Egyhetes baba érzékelése és fejlődése

Szülőként különös izgalommal figyeljük, ahogyan kisbabánk folyamatosan változik és növekszik. A kisbaba születésekor csak néhány létfontosságú reflexszel és készséggel rendelkezik, utána azonban hihetetlenül gyorsan tanul. Már az anyaméhben megkezdődik a kommunikáció, ami a születés után is folytatódik, miközben a kisbaba érzékszervei - látás, hallás, tapintás, ízlelés és szaglás - jelentős fejlődésen mennek keresztül. Ez segít neki felfedezni és megérteni környezetét.

Az első hat hónapban a kisbabák összegömbölyödött testtartása kiegyenesedik. A babák kezdetben szorosan behúzzák a karjukat és a lábukat. Később a végtagok és a test kiegyenesednek. Körülbelül 2 hónapos korban a babának tudnia kell a fejét a testével egy vonalban tartani.

Az állás kezdetben csupán mint reflex lehetséges: a csecsemő határozottan kinyújtja a lábát, és úgy tűnik, mintha állna. De ez nem tart sokáig. Nagyjából 6 hónapos korban kezdődik el az önálló állás képességének fejlődése, és a gyermek megtartja saját súlyát, amikor álló pozícióban tartják.

Az első hónapban az újszülött csak 20-25 cm-re képes ellátni, a távolabbi tárgyak, emberek homályosak számára. Ilyenkor még nehéz neki a szemkoordináció is, megesik, hogy a két szem egymástól függetlenül mozog, a baba kancsalít, de a két szem néhány hét alatt egymásra hangolódik.

A szemek születéskor már teljesen kifejlettek. Az agynak azon területei, amelyek a képek feldolgozásához szükségesek, még nem fejlődtek ki tökéletesen, ezért az újszülöttek az arcokat és a tárgyakat legfeljebb 25 cm távolságban látják élesen. A legfrissebb kutatások szerint a baba sokkal távolabbra is ellát, viszont nem képes fókuszálni! Ennek oka, hogy még nem tudja kontrollálni a fókuszáláshoz szükséges szemizmait.

Az első hetekben annál többet érzékel a baba egy adott tárgyból, minél nagyobb a tárgy színeiben a kontraszt. Például sokkal figyelemfelkeltőbb számára egy fehér-fekete mintás takaró, vagy a kontrasztos babaképek, stb. Ezt a tényt jól hasznosíthatjuk a baba mozgásfejlesztése során is.

A baba 4 hónapos korától kezdve képes egységként felfogni az emberi arc részleteit. Kb. 3-5 hónapos korától különböző arckifejezéseket is képes megkülönböztetni, ismerős arcot már differenciálni tud az idegentől.

Kb. 3-4 hónapos korától lassan mozgó tárgyat 180 fokban képes követni.

Az újszülöttek hallása a felnőttekéhez hasonló, talán csak egy kicsit gyengébb. Az anyaméhből már ismerős a szülők és a testvérek hangja. Körülbelül két hónapos korban, a kisbaba elkezd az érdekes zajok felé fordulni.

Az újszülöttek hallása fejlett, születésük pillanatában felismerik szüleik hangját, sőt az anyaméhben gyakran hallott zenéket is. Már az újszülött is tisztán érzékeli a hangokat, szemeikkel a zajok irányába tekint, meg tudja különböztetni a beszédhangokat is. Körülbelül 3 hónapos korukban kezdenek a hangok lemásolásához, ekkor kezdenek el gügyögni.

Fél éves korukra ez a gügyögés egyre gyakoribb, hiszen ekkor saját hangjukat is szeretik hallani, valamint észreveszik, hogy a szülőkből milyen dicsérő reakciót vált ki egy-egy próbálkozás.

A szaglás már a kezdetektől nagyon fejlett, és segíti a babákat, hogy megtalálják anyjuk mellét és szopni kezdjenek közvetlenül a szülés után. A csecsemők képesek anyjuk illatát is felismerni. Az orruk még „érintetlen” - ezért, ha kisbaba érzékeny a parfümre, kezdetben jobb kerülni a használatát.

