A csecsemő számára az egyetlen teljes értékű táplálék az anyatej. A növekedéshez és fejlődéshez elengedhetetlen tápanyagok mellett rengeteg immunoglobulint (az immunrendszer működésében szerepet játszó fehérjét), valamint élő sejteket is tartalmaz. Az anyatej íze változik az anya táplálkozásának függvényében, a baba számára egyáltalán nem egyhangú táplálék.
A jelenleg érvényes gyermekgyógyászati ajánlások szerint az az ideális, ha az igény szerint szoptatott csecsemő hat hónapos koráig nem kap mást anyatejen kívül (vizet, teát sem). A tápszeres vagy tápszeres kiegészítést kapó babák esetén a hozzátáplálás elkezdése négy hónapos kor után történik. Ennek az az oka, hogy az ezt megelőző időpontokban a kisbabák bélrendszere egyszerűen nem képes a más jellegű, szilárd táplálék feldolgozására, illetve a túl korán bevezetett szilárd táplálékok az értékesebb anyatejtől veszik el a helyet és háttérbe szorítják a szoptatást.
Az anyatejes táplálás és a tápszerek
Előfordulhat, hogy a rendelkezésre álló anyatej mennyisége kevés vagy a szülők, esetleg a gyermekorvos kevésnek gondolja. Ebben az esetben érdemes megvizsgálni a baba súlynövekedését: a testsúly megduplázása előtt a legtöbb kisbaba 150-200 grammot hízik hetente. Ezzel együtt kell vizsgálni, hogy alapvetően jókedvű, elégedett, kiegyensúlyozott-e a csecsemő, valamint hogy hány pisis és kakis pelusa van naponta (ideális esetben 5-6 pisis és 3-4 kakis pelussal kell számolni naponta, később azonban a székletek gyakorisága csökkenhet), a bőre feszes, rugalmas-e.
A tápszereket tehéntejből állítják elő, előállításuk során igyekeznek az anyatejhez leginkább hasonló összetételt elérni, de természetesen ez teljes mértékben nem sikerülhet, már csak amiatt sem, mert az anyatej élő, sejtes elemeket is tartalmaz. Ettől függetlenül egy édesanyának sem szabad lelkifurdalást éreznie, ha minden próbálkozása ellenére mégsem tudja szoptatni a kisbabáját, hiszen a mesterséges táplálás is biztosíthatja a baba megfelelő fejlődését.
Az elválasztódás és a hozzátáplálás
Az elválasztódás és az elválasztás nem szinonimái egymásnak. Előbbi esetben a folyamatot (vagyis az anyatej fokozatos kiegészítését, majd helyettesítését más táplálékokkal) a gyermek igényei befolyásolják. Az elválasztás során ugyanakkor a szopások számának csökkentését az anya irányítja saját igényei szerint. Ez nem ideális megoldás, azonban vannak olyan helyzetek, amikor szükség van rá, például az anya által szedett gyógyszerek vagy újbóli munkába állás miatt.
Az elválasztódás során a szoptatások gyakorisága a baba igényeihez igazodik és a szopások után adjuk a szilárd ételt.
Mikor és milyen ételekkel kezdjük a hozzátáplálást?
A kóstolgatást nálunk hagyományosan gyümölcsökkel kezdik, leginkább almával, őszibarackkal, banánnal. Természetesen az aktuális évszak is befolyásolja az elsőnek választott gyümölcsöket, zöldségeket. Az új ételeket mindig szoptatás után kínáljuk.
Első néhány alkalommal csak a lereszelt gyümölcs levét adjuk a babának, abból is csak egy-két teáskanálnyi mennyiséget (akkor is, ha a csecsemő láthatóan örömmel fogadja az új ízt). Miután néhány napig gyümölcslevet kapott a baba, kaphat egy-két kiskanálnyi pépet is. Egyszerre csak egy új alapanyagot vezessünk be, hogy az esetlegesen kialakuló allergiát tudjuk a kiváltó táplálékhoz kötni. Ez alatt az idő alatt figyelni kell, hogy nem jelenik-e meg a baba testén kiütés, nem alakul-e ki székrekedés vagy hasmenés.
Gyümölcsök
- Kezdő gyümölcsként kaphat a baba meggyet is, illetve a későbbiekben a fentiek pürésített keverékét.
- Egy-két hónap múlva adható narancs és egyéb citrusfélék is, de ha a családban előfordult allergiás megbetegedés, jobb ezek kóstolgatását az első születésnap utánra halasztani.
- Azok a gyümölcsök, amik esetleg puffadást okoznak (sárgabarack, szilva, cseresznye), ennél is később, kilenc hónapos kor környékén adhatók.
- Aprómagvas gyümölcsöket (málna, földieper, kivi) csak másfél éves kor után adjunk.
Főzelékek, pépek, kásák
A gyümölcsök után kóstolhat a baba főzelékeket is. Először általában a burgonya, a sütőtök, a sárgarépa, a cékla szerepel az étrendben. Ezeket főzve, főzővízzel vagy anyatejjel hígítva és pürésítve kínáljuk, kezdetben szintén kis mennyiségben. Később adható a karfiol, spenót, a brokkoli.
A hüvelyesek és a káposzta inkább csak kilenc hónapos kor környékén javasolható, hiszen ezek is puffaszthatnak.
Nagyon értékes táplálékok a különböző gabonafélékből készült pépek, kásák, (pl. a zab-, kukoricapehely, rizs). A gabonaféléket vízben áztatás után kell megfőzni, esetleg anyatejjel hígítani. A kész gabonapépet gyümölcspürével elkeverve igazi finomságokat készíthetünk a babának.
Kezdetben a gluténmentes gabonákat kell előnyben részesíteni. Nem ajánlható, hogy a csecsemő glutént tartalmazó ételt kapjon féléves kora előtt (pl. keksz, babapiskóta).
Húsfélék
Hét-nyolc hónapos kortól a főzelékeket dúsíthatjuk húsfélékkel is. Először a szárnyasok húsa javasolható, a vörös húsok majd csak néhány hónappal később. Májat szintén nyolc hónapos kor környékén adhatunk, de csak ritkán, fiatal állat (szárnyas) máját.
Tojás
Tojást egyéves kor után adjunk, ugyanis a tojásfehérje az egyik legjelentősebb allergén.
Teljes tej
A teljes tej bevezetésével mindenképpen meg kell várni az első születésnapot, ez vonatkozik a tejfölre, a vajra is. Ha nem fordult elő a családban allergia, tizenegy hónapos kor környékén meg lehet próbálkozni a savanyított tejtermékekkel (kefir, natúr joghurt), a túróval is.
Cukor és fűszerek
A csecsemő ételeit soha ne cukrozzuk és lehetőleg ne sózzuk, vagy csak minimális mennyiségű sót használjunk! Fűszernövényeket és fokhagymát azonban már kilenc-tíz hónapos kor táján használhatunk az ételek ízesítésére, persze csak kis mennyiségben. Így a baba az ételek természetes ízét, zamatát szokja és szereti meg, később is ezeket részesíti majd előnyben.
Méz csak egyéves kort követően adható.
Bébiételek és a kekszek
Az, hogy a baba saját készítésű ételt kap vagy üveges bébiételt, a szülőkön múlik. Az üveges bébiételek is kiváló minőségű, ellenőrzött alapanyagokból készülnek, tartósítószert nem tartalmaznak. Oda kell figyelni azonban, mert egyes üveges pürék cukrozottak, míg mások tejfehérjét vagy glutént tartalmaznak. A készételek jó szolgálatot tehetnek például utazás során.
Ha megoldható, mégis célszerűbb, ha az anya maga készíti a baba ételeit, ezáltal a kisgyermek már korán megszokja a családi asztalra kerülő ételek ízét.
Ha a csecsemő valamilyen ételt elutasít, esetleg egy-két alkalommal meg lehet még vele próbálkozni, de erőltetni nem szabad. Ilyenkor érdemes a szóban forgó ételt hosszabb ideig kihagyni, később visszatérni rá.
Rengeteg szülő kínál gyors és finom harapnivalóként babájának különféle kekszeket. Az angol NHS szerint kerülni kell a csomagolt termékek (pl. kekszek) rendszeres kínálását a babáknak. Ne aggódjunk, vannak alternatívák, hiszen a jó babakeksz összetevői rendben vannak, formája és állaguk jó, és a baba fogzásakor hasznosak lehetnek!
Mire figyeljünk a kekszeknél?
- Búzaliszt/tönkölyliszt: legtöbbször az előbbi, nagyon kevés rosttal, ami a többi összetevővel együtt így megnehezítheti az emésztést, így okozhat székrekedést.
- Cukor: az hagyján, ha felvállaltan ráírják ezt a szót. Nyilvánvalóan kerülni kell babáknál a cukor rendszeres fogyasztását (2 éves korig nem ajánlják), hiszen túlfogyasztása esetén egészségügyi problémák (pl. fogszuvasodás, elhízás) jelentkezhetnek a kicsinél. De megtévesztő lehet, ha nem ez a szó szerepel az édesítésre szánt anyagot jelölve, hanem a jobban hangzó rizsszirup, kókuszvirágcukor, invertcukor, glükóz-fruktóz szirup, agavészirup, stb.
- Só: 1 év alatt a babák maximális sóbevitele 1 g (0,4 g nátrium). Ezt a kicsik már az anyatejjel, vagy tápszerrel megkapják, ezért sajnos ha még a késztermékekből is hozzájutnak ehhez, már sok lehet.
- Transzzsírok, aromák, tartósítószerek, mesterséges színezékek, rejtett allergének- utóbbi érdekes lehet, figyelni kell a hozzátáplálásnál az allergének bevezetésére, meglepetést okozhat, hogy sok kekszben szója, földimogyoró, tejpor van. Ezeket nem kerülni kell, hanem tudatosan bevezetni.
Lehet bármilyen keksz a fenti összetevőkkel bio vagy nem bio, ez most kevésbé fontos.
A kekszek felhasználási módjai
Egészben, a baba kezébe/szájába adva: megjegyzem, darabos ételt soha ne adjunk a baba szájába. Az a babakeksz jó a darabos ételt jól evő, jól ülő (így ül jól) babának, amit ha a szülő akar, az ujjaival össze tud nyomni ÉS nem morzsákra esik hanem könnyen összenyomható, ILLETVE eleinte hosszúkás, női mutatóujj hosszúságú, vastagságú, szélességű (finger food). Azaz a zabpelyhes-banános-tojásos kekszek puhák, jók, simán össze lehet őket nyomni. De egy háztartási kekszet nem tudunk szétnyomni, az „atomjaira”, morzsákra esik, a baba szájában is ugyanez történne, öklendezést okozva.
Porítva, a pürék sűrítéséhez használva: a püréket könnyen nagyon tápanyagdússá lehet így tenni, NA EZ AZ a mód, amihez szerintem jók a minőségi bolti babakekszek. Egyszerűen be kell őket tenni egy turmixgépbe, és teljesen por állagúvá őrölni az egészet. A babapürébe így bele lehet tenni, tápanyagdús, és tartalmas, az állagát is jól tudjuk vele befolyásolni (pl. refluxos babánál ez jó módszer). DE nem a cukros babakekszekkel!
Sajnos a boltokban rengeteg termék kapható, ami nem feltétlen ajánlott a gyerektáplálkozással foglalkozó szakemberek szerint (ez igaz más területen pl. a bébikompra is, ami szintén nem ajánlott). Nincs megadva, hogy cukrot nem tartalmazhat egyetlen babáknak gyártott termék sem, ezek „csupán” szakmai ajánlások, nem gyártói utasítások.
Milyen kekszet válasszunk?
- Pürés babának: keményebb (puhát nem lehet porítani, pürébe öklendezést okoz majd ha úszkál valamilyen darabka), teljesen porított, alacsony nátriumtartalmú, cukrozatlan kekszet a pürét dúsítva. Ne minden pürébe tegyünk, túltáplálást okozhat, és minden pürének nem lehet ugyanolyan az íze.
- Darabos ételt evő babának: puha házi babakekszek (összenyomható állag, finger food méret), jó összetevők, igazodva a gyerkőc evési technikájához, korához, fejlettségéhez.
Hogyan készítem elő a babakaját? Főzés a babának / Anzsy konyhája
Kedvencünk: 80 g könnyen oldódó zabpehely (pl. EZ)+ 2 db érett (barnás!) banán villával jól összekeverve, hosszúkásra formázva, 180 fokos sütőben 8-9 perc alatt kisütve. Mehet bele még vaníliamag, pici fahéj, esetleg 1-2 tk egyéb finomság (pl. Olvassuk el az összetevőket, ne hagyjuk magunkat megtéveszteni, ÉS vegyük figyelembe babánk evési fejlettségét (jól ül? hogyan rág, harap? milyen idős? mi a cél). Ha pedig van időnk, süssünk babakekszet, ami jól kiegészítheti az egészséges, családi ízeket is tartalmazó babaétrendet.
A BabyBio Vajaskeksz finom, ropogós textúrájú, klasszikus vajaskeksz, amelyet 100%-ban francia búzalisztből és valódi vajból készítenek, csökkentett cukortartalommal és bio minőségben. Ajánljuk tízóraira, uzsonnára vagy akár útra. A keksz finom, természetes íze és megfelelő mérete ideális a kis kezeknek, miközben támogatja a finommotoros fejlődést.
Házi vajaskeksz recept
A sütőt előmelegítjük 170-180 fokra, alul-felül sütésre. A cukrot kikeverjük a vajjal, majd hozzáadjuk a tojást is. Ezután hozzámérjük a többi hozzávalót is, és egy villával nagyjából összekeverjük, majd kézzel néhány laza mozdulattal szépen összeállítjuk a tésztát. Tényleg csupán egy-két perc, tilos túldolgozni! Vékonyan lisztezett felületen kinyújtjuk a tésztát körülbelül négy milliméter vastagra, majd kiszúrókkal tetszőleges formákat szaggatunk a tésztából, melyeket sütőpapírral bélelt vagy kivajazott sütőlemezre sorakoztatunk. Szellősen tegyük őket! Nyolc perc alatt készre sütjük őket. Ekkor még nyersnek tűnnek, de nem azok. Ne bizonytalanodjunk, egy-két perc hűlés után megszilárdulnak és elérik a tökéletes állagukat!