Vadászkutyák tartása és képzése: Átfogó útmutató

A vadászkutyák kiváló társak lehetnek a vadászat során, de kiképzésük és tartásuk különleges figyelmet és türelmet igényel. Sok kutyatulajdonos számára kérdés, hogy vajon melyik kutya alkalmas vadászatra, hiszen mindegyik kutya szeret szimatolni, megkergetni egy nyulat vagy egy macskát. A következőkben részletesen bemutatjuk, milyen feladatai vannak egy vadászkutyának, hogyan zajlik a képzésük, és milyen tulajdonságokkal rendelkeznek.

A vadászkutyák feladatai és kiképzése

Amikor egy vadász meglát egy vadat vagy madarat, azt igyekszik befogni vagy lelőni. A vadászat céljától függően - legyen szó túlszaporulat szabályozásáról, madár meggyűrűzéséről, veszett állat kilövéséről vagy vad felhajtásáról - a kutyák kiképzése is eltérő lehet. A feladatok ugyan hasonlónak tűnnek, de más követelményekkel és munkamódszerrel kell kiképezni a kutyát.

A lelőtt vad felkutatása és behozatala

Ha a vadász egy madarat ejt el, az valahol a távolban fog leesni, ami lehet pár száz méter, de akár kilométerekre is. Erdei vagy nagy fűvel borított mezőn a vadásznak nehézkes lenne a madarat megkeresni, hiszen ami a légtérben egyenes és rövid távolságnak tűnik, az a buckás, fával teli erdőben, árkokkal, gödrökkel vagy kisebb tóval borított felületen már sokkal nehézkesebb és kacskaringósabb út lesz. A megtalálás eredménye pedig közel sem lesz száz százalékos. Erre tudjuk használni és képezni a kutyát.

Egy vadászkutya kiképzése rengeteg időt és türelmet igényel. Alapvetően nem egy mozgalmas feladat, és elég sokszor kell gyakorolni. Nemcsak meg kell találnia a lelőtt vadat, vagy esetleg felhajtani, hanem be is kell hoznia a gazdájához. Ez pedig azt jelenti, hogy a vadászatra való kiképzés előtt egy engedelmes vizsgát is kell tennie a kutyának és a gazdának együtt. Az engedelmes feladatok közé tartozik a helyben maradás, az apportírozás és a vadászzsákmány átadása vezényszóra a gazdának.

Képzési követelmények

A vadászati kiképzés során a kutyának az alábbiakat kell megtanulnia:

• A leeső vad helyét jelölnie kell, azaz látnia kell, hova esik a madár, mert egy vadászat során lehet, hogy csak órák múlva tud a vadért menni a gazda irányításával, segítségével.
• A kutyát már kölyökkorban szoktatni kell a lövés zajához. Nem ijedhet meg tőle. Egy lövés izgatott állapotba hozhatja a kutyát, mert megtanulja, hogy a lövés azt jelenti, majd lehet menni a zsákmányért a gazda intésére, vezényszavára.
• Tudnia kell az előre, hozd, ül, fekszik, jobbra, balra és egyéb irányítási jeleket, sípszóra való munkát, ereszd vezényszavakat.

Olyan kutyák alkalmasak a vad behozására, amelyeknek a szájharapása nem erős. Egyértelműen a védő és támadó funkcióra képzett kutyáknak erős a harapása, hiszen a betörőt erősen meg kell fognia. Le kell rántania szükség esetén, és ha nem fog jól, az elfogott személy kicsúszhat a fogai közül, vagy előnyös helyzetbe kerülhet.

Általában a retrievereket tartják jó harapású kutyának. A magyar vizslák szintén vadászkutyának képezhetőek. De ők elsősorban a levegőbe szimatolással keresik meg a vadat.