Az ízlelés és szaglás: Már kis korától kezdve képes különbséget tenni alapvető ízek között. Születésétől kezdve preferálja az édes ízt, ami segíti őt az anyatej és tápszer elfogadásában és élvezetében.

A tapintás: Ez az egyik elsődleges módja ahogyan feltudja fedezni a körülötte lévő világot. A bőrkontaktus, mint az ölelés és simogatás, nem csak fizikai, hanem érzelmi biztonságot is nyújt számára.

Az első hónapokban a baba még ökölbe szorítja a kezét, és nem képes tárgyakat megfogni. Egyedül a fogóreflexnek köszönhető, hogy például összeszorítja az ujjait. Kezdetben mindkét kezét használja, amikor megfog valamit, és ehhez az egész kezére szüksége van.

A baba 3 hónapig megfigyelhető az úgynevezett fogó reflex, mikor a csecsemő tenyeréhez érintjük az ujjunkat, ő válaszul megragadja, a hüvelykujján kívül mindegyik ujja bezárul, és a baba erősen megszorít minket. Ez a reflex a baba és az anyuka közötti kapcsolat kialakításában segít, valamint előkészíti a csecsemő később kialakuló tudatos fogást.

Az első hat hónapban a kisbabák összegömbölyödött testtartása kiegyenesedik. A babák kezdetben szorosan behúzzák a karjukat és a lábukat. Később a végtagok és a test kiegyenesednek. Körülbelül 2 hónapos korban a babának tudnia kell a fejét a testével egy vonalban tartani.

Az állás kezdetben csupán mint reflex lehetséges: a csecsemő határozottan kinyújtja a lábát, és úgy tűnik, mintha állna. De ez nem tart sokáig. Nagyjából 6 hónapos korban kezdődik el az önálló állás képességének fejlődése, és a gyermek megtartja saját súlyát, amikor álló pozícióban tartják.

4 hónapos kortól bármikor sor kerülhet rá: a baba segítség nélkül a hasára fordul. Ezért különösen fontos, hogy soha ne hagyd a babát egyedül a pelenkázón!

Az első hónapokban a kisbabák összegömbölyödött testtartása kiegyenesedik. A babák kezdetben szorosan behúzzák a karjukat és a lábukat. Később a végtagok és a test kiegyenesednek.

Az újszülött látása még nem éles, sokszor eltévelyednek a szemtengelyek, a két szemet még nem tudja koordináltan, teljesen együtt használni. A látás szervét - akárcsak más érzékszerveit - a babának meg kell tanulnia használni.

A szemészetben használatos, az éleslátást, a szem térbeli felbontóképességet vizsgáló tesztek például néhány hónapos korban is nagyon jó látásélességet mutathatnak ki, feltéve, hogy a gyerek odafigyel, és ha nem is szavakkal, de “válaszol”. Legélesebben akkor látnak, ha a nézendő dolog 20-25 cm-re van tőlük.

Az éles kontúrú látnivalókat szívesebben nézik, mint az alaktalan, homályos dolgokat.

A 6 hetes baba alaposan szemügyre veszi környezetét, de nem igen követi tekintetével a mozgó tárgyakat, arcokat. A hirtelen felvillanó fény, mint amilyen a fényképezőgép vakuja is, láthatólag zavarja. Felkeltik a figyelmét csillogó, fényes vagy világító tárgyak.

A kéthónapos csecsemő szemével már követi a fényt, rövid időre a tárgyakat is alaposan megnézi vagy utánuk néz. Különösen jól megfigyelhető ez, ha valami leesik. Szemeit egyre inkább mozgatja a fejétől függetlenül is, így már jól tudja követni a mozgó embereket, arcokat tárgyakat, figyeli a mozgó szájat.

Az 5-6 hónapos baba, ha felültetik, hosszú perceken át elnézegeti közvetlen (kb. 2 méteres körzeten belüli) környezetét, játékait, saját testrészeit, és megkeresi a szemével a tőle távolabb eső dolgokat is, néha utána nyúl olyasminek is, amit már nem tud elérni.

