A szülés egy bizonyos szakaszán túljutva császármetszés már nem kivitelezhető. Vákuumos szülésbefejezésre lehet szükség, ha az anya vagy a magzat veszélyeztetettsége miatt nem ajánlott a hosszú vajúdás.
Például, ha a méhen korábban műtétet hajtottak végre és emiatt fennáll a méh szétrepedésének a lehetősége, ha nincsenek megfelelő fájások, vagy ha a magzatnak szülés közben oxigén-ellátási problémái lépnek fel. A magzat veszélyeztetését kockázatok nélkül elkerülhetjük a szülés mielőbbi befejezésével.
Mi a vákuumos szülés?
A szülés második szakaszában, az úgynevezett kitolási szakban, amikor a magzati koponya az édesanya kismedencéjében halad, előfordulhat, hogy magzati szívhangeltérések jelentkeznek. Ez indokolhatja a szülés mielőbbi befejezését. Ilyen esetben a kitolási szak egy-másfél órás időszakát vákuum extraktor kíméletes alkalmazásával lerövidíthetjük.
A szülés során a magzat fejére egy tapadókorongot erősítenek, majd ennek a segítségével kihúzzák a magzatot a szülőcsatornából. A kisbabák átjutása a szülőcsatornán kritikus folyamat, mert ha elhúzódik, akkor az összepréselődött köldökzsinórban az elégtelen vérkeringés oxigénhiányos állapotot (hypoxia) idéz elő, mely az idegerendszer sejtjeinek károsodásával járhat. Ezért szükség esetén a szülőcsatornában haladást meg kell támogatni.
A 20. század második felétől a szülészeti fogót kiszorította a vákuumos szívóharang, melyben a nyomást a külső légnyomás alá csökkentik, így a gyerek "túloldalán" uralkodó változatlan nyomás révén nyomáskülönbség alakul ki, ami "kitolja" a gyereket. Az effektust szokás "szívóhatás"-nak mondani, bár a kis nyomású rész nem képes húzó irányú erőt kifejteni; hanem mindkét oldal nyomóerőt fejt ki, de a nagyobb nyomású rész nagyobbat, mint amekkorát a kisebb nyomású rész, és ennek a két (ellentétes irányú) nyomóerőnek az eredője "előrefelé" mutat, ezt hívjuk "szívóerőnek".
Jól együttműködő szülőnő és gyakorlott szülész esetén a vákuumos szülés gátmetszés és komolyabb sérülés nélkül elvégezhető. Fontos hangsúlyozni, hogy a vákuum nem alternatívája a császármetszésnek, ugyanis a kitolási szakban császármetszés már nem kivitelezhető, ugyanis a magzat koponyája ekkorra már legnagyobb kerületével áthaladt az anya medencebemenetén.
A vákuumos szülés menete
- Először pozicionálják a vákuumkorongot a kisbaba fején a megfelelő helyre.
- Aztán a kézi pumpa segítségével beállítják a szükséges nyomáscsökkenést (kb. 20% csökkentés), melyet a beépített nyomásmérő színes skálája mutat.
- Ekkor el lehet kezdeni óvatosan irányítani a jövevény fejét, és lassal kihúzni az anyjából.
- Amikor pedig már kint van a feje, akkor a vákuumkorong már eltávolítható, mivel a fejénél megfogva folytatható a világra segítése.
Vákuummal segített szülés MityOne®-nal
A vákuumos szülés lehetséges kockázatai
A vákuumos szülés során az újszülött feje gyakran deformálódik. Ezt az alakváltozást leggyakrabban vérömleny okozza, ami pár nap alatt fokozatosan felszívódik, és nyom nélkül elmúlik. A húzás során súlyosabb sérülések is kialakulhatnak, ezek közül a leggyakoribb az agyvérzés. Ez a normálisnál nagyobb súlyú újszülötteknél gyakoribb. A súlyos oxigénhiány következményei között szerepelhet az értelmi fogyatékosság, agyi bénulás (cerebrális parézis), epilepszia, valamint látás- és halláskárosodás is.
Dr. Erika F. Werner, a Baltimore-i John Hopkins Egyetem Orvosi Karának nőgyógyásza szerint, noha a vákuum és a császármetszés gyorsan terjed, nincs rá bizonyíték, hogy ezek valóban biztonságosabb módszerek volnának, mint a szülészeti fogó. Werner és munkatársai 400 ezer gyermek vizsgálata során arra jutottak, hogy a fogó használatakor 45 százalékkal volt kisebb az agyvérzés és az egyéb agy körüli vérzések kockázata, mint ha vákuumot vagy császármetszést alkalmaztak az orvosok. Ugyanakkor a császármetszés csökkentette az agy körüli szubdurális vérzésnek nevezett rendellenesség rizikóját.