Speciális vadászkutya típusok

• Csapát követő kutyák: Feladatuk a meglőtt és vérző állat helyének megtalálása a vérnyom alapján. Éppen ezért ezeket a kutyákat igazi állati vér csapa segítségével is tanítják.
• Felhajtó kutyák: Ezek általában a beagle, kopó fajtájú kutyák, akiket sokszor látni filmekben is, amint a lovon ülő vadászok előtt csaholnak. Ugatásukkal felverik a meglapuló vadat, vaddisznót, rókát, így segítve a lovasokat, hogy a megugró állatokat kilőjék.

A vadászkutyák előnye, hogy tele vannak lelkesedéssel, de engedelmes feladatot nehezebben hajtanak végre, mert orruk állandóan a földet pásztázza. Persze ez egyénektől is függ. A labradoroknál van munkakutya és tenyészlabrador. Ez utóbbi valamelyest testesebb, míg a munkakutya vérvonal izmosabb, talán keményebb temperamentummal is rendelkezik.

Vadászkutya vizsgák és versenyek szabályzata

A vadászkutyák képzésének és minősítésének alapját a szigorú szabályzatok képezik. A nevezést az erre a célra rendszeresített nevezési lapon kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell a rendezvény nevét, jellegét, a kutya és vezetője nevét és a bírálati lap kitöltéséhez szükséges adatait, valamint hivatkozást a vonatkozó szabályzatra, amelyet a tulajdonos nevezésével elfogad. Csak hibátlanul kitöltött lapot lehet elfogadni. A nevezési lappal együtt a nevezési határidő lejártáig fel kell adni a kutya származási lapjának másolatát. A nevezési díj befizetésének módjáról és határidejéről a rendező szervezet rendelkezik, és a nevezéssel a kutyavezető kötelezettséget vállal a nevezési díj befizetésére.

Tüzelő szukát a vizsga, verseny előtt a bírói értekezletet megelőzően - a rendezőnek be kell jelenteni.

Általános rendelkezések

• Vizsgákon és versenyeken egy vezető kettőnél több vadászkutyát nem vezethet.
• A vadászkutyát a vezető akkor is vezetheti, ha az nem saját tulajdona.
• A vezető a rendezvény egész ideje alatt köteles a vezetőbíró által előre meghatározott sorrendben megjelenni az egyes helyszíneken és folyamatosan a bírók rendelkezésére állni.
• A versenyző kutyák a verseny egész ideje alatt nem viselhetnek kényszerítő eszközt.
• Ha a kutyavezető az általánosan elfogadott mértéken túlmenően megüti, megrúgja vagy bármely módon durván bántalmazza kutyáját, sportszerűtlen vezetésnek minősül. A rendezvényen résztvevő minden bíró kötelessége jelenteni a vezetőbírónak, ha sportszerűtlen vezetést észlel.

Minősítés és kizárás

Vizsgán és versenyen a feladat teljesítését 0-4 közötti osztályzattal minősítjük. Versenyeken feles osztályzat is adható. Különösen kiemelkedő teljesítmény esetén 4 = kitűnő osztályzat is adható, ezt azonban a bírálati lap feljegyzési oldalán külön meg kell indokolni.

Ha valamelyik feladatból a kutya 0 osztályzatot kap és ezért nem minősíthető, a vizsgát, versenyt végigcsinálhatja. Kivétel, ha olyan hibát vét, amelyért kizárás jár. Azonban, ha összesen 2 db „0” osztályzatot kapott kutyája, a vezető köteles feladni a versenyt. A kizáró hibát elkövető kutya a hiba elkövetése után a versenyt abbahagyja, bírálati lapját az a bírócsoport vonja be, ahol a hibát elköveti.

Óvás és díjazás

Az óvási bizottság tagjai: a vezető bíró és az általa kijelölt két, nagy tapasztalattal rendelkező bíró. Nem lehet az óvási bizottság tagja az illetékes bírói kör bírója. Az óvási bizottság az alábbi döntéseket hozhatja: elutasítja az óvást, vagy megismételtetheti a munkát.