Ebben az időben már sokat lehet vele beszélgetni, s ha nem is válaszol, érdeklődéssel nézeget nagy színes, foltos ábrákat, hallgatja a hozzá fűződő magyarázatokat. Nem csak a látásélesség fejlődik folyamatosan; két szemét is egyre jobban tudja együtt használni. Egyéves koráig néha úgy tűnhet, kancsalít, de ez többnyire látszólagos, ami adódhat abból, hogy a kisgyerekek arckoponyájában a szemek távolabb esnek egymástól.

Hat-tizenkét hónapos korban alakul ki a fúzió, vagyis amikor a két szemmel látott tárgyak képét nem csupán egymásra fekteti, hanem az agykérgi tevékenység következtében valóban egy képpé is formálja, összeolvasztja a két szemmel látottakat. A térbeli távolságok, méretek érzékelése 9 hónapos kor körül már tetten érhető. A térlátás egy-másfél éves kortól kezdve fokozatosan fejlődik és tökéletesedik.

A baba fejlődésének állomásait több fontos területen figyelhetjük meg. Mozgásának, érzékszerveinek, kognitív képességeinek előrehaladását, szociális, érzelmi és kommunikációs képességeinek változásait születésétől kezdve nyomon követhetjük.

A baba első hónapja főként az új környezetéhez való alkalmazkodásról szól. Számos reflex szabályozás segíti őt. Végtagjai még hajlítva vissza, de ki tudja őket nyújtóztatni. Testrészeit még nem független mozgatja, hanem egyszerre jár a keze, lába. Figyeli a fényeket, a hangokat, mimikát. Vele született utánzási módszerrel tanul, ami most még nem akaratlagos. Kommunikációjára főként a sírás jellemző. A számára biztonságot adó anyaméh érzését idézhetjük fel, ha gyakran karunkba veszünk, beszélünk hozzá. Neki is szüksége van a biztonság érzésére, rendkívül fontos a testi kontaktus az egészséges lelki fejlődéséhez.

Az újszülöttek könnyen felismerik édesanyjuk hangját, később a többi, gyakran hallott emberi hangot is meg lehet különböztetni. Ebben az időszakban a pici még keveset van ébren, ilyenkor viszont próbál mozgolódni, főként a külvilágra reagálva. Fejét már egy-egy pillanatra megemeli. Ingerekre gyakran egész testével reagál, kézujjai még hajlítottak.

A babának már a méhen belül is jól működött a bőr, test, és egyensúly érzékelése. Ezért is olyan fontos számára az érintés, simogatás, ölelés, ringatás, ami egy kommunikációs csatorna is a szüleivel.

A 2. hónap végén meg az első elbűvő szociális mosolygás, már nem utána, hanem a szülőnek szól.

Két hónapos kor után már egyre több akaratlagos mozdulata van, és elkezdi felfedezni saját kezeit. A szimmetrikus mozgás már jellemző, izmai erősödnek.

4 hónaposan hason fekve támaszkodik a karjain. Egyre figyel a saját hangjára, többet kezd rájönni, hogy nem minden hangot akar figyelni adott pillanatban. Szemei 4. hónap végére a legtöbb helyzetben mozognak. A gőgicsélés folytatódik, minden hangot kipróbál. Utánozza a felnőtteket, és saját magát is. Visszaválaszol, visszamosolyog.

Ebben a korban már eltűnnek a primitív reflexek - fogó, kereső, járó reflex -, újdonságként lábfejét megfogja, és szájába is veszi. Hason fekve stabilan támaszkodik, hamarosan biztosított könyökkel is. Kezdi megtanulni a tárgyak állandóságát. Azt, hogy nem szűnnek meg attól, hogy ő nem látja őket. A beszéd hallgatásakor már felismeri, hogy milyen a mondatok hanglejtése.

