A Vajdahunyadvár és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum

Budapest legromantikusabb épülete, a Vajdahunyadvár épületegyüttese, a Városligeti-tó egyik szigetén magasodik. Évente több százezer turista kedvelt célpontja, egyedülálló módon mutatja be a magyar építészet ezer évét és a mezőgazdaság történetét.

A vár története és építészete

A Vajdahunyadvár az 1896-os millenniumi ünnepségsorozat alkalmára épült Alpár Ignác tervei alapján. Az eredeti tervek szerint ideiglenes jelleggel, fából készült, azonban olyan nagy népszerűségre tett szert, hogy 1904 és 1908 között kőből és téglából újjáépítették. Az épület a honi építészettörténet ezer évét kívánta bemutatni három dimenzióban, ezért különböző építészeti stílusokat ötvöz, mint a román, gótikus, reneszánsz és barokk. Az egyes épületrészek valóságos műemlékek másolatai, Alpár Ignác a magyar történelmi építészet releváns mintáiból emelt át elemeket. 1991-ben műemlékké nyilvánították.

Építészeti stílusok és részletek

• Román stílus: A vár főbejáratát az oroszlános kőhídon át közelíthetjük meg, az úgynevezett Hidaskapun keresztül, amely egy klasszikus középkori várkaput idéz. Bal oldalán román kori, jobb oldalán gótikus stílusú várrészlet látható. Az udvaron találjuk a Jáki-kápolna homlokzatán a jáki templom jellegzetes román bélletes kapuzatát. A kápolna alaprajza a lébényi plébániatemploméra hajaz, és egy valódi, felszentelt római katolikus miséző hely.
• Gótikus stílus: A főbejárat mellett láthatunk egy gótikus kerengőt, és az udvarban a gótikus csoport templomhomlokzat-szerű részlete tárul elénk. A dómhomlokzat legmarkánsabb eleme a Róth Miksa műhelyében készült impozáns rózsaablak. A Műjégpálya felől szemügyre véve az épületet, a gótikus szárny véghomlokzatát figyelhetjük meg.
• Reneszánsz és Barokk stílus: A palota egyes részein a gótika keveredik a barokkal és a reneszánsszal. A múzeum főbejáratához érve átlépünk a barokk korba, Mária Terézia korabeli kastélyhomlokzat fogad bennünket. A tó felől látható, úgynevezett Német-homlokzat német, illetve felvidéki reneszánsz stílusú, sgraffito díszítéssel.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum

Vajdahunyadvára 1907 óta a Magyar Mezőgazdasági Múzeum otthona, melynek kiállításai a vár udvaráról közelíthetők meg. A több mint száz éves múzeum korát meghazudtolóan egészen érdekes, több helyen kifejezetten modern tárlatai teljesen átfogó képet nyújtanak nemcsak a mezőgazdaságról, hanem Magyarország állat- és növényvilágáról, az erdészetről, vadászatról, halászatról.

Kiállítások és érdekességek

• A múzeum kilenc állandó és számtalan időszaki kiállításával, negyven gyűjteményével bemutatja a hazai mezőgazdaság, erdészet, vadászat, halászat, a szőlő és a bor, a domesztikáció, az erdők és növények, a lótartás fejlődését és történetét.
• Különösen népszerűek a gyerekek körében a diorámák, rekonstruált élőhelyek, jurták és kunyhók.
• A vadászati gyűjtemény rendkívül gazdag, nemcsak trófeákat, hanem például egy kitömött, gigantikus barnamedvét is láthatunk.
• Interaktív eszközök és multimédiás tárlatok segítik a megismerést, főleg a rendszeres időszaki kiállításokon.
• A látogatók megtekinthetik az egykor, vagy még ma is világrekordnak számító szarvas-, dámvad-, őz- és vaddisznótrófeákat.

Interaktív programok gyerekeknek

A Mezőgazdasági Múzeum számos családi programot szervez, amelyek játékos tanulás keretében mutatják be a mezőgazdaság világát. A „Kicsi gazdák, nagy kalandok” című program során a gyerekek egy napra tehenészek, lovászok, gabonatermesztők vagy szatócsboltosok is lehetnek. Megtudhatják, honnan érkeznek mindennapi élelmiszereink, miként készül a kenyér, milyen titkokat rejt a méhészkedés, és miért olyan fontos a természet tisztelete. Ez a program kiváló lehetőség arra, hogy szülők, nagyszülők és unokák is együtt töltsenek egy tartalmas és szórakoztató napot, miközben a városi gyerekek is közelebb kerülhetnek a természethez és az egészséges élelmiszer előállításához.

Szobrok a vár területén

A Vajdahunyadvár udvarán találjuk Budapest talán legnépszerűbb szobrát, Anonymus, a névtelen királyi jegyző, a Gesta Hungarorum szerzőjének bronzszobrát. A hatalmas kőtrónuson ülő bronzalak fejét misztikus kámzsa fedi, jobb kezében tartott tolla fényes a sok simogatástól. Az épület szobrait a 20. század elején Damkó József, Füredi Richárd, Margó Ede, Markup Béla, Radnai Béla és Tóth István készítette. Kivételt képeznek a négy évszak szobrai, amelyek tervei ugyancsak az 1900-as évek elején készültek el, de kivitelezésükre csak 1983-ban került sor a tervek megtalálása után.

tags: #vajdahunyad #var #pelenkazo