Az ovuláció, vagyis a peteérés a menstruációs ciklus közepe táján következik be, és gyakran okoz ún. középidős fájdalmat. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza azonban arra figyelmeztet, hogy a ciklus felénél jelentkező alhasi fájdalomnak más okai is lehetnek, ezért fontos a kivizsgálás.

Mi is az ovuláció, és miért okozhat fájdalmat?
Az ovuláció, vagyis a peteérés során a megérett petesejt kiszabadul a petefészekből és a petevezetékbe jut. Ekkor találkozhat a hímivarsejttel és megtörténik a fogamzás, illetve ha ez nem következik be, 2-3 nap alatt elhal, az előkészített nyálkahártya pedig leválik, és a hüvelyen át kiürül a szervezetből - menstruáció formájában.
Maga az ovuláció nem minden nőnél okoz tünetet, de sokaknál jelentkezik az ún. középidős fájdalom. Ennek a jelenségnek nem pontosan tisztázott az oka, de lehetséges, hogy a kilökődés előtti tüszőnövekedés, vagy a megrepedt tüszőből való vér vagy folyadék kiszabadulása az, amely irritálhatja a kismedencei szöveteit. Mindenesetre az ezt tapasztaló nők enyhe tompa kellemetlenségről, vagy akár éles, komoly fájdalomról is beszámolhatnak.

Az ovulációs fájdalom főbb tünetei
- A fájdalom általában az alhas egyik oldalán jelentkezik, attól függően, hogy melyik petefészekben érik meg petesejt.
- A fájdalom néhány perctől néhány óráig tarthat; ritkán előfordul, hogy egy-két napig is észlelhető.
- Hasonló a menstruációs fájdalomhoz, de általában enyhébb annál.
- Van, akinél a fájdalom hirtelen, erősen jelentkezik, azonban igazán erőssé és hosszúvá csak nagyon ritkán válik.
- A fájdalmat egyeseknél enyhe pecsételő vérzés kísérheti.
- A fájdalom havonta oldalt válthat, vagy akár több hónapon át ugyanazon az oldalon is jelentkezhet.
Az ovulációhoz közeledve tapasztalhatunk pár kényelmetlenebb érzetet, mint például feszülést az alhasi tájékon, nyomásérzést a végbél körül, éles, féloldalas nyilalló fájdalmat a petefészkeink tájékán. Lehet kisebb görcsöléshez hasonló érzés is, esetleg derékfájdalom, nyomásérzés. Illetve az ovulációkor lehet pici vér is a nyákban, pl. barna folyás, illetve pecsételő vérzés is normális az ovuláció során, ha nem is olyan gyakori tünet.
Megtermékenyülés, embrió beágyazódása
Más is okozhatja a középidős fájdalmat
Ahhoz, hogy eldöntsük, pontosan mi okozza a ciklus közepén jelentkező fájdalmat, a nőgyógyászati kivizsgáláson túl szükség lehet további vizsgálatokra is, mint például laborvizsgálatok, hüvelyi/hasi ultrahang. Ezen kívül a kikérdezésnél nagyon hasznos, ha a beteg be tud számolni arról, pontosan mikor jelentkezik a fájdalom, meddig tart, vannak-e más tünetek is, illetve, hogy mitől múlik el.
Milyen okok állhatnak a középidős fájdalom mögött?
- Ciszta: A nőgyógyászati ciszták egy része sokszor nem okoz fájdalmat, de például a petefészek ciszták miatt fájdalom, görcs, puffadás is előfordulhat. A petefészken elhelyezkedő endometriózis jellegzetes példája pedig az ún. csokoládé ciszta, amely súlyos tüneteket és következményeket okoz. A pontos diagnózishoz szükség lehet ultrahangos, CT vagy MRI vizsgálatra.
- Endometriózis: Az endometriózis egy fájdalmas állapot, amely során a méhnyálka kijut a méh üregéből, és az érintett területeken gyulladást okoz. Az így kialakuló későbbi hegszövet vagy endometrikus összenövés különösen fájdalmas lehet a menstruáció időszakában, de máskor is okozhat alhasi fájdalmat.
- Fertőzés vagy nemi betegség: Ha a fájdalom mellett olyan tünetek is jelentkeznek, mint folyás, csípő, égő vizelet, esetleg láz, mindenképpen fontos a kivizsgálás és a kezelés, hiszen a kezeletlen nemi betegségek és akár egy húgyúti fertőzés is okozhat szövődményeket.
- Méhen kívüli terhesség: Az egyoldali medencefájdalom a méhen kívüli terhesség jele is lehet, amely mielőbbi kivizsgálást és ellátást igényel.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Mindenképpen érdemes részt venni egy nőgyógyászati kivizsgáláson, ha a középidős fájdalom nagyon komoly, ha nem szűnik meg néhány órán vagy legfeljebb néhány napon belül, ha nem jól reagál a vény nélküli fájdalomcsillapítókra, illetve ha más tünet is jelentkezik vagy felmerül a terhesség, méhen kívüli terhesség gyanúja - hangsúlyozza dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyász adjunktusa.
Az ovulációs fájdalom általában enyhe és rövid ideig tart, ritkán igényel orvosi beavatkozást. Forduljon azonban orvoshoz, ha az alhasi fájdalom hirtelen erőssé válik, tartósan fennáll, illetve hányinger vagy láz kíséri. Ezek a tünetek ugyanis súlyosabb problémára utalhatnak: például vakbélgyulladásra, kismedencei gyulladásra vagy akár méhen kívüli terhességre. Azonnal kérj orvosi segítséget, ha a fájdalom egy napnál tovább tart vagy láz, hányás vagy fájdalmas vizelés kíséri.
Igyekezz naplót vezetni a menstruációs ciklusaidról és jegyezd fel, hogy mikor jelentkezik a fájdalom - ez az információ, kivizsgálással és egyéb diagnosztikai tesztekkel együtt, segíthet az orvosodnak meghatározni, ha esetleg valamilyen más oka van a tüneteidnek.

A peteérés serkentés és teherbeesés
A nők életében általában a gyermekvállalás idején válik központi kérdéssé a peteérés időpontja. A peteérés pontos időpontja a menstruációs ciklus hosszától függ, szabályos ciklus esetén az utolsó naptól 14 napot visszaszámolva kaphatjuk meg azt, mikor esedékes az ovuláció (32 napos ciklus esetén tehát a 18. napon várható a peteérés). Ilyenkor a tüsző megreped, az érett petesejt pedig kiszabadul a petevezetékbe, ahol 24 órán keresztül készen áll a megtermékenyülésre.
Ha teherbe szeretne esni, fontolóra kell vennie, hogy előzetesen konzultáljon orvosával, hogy tanácsot adjon neki, hogyan kell időzíteni a közösülést esélyeik növelése érdekében. Az orvos képes azonosítani minden olyan állapotot, amely szabálytalan ovulációt vagy más szokatlan tüneteket okoz.
A fogantatás menete
A teherbeesés egy igen összetett folyamat, mely röviden így néz ki: az eredményes tüszőrepedés (más néven ovuláció) során az érett petesejt megkezdi útját a petevezetékben, ahol találkozik azzal a spermiummal, ami képes megtermékenyíteni, majd a megtermékenyített petesejt eljut a befogadására kész méhüregbe, ahol beágyazódik. A lombik-program során történő fogantatás esetén a petesejt és a spermium találkozása művi úton történik meg, de a beágyazódás már a női szervezetre van bízva.
A fogantatás pillanatától kezdve, az érett petesejtet már zigótának nevezzük, ami megkezdi útját a petevezetéken át a méhbe. Ez az út akár 5-7 napon át is tarthat, ami alatt a zigóta folyamatosan osztódik, míg végül eléri a hólyagcsíra, más néven, blasztociszta állapotot. A beágyazódás akár már a megtermékenyülést követő 6. napon megtörténhet, de az is előfordulhat, hogy csak a 12. napon kerül sor rá. A leggyakrabban azonban a 8-10. nap között következik be. Ez azt jelenti, hogy a női ciklus 20-26. napja között ágyazódik be a megtermékenyített petesejt.
A beágyazódás folyamata során a méhbe vezető útja során nem csupán a megtermékenyített petesejtben történik változás. A méh is megkezdi csodás átalakulását, hogy képes legyen befogadni a blasztocisztát. A méhnyálkahártya vastagabbá válik, és megtelik különböző tápanyagokkal. A megtermékenyített petesejt, a spermium befogadását követő 5-7. napon érkezik a méhüregbe, de még további 2-3 napnak kell eltelnie, mire megtalálja helyét a méh falán. A beágyazódás során a megtermékenyített petesejt hozzátapad a méh megvastagodott nyálkahártyájához, rácsatlakozva az anya vérkeringésére. Innentől kezdve a blasztocisztát már embriónak nevezzük. A beágyazódással egyidőben megkezdődik a köldökzsinór, a magzatburok és a méhlepény fejlődése.
A beágyazódás jelei és tünetei
A beágyazódást követő hormonális változások bizony okozhatnak úgynevezett beágyazódás tünet együttest, amelyek akár még a HCG hormon terhességi tesztekkel való kimutathatóságát is megelőzhetik. A beágyazódás jelei nem jelentkeznek mindenkinél egyformán, sőt gyakori, hogy valakinél egyáltalán nem is tapasztalhatóak. Épp ezért a beágyazódás jelei közül a következőkben felsoroltak nem garantálják, hogy terhesség áll fenn, de a hiányuk sem jelenti a várandósság nemlétét.

- Alhasi fájdalom, derékfájás: A beágyazódás során tapasztalható alhasi fájdalom, ami akár kisugározhat a derék tájékára is. Ez azonban könnyedén összetéveszthető a premenstruáció tünetével is. Az alhasi fájdalom akkor a beágyazódás jele, ha némiképp eltér a már gyakran érzett menstruáció utáni fájdalomtól.
- Szúró fájdalom: Bár ijesztő lehet, az alhasban jelentkező szúró fájdalom a beágyazódás jele is lehet. Ez lehet gyenge, alig érezhető, vagy akár kellemetlenül intenzív is.
- Testhőmérséklet változás, hőemelkedés: Az ovuláció előtt jellemzően lecsökken a testhőmérséklet, majd megemelkedik, de a menstruáció előtt újra lecsökken. Amennyiben megemelkedett marad, az terhességet jelez. Ez a HCG hormonnal áll összefüggésben, ami szabályozza a progeszteron termelődését.
- Pecsételő vérzés: A beágyazódás pecsételő vérzés formájában is megmutatkozhat. Ez a beágyazódási tünet a korai terhességi faktor hormonnak (EPF) köszönhető, amit a női szervezet annak érdekében termel, hogy az immunrendszer ne lökje ki az embriót.
- Görcsölés: A szervezetben hirtelen fellépő hormonális változások, valamint a méhben fellépő folyamatok alhasi görcsöket okozhatnak.
- Az emésztés lassulása: A HCG hormonnak köszönhető megemelkedett progeszteronszint, vagyis a sárgatest hormon legfontosabb feladata, hogy a terhesség megmaradjon. Van azonban egy olyan hatása is, ami kellemetlenséget okoz az emésztés terén, vagyis lelassítja azt.
- Szédülés: A beágyazódás jelei közé tartozhat a szédelgés is. A sárgatest hormon, azaz a progeszteronszint megemelkedése, valamint a vérnyomás csökkenése együtt okozhatnak szédülést.
- Puffadás: A magas progeszteronszint az emésztőrendszerre is hatással van, lelassítja azt. Ez a székrekedésen kívül puffadást is eredményezhet.
- Méhnyaknyák megváltozása: A beágyazódás jele a méhnyaknyák változása is: tapintása sűrűvé, gumiszerűvé, színe áttetszővé, opálossá vagy épp fehéressé válik.
- Általános rosszullét: A HCG hormon érzékenyebbé teheti a szaglást, a megemelkedett progeszteronszint szédülést, puffadást, bizonyos esetekben székrekedést vagy épp hasmenést okozhat, amihez párosulhat még hasfájás is.
- Mellérzékenység: A beágyazódáskor az ösztrogén és a progeszteron hormonok szintje hirtelen emelkedik meg, ami mellérzékenységhez vezethet.
- Fejfájás: A terhesség során elkerülhetetlen a szervezet hormonszintjének változása, ami a beágyazódás környékén a legjelentősebb. Ezek azonban hirtelen jelentkező fejfájást okozhatnak.
- Hangulatingadozás: A hormonváltozások idézik elő a hirtelen és váratlan hangulatingadozást.
Mit tegyünk, ha a beágyazódás jeleit tapasztaljuk?
A nők többsége nem érzi magát a beágyazódást. A legtöbben egyszerűen összetévesztik a premenstruációs szindróma (PMS) tünetegyüttesével, ami természetesen egy babára váró nő életében többszörös csalódással járhat. A várandósság kimutatására szolgáló, gyógyszertárakban vagy drogériákban kapható terhességi teszteket a következő menstruáció első napjáig nem érdemes elvégezni, mivel a terhességi hormon, azaz a HCG szintje nem biztos, hogy elég magas az értékelhető eredményhez.
Amennyiben a beágyazódás jelei közül bármelyiket is tapasztaljuk, hagyjuk el a káros szenvedélyeket, pihenjünk többet és kezdjünk el terhesvitamint szedni, ami segíthet a lehetséges terhesség megtartásában, valamint biztosítja a megfelelő vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket, amelyekre a magzatnak és az anyának is szüksége lesz.
Mit tegyünk, ha a terhességi teszt alapján sem történt beágyazódás?
Amennyiben a terhességi teszt egyértelműen jelzi, hogy nem történt meg a beágyazódás, vagyis a teherbe esés, és ezt már sokadik alkalommal éled meg, akkor első lépésben javasolt szakemberhez fordulni. A Novafam FERTILE kapszula a termékenység fokozására, a peteérés és a teherbeesés elősegítésére, továbbá a megtermékenyített petesejt beágyazódásának támogatására ajánlott. A Novafam INOSIT kapszulát pedig a meddőség egyik fő okának tartott PCOS (policisztás ovárium szindróma) esetén ajánlott.
Ovuláció figyelés módszerei
Az ovuláció napjainak pontos meghatározásában két dolog lehet a segítségünkre: az egyik a menstruációs naptár, amelyben nyomon követhetjük azt, hol járunk éppen a ciklusunkban. Ennél is precízebb eredményt kapunk az otthon használható ovulációs tesztekkel, melyek a vizeletből mutatják ki a luteális hormon (LH) megemelkedését, ami annak a jele, hogy az érett petesejt kb. 24-36 órán belül kiszabadul.

A bazális testhőmérséklet mérése
Sok nő követi a reggeli, felkelés előtt mérhető (bazális) testhőmérséklete alakulását, annak érdekében, hogy megfelelően időzíthesse az együttléteket minden ciklus alkalmával. Egy nem ovuláló nő testének alaphőmérséklete valahol 36,2 és 36,5°C között van, de ez a hőmérséklet ovuláció idején egyik nap az alapszint alá esik, majd fölé megy a következő napon. Ha egy picivel magasabb a testhőmérsékleted több mint három napon át, akkor feltételezhető, hogy bekövetkezett az ovuláció.
Az elmélet az, hogy a petesejt a testhőmérséklet csökkenésekor szabadul ki. Ovulációt követően a corpus luteum (sárgatest) progeszteront választ ki, ami a hipotalamuszra - a test hőszabályozásának központjára - hat, ami megemeli a testhőmérsékletet. Az efféle megfigyelés azonban csak arra jó, hogy utólag segítsen igazolni az ovuláció bekövetkeztét, hiszen az ovulációt követő magasabb alaphőmérséklet észlelésekor már túl késő ahhoz, hogy hasznosnak bizonyuljon a szexuális együttlét időzítéséhez. A napi hőmérsékleti adatok egészen a menstruáció előttig magasabb értékeket mutatnak; ha bekövetkezik a fogantatás, a testhőmérséklet jócskán a 14. nap, vagyis a menstruáció eredeti időpontja után is még magasabb marad.
Méhnyaknyák változása
Az ovuláció közeledtével a szervezet több ösztrogént termel, amely hatására a méhnyaknyák nyúlóssá és átlátszóvá válik, a tojásfehérjéhez hasonlóvá. A sűrűbb váladék elősegíti azt, hogy a spermiumok tovább életképesek maradjanak és könnyebben elérjék a petevezetéket, így bekövetkezhessen a megtermékenyülés. Azokon a napokon, amikor az ovuláció közelebb van, a nők többet észrevehetnek lemerül a szokásosnál a megnövekedett méhnyak nyálkatérfogat miatt.
Megtermékenyülés, embrió beágyazódása
Az ovulációval járó egyéb tünetek
Puffadás, érzékeny mellek és a bazális testhőmérséklet jelentéktelen emelkedése esetenként összefüggésbe hozható az ovulációval. Amikor a petefészek egy érett petesejtet bocsát ki, a petesejt a petevezetékbe kerül, hogy ott maradjon 12-24 órán keresztül, és ez idő alatt megtermékenyülhet egy spermával. Emellett, a nők a peteérés napjaiban jobban kívánják a szexet. Ezt a szervezetben zajló hormonális változások is magyarázzák, ilyenkor ugyanis a nők tesztoszteronszintje enyhén megemelkedik, ami érezhető hatással van a libidóra.
A Kaliforniai Egyetem egy 2008-as kutatása azt találta, hogy az ovuláló nők hangja magasabbá válik az egyébként megszokottnál. Fontos megjegyezni, hogy ezek a jelek és tünetek egyénenként eltérőek lehetnek, és nem mindenki tapasztalja őket.