Fél évesen már főként a saját anyanyelve hangkészleteit használja, és lassan megjelenik a gagyogás, amely már nem csak hangokat, hanem hangkapcsolatokat jelent. Izgalmas időszak ez, hiszen a pici egyre tudatosabban mozog, rengeteg tapasztalatot szerez, és önállósodni.

Felül, vagy félig ülő helyzetet vesz fel, négykézlábra áll. A stabil ülő helyzet fontos mérföldkő lesz, mert így végre mindkét keze felszabadul. Kúszik, mászik. Megjelenik a motiváció. Kezeivel össze tudja csippenteni a játékokat. Felfedezi a távolságot, mélységet, részleteket. Gőgicsél, és már egyre tudatosabban rendezi össze a hangokat (papapa, tötötö).

Fél éves kora körül fontossá válik, hogy a szopás mozdulatai mellett elkezdje megtanulni a rágást, harapást, a kanállal evés és pohárból ivás technikát.

A baba mozgásfejlődése látványos változásokat hoz ebben az időszakban. Kúszik, mászik, felegyenesedni igyekszik, a szakasz végén pedig felkapaszkodik, és feláll. Gyakran feltérdel, majd felállva testsúlyát egyik-másik lábára helyezi. Innen fog kiindulni az oldalazva lépegetés.

Már nem csak egy játékkal játszik egyszerre, hanem többel is, sőt, összefüggésbe akarja őket hozni egymással, például összeütögeti őket. A felegyenesedés más rálátást ad a világra. Szeret dobálni, kipakolni, tárgyakat keresni. Érzelmeit egyre jobban kifejezi mimikával, vagy karjaival. Tartózkodóvá válik az idegenektől, ez a szorongás első megjelenése. Szavakat alkot, amelyek még nem értelmesek, de gyakran használják is őket.

Az egyedül járást az önálló megállás előzi meg. Ez egyensúly gyakorlat, általában két stabilnak látszó ember, tárgy, bútor között. Mindent levesz a polcokról, megismeri a tárgyakat. Megtanulja, hogy melyik mire való. Elkezdi őket egymásra pakolni, és kisebb játékokat nagyobb üreges tárgyakba rak. Megismeri így a méreteket, formákat. Kommunikációjában a gagyogás egyre felismerhetőbb szavakat jelent, szókincse folyamatosan növekszik. Érzelmeit játszás közben is kifejezi, például ölelgeti a mackóját.

Az önállóság előtérben van. A pelenkázás már nehézkes lehet, hiszen nem szereti a fekvést és a tortúrát. Nagyon szeret hintázni, ez különösen fejlesztő hatású is egyben. Szereti a mozgalmas dolgokat nézni, figyelni. Beszéde lehet már halandzsa, néhány értelmes szóval.

A baba első hete a külvilághoz való alkalmazkodásról szól. Újszülöttként ösztönös agyi funkciói lehetővé teszik a lélegzést, az alvást és az evést. A csecsemők akár napi 16-17 órát is alszanak, de sajnos általában ez nem egyszerre történik.

Az első hét még viszonylag rendszertelen lehet a pelenka cseréje. A terhesség ideje alatt a beleikben mekónium halmozódik fel, ami sötétzöld székletet eredményez, ez válig idővel sárgássá válik.

Az újszülöttek akár napi 16-17 órát is alszanak, de sajnos általában ez nem egyszerre történik. Útmutató egyszeri étkezéshez mérve napról napra a következő: 1-2. nap: 14 ml, 3. nap: 38 ml, 4-5. nap: 58 ml, 6-7. nap: 70 ml.

A szoptatás általában kb. 40 percig tart, a csecsemők számára 5-30 percenként cserélned kell a melled, attól függően, hogy mennyi ideig akar a pici táplálkozni, és mennyi tej van az egyes mellekben. Amíg mindkét melledre szüksége van, szinte biztosan elegendő tejet vesz magához.

A kisbaba hallószerve kb. 16-20 hetes korára alakul ki, már ekkor elkezdi hallani a magzatvízen keresztül a benti és a kintről beszűrődő hangokat. Majd megszületéstől kezdve az első hat hónapban a kommunikációs készségei gyorsan fejlődnek. Kezdetben a sírás a fő csatorna, de hamarosan megjelennek az első „beszédhez hasonló” hangok.

