A várandósság időszaka számtalan változással jár a női szervezetben, amelyek mind a baba egészséges fejlődését szolgálják. Ezek a változások kiterjednek a hormonháztartásra is, kiemelten a pajzsmirigy működésére és a TSH (tireoidea-stimuláló hormon) szintjére. Emellett a magzat elhelyezkedése a méhben, különösen a farfekvés, szintén fontos tényező, amely befolyásolhatja a szülés módját és a terhesség kimenetelét. Ez a cikk részletesen tárgyalja a TSH szerepét a terhesség alatt, a pajzsmirigy alulműködés lehetséges következményeit, valamint a farfekvéses szülésről szóló aktuális szakmai álláspontot és a kapcsolódó kezelési lehetőségeket.
A TSH és a pajzsmirigy szerepe a terhesség alatt
Az agyalapi mirigyben termelődő TSH nevű hormon a pajzsmirigy hormonjainak (T3 és T4) termelődését befolyásolja, serkentve azok előállítását és fokozva a jód felszívódását. Ezáltal igen lényeges szerepet tölt be a szerv működésében, és értéke fontos információkkal szolgál annak hormontermeléséről.
A pajzsmirigy funkciók ellenőrzésére elsősorban a vér TSH szintjét szokták vizsgálni, melynek magas értéke a szerv alulműködésére, alacsony mennyisége pedig annak túlműködésére utalhat. Amennyiben a pajzsmirigy hormonjainak mennyisége csökken, az arra ösztönzi a hipotalamuszt, hogy még több TSH-t termeljen, hogy növekedjen a T3 és a T4 szintje. Ellenkező esetben, amikor túl sok hormon van jelen a vérben, a TSH termelődése csökken.
Fontos tudni, hogy terhesség során a TSH szintjében változások következnek be. A pajzsmirigyfunkciók normális terhesség alatt két fő hormon: az emberi koriongonadotropin (hCG) és az ösztrogén hatására változnak. Mivel a hCG gyengén stimulálja a pajzsmirigyet, az első trimeszterben a magas keringő hCG-szint alacsony TSH-t eredményezhet, amely a terhesség teljes időtartama alatt normalizálódik. Az ösztrogén növeli a pajzsmirigyhormon-kötő fehérjék mennyiségét, és ez növeli a pajzsmirigyhormon teljes szintjét, de a „szabad” hormon általában normális marad.
Emellett érdemes azzal is tisztában lenni, hogy a TSH értéke trimeszterenként változik, ez teljesen természetes folyamat. Természetesen egyedül a TSH szintjének meghatározása még nem bír pontos diagnosztikus jelleggel, ugyanis ehhez szükség van még a T3, T4 és az ATPO értékére is.
Pajzsmirigy alulműködés a terhesség alatt
Pajzsmirigy alulműködésről, vagyis hypothyreosis-ról akkor beszélünk, amikor a vérben lévő TSH szintje megnő, ami a pajzsmirigy hormonok csökkenését jelzi. Mivel az egész szervezet működését befolyásolja, így igen változatos tüneteket produkál, melyek leginkább a megváltozott anyagcserének tudhatóak be. Azonban fontos tisztában lenni azzal, hogy terhesség során nem csak az anya, de a magzat egészségére is negatív hatást gyakorol az alacsony T3, T4 szint.
A kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt hypothyreosis növeli a vetélés kockázatát, és anyai vérszegénységgel, izomfájdalommal, gyengeséggel, pangásos szívelégtelenséggel, preeklampsziával, placenta rendellenességekkel és szülés utáni vérzéssel társulhat. Ezek a szövődmények nagyobb valószínűséggel fordulnak elő súlyos hypothyreosisban szenvedő nőknél. Néhány kockázat magasabbnak tűnik a pajzsmirigy-peroxidáz (TPO) elleni antitestekkel rendelkező nőknél is.
Az anya kezeletlen súlyos hypothyreosisa károsíthatja az agy fejlődését a csecsemőben. A legújabb tanulmányok szerint enyhe központi idegrendszeri fejlődési rendellenességek lehetnek olyan nőknél született gyermekekben is, akik terhesség alatt enyhe, kezeletlen hypothyreosisban szenvedtek. Ennek oka, hogy a magzat a 16. terhességi hétig az anya pajzsmirigy hormonellátottságára van utalva, ezért ha nála nincs elegendő hormon, úgy a babánál is hiány lesz. Ez idegrendszeri károsodást, vetélést, halvaszületést, placenta-leválást okozhat, tehát a problémát mindenképpen kezelni szükséges!
