A csecsemő táplálása kezdetben igen egyszerűnek tűnik, hiszen az anyatejes táplálással, a kizárólagos szoptatással sok mindent kipipálhatunk. Kényelmes, mindig kéznél van és annyi, amennyire a babáknak szüksége van. Aztán elérkezünk ahhoz az időszakhoz, amikor megkezdhetjük a hozzátáplálást és számtalan új kérdés vetődik fel bennünk. Az egyik legkardinálisabb kérdéskör a glutén bevezetése, mellyel kapcsolatos ajánlások az elmúlt 5-10 évben nagyon sokat változtak.
A glutén bevezetése a kisbabák étkezésében mindig sarkalatos pontként jelentkezik a szülők életében. Az egészségügyi dolgozók (gyermekorvosok, védőnők) körében elterjedt az a nézet, hogy a gluténtartalmú élelmiszereket be kell vezetni a csecsemők étrendjébe, mert a glutén későbbi bevezetése fokozza a cöliákia kialakulásának kockázatát.
Jelenlegi hivatalos ajánlások és a legújabb kutatások
Ahhoz, hogy hitelesen és szakszerűen adhassunk választ a kérdésekre, a szakemberek - gyermekkel foglalkozó allergológus-immunológus szakorvos, a védőnői egyesület és a dietetikusok kamarai kollégiumának vezetőségi tagjai - egybehangzóan úgy fogalmaztak, hogy jelenleg a hazai érvényben lévő ajánlások (melyek a WHO javaslatait követik), azaz a védőnői és gyermekorvosi protokoll, valamint az ESPGHAN glutén bevezetéséről szóló ajánlása is elmaradnak a legújabb kutatásokhoz képest. Ez nem jelenti azt, hogy a hazai szakemberek ne ismernék, vagy ne követnék az éppen aktuális kutatási eredményeket. Azonban amíg nincs új hivatalos ajánlás, addig a témával foglalkozó szakemberek saját és a gyermekek érdekében nem mondhatnak mást, mint a hivatalos ajánlást.
A jelenleg érvényben lévő hazai ajánlások szerint a glutén tartalmú élelmiszerek adása 4-12 hónapos kor között történjen 200 mg glutént tartalmazó gabonaféle adásával folyamatosan 6-8 hétig, terhelve ezzel a mennyiséggel a csecsemő szervezetét. A glutén bevezetésének megkezdése a csecsemők étrendjébe a hozzátáplálás megkezdését követően 2-3 héten belül történhet. Anyatejes babák esetén, mivel a WHO 6 hónapos korig javasolja a kizárólagos anyatejes táplálást, a glutén bevezetése a szoptatás fenntartása mellett fog valószínűleg történni. A 200 mg-os kezdő mennyiséggel való terhelés jó, ha megtörténik még 12 hónapos kor előtt. Ha ez megtörtént, akkor tekinthetjük az étrendbe bevezetettnek a glutént. Ezután már adható nagyobb mennyiség is, amit nem definiál az újabb ESPGHAN állásfoglalás. Az állásfoglalás azt is tartalmazza, hogy az első 2 évben adott nagyobb mennyiségű glutén növeli a cöliákia kockázatát.
Glutén bevezetésének időzítése és a cöliákia
„A cöliákia kialakulásának kockázata genetikai, immunológiai és környezeti faktorok függvénye. A közelmúltban készült megfigyeléses vizsgálatok úgy találták, hogy ha a csecsemő étrendjébe kis mennyiségben vezetik be a glutént úgy, hogy a glutén bevezetésének időszakában a gyermek még szopik, az csökkenti annak a kockázatát, hogy cöliákiában megbetegszik. Az egyik metaanalízis kimutatta, hogy a cöliákia kockázata jelentősen kisebb azoknál a gyermekeknél, akik még szopnak a glutén bevezetésének időszakában (pooled odds ratio 0.48, 95% CI 0.40-0.59) azokhoz képest, akik ekkor már nem szopnak. Norris és munkatársai nemrég arra az eredményre jutottak, hogy a gluténtartalmú cereáliák mind korai (≤ 3 hónap), mind késői (≥ 7 hónap) bevezetése fokozza a cöliákia kialakulásának kockázatát. További kockázatcsökkenés volt megfigyelhető azoknál a gyermekeknél, akiknek szoptatását a glutén bevezetése után folytatták (OR 0.36, 95% CI 0.26-0.51). Az ESPGHAN ajánlása kitér arra, hogy javasolt a glutént úgy bevezetni a csecsemő étrendjébe, hogy közben a szoptatás folytatódjon. A gluténtartalmú élelmiszerek bevezetése idején folytatott szoptatásnak a cöliákia kockázatát csökkentő hatását több kutatási eredmény is alátámasztja. Ugyancsak védő hatásúnak találták a hosszútávú szoptatást: a szoptatás időtartama és a cöliákia kockázata fordítottan arányos.
Fontos megjegyezni, hogy számos korábbi tanulmány nem talált összefüggést a glutén bevezetésének időpontja és a cöliákia kialakulása között, viszont amikor a csecsemőknek adott glutén mennyiségét is figyelembe vették, kiderült, hogy a nagy mennyiségben adott glutén fokozza a betegség kialakulásának kockázatát. Például egy tanulmány (7) 771 svéd és dán gyermeket hasonlított össze, akiknél fennállt a cöliákia gyanúja. A svéd gyermekeknél jóval előbb (átlagosan 1,5 év) jelentek meg a betegség tünetei, mint a dán gyermekeknél (5,5 év) annak ellenére, hogy a két nemzet hasonló etnikai, földrajzi és kulturális háttérrel rendelkezik. Ugyanerre a következtetésre jutottak azok a kutatók is, akik svéd és finn cöliákiás gyermekeket hasonlítottak össze (8). A svéd csecsemők 9 hónapos korukban háromszor annyi, 12 hónapos korukban kétszer annyi glutént fogyasztottak, mint finn társaik.
A cöliákia multifaktoriális betegség, amely genetikailag arra hajlamos egyénekben alakul ki környezeti faktorok hatására. Kialakulásában a glutén-bevezetés időpontjának szerepe nem igazolt. A gluténtartalmú táplálékok bevezetését - az egyéb élelmiszerekhez hasonlóan - betöltött 6 hónapos kor után kell elkezdeni.
Hogyan történjen a glutén bevezetése?
A glutén bevezetése NE háztartási keksszel, NE babakeksszel és lehetőleg ne több gabonás péppel történjen. Miért? A glutén-tartalmú élelmiszer nem tartalmazhat olyan összetevőt, amely adott életkorban a baba számára még nem kínálható. A kiválasztás fontos szempontja legyen, hogy a gluténtartalmú élelmiszer ne tartalmazzon tojást, tejet, cukrot, sót, ill. egyéb allergén anyagokat (pl. mogyoró-, diószármazékok), mert ezek adása nem javasolt még ebben az életkorban.
Tudni kell, hogy egy gabonaféle és az abból készült malomipari termékek (pl. liszt, dara, pehely) glutén tartalma számos tényezőtől függ. Ezért a lenti számításoknál szükséges egy +/- tévedési határral számolni és tekinthető ez átlag értéknek, semmint pontos bemért adatnak. A glutén bevezetésének megkezdése a hozzátáplálás megkezdését követően 2-3 héten belül történhet. Kezdhetjük például úgy, hogy a zöldségpüréhez keverünk egy kis kanál lisztet: a főzeléket csupán meghintjük, szórjuk egy kevés liszttel - kezdetben ezt időzítsük délelőttre, vagy ebédre. Jó, ha minél változatosabb formában ismeri meg gyermekünk a gabonákat: kóstoljon teljeskiőrlésű lisztből készült finomságokat (HiPP Gyümölcsök teljes kiőrlésű gabonával), zabot (HiPP Alma-áfonya-feketeribizli zabpehellyel) - ne csak a fehérlisztből készült termékeket ismerje, szokja, szeresse meg!
Az immunológiai ablak kifejezése azt az időszakot jelenti, amikor 4-6 hónapos kor táján fokozatosan, apránként találkozva az újféle ételtípussal, allergénnel megszokja a baba szervezete az adott anyagot. Ha az adott allergénekkel később találkozna a baba szervezete, könnyen lehet, hogy erősebb reakciót adna rá. Hangsúlyozni kell az óvatosságot, a fokozatosságot, hiszen itt valójában ismerkedésről van szó.
Gluténtartalmú gabonafélék és gluténmentes alternatívák
A Kismama Magazin ajánlása szerint teljes kiőrlésű gabonát (pl. zab-, búzapehely) kaphat a baba 1 éves kor előtt is. A gabonák bevezetésénél először mindenképpen a gluténmentesekkel kell kezdeni, majd ezeket kövessék a gluténesek a fent megadott sorrendben! Gabona: gabonapelyhek (először a gluténmentes pelyhek, azaz 1. rizs, 2. kukorica, 3. köles 4. hajdina), majd a gluténesek (1. zab, 2. árpa, 3. búza, 4. rozs).
Megjegyzés: egyes tézisek szerint a fokozott allergiaveszély miatt, 1 éves korig csak a gluténmentes gabonapelyhek adása javasolt, a gluténesek viszont elhagyandóak!
A gluténtartalom gabonánként változó. Néhány példa a 200 mg glutént tartalmazó mennyiségekre:
- 3,2 g búzadara
- Bulátából kb. 3,5 g
- Búzalisztből kb. 3,5-4 g
- Tönkölybúzalisztből kb. 2,5-3 g
- Zablisztből kb. 5 g
- Árpalisztből kb. 6 g
A hozzátáplálás első ételeként gluténmentes pépeket ajánlott kóstoltatni a babával, mert ezek ritkán allergizálnak, magas a tápértékük, és az ízük sem üt el élesen az anyatejétől vagy a tápszerétől. Az enyhe ízvilágú pépek mellett a babádat a zöldségek és gyümölcsök ízével is meg kell ismertetned. Egyszerre csak egyféle új ételt javasolt bevezetni az étrendbe, egyrészt mert így meg tudod figyelni az esetleges érzékenységet, másrészt nem terheled túl babádat az új élményekkel, van ideje megszokni az addig idegen ízeket. Érdemes olyan zöldségekkel és gyümölcsökkel kezdeni, amelyeket te magad is gyakran és szívesen fogyasztasz.
További hozzátáplálási tippek
Az anyatej még mindig a legegészségesebb táplálék a babádnak, ezért ha tehetitek, folytassátok az anyatejes táplálást. Az anyatej vagy tápszer mellett azonban a hetedik hónapra bizonyára már ti is elkezdtetek bevezetni szilárd ételeket. Ha mégsem, mert gyermeked fejlődésben még nem állt készen, vagy még nem érdeklődött a szilárd ételek iránt, már szinte biztosan nem kell tovább halogatnotok a nagy találkozást.
Előfordulhat, hogy ennek ellenére gyermeked elsőre elutasít egyes újdonságokat. Ezt ne tekintsd úgy, hogy máris kialakult ízlése van, és nem is érdemes tovább bajlódnod az adott étel bevezetésével - egy-egy szokatlanabb íz megszokásához sokszor nyolc, sőt, esetenként akár 15 kóstoltatás is szükséges lehet.
Mire figyeljünk a hozzátáplálás megkezdésénél? | Babamánia
Zöldségek és gyümölcsök
A zöldségek kapcsán fontos felhívnunk a figyelmedet, hogy a hozzátáplálási útmutatókban gyakran a lista élén szereplő és nagyon egészséges sárgarépát és céklát ilyen korú babának csak bébiétel formájában vagy külön ellenőrzött termelőtől vásárolva szerezd be, mert ezekben a gyökérzöldségekben felhalmozódhat a nitrát, amely nyolc hónapos kor alatti gyermekekben elkékülést (cianózis) okozhat. Spenót, sóska, rebarbara maximum hetente egyszer adható. Kerülendő a káposzta, padlizsán, zöldbab, mángold. Zöldség: uborka nyersen, vagy reszelve, retek, vöröshagyma és fokhagyma nyersen adható.
Hüvelyesek és fehérjepótlás
Hüvelyesek: először a könnyebben emészthetőekkel kezdjük, mint a lencsefélék, pl. vöröslencse, majd az adzuki bab, sárgaborsó, felesborsó, csicseriborsó, kidney bab. A keményebb babfajták nehezebben emészthetőek!
Egyéb élelmiszerek
Bevezethetsz néhány fűszernövényt is, például citromfüvet, sáfrányt, petrezselymet vagy fokhagymát, hogy ezek ízeivel is fokozatosan megbarátkozzon a kicsi; sok esetben ez még az ételek iránti lelkesedést is növeli. Tejtermék (csak abban az esetben 1 éves kor előtt, ha a családban nem fordult elő allergiás megbetegedés!!!): kefir, natúr joghurt, túró, sajt kis mennyiségben adható. Szója és származékai (tofu, szójatej, szójatejszín, szója joghurt, szója krémsajt) maximum hetente egyszer adható. Egyéb: méz, nádmelasz, tojás (először csak a főtt tojás sárgája, maximum hetente egyszer) adható. Olajos magvak: dió és diófélék (pl. mandula, kesudió) csak őrölve, az allergiaveszély miatt.
Az egészséges táplálkozásra nevelést ebben az időben már semmiképp sem tévesztheted szem elől, és sose feledd, a legfontosabb, hogy jó példával járjatok elöl abban, hogy mit, mennyit, mikor és hogyan esztek.
Cöliákia járvány Svédországban
A svédországi „cöliákia járvány” magyarázatát egyes tanulmányok a táplálási ajánlások változásában látják, de történt olyan vizsgálat is, ami azt találta, hogy a járvány idején született cöliákiás kisgyermekek biopsziás mintáiban jelentősen több pálca alakú baktérium volt, mint a más időszakban vizsgált cöliákiás gyermekek mintáiban vagy a kontroll csoportban. A szerzők úgy gondolják, hogy ezek fontos kockázati tényezőt jelenthetnek a cöliákia szempontjából, és hozzájárulhattak a cöliákiás megbetegedések jelentős növekedéséhez az adott időszakban.
tags: #hozzataplalas #gluten #pehely