Fajtánként meghatározott az a teljesítmény, ami a minősítés kiadásának alapfeltétele. A szabályzattól eltérő, vagy részversenyeket csak előzetes kihirdetés alapján lehet rendezni, a kihirdetésben ismertetni kell a verseny követelményeit. A versenyek vagy nyíltak, amelyekre a kiírás szerint bárki nevezhet, vagy meghívásosak, amelyeken csak a nevezési felhívásban előre meghatározott feltételeknek megfelelő kutyák vehetnek részt.

A versenyeken - a minősítésen túl - a teljesítmények alapján a résztvevő vadászkutyákat helyezési sorrend szerint is be kell sorolni. A nem minősíthető vadászkutyákat a minősítettek után az elért pontszámok szerint kell besorolni.

Fenti címeket csak első díjas minősítést elért kutyának lehet kiadni. Különdíjat bárki felajánlhat. Ha a felajánló meghatározott célra adja a tiszteletdíjat, akkor azt csak erre a célra lehet adni. A nem meghatározott céllal felajánlott tiszteletdíjakat az első bírói értekezleten a verseny bírói kollégiuma a rendező szervvel együtt osztja el.

A vadon élő állatokkal való kíméletes bánásmód

Az állatvédelmi törvény előírásainak megfelelően kíméletesen kell bánni az élő vaddal annak érdekében, hogy az ne sérüljön, és egészségesen, épen kerüljön kihelyezésre. A vad kihelyezését sem a vezető, sem a kutya nem láthatja. A vadat úgy kell kihelyezni, hogy a lehető legkevesebb emberi nyom vezessen hozzá. Jó, ha ennek érdekében gépkocsi áll rendelkezésre, és a madár röptetve lesz kieresztve a területre.

Vízimunka (Kacsa elhozása)

Törekedni kell arra, hogy a kacsa mielőbb fedett területre ússzon, hogy a vízen hagyott nyomot a kutya értékelhetően kövesse. Egy frissen lőtt kacsát hosszú zsinóron (5-7 méter), csónak segítségével, hátszéllel elhúzunk kb. 50-60 méterre oly módon, hogy a csónak mozgása ne verje szét a szagot. A nyom végénél a segéd leoldja a kacsát a zsinórról és óvatosan elevez. Ebben az esetben a mélyvízi elhozást lövéssel külön feladatként kell végrehajtani.

Mezei keresés és vadkihelyezés

Fontos, hogy már kihűlt, megdermedt vadat használjunk ennél a feladatnál. A területen a növényzet adjon olyan takarást, hogy a kutya ne láthassa meg a vadat, és fasor vagy töltés ne befolyásolhassa a szél irányát. A bíró a szélirányt figyelembe véve, a kutya indítási helyével ellenkező oldalról, a vadat visszafelé (az indítási hely felé) dobva helyezi ki, hogy emberi nyom ne vezessen a közelébe, majd saját nyomán megy vissza az indulási helyre. Két vad kihelyezése esetén azok egymástól való távolsága kb. 20-30 méter legyen.

Vonszalék kidolgozása

A vonszalékot hátszéllel, a versenyre vagy vizsgára vonatkozó szabályzat szerinti távolságra kell meghúzni. Az indulás helyét meg kell jelölni, és kitépett tollat vagy szőrt kell otthagyni. A vonszalékot húzó bíró a megfelelő módon (törésekkel) és távolságban a vadat kihelyezi, és kb. 50 lépést tovább haladva lehetőleg fedett helyen elbújik úgy, hogy a vadat lássa, és a kutya viselkedését el tudja bírálni. A vonszalék végén a húzott vadat kell otthagyni. A vadat eldugni (pl. avar alá) nem szabad. A törések tompa szögűek legyenek (kb. 120-130 fok). A csapák egymástól való távolsága 80-90 lépés legyen. Az egymást követő vonszalékoknál a törések azonos távolságban és irányban legyenek. Amennyiben a kutya nem találja meg a vadat, még kétszer indíthatja a vezetője. Minden egyes újraindítás eggyel csökkenti az osztályzatot. Ha megtalálta a vadat és nem hozza, 0 osztályzatot kap a vonszalék kidolgozására és az elhozásra is. Ha a kutya röviden letér a csapáról, de önmagát korrigálja, az nem hiba.