Fontos, hogy a TSH szintjét a kismama rendszeresen ellenőriztesse, akár tudott az esetleges pajzsmirigyzavaráról, akár nem, ugyanis kezeletlen betegség esetén vetélés, koraszülés, születési rendellenesség vagy terhességi toxémia is kialakulhat! Várandósság alatt érdemes a TSH-n kívül az ATPO szintjét is ellenőriztetni és a pajzsmirigy gyulladását is kizárni, hiszen az is igen komoly gondokat okozhat.
A pajzsmirigy alulműködése komoly problémákat okozhat mind a családtervezés időszakában, mind a terhesség során, így érdemes még a próbálkozás előtt kivizsgáltatnia magát a leendő kismamának, hogy még a pozitív teszt előtt kiderüljön a zavar. Amennyiben a vérvétel után bebizonyosodik az alulműködés, úgy legtöbbször a gyógyszeres kezelés gyors javulást hozhat. Az orvos által felírt készítményt a várandósság alatt is alkalmazni szükséges, ráadásul a terhesség előrehaladtával dózisát növelni kell!
Pajzsmirigy-alulműködés terhesség alatt | Vissza az alapokhoz | Dr. Shonali Chandra
Újszülöttkori pajzsmirigy szűrés
Minden újszülöttben ellenőrzik a veleszületett pajzsmirigy alulműködést. Ez egy kötelező vizsgálat, vérfoltból határozzák meg a TSH-t (és számos anyagcsere-betegséget is ugyanabból a vérmintából) a 3.-5. életnapon. A vért a sarok eréből veszik és az így nyert egy csepp vér elegendő a szűrővizsgálatok elvégzésére. A vérvétel gyors és teljesen fájdalommentes. A vérmintát egy speciális szűrőpapíron tárolják és azt egy központi laboratóriumba szállítják. Ott végzik el a laborvizsgálatokat, összevárva sok újszülött mintáját. Ha kóros az eredmény, azt utólag jelzik, tehát nincs kész azalatt, míg az Anya és az újszülött a kórházban van. Ha minden rendben, azt nem jelzik az Anyának, ha rossz az eredmény, arról tehát utólag értesítik az Anyát és hívják vissza újszülöttjével a kórházba.
Az újszülött pajzsmirigy alulműködése alapvetően nem az Anya betegségei miatt alakulhat ki. Nem így, amikor a várandós Anya Basedow-kórban szenved. Ekkor az újszülöttben is pajzsmirigy túlműködés lép fel, ami viszont majdnem mindig átmeneti, de kezelni kell. Az az oka, hogy az Anya Basedow-kórját okozó (stimuláló) ellenanyagok (antitestek) átjutnak a placentán és túlműködést okoznak az újszülöttben is. Ezért pajzsmirigy túlműködéssel kezelt Anyák újszülöttjeiben sokkal több pajzsmirigyet érintő laborvizsgálatot végeznek el rutinszerűen (antitestet is). Vagyis erről az Anyai betegségről feltétlenül tájékoztatni kell a várandósgondozást végző és a szülést levezető orvost. Érdemes rákérdezni: ha le is vették a vért a kötelező TSH szűrés miatt, de mivel az eredmény nincs kész a hazaengedés előtt, ne csúszhasson adminisztrációs hiba az esetleges kiértesítésben.
Farfekvéses szülés: kihívások és modern megközelítések
Közvetlenül születés előtt a legtöbb baba fejjel lefelé néző helyzetben van az anyaméhben. Előfordul azonban, hogy a fenék vagy a láb van a méhszájnál a születés előtt - az ilyen babákat hívják medencevégű fekvéses (köznyelvben farfekvéses) babának, vagy ebben az esetben beszélünk medencevégű fekvéses szülésről. A farfekvéses baba olyan magzatra utal, amely a méhben úgy helyezkedik el, hogy a feneke vagy a lábfeje lefelé, a szülőcsatorna felé néz, nem pedig a feje felé. Ez a pozíció bonyolíthatja a szülési folyamatot, és kockázatot jelenthet mind az anyára, mind a babára nézve.
A legtöbb gyermek van medencevégű fekvéses helyzetben a terhesség elején, ám legtöbbjük a terhesség végére megfordul, és fejjel lefelé várja a születést. Az összes szülésre vonatkoztatva a medencevégű fekvés gyakorisága 4-5 %, és szülészeti szempontból a fekvési rendellenességek csoportjába tartozik, melyről akkor beszélünk, ha a hosszfekvésben elhelyezkedő magzat elölfekvő része nem a koponya, hanem a far.