A baba látása és a hallása is egyre jobban működik, következésképpen a körülötte lévő világot is egyre nagyobb érdeklődéssel figyeli. Fényre, hangra, mozgásra odafigyel, a mozgó nagyobb tárgyakat és a körülötte lévő embereket rövid ideig képes követni a tekintetével. Mivel a szemlencse ekkor még nem fókuszál tökéletesen, így a látása még homályos, továbbá a két szem együttes mozgása is koordinálatlan.

Az észlelési folyamatok éveken át tartó fejlődésen mennek keresztül, melyek különböző, de egymásra épülő fázisokban zajlanak. Az első szakasz (modalitás-specifikus szakasz) önálló érzékelési csatornákhoz (pl.: látás, hallás) kötött és kritikusnak tekinthető a fejlődés szempontjából. A gyermek észreveszi az ingert (pl.: hangok, zajok, beszéd, fények, formák) és fixálja azt, megtanul odafigyelni rá.

Az érzékszervek fejlődésében, működésében kialakuló hiányosságok, a tipikus fejlődéstől eltérő sajátosságok már néhány hónapos korban észrevehetők. Az érzékszervi eltérések közül a látás és a hallás problémái a legjelentősebbek, mivel nem megfelelő működésük hatással van a gyermek további fejlődésére (mozgás, tanulás, szociális készségek, biztonságérzet).

Lényeges, hogy ezeket az érzékszervi eltéréseket (hallás-és látáskárosodás) még az első életévben felismerjék, hogy a gyermek korai fejlesztése, terápiája minél hamarabb elkezdődhessen.

Az alábbiakban azok a figyelemfelkeltő jeleket foglaltuk össze, amelyek hallás- és látáskárosodásra vagy gyengeségre utalhatnak. Ezeknek a jeleknek az észlelése, megfigyelése fontos, és a tünetek tartós jelenléte esetén szakember felkeresése szükséges.

Halláskárosodásra vagy hallási problémára utaló figyelemfelhívó jelek:

• Három hónapos korban a csecsemő nézelődés vagy aktivitás közben hangokat ad. Hallással kapcsolatos problémára utalhat, ha keveset vagy nagyon visszafogottan gőgicsél.
• Nem képes a „párbeszéd” jellegű kommunikációra, aktivitása nem változik a hozzá intézett beszéd során. A harmadik hónap végére, amikor a felnőtt a csecsemőhöz beszél, akkor rövid ideig figyel, ennek a jele, ha a mozgása lelassul, nem ad ki hangot, így jelezve várakozását a szülő következő hangadására, majd amikor a felnőtt szünetet tart, akkor újból hangadásba, mozgásba kezd.
• Ha a csecsemő nem látja a szüleit, akkor csupán a hangokra (pl.: léptek, ajtónyitás) nem figyel fel és nem mutatja a szülők közeledésére az öröm jeleit.
• Nem fordítja a fejét a hangok irányába (pl.: ha távolról beszél hozzá a szülő) és nem figyel fel a háztartási eszközök hangjára.
• A hangok utánzása nem vagy kevéssé történik meg. Amikor a szülő a gyermek hangadásait ismétli, arra a kicsi nem figyel fel és nem várja a felnőtt hangját. Egészséges hallással a hat hónapos csecsemő ebben az „oda-vissza” játékban már képes aktívan figyelni.
• A már megindult gőgicsélés/gagyogás egyre ritkábbá válik, változatossága beszűkül vagy elmarad, és a hangadásban nem jelennek meg új elemek. A csecsemő nem játszik a hangjával. A gőgicsélés/gagyogás tartós elmaradása (hetekig) vagy beszűkülése (egyre kevésbé jellemző) figyelemfelkeltő jel. A beszűkülésének az az oka, hogy a körülötte lévő beszélők hangjait, visszajelzéseit nem, vagy nem eléggé észleli, és a kölcsönösség hiányában a saját hangadása nem fejlődik tovább.
• Nem figyel fel a nevére. A csecsemők hat hónapos koruk után már képesek különbséget tenni a számukra lényeges és a megszokott hangok között. A hozzá intézett beszédből kihallja a nevét, és figyel a további beszédre, mert tudja, hogy rá vonatkozik. Mivel a hallás fejlődése összetett folyamat, ezért figyelemfelkeltő a pontos hallás szempontjából az is, ha a gyermek ugyan felfigyel a nevére, de másra néz a megszólító helyett.
• Nem figyel fel a hangot adó tárgyra, nem keresi a hang forrását vagy rossz irányba keresi, esetleg hosszabb időt kell várni, amíg megtalálja. A különböző irányból érkező hangok, zajok forrását a gyermekek az érési, fejlődési folyamatok során (egyensúlyi érzékelés, mozgásbiztonság) be tudják azonosítani. Ebben az életkorban már pontosan el tudják dönteni, hogy melyik irányból (jobbról, balról, hátuk mögül, fejük fölül) érkezik a hang, és a megfelelő irányba keresik a hangforrást.
• A hallásban eltérést jelezhet, ha a hangadás nem színesedik, és nem jelenik meg benne a dallam, a ritmus. Egészséges fejlődés során hat hónapos kor tájékán a gagyogás gyakoribbá, változatosabbá válik (felismerhető beszédhangok) és dallamosabb is lesz, a csecsemő hosszasan „magyaráz”.