Erdei vonszalék

Ha a területi adottságok szükségessé teszik, az erdei vonszalék kb. egyharmada húzható mezőben. A vonszalék fektetése a mezei vonszaléknál leírtak szerint történjen. A két bíró megfelelő kapcsolatban legyen egymással. Amikor a csapahúzó a húzást befejezte, azt jelezze társának. A csapa elején lévő bíró pedig akkor jelezzen a végbírónak, amikor a kutya befejezte a munkát, mert csak akkor jöhet el a helyéről. Ha a kutya az első megtaláláskor nem veszi fel vadat és eltávozik, a végbíró jelezzen bírótársának, vegye fel a vadat és menjen vissza a csapa elejére. Ebben az esetben a visszatérő kutyát újra indítani nem lehet. A feladat 0-val értékelendő.

Vércsapák

A vércsapákat az elején és a végén meg kell számozni. Az elején (rálövés helyén) a napot, órát fel kell tüntetni. A rálövés helyét és a csapa irányát is meg kell jelölni. A csapát két tompa töréssel (a szög nem lehet 135 fok alatt) kell fektetni. Az első 200 lépést lehet az erdő előtt (nem szántáson) fektetni, a többi feltétlenül erdőben legyen. Az egyes vércsapák közötti távolság legalább 80 - 100 lépés legyen. A csapák azonos nehézségűek legyenek. A csapákat úgy kell kijelölni, hogy a kutyavezető ne láthassa a jeleket, a bírók azonban könnyen ellenőrizhessék a csapa irányát. A csapafektetők fektetik a csapákat, olyan időben, hogy a munkák megkezdéséig a szabályzat szerint szükséges idő elteljen. A csapafektetést csak a csapa irányába szabad elvégezni. A vércsapa végére egy frissen lőtt vadat kell elhelyezni. Arra ügyelni kell, hogy a vad a golyó be- és kimeneteli helyét kivéve jól be legyen varrva. A vadszállítók ügyeljenek, hogy a vad átszállításnál az egyik csapavégtől a másikig ne a földön húzzák a vadat, és ne fák, bokrok mögé vagy mélyedésekbe helyezzék el. A végbírónak és a vadhordozóknak a vadtól annyira kell eltávolodniuk és fedezékbe menni, hogy a kutya őket ne vehesse észre és tőlük szelet ne kapjon. A vércsapa bíróknál legalább 2 jelzőkürt legyen. Egyik a csapa elején, másik a végbírónál. A verseny minden napjára egy tartalék csapát is le kell fektetni. Minden kutya számára külön vércsapát kell biztosítani.

Vad elhozása

A megtalált vadat a kutyának fel kell vennie, és közvetlenül vezetőjéhez vinnie, ülve a vadat a szájában tartani, amíg vezetője el nem veszi. Értékelendő: a vad felvétele, a fogás, a hozás és a tartás. Ha fogásigazítás céljából leteszi, de fejét fel sem emelve parancs nélkül folytatja a munkát, nem hiba.

A Seuso-kincs kutyái: Történelmi perspektíva

A Seuso-kincs, mely már közel harminc éve került elő, és mintegy húsz éve áll a nemzetközi viták kereszttüzében, számos információt hordoz a késő római kori vadászkutyákról. A kincs darabjait elemző kynológiai értékelés során nagy óvatossággal kell eljárni, mivel a mesterek általánosan használt mintarajzok alapján dolgoztak, ezért a művek pannóniai eredete önmagában nem jelenti egyben pannóniai ebek ábrázolását is.