Hivatalos, tudományos álláspont szerint nem tudni, hogy egészséges kisbabák miért nem fordulnak meg, de bodywork-ben járatos bábák, dúlák, Spinning Babies oktatók szerint csupán azért nem, mert nem tud a baba megfordulni! Általában azért, mert nincs elég hely a fordulási manőverhez - vagy nagyon ritkán valamilyen veleszületett rendellenesség akadályozza a baba fordulását. Például a méh rendellenességei, mint például a miómák vagy szerkezeti problémák, korlátozhatják a baba számára rendelkezésre álló helyet a fejjel lefelé forduláshoz. Emellett az is vezethet medencevégű fekvéses szüléshez, ha a magzatvíz mennyisége nem elegendő a baba mozgásához, megfordulásához. Genetikai tényezők is szerepet játszhatnak a farfekvéses megjelenésekben, bár a kutatások korlátozottak. Egyes tanulmányok szerint a farfekvéses születések családi előfordulása növelheti a farfekvéses baba születésének valószínűségét. Bizonyos életmódbeli és étkezési szokások befolyásolhatják a magzati pozíciót. Például az ülő életmód korlátozhatja az anya azon képességét, hogy olyan tevékenységeket végezzen, amelyek elősegítik az optimális magzati mozgást.
A farfekvés típusai
A farfekvésnek több típusa létezik, amelyek a baba elhelyezkedésétől függenek a méhben:
- Teljes farfekvés: A leggyakoribb típus, amikor a baba V alakban ül, a lábacskáit a teste előtt kinyújtva.
- Részleges (valódi) farfekvés: Amikor a baba behajtja maga előtt a lábait és szinte guggoló testhelyzetben van.
- Kombinált farfekvés: Egyik láb kinyújtva, a másik pedig behajtva.
- Lábtartás: Viszonylag ritka, amikor a baba szinte áll az anyaméhben.
Ráadásul egyáltalán nem mindegy, hogy a farfekvéses baba hogyan tartja a fejecskéjét! Ha a mellkasára hajtja, akkor a fej legkisebb átmérőjének kell a medencén átférnie, ha viszont hátraszegi, akkor nagyon nehéz - sőt lehetetlen - lesz átférnie a medencén.
A hüvelyi szülés veszélyei farfekvés esetén
A medencevégű fekvéses, avagy farfekvéses babák esetében magasabb a komplikációk kockázata. Amennyiben a medencevégű fekvéses szülés hüvelyi úton történik, nagyobb a sérülés kockázata a szülés során vagy azt követően, mint a fejvégű fekvésben lévő babáknál. A hüvelyi úton születő medencevégű fekvéses babáknál nagyobb a valószínűsége a születési sérülésnek, mely során a csípőízületi vápa és a combcsont szétválnak. Emellett a köldökzsinórral kapcsolatos komplikációk is gyakoribbak a medencevégű fekvéses szülésnél, ha az hüvelyi úton történik. Ilyenkor ugyanis a köldökzsinór könnyen leszorulhat, ami oxigénhiányt, így idegi és agykárosodást okozhat. Noha egyes esetekben a medencevégű fekvéses babák hüvelyi úton is biztonsággal világra segíthetők, az orvosok általában a császármetszés mellett döntenek, melynek azonban szintén megvannak a kockázatai, mint a vérzés, fertőzés vagy hosszabb kórházi tartózkodás a baba és az anya számára is.
Megfordítási technikák és alternatív módszerek
Nagyon fontos, hogy egész terhesség alatt rendszeresen vegyen részt az orvos által előírt és ajánlott vizsgálatokon. A medencevégű fekvéses babák általában a terhesség 32. hete környékén fordulnak helyes irányba. A szülés idejének közeledtekor kezelőorvosa fizikális vizsgálattal vagy ultrahanggal állapítja meg, hogy a magzat medencevégű fekvéses-e. Amennyiben a baba farfekvéses, többféle módszer is létezik a megfordítására.
Enkin-torna
Ebben az esetben az orvos javasolhatja az úgynevezett Enkin-tornát, mely a baba spontán megfordulását segíti elő. Ennek lényege, hogy a kismamának kétóránként térd-könyök helyzetben kell 15 percet töltenie. A gyakorlatot ajánlott 1-2 héten át végezni.
Spinning Babies módszer és moxaterápia
A Spinning Babies módszerrel célzott mozdulatokkal, lazító gyakorlatokkal tudunk helyet csinálni a babának a forduláshoz. Ez egy hat napos programot foglal magában, ahol naponta többször, meghatározott sorrendben végzendő gyakorlatokkal hívják meg a babát a fordulásra. A Spinning Babies kiegészíthető még a moxázással is - amit akár magában is lehet alkalmazni. A moxaterápia a hagyományos kínai orvoslás része, mely során egy szivarhoz hasonló fekete ürömből készült tekercset égetnek a láb kisujjától egy-két centiméternyi távolságra, ami a lábon lévő akupresszúrás pontot ingerli a füsttel és a meleggel, ami a méhben fokozza a vérbőséget - ami miatt a baba intenzíven mozgolódni kezd! A moxaterápiát még a Cochrane adatbázis is megemlíti, mint lehetőséget, ami csökkenti a farfekvés előfordulását - ismert kockázatok nélkül!
Kiropraktori kezelés
A baba fordulásában segíthet még egy kiropraktor is, aki a keresztcsont és a méhszalagok manipulálásával növeli a baba rendelkezésre álló helyét.
Külső magzatfordítás (ECV)
Előfordul, hogy az orvos a külső magzatfordítás mellett dönt. A külső magzatfordítás egy olyan eljárás, mely során a magzatot fejvégű helyzetbe segítik még az anyaméhen belül, úgy, hogy az orvos a kezével enyhe nyomást gyakorol a kismama hasára, közben pedig ultrahangos készüléken követik a magzat helyzetét. A külső fejrefordítás tehát egy fekvési rendellenesség megszüntetésére irányuló tevékenység. A 36-37. hét után kísérelhető meg, feltétele, hogy a magzati far még ne rögzüljön az anyai medence bemenetben. A beavatkozás nagyjából két percig tart, és ugyan valamennyire kellemetlen lehet a kismama számára, de eddig mindenki azt jelezte vissza, hogy sokkal rosszabbra számított. Ha mégis nagyon kényelmetlennek érzik, akkor egy kis szünetet tartanak menet közben, vagy pozíciót váltanak, és úgy próbálják újra.
Mikor nem javasolt a külső magzatfordítás?
A külső magzatfordítás zavartalan terhesség esetén ajánlott, amennyiben:
- nincs hüvelyi vérzés,
- a lepény nem tapad mélyen és/vagy nem fedi a méhszájat,
- megfelelő mennyiségű magzatvíz veszi körül a babát,
- a magzati szívhang normális,
- nincs idő előtti burokrepedés,
- nem ikerterhességről van szó,
- a magzat mérete az átlagosnál nem nagyobb,
- egyéb veszélyeztetettségi lehetőség nem áll fenn.
A külső magzatfordítás veszélyei
A külső magzatfordítás nem veszélytelen, a leggyakoribb kockázatai a következők:
- a szülés beindulása,
- idő előtti burokrepedés,
- vérzés - akár a baba, akár az anya esetében,
- a magzati stressz sürgősségi császármetszést igényelhet,
- a magzat visszafordulhat medencevégű fekvéses helyzetbe.
A külső fordítás kockázata, hogy előfordulhat utána hüvelyi vérzés, esetleg a művelet alatt burokrepedés vagy nagyon ritkán méhlepény-leválás is, ezért fontos, hogy a műveletet olyan helyszínen végezzék, ahol lehetőség van azonnali sürgősségi császármetszésre is. Ezek a komoly kockázatok szerencsére nagyon ritkák! Egy külső fordítással kapcsolatos holland kutatás 2008-ban azt az eredményt kapta, hogy 286 külső fordításra jut egy sürgősségi császármetszés - tehát a kockázat bőven a fél% alatt van!
Hogyan történik a külső magzatfordítás?
A külső magzatfordítást kórházban végzik. A beavatkozás előtt ultrahangos vizsgálattal ellenőrzik a baba és a lepény fekvését, a magzatvíz mennyiségét, emellett pedig magzati szívhangvizsgálat is történik, hogy megbizonyosodjanak róla, az nem rendellenes. A méh izmainak ellazítására a kismama injekciót kaphat, de előfordulhat az epidurális érzéstelenítés is, hogy biztosan teljesen ellazult legyen. A külső magzatfordítás az anya hanyattfekvő helyzetében történik, az orvos a kezeivel enyhe nyomást gyakorol a hasra úgy, hogy fordulásra késztesse a babát. A kórházi és főleg azonnali műtéti háttér rendkívül fontos és készenlétben kell állnia neonatológusnak, aneszteziológusnak is a beavatkozás megkezdése előtt.