Látáskárosodásra vagy látási problémára utaló figyelemfelhívó jelek:

• Feltűnő, ha a csecsemő inkább a hangokra, a megszólításra élénkül fel, és a látvány nem vált ki reakciót (nem változik meg a tekintete, mozgása, mimikája).
• Nem figyeli és nem pásztázza a szülők arcát (szemeket, szájmozgást, az arc részleteit), vagy csak egy helyre tekint.
• A csecsemő nem nézegeti a kezét, vagy keveset nézelődik, és rendszeresen csak egy irányba tartja a tekintetét (pl.: gőgicséléskor). Három hónapos korban a csecsemő az ébren töltött időszakban szemléli a környezetét, észrevesz dolgokat, amelyek felkeltik az érdeklődését (pl.: padló, éles kontúrok, ágyra függesztett játékok), amennyiben ezek a tevékenységek nem figyelhetőek meg, az látási problémákra utalhat.
• Nem követi a mozgó tárgyakat és a személyek mozgását. Megfelelő látás esetén a csecsemő a harmadik hónaptól a tárgyak vagy a körülötte lévő személyek mozgását egyre kitartóbban és ügyesebben tudja követni.
• Nem nézegeti a tárgyak részleteit (címkék, gyöngyök, plüssállat füle, szeme stb.) vagy túl egysíkúan teszi (a színes, érdekes, több részletből álló tárgyakkal nem foglalkozik hosszabban). A tárgyakkal inkább hangot kelt és nem figyeli, nem matatja ujjaival azok részleteit. A tárgyak és a környezet részleteiben való elmerülés (felfedezés) nagyon fontos lépése a megismerésnek, és hatással van a további fejlődésre is (pl.: szem-kéz koordináció). Ezekhez a tevékenységekhez fontos a jó látás, a vizuális ingerek megfelelő feldolgozása.
• Szemmozgásai feltűnően aszimmetrikusak 6-8 hónapos korban is: ha a kisgyermek megfigyel egy játékot szemei nem párhuzamosak, hanem beszaladnak az orrnyereg irányába (kancsalít), esetleg szemgolyói apró, szaggatott vagy körkörös mozgásokat végeznek (nystagmus).
• A hallással vagy a látással kapcsolatos problémára utalhat, ha 6 hónapos kor után a gyermek nem játssza, a jól ismert „kukucs” játékot. Ehhez a játékhoz többek között szükséges a megfelelő látás és jó hallás. Ha ezek a képességek nem működnek jól, akkor a csecsemő nem élvezi a játékot, nem tudja játszani, esetleg sír, nyugtalan lesz.

Mit tegyen a szülő, hova fordulhat?

A hallás- vagy látáskárosodott gyermek esetében jellemző a kompenzációs mechanizmusok kialakulása, ami azt jelenti, hogy a többi érzékleti terület jobban fejlődik az ép fejlődésű gyermekekhez képest. Egy jól fejlődő kiscsecsemő esetén, aki egyebekben egészséges, mozgása ép, nehéz észrevenni, ha a hallása vagy a látása kissé csökkentebb. A finom jelek kitartó megfigyelésére lehet szükség.

A szülő fordulhat pedagógiai szakszolgálathoz, ha a hallással vagy látással észlel gyengeségeket vagy esetleg bizonytalan ennek eldöntésében. A figyelemfelkeltő jelek tartós jelenléte esetén a szülő konzultálhat a házi gyermekorvossal is, aki szükséges esetekben kivizsgálásokat javasol (pl.: gyermekszemészet, gyermek fül-orr-gégészet, hallásvizsgálat).

Hallási problémák időben történő észlelésével és kezelésével megelőzhető a beszéd alakulásának késése és a hallásállapot romlása. Ugyanígy nagyon fontos a látás területén észlelt nehézségek minél hamarabb történő szakszerű kezelése, hiszen a vizuális információk észlelése és megfelelő feldolgozása, meghatározza a későbbi szem-kéz és szem-láb koordináció kialakulását, a téri tájékozódást, az egyensúly érzékelést.

Ha megvalósul a korai diagnózis, akkor a fiatal életkor miatt a terápia sikeressége nagymértékben a szülőtől is függ. A szakember elmondja, hogyan foglalkozzanak a gyermekkel, megbeszélik a kérdéseket, kilátásokat. Ha a kritikus időszakon belül (első életév) megkezdődik a fejlesztés, akkor sokkal jobb eredményeket lehet elérni. Kései felismerés esetén az elveszett hónapokat, éveket nem lehet behozni, több idő kell a terápiához és a hatásfok is rosszabb lehet.

A baba életének első éve csodálatos, de kihívásokkal teli időszak, amely tele van fejlődési mérföldkövekkel és hirtelen változásokkal. Az egyik legizgalmasabb és egyben legmegterhelőbb jelenség a növekedési ugrások. Ezek a rövid időszakok intenzív testi és szellemi fejlődést hoznak, és bár gyakran járnak nyűgösséggel, étvágynövekedéssel és alvászavarokkal, valójában a babák fejlődésének természetes részei.

A növekedési ugrás olyan rövid időszak, amikor a baba testi, szellemi vagy érzelmi fejlődése felgyorsul. Ez a gyors fejlődés fokozott energiabevitelt, gyakoribb etetéseket és a szülőktől nagyobb figyelmet igényelhet. Ebben az időszakban a babád rengeteget tanul. Az agya folyamatosan új készségeket sajátít el, hatalmas mennyiségű információt dolgoz fel, és jelentős mentális fejlődésen megy keresztül.

Ha hirtelen változást észlelsz a babád temperamentumában, valószínűleg egy fejlődési ugráson megy keresztül. Az agya elképesztő dolgokat művel, és a világról alkotott képe megváltozik.

Bár megérted, hogy miért sír többet, nem akar letenni, vagy miért tűnik állandóan nyűgösnek, ezek a hangulatváltozások a szülők számára is nehezek lehetnek. Ne félj segítséget kérni, ha szükséged van rá. Hívj át egy barátot vagy családtagot, hogy foglalkozzon a babával, és adj magadnak egy kis szünetet.

A növekedési ugrások alatt előfordulhat, hogy a babád hirtelen kevésbé érdeklődik az evés iránt. Figyeld a pelenkákat: Győződj meg róla, hogy elegendő nedves és szennyezett pelenkát produkál.

Nyugalom: Ha válogatós, maradj türelmes és nyugodt. Bár nem gyakori, néhány szülő észreveszi, hogy növekedési ugrás során a baba egészségi állapota romlik. Ha változást észlelsz a babád egészségében, fordulj orvoshoz vagy egészségügyi szakemberhez tanácsért.

A növekedési ugrások alatt gyakori az alvási szokások megváltozása. Ne felejtsük el a saját pihenésünket sem.

Szülőként az ilyen intenzív időszakok nekünk is kimerítőek lehetnek. A növekedési ugrások az első év részei, és bár ezek az időszakok gyakran megterhelők, fontos szerepet játszanak a baba fejlődésében. A türelem, a szeretet és a megfelelő támogatás segítségével a baba könnyebben átvészelheti ezeket az időszakokat, és mi is közelebb kerülhetünk hozzá a közös élmények által.

Egy hetes korukban a csecsemőknek ösztönös agyi funkciója lesz, tehát tudniuk kell lélegezni, aludni, enni (ha megetetjük őket) és minimálisan helyzetet változtatni is.

A baba súlyának rendszeres mérése fontos jelzőérték. A születés után megfigyelhető „élettani fogyás” egy természetes testsúlycsökkenés, ami 100-150 grammot jelent, és 10-15 napon belül visszagyarapodik majd. A gyarapodás lehet eltérő gyermekenként, nem lehet általános értékeket megadni. Azonban feltűnő jelenségeket észrevehetünk, például ha nem történik két héten belül növekedés, vagy fogyást mérünk.

Az újszülött hossza 50-51 cm körül mozog. Csecsemőkorban nagyobb mértékű növekedést fog mérni védőnőnk, vagy a gyermekorvos. A hossznövekedést befolyásolják genetikai tényezők, a magzati korban történő növekedésre kiható negatív hatások (dohányzás, alkoholfogyasztás, méhlepény-elégtelenség).

Amikor végre megérkezik az aprócska, babaillatú, régóta várt családtag, jogosan merülhet fel a kérdés a szülőben, hogy vajon mégis mire számíthat az első héten. Mi fog történni? Milyen lesz babával az élet? Milyen változások elé néz a napi rutinotok? Milyenek lesznek az éjszakák? Milyen fejlődésen kellene az első héten keresztül mennie a biztonságot nyújtó pocak védelmén kívül? Ez egy teljesen más életszakaszotok lesz, az biztos. Temérdek csodálatos és legalább ennyi nehéz pillanattal, mégis káprázatos emlékeitek fajsúlyosabban maradnak majd meg emlékeitek között. A nehezebb intervallumokat pedig humoros sztorikká mossa majd az idő.

Először is ne aggódj, ha kisbabád gyűrött még picit. A televíziókban látható „egyhetes babák” igazából nem egy hetesek. A valóságban sokkal ráncosabb a picik, hiszen 9 hónapig voltak a pocakban és a szülési csatornán keresztül préselődve megnyomódott az arcuk. Viszont ez éppen ezen oknál fogva teljesen normális. Lábaik és karjuk is jó eséllyel lesznek még az első napokban az anyaméhben hasonló testtartásban.

A babaUIApplication első hete főként az új környezethez való alkalmazkodásról szól. Számos reflex szabályozás segíti őt. Végtagjai még hajlítva vissza, de ki tudja őket nyújtóztatni. Testrészeit még nem független mozgatja, hanem egyszerre jár a keze, lába. Figyeli a fényeket, a hangokat, mimikát. Vele született utánzási módszerrel tanul, ami most még nem akaratlagos. Kommunikációjára főként a sírás jellemző. A számára biztonságot adó anyaméh érzését idézhetjük fel, ha gyakran karunkba veszünk, beszélünk hozzá. Neki is szüksége van a biztonság érzésére, rendkívül fontos a testi kontaktus az egészséges lelki fejlődéséhez.

A baba fejlődésének állomásait több fontos területen figyelhetjük meg. Mozgásának, érzékszerveinek, kognitív képességeinek előrehaladását, szociális, érzelmi és kommunikációs képességeinek változásait születésétől kezdve nyomon követhetjük.

tags: #megerzik #a #babak #az #egy #hetes