősebb lesz. Terhesség után ugyanakkor hajhullás, a haj elvékonyodása jellemző. További változások lehetnek: Az arcon barnás foltok (chloasma) jelenhetnek meg. A tenyér pirosabb lesz. Az arc, szemhéj, alsó végtag ödémás lehet. A bőrön érgomolyagok jelenhetnek meg. A hason, melleken, combokon, fenéken lilás striák jelennek meg. A hason vöröses-fehéres csíkszerű hegek jelentkezhetnek. A körmök gyorsabban nőnek. Bőrviszketés is jelentkezhet, akár egészséges várandósokon is. A tartós viszketés azonban belgyógyászati betegség tünete is lehet, ezért az eredendő okát mindig tisztázni kell.

Vérképző rendszeri változások

A keringő vér térfogata megnő. Nő a vérplazma térfogata, és a csontvelő több vörösvértestet termel. A megnövekedett vérmennyiség a magzat és a méh igényeit elégíti ki. A keletkezett hőt is elszállítja a bőrhöz. Továbbá felkészíti a szervezetet a szülés során fellépő félliteres vérveszteségre. A fehérvérsejtek száma emelkedik.

Várandósgondozás és terhességi vizsgálatok

A vérzéskimaradás, a mellfeszülés, az émelygés, a hányinger, a fáradékonyság, az enyhe alhasi fájdalom terhességi gyanújelek, önmagukban nem bizonyítják a várandósságot. Terhességi teszt segítségével közel 100%-os bizonyosságot kaphatunk. A mai érzékeny tesztek a vizelet βhCG-szintjét (terhességi hormon) jelzik már néhány nappal a fogamzás után. Az első orvosi vizsgálatra 2-3 héttel a menzesz kimaradása után ajánlott jelentkezni, panaszmentesség esetén addig egészséges életmódon és terhességi vitaminok szedésén túl nincs teendő. Panaszok (szúró vagy görcsös alhasi fájdalom, friss vagy barnás hüvelyi vérzés) esetén mielőbb nőgyógyászati vizsgálat javasolt!

A 7-9. héten optimális az első ultrahangvizsgálat. Ha ekkor már észlelhető az embrió szívműködése, utána jelentkezni kell a lakóhely szerint illetékes védőnőnél, aki kiállítja a Terhesgondozási kiskönyvet, és innenstől kezdve figyelemmel kíséri a várandósságot. Alacsony kockázatú a várandósság, ha nem áll fenn olyan tényező, amely az anya egészségét vagy a magzat fejlődését hátrányosan befolyásolhatja. A gondozást alacsony rizikójú várandósság esetén védőnő vagy szülésznő is, magas rizikójú várandósság esetén kizárólag szakorvos végezheti. A terhességi vizsgálatok lehetővé teszik azt is, hogy időben észrevegyük azokat a kóros állapotokat, amelyek anyai és/vagy magzati veszélyállapotot eredményezhetnek, és további kivizsgálást, kezelést igényelnek, vagy befolyásolhatják a terhesség további lefolyását, a szülés helyét és idejét. Sajnos egyik szűrővizsgálat sem 100%-os érzékenységű, bizonyos rendellenességek napjainkban is rejtve maradhatnak.

Rendszeres vizsgálatok

A várandósgondozás során rendszeresen laborvizsgálat (vérkép-, májfunkció-, vesefunkció-, TSH- és vizeletvizsgálat, hepatitisz- és szifiliszszűrés, vércsoport-meghatározás és vörösvérsejt-ellenanyagszűrés, a szénhidrát- és vasháztartás paramétereinek ellenőrzése) történik. Terheléses vércukorvizsgálat (OGTT: vércukorszintmérés reggel, evés-ivás előtt és 75 g glukózt tartalmazó ital elfogyasztása után 120 perccel) a 24-28. héten, a terhességi cukorbetegség emelkedett kockázata esetén a 16. héten javasolt. Ultrahang-szűrővizsgálatok a 11-13., illetve a 18-20., a 30-32. és a 36-38. terhességi héten ajánlottak. Fogászati szűrővizsgálat szintén ajánlott, ha nem volt az elmúlt fél évben. A Streptococcus B-szűrés a 35-36.héten történik, pozitív eredmény esetén szüléskor antibiotikumot kell adni, amellyel megelőzhető a súlyos újszülöttkori szövődmények többsége. 37. életév felett fogant terhesség esetén genetikai tanácsadás javasolt. A 2014-ben kiadott, terhesgondozásról szóló rendelet értelmében a 38. héttől javasolt a magzati szívműködés vizsgálata kardiotokográffal (CTG / NST - non-stress test). 20-30 percen át regisztrálják a magzati szívműködést (megfelelő keringés esetén a magzat szívfrekvenciája nő, amikor mozog).

Felkészülés a szülésre és a szülői feladatokra

Gyermekünk világra jövetele egy új korszak kezdetét jelenti életünkben. Fontos, hogy a várandósságra, a szülésre tudatosan kell készülni. A szülés, a születés körülményei a gyermek, az édesanya és az édesapa számára egyaránt meghatározóak, kihatnak a családi kapcsolatokra, egy újabb gyermek vállalására. Az új élethelyzetben való helytálláshoz elengedhetetlen a tájékozottság. A szülés során számos előre nem látható esemény bekövetkezhet. Megfelelő információ birtokában a családok könnyebben kezelhetik a nehézségeket. Létfontosságú a türelem, hiszen a szülés hosszú folyamat.

A szülésre felkészítő konzultációkon a leendő szülők sok hasznos információt kapnak a terhességgel és a szüléssel kapcsolatosan (a szülés megindulásának jeleiről, a fájdalomcsillapítási lehetőségekről, a szülést segítő testhelyzetekről, légzéstechnikáról, arról, hogy mit érdemes vinni a kórházba, a szoptatásról, a szülés utáni felépülésről és sok egyébről), amely remélhetőleg eloszlatja bizonytalanságaikat, félelmeiket. Az orvosoknak nem mindig kézenfekvő, hogy mi az, amit el kell magyarázniuk, és mi az, ami már ismert, ezért fontos kérdezni pl. a terhesség okozta testi változásokról, a szülés folyamatáról, a gátmetszésről, a császármetszésről, stb. Szülésre és szoptatásra felkészítő tanfolyamokon felkészítik a leendő anyukákat arra, hogy mi várható vajúdáskor, hogyan érdemes készülni az új jövevény érkezésére. A tanfolyamokon elsajátított tudással hatékonyabban tudod kezelni a terhesség és a szülés kihívásait, valamint a szülői feladatok ellátását is.

tags: #varandos #nok #eletmodja