Mi történik a beavatkozás után?
Az eljárás befejeztével az orvos ismételten ellenőrzi a baba szívhangját. Ha mindent normálisnak talál, a kismamának nem kell a kórházban maradnia. Amennyiben az eljárás során nem sikerül fejvégű helyzetbe segíteni a babát, az orvos a császármetszést vagy egy újbóli megfordítási kísérletet javasolhat. A külső fordítási kísérleteknek körülbelül a fele sikeres, és ez megegyezik a nemzetközi eredményekkel. A szakemberek mindig kérnek visszajelzést arról, hogyan alakult a megszületés később, és tapasztalataik szerint a fejre fordított babák 80 százaléka megszületik hüvelyi úton.
A farfekvéses szülés protokolljának fejlődése
Nagyjából a 2000-es évek elejéig természetesnek számított Magyarországon, hogy a farfekvéses baba megszülethet hüvelyi úton, azonban a szakma később eltávolodott ettől, és automatikusan császármetszéssel segítették világra azokat a csecsemőket, akik ebbe a pozícióba fordultak. A nemzetközi szakmai gyakorlat azóta továbbfejlődött a faros szülések kezelése terén. Noha egy-egy szülész-nőgyógyász korábban is kísért elvétve medencevégű szüléseket itthon, az elmúlt bő egy évben a kistarcsai Flór Ferenc Kórház elhivatott orvosai voltak az elsők, akik intézményi szinten kezdték követni a mostanra nagyban megváltozott nemzetközi gyakorlatot.
Az osztályos protokollok kidolgozása, belső képzések indítása, valamint a külső fordításról és faros szülésről szóló szülői tájékoztató és beleegyező nyilatkozat létrehozása mind hozzájárult a farfekvéses szülések biztonságosabbá tételéhez. Ha egy magzat fekvése medencevégű, és a várandós nő szeretne esélyt adni a hüvelyi úton történő szülésnek, az intézményben bárkit fogadnak külső fordításra az országból.
Pajzsmirigy-alulműködés terhesség alatt | Vissza az alapokhoz | Dr. Shonali Chandra
A farfekvéses hüvelyi szülés menete
Ma már egészen másképpen jön világra egy faros baba, mint harminc évvel ezelőtt. Az alapelv az, hogy az anya valamilyen vertikális pozícióban van a kitolás idején (négykézláb, állva, térdelve, szülőszéken ülve vagy guggolva), mert így tágabb a medencéje, és a gravitáció is segíti a szülést. Emellett abban is nagy a jelentősége a függőleges testhelyzetnek, hogy így az anya keresztcsontja el tud mozdulni (nagyjából egy-két centimétert), amikor a kisbaba feje átjut a medencén.
A megszületés alatt először a kisbaba egy-egy lába, majd egy-egy keze szabadul ki, és a feje még egy kis ideig bent marad. Ilyenkor a kisbaba ösztönösen mozgatja a kezét-lábát, így próbál segíteni magának abban, hogy a feje kibukjon. A kisbaba testének a színe (az átbújás alatt elfehéredik, majd újra rózsaszín lesz) és mozgása, a köldökzsinór állapota, valamint az édesanya gátjának teltsége mutatja, ha minden rendben van. A folyamat egyik nagy előnye az anyák számára, hogy nincs szükség gátmetszésre, és a gátsérülések is minimálisak. A vajúdás támogatásának folyamata sem mindegy: a kismama szabadon mozoghat, ehet és ihat, hiszen ez egyaránt támogatja a baba és a mama jóllétét, ami a kitolás idejére is növeli a tartalékokat.
A faros szülés biztonságát adja még továbbá az is, hogy egy kritériumrendszer alapján döntik el, választható út-e a hüvelyi szülés. Ha olyan anyai vagy magzati indok áll fenn, ami miatt ezen kívül esnek, akkor a kisbaba császármetszés útján jöhet világra. A kórház által adaptált kritériumok egyelőre a nemzetközinél szigorúbbak - ezeken később, a növekvő tapasztalatok és gyakorlat mennyiségével várhatóan lazítanak majd, illetve egyedi elbírálás alapján térnek el tőle. Ilyen kritérium például, hogy csak maximum 3500 gramm becsült súlyú és egyszerű fartartásban lévő magzatot vállalnak faros úton.
tags: #tsh #farfekveses #szules