Vadászjelenetes tál

A legtöbb információt hordozó és egyben legnagyobb méretű darab az úgynevezett Vadászjelenetes tál. Ennek peremét körbefutó geometrikus díszítés között vadászjelenetes fríz ékíti. Az antilopokat űző egyik eb nyakörvet, a másik a mar mögött felhelyezett, testet átfogó hámot (?) visel. A szarvasok hajszájában a két vadászkutya egyike szintén az utóbb leírt hámot (?) viseli. A vadkant rohamozó két nyakörves eb az előbbieknél némileg nehezebbnek tűnik. A vaddisznó vadászatról hazatérők menetében a két vezetékre vett örves eb szőre pettyes a kidolgozás szerint. Fejtípusuk eltérő. A gazella vadászat két kutyája nyakörvet visel. Testalkatuk az antilop és szarvas vadászatnál bemutatott vadászkutyákéval azonos típust jelenít meg. A nyulat és rókát (?) űző örves eb csakúgy, mint a mögötte elmaradó, nyulat fogó társa agaras benyomást kelt. Hosszú, álló fülük azt az ősi formát mutatja, melynek mai képviselője például a cirneco dell’ Etna és a fáraókutya.

A nyulászatról hazatérők sorában a vezetéken látható két kutya szintén agaras jelleget mutat, bár fülük nem olyan kifejezetten ábrázolt, mint az előbb leírtaké. A fríz megörökít egy pásztor jelenetet is. A szakirodalom itt nem említ kutyát, de a botjára támaszkodó pásztor előtt fekvő - általa etetett - jószág megítélésem szerint az ő juhászkutyája kíván lenni. A vékony, kunkori farkú állat ábrázolása eltér a juhokétól. Említ ugyanakkor az irodalom az oroszlán vadászatnál kutyát, melynek valójában kifejezetten macskaféle megjelenése van.

Összegezve, bár a kissé sematikus ábrázolás megnehezíti a meghatározást, mégis, úgy tűnik, az ábrázolt rövidszőrű, enyhén ívelt, kissé a gerincvonal fölé kunkorodó farok végű, erőteljes vadászkutyák két típusba sorolhatóak. Az egyik a görögök óta már ismert, kopótípus, a másik a Birodalomban általánosan elterjedt, nagyvadra alkalmazott veltrus porcarius típusú agár, illetve a nyúlra használt veltrus leoprarius agár alakkörébe tartozik.

Meleagrosz tál

A Meleagrosz tál, a készlet egyetlen amphorája, a két kis vödör és a Hippolütosz kancsó is érdekes tárgyunk szempontjából. A Meleagrosz tál névadója a görög mitológia hérosza, aki a kalüdóni vadkan elejtéséről ismert. A tál központi medalionjának jelenete is innen veszi témáját. A harmadik jelenetben két örves ebet láthatunk. Az elülső ülő jószág hosszú, vagy drótos jellegű szőrét a poncolt kidolgozás jól érzékelteti. Zászlós farka is a jelzett szőrzetek lehetőségét támasztja alá. Hosszú, lógó füle, az arányos, nemes fej, a láthatóan széles orrtükör, az izmos nyak és erőteljes testalkat egyértelműen kopó típusú vadászebet mutat. A mögötte, részben takarásban álló társa ugyanakkor rövidszőrűnek ábrázolt. Ennek álló füle, erőteljes, de arányos feje, középmagasan tűzött farka csupán arra ad lehetőséget, hogy agár voltát kizárjuk. Vadászkutya létét maga a téma valószínűsíti.

Hippolütosz kancsó és vödrök

A két kis füles vödör közötti eltérés minimális. Mindkettő Hippolütosz történetét meséli el. Hippolütosz, Thészeusz athéni király fia, megveti a szerelmet, ugyanakkor kiváló vadász, és így Artemisz, a vadászat szűz istennőjének tisztelője. Az edényeken a felajánlkozó Phaidrát kétségbeesetten visszautasító Hippolütoszt látjuk. Mellette két vadászkutyája, ami utal mítoszbeli jellemvonására. Az elöl álló eb kifejezetten agaras típust mutat. A hosszú, karcsú végtagok, az erőteljesen felhúzott has, az ék-alakú fej, a hátracsapott kis fülek (rózsafül?) mind erre utalnak. A mögötte, takarásban lévő, egyik edényen állva, a másikon ülve ábrázolt jószág láthatóan azonos nagyságú az előbbivel, ám fejtípusa attól eltér.

A készