Vajúdás alatti fájdalomcsillapítás: gyógyszeres és nem gyógyszeres módszerek

A szülési fájdalom az egyik legnagyobb fájdalom, amit az emberi szervezet kibír, elvisel. Míg a fájdalmat általában betegségek, kóros állapotok okozzák, a szülészeti fájdalom ezzel szemben pozitív előjelű és értelmes, hiszen a gyermek születésének természetes velejárója. Fontos leszögezni, hogy mindannyian mások vagyunk: mindenkinek más a fájdalomküszöbe, fájdalomtűrő képessége, mások a testi, lelki, mentális adottságai. Ahogy a szüléstörténetünk, szülésélményünk, úgy tehát az is teljesen egyéni, hogy melyik fájdalomcsillapítási technika jelenik meg ebben a történetben.

A szülés fájdalma természetes, de számos módon enyhíthető - fizikailag és lelkileg is. A fájdalom sok kismamát aggodalommal tölt el, különösen, ha első babáját várja. Jó hír viszont, hogy ma már számos módszer segít enyhíteni a vajúdás és a szülés alatti fájdalmat, méghozzá biztonságosan, mellékhatások nélkül.

A szülési fájdalom természete

A szülést megelőzően azt tanuljuk az életünk során, hogy a fájdalom elől menekülni kell, mert azt jelzi általa a szervezet, hogy valamilyen káros behatás éri a szöveteket. A szülési fájdalom - ha lehet így fogalmazni - produktív fájdalom, minden egyes „fájás” közelebb viszi a kismamát ahhoz, hogy világra hozza magzatát. Sokkal könnyebb elfogadni, ha a folyamatot segítő méhösszehúzódásként gondolunk rá. A vajúdás alatti fájdalom nem betegség tünete, hanem a tested jelzése, hogy dolgozik. A méhösszehúzódások, a tágulás, a baba lejjebb ereszkedése mind hozzájárulnak az erőteljes érzésekhez.

A szüléskor jelentkező fájdalomérzetet sok dolog befolyásolja: félelem, szorongás, bizonytalanság, saját elvárás, a környezeti elvárások, előző szülészeti események száma és élményei, korábbi fájdalomélmények, saját születésélmény, a magzat helyzete, testhelyzet, beavatkozások és jellegük, elégtelen támogatás. Fontos tudni, hogy a szülés folyamatát elősegítő méhösszehúzódások okozta érzések egy természetes folyamat részei (szemben más betegségből, sérülésből, műtétből adódó fájdalommal). A jól működő anyai szervezet méhtevékenységgel segíti a világra a magzatot.

Vajúdás alatt a női szervezetben a szülési folyamatot előrevivő oxytocin mellett egy endorfin nevezetű (morfinhoz hasonló) anyag is termelődik, mely fájdalomcsillapító hatású. Ennek az anyagnak a termelődéséhez azonban biztonságos, támogató, lehetőség szerint beavatkozásmentes környezet szükséges, mivel a stresszhatásra termelődő adrenalin ezt gátolja. A fájdalomküszöböt nagymértékben befolyásolja a fáradtság és a szorongás. Kipihent állapotban ugyanazt az intenzitású fájdalmat kevésbé érezzük kínzónak.

Nem gyógyszeres fájdalomcsillapítási technikák

A szülészeti fájdalomcsillapítás során elsősorban a nem gyógyszeres, mellékhatások nélküli lehetőségek igénybevétele ajánlott. A test- és egészségtudatos életmódnak nagy szerepe van ebben, amelynek részét képezi többek között a rendszeres testmozgás (például jóga, gyógytorna), a helyes táplálkozás és az ismert betegségeink megfelelő karbantartása. Emellett a lelki felkészülést is kiemelhetjük: az édesanyai szerepre való ráhangolódás, a párkapcsolat stabilitása, a biztonságérzet pozitív hatással lehetnek a szülésélményre.

Természetes, gyógyszermentes eljárások

Tapasztalatok bizonyítják, hogy a szülés akkor halad jó ütemben, ha a szülőnő biztonságban érzi magát elsősorban az őt körülvevő emberek által, másrészt a megfelelő környezet megteremtésével. A szülésznők olyan természetes eszközöket, módszereket, egyszóval olyan segítséget tudnak nyújtani, ami nem medikalizált.

• Intimitás, szóbeli bátorítás, társas támasz: Ma már a legtöbb szülészeti intézményben a szülőszobák egyágyasak. A partner támogató hatása felbecsülhetetlen. A szülő nő igényeit nem mindig egyszerű követni, előfordul, hogy a korábban „bevált” érintés, simogatás, biztatás a következő pillanatban már nem esik jól. Sok türelemre és empátiára van szükség a férjek részéről. A partner puszta fizikai jelenléte is rengeteget segít.
• Szabad mozgás, pozícióváltás: A vajúdás alatti helyzet és helyváltoztatás az anya igényei szerint, fájdalomcsökkentő hatású. A függőleges testhelyzetek (állás, járás, ülés, guggolás, térdelés) segítik a magzat medencébe nyomódását, ezáltal a tágulási és kitolási szak is rövidebbé válhat. Nagyon fontos, hogy ne maradj sokáig statikusan egy adott testhelyzetben, hanem válts pozíciót legalább 15-20 percenként!
• Meleg és/vagy hideg különböző formái: Egyszerű a használatuk, olcsók, nem kell hozzájuk gyakorlat, nincs mellékhatásuk. A meleg alkalmazása történhet borogatás formájában (aromaterápiás szerekkel kiegészítve), melegített zselé vagy meggymag-párnával, többnyire a has alsó részén, a keresztcsont területén és a gáton esik a legjobban a kismamának. A hideg borogatást vagy jégzselét az arc és/vagy a tarkó tájékára kívánja legtöbb vajúdó.
• Masszázs: Egy másik ember megérintésének olyan pozitív üzenetei vannak, mint gondoskodás, megnyugtatás, szeretet. A szülés alatti masszírozást azért alkalmazzák, hogy ellazítson, valamint enyhítse a fájdalmat és a szenvedést. Az érintés fokozza az oxytocin és endorfin kiáramlását, oldja a stresszt és félelmet.
• Akupresszúra és Shiatsu: Az akupresszúra elméleti háttere azonos az akupunktúrával, de itt mechanikus ingerrel (nyomással) hatnak ugyanazokon a pontokon. A Shiatsu japán masszázstechnika a meridiánokat kezeli, erőteljes ellazulást okoz, és harmonizálja az energetikai rendszert.
• Hidroterápia: A víz lazításra, fájdalomcsillapításra történő felhasználása a mindennapi életben is ismert. A víz közege segíti a relaxációt, a légzés megnyugtatását, ezáltal a fájdalomingerek kialakulása és továbbterjedése is csökken. Jelentős fájdalomcsillapítással ér fel, hatása szinte az epidurálhoz hasonlítható.
• MAMA-TENS (transcutan elektrostimuláció): Kevésbé elterjedt módszer, melynek lényege, hogy egy kisméretű, hordozható speciális készülék elektródapárjait a gerinc két oldalára, a megfelelő helyre helyeznek fel.
• Bach-virágterápia: Lágy és természetes módszer, mely segítségével szervezetünkben és lelkünkben beindulnak az öngyógyító folyamatok.
• Tudatos légzéstechnikák: Megnyugtatják az idegrendszert, és segítik a test ellazulását.
• Illóolajok: Segítenek a természetes, nem farmakológiai fájdalomcsillapításban, a lelki egyensúly támogatásában (pl. levendula, ilang-ilang).

A mozgás és testhelyzetek szerepe

A vajúdás alatt a te feladatod a tágulás, a kisbabádé viszont a forgolódás és az ereszkedés. Minél könnyebben ereszkedik és fordul a baba, annál gördülékenyebb lesz a szülés. A medencéd nem egyetlen merev csont, hanem több olyan csontból alkotott keret, amik ízesülésekkel csatlakoznak egymáshoz. A várandósság alatt megemelkedett a relaxin hormon szintje is, ami abban segít, hogy az ízületek fellazuljanak és nagyobb legyen a mozgástartományuk. A medence mérete minden mozdulattal és testhelyzetben változik.

Ha fekszel, akkor statikus marad a medencéd, és nem használod ki a gravitáció előnyeit sem. Ha a hátadon fekszel, a méhed és a kisbabád súlya ránehezedik a vena cavára, ami csökkentheti a kisbabád oxigénellátását, és szédelgést, zsibbadást is érezhetsz emiatt.

Az ideális vajúdási pozíció szinte bármi lehet: állva, ülve, labdán ringatózva, lépegetve, térdelve, négykézláb, WC-n ülve, lépcsőn féloldalasan állva, lassút táncolva, a férjed nyakába csimpaszkodva és még ezernyi más testhelyzetben. A legfontosabb, hogy ne maradj sokáig statikusan egy adott testhelyzetben, hanem válts pozíciót legalább 15-20 percenként!

Gyógyszeres fájdalomcsillapítási technikák

Vannak olyan esetek, amikor szükségessé válhat a fájdalomcsillapítás gyógyszeres formája. Ilyenkor a fájdalomcsillapítás az egészségügyi dolgozók feladata, a szülő nő szerepe passzív szolgálatkészségre szűkül. Természetesen gyógyszeres fájdalomcsillapításnak (elsősorban az epidurális és spinális érzéstelenítésnek) vannak kedvező hatásai is. Bizonyos problémás esetekben - terhességi cukorbetegség, magasvérnyomás, koraszülés, dysmaturus magzat, nagyon elhúzódó, nehéz szülés esetén, egyes anyai betegségekben - a mellékhatások ismerete mellett előnyösen alkalmazhatók.

Intravénás gyógyszerek és gázok

• Simaizomlazítók (pl: No-Spa, Papaverin): Akkor alkalmazzák, ha a méhösszehúzódások megfelelő erősségűek, de a méhszáj feszes, nehezen tágul. Hátrányuk, hogy a fájdalomérzetet nem igazán csökkentik, előnyük, hogy gyorsabbá tehetik a tágulási szakot a méhszáj ellazításával és kevés hatással vannak a magzatra.
• Kábító fájdalomcsillapítók (pl: Nubain, Contramal, Dolargan): Fájdalomcsillapító hatásuk erőteljesebb, mint a simaizomgörcs oldóké, azonban kedvezőtlen mellékhatásokkal kell számolni, mint például szédülés, kábultság. Az anyai keringésen keresztül a magzatba jutó gyógyszerek hatóanyagai a magzati légzőközpontba jutnak. Amennyiben a gyógyszeradás után a magzat megszületése 2-3 órán belül megtörténik, légzészavar fordulhat elő.
• Nitrogénoxidul-oxigén analgézia („kéj-gáz”): Egyik legrégebben alkalmazott fájdalomcsillapítási eljárás. Egy speciális készülékkel a vajúdó nő az orrára és szájára helyezett maszkon keresztül - a méhösszehúzódások alatt - belélegzi a gázkeveréket. Előnye, hogy könnyen kivitelezhető, gyorsan hat és alkalmazásának befejezésével gyorsan kiürül a szervezetből.

Regionális érzéstelenítés: epidurál és spinál

A szülészeti, úgynevezett vezetéses (gerincközeli) érzéstelenítések két legismertebb és leggyakrabban alkalmazott formája a spinális anaesztézia (SPA) és a lumbális epidurális analgézia (EDA vagy LEDA). A regionális technikákról (epidurál, spinál) sok tévhit kering, de ezek alaptalanok. A gondos vizsgálat, előkészítés és kivitelezés eredménye megfelelő fájdalomcsillapító vagy érzéstelenítő hatás kialakulása, nem pedig rémisztő szövődmények fellépte.

Epidurális fájdalomcsillapítás (EDA vagy LEDA)

Az epidurális fájdalomcsillapítás jelenleg a leggyakrabban alkalmazott szülészeti fájdalomcsillapító módszer. Vékony csövecskét vezetnek fel a gerincvelőt és a gerincvelői folyadékot tartalmazó duplafalú „zsák” (burkok) rétegei közé, amin keresztül történik a gyógyszer adagolása. Mivel a csövecske benn marad, a gyógyszer akár folyamatosan is adagolható vagy ismételhető, így kísérve végig a vajúdást.

Hatása a bejuttatott hatóanyag típusától, töménységétől, mennyiségétől függően a fájdalomcsillapító effektustól a teljes műtéti érzéstelenítésig terjedhet, így akár szükség esetén császármetszéshez alkalmas érzéstelenítést is tudnak végezni vele. Változó mértékben kisfokú mozgatókiesés is kísérheti. A fájdalomérzet tompításának kialakulása 10-20 percet vesz igénybe, hatástartama kb. 1 óra.

Alkalmazási javaslatok:

• Rendsezredtek a fájások, 5 percesek, és a méhszáj tágassága legalább kétujjnyi (kb. 4 cm).
• Különösen fájdalmas, komplikált vagy elhúzódó vajúdás esetén.
• Kettes- vagy hármas ikrek szülésekor.
• Császármetszés elvégzése előtt a vajúdás időszakában.
• Asszisztált szülés esetén (a magzat világrajövetelét speciális eszközzel segítik).
• Egyes kísérőbetegségek esetén (pl. terhességi cukorbetegség, magasvérnyomás).

Ellenjavallatok:

• Nem megfelelő alvadási paraméterek.
• Alvadási zavar.
• Bizonyos anatómiai deformitások, mozgásszervi okok (pl. gerincműtét).
• Ritka esetben magzati szempontból is lehetnek ellenjavallatok.

Spinális érzéstelenítés (SPA)

A spinális érzéstelenítést elsősorban a császármetszések érzéstelenítésekor alkalmazzák. A módszer lényege, hogy az érzéstelenítő oldatot a gerinc megfelelő szakaszánál az ott található kemény agyburkon áthatolva, a gerincvelőt körülvevő víztérbe (liquor térbe) fecskendezik be. Ez az egyetlen adag gyógyszer a műtét teljes időtartama alatt és a műtét utáni néhány órában is teljes fájdalommentességet biztosít az anya számára.

Az altatással szembeni nagy előnye, hogy az anya ébren van gyermeke megszületésénél, vele azonnal kapcsolatba kerülhet, a műtőből kikerülve rövid időn belül megszoptathatja babáját, ha ezt mindkettőjük állapota megengedi. Mivel altatószert nem alkalmaznak, így azok az újszülöttbe sem kerülnek be, ami különösen előnyös azokban az esetekben, amikor a császármetszés oka a magzat méhen belüli kedvezőtlen állapota.

Kombinált spinális és epidurális érzéstelenítés

Ez a két technika kombinációja, ahol a spinális gyors hatását és az epidurál tartósabb adagolhatóságát egyesítik, így gyors és tartós fájdalomcsillapítást érnek el.

Általános érzéstelenítés (altatás)

Az általános érzéstelenítés abban az esetben választandó eljárás, ha sürgős császármetszés válik szükségessé, mivel ez a leggyorsabb módja az érzéstelenítésnek.

Fájdalomcsillapítás lehetséges szövődményei

A vajúdás, illetve a szülés alatt alkalmazott fájdalomcsillapítási módszer kiválasztásánál fontos szempont, hogy a szülő anya számára a lehető legjobb legyen, ugyanakkor figyelembe kell venni az anyára és a magzatra gyakorolt egyéb hatásait is. A gyógyszeres fájdalomcsillapítási eljárások hátrányairól elmondható, hogy a narkotikumok a központi idegrendszer működését befolyásolják. Ez a hatás napokig is eltarthat. A vajúdás és a szülés alatt alkalmazott fájdalomcsillapítók, érzéstelenítők, altatószerek hatására az újszülött többet sírhat vagy éppen aluszékonnyá válhat, nem keresi az anyamellet, kevesebbet szopik. Az EDA alkalmazása alatt gyakori a vérnyomásesés, amelyet az anya folyadékpótlásával (infúzió) igyekeznek megelőzni, illetve korrigálni.

Epidurális fájdalomcsillapítást követően gyakran fordul elő fejfájás, ritkán kialakulhat ún. posztdurális punkciós fejfájás is, ha az érzéstelenítő injekció beadásakor véletlenül megsérül a gerincvelőt körülvevő folyadék külső borítása. Az epidurális érzéstelenítés ritka szövődményei lehetnek még a kanül bemeneti helyének elfertőződése, illetve az érfal sérülése következtében kialakuló epidurális vérömleny. A spinális anaesztezia egyik szövődménye az úgynevezett „posztpunkciós” fejfájás lehet. A néha napokig tartó kellemetlen fejfájást, infúziós folyadékpótlással és gyógyszerekkel kezelik.

tags: #vajudas #alatti #fajdalom