Werner azonban a Reutersnek adott interjújában leszögezte, hogy mindhárom típusú szülés esetében nagyon kevés esetben fordult elő agyi sérülés:
| Szülési módszer | Agyi vérzés kockázata |
|---|---|
| Fogós szülés | 0,12% |
| Vákuumos szülés | 0,3% |
| Császármetszés | 0,3% |
A hüvely szétrepedése azonban értelemszerűen a császármetszések esetében volt a legritkább. Noha ezek az adatok csak megfigyelésen alapulnak, és nem szolgáltatnak bizonyítékot, kikezdik azt a széles körben elterjedt véleményt, miszerint a három módszer közül a császármetszés lenne a legbiztonságosabb. "A császármetszések aránya folyamatosan nő, pedig nem bizonyított, hogy ez a legjobb módszer" - írta Werner az Obstetrics & Gynecology című folyóiratban megjelent cikkében.
A születés közben történő agyvérzést az agy csökkenő vérellátása okozza, márpedig vészhelyzet esetén fogóval hamarabb megszületik a baba, mint vákuummal vagy császármetszéssel. Noha ez utóbbi esetben ritkább a szubdurális vérzés előfordulása, az agyvérzésnek sokkal több hosszú távú káros hatása van.
Szülési műhibák és jogi következmények
Mit tehet a szülő, ha orvosi műhibára gyanakszik? A sérelemdíj pedig a család nem vagyoni káraira nyújt kompenzációt. Éppen ezért különösen fontos, hogy a család tisztában legyen a jogaival, és amennyiben felmerül az orvosi mulasztás lehetősége, mindenképp érvényesítsék a kártérítési igényeiket, melyek biztosítják, hogy a gyermek megkaphassa a szükséges kezeléseket és fejlesztéseket, a sérelemdíj pedig hozzájárul a család lelki kárainak enyhítéséhez.
Pillanatokon belül kialakulhat olyan szövődmény, amely az anya néhány percen belüli halálához vezethet. Dr. Nyirády Tamás hangsúlyozta, hogy Magyarországon eleve sokkal nagyobb biztonságban és jobban felszerelt egészségügyi intézményekben szülhet egy nő, mint például egy afrikai országban. A szakember ugyanakkor megjegyezte, hogy minél kisebb helyen szül valaki és minél kevesebb egészségügyi dolgozó van éppen ügyeletben, annál nagyobb lehet a kockázat. Véleménye szerint tehát a baba és az anya életbenmaradási esélye is jelentősen nőhet, ha egy kis vidéki kórház helyett egy nagyobb intézményben tudnak szülni a kismamák. Rettentő kicsi annak a valószínűsége, hogy baj történjen, de sajnos bárkivel megeshet.
Mentális egészség a szülés után
A várandósság és szülés során testi, lelki, kapcsolati átrendeződések sokasága zajlik. A gyermekvárás csodálatos időszakát időnként nehézségek árnyékolják be. Felmerülhetnek problémák a várandóssággal vagy a magzat fejlődésével kapcsolatban, kiújulhatnak korábbi mentális zavarok, kiéleződhetnek párkapcsolati konfliktusok, de komoly gondokat okozhat az esetleges stresszállapot vagy a krónikus szorongás is.
Mikor forduljunk szakemberhez?
Mivel az édesanyák nem minden esetben képesek tüneteiket azonosítani, fontos, hogy a családtagok és barátok ismerjék azokat a figyelemkeltő jeleket, melyek megjelenésekor szakember segítségét kell igénybe venni. A várandósság alatt depressziós édesanyák körében lelassul a magzat fejlődése, megkétszereződik a koraszülés és az alacsony születési súly kockázata, míg később, csecsemőkorban gyakrabban fordul elő alvászavar és excesszív sírás, kisgyermekkorban pedig viselkedéses és emocionális (érzelmi) zavarok jelentkezhetnek. Éppen ezért fontos szakember (pszichiáter, pszichológus) segítségét kérni.
A szülés utáni nehézségek körébe a gyermekágyi lehangoltság (ismertebb nevén baby blues), a szülés utáni depresszió, a szorongás és pszichózis, valamint a poszttraumás stressz zavar tartozik.
Gyermekágyi lehangoltság (baby blues)
A gyermekágyi lehangoltságot, vagyis a szülés utáni 3-7 napon belül jelentkező, érzékenységgel, hangulati ingadozással, kontrollálhatatlan sírással jelentkező állapotot nem tekintjük pszichiátriai betegségnek. Kezelést nem igényel, rendszerint néhány napon belül spontán módon rendeződik ez az állapot, és csak ritkább esetben alakul depresszióvá.
Szülés utáni depresszió
A szülés utáni depressziót rejtőzködő jelenségnek is tekintik, mivel tünetei sok hasonlóságot mutatnak a fáradt, kialvatlan gyermekágyas édesanya állapotával. Első jelei a szülés utáni 2-4. héttől észlelhetők: az anya kedvetlenné, étvágytalanná válik, nem leli örömét gyermeke gondozásában, alvászavarok jelentkeznek nála, szorongása, érzelmi hullámzása erősödik. A csecsemő bántalmazásával kapcsolatos kényszergondolatok, belső képek igen gyakoriak, jóllehet valódi erőszakos tettekre szinte sohasem kerül sor.
Állandó szorongás
Komoly nehézségeket jelent az egész családnak az állandó szorongás kialakulása. A pici megszületésével új élethelyzet alakul ki, a szülők kisebb-nagyobb mértékű aggodalmakat élnek meg, hiszen a család addigi ritmusa felborul, az új szerepek számos teendő és kihívás elé állítják mindkettőjüket, amit a kialvatlanság is nehezíthet. Mindez teljesen természetes jelenség. Problémává akkor válik, ha a szorongás az idő múlásával nem csökken, hanem állandósul. Ez jelentősen rontja az anya, illetve az egész család életminőségét, az általános pszichés jóllétet, továbbá számos kedvezőtlen hatással bír az anya-gyermek kapcsolatra.
Gyermekágyi pszichózis
A gyermekágyi pszichózis ritka, ám annál súlyosabb pszichiátriai zavar, amely azonnali orvosi kezelést igényel. A szülés után hirtelen, minden átmenet nélkül alakul ki, a valósággal való kapcsolat torzul vagy megszakad, hallucinációk, téveszmék, öngyilkossági késztetések jelentkeznek. Az édesanya állandó felügyeletet igényel, mivel veszélyeztetheti önmaga és kisgyermeke testi épségét is.
Poszttraumás stressz zavar (PTSD)
A poszttraumás stressz zavar (PTSD) életveszéllyel vagy súlyos testi-lelki sérüléssel járó életesemények nyomán alakulhat ki. A traumatikusnak megélt szülések után gyakran megjelenik, de kialakulása nem köthető kizárólag vészhelyzetekhez (például sürgősségi császármetszés, vákuumos szülés), inkább attól függ, hogy az édesanya tehetetlennek, kontrollvesztettnek érezte-e magát a szülése során. A PTSD egy jellegzetes tünetegyüttes, amelynek része az erős szorongás, a traumatikus történéssel kapcsolatos emlékek, gondolatok betörése, amelyek irányíthatatlanul, szinte filmszerűen peregnek le, a rémálmok, illetve minden szülésre emlékeztető inger és beszédtéma elkerülése.
A szülés utáni pszichiátriai zavarok nem mindig választhatók szét, mivel a tünetek átfedéseket mutatnak. Kezelésük mindenképpen pszichológus, pszichiáter, pszichoterapeuta szakember bevonását igényli, amit érdemes mielőbb elkezdeni a család pszichés jóllétének helyreállítása érdekében.
Hogyan segíthetünk családtagként, barátként?
A várandósság és a szülés időszakában megjelenő problémák egy része megelőzhető. A széleskörű tájékozódással, a szülésre és szoptatásra való felkészüléssel, valamint a bizalmi kapcsolatokra támaszkodva elejét lehet venni egyes gondok kialakulásának, illetőleg mindezek segítségével a már kialakult problémával való megküzdés is hatékonyabbá válhat. A várandósság alatti anyai stressz kezelése, valamint a nehézségekkel való megbirkózáshoz nyújtott segítség kulcsfontosságú kérdés. A feszültség levezetésében segíthet a sport, a jóga, a zenehallgatás, a filmnézés, a baráti beszélgetés. A relaxáció elsajátítása különösen jótékony hatású lehet. Ez szakembertől is megtanulható, de már könyvek, hanganyagok segítségével is elsajátítható.
A gyermekágyi lehangoltság természetes velejárója a szülés utáni napoknak, erre felkészülhet az egész család. Adjon nyugodtan teret hangulati hullámzásának, sírjon, ha jólesik, a család pedig mellőzze a kritikákat és az üres vigasztalást, megértő és elfogadó módon próbáljon jelen lenni ebben a fokozottan érzékeny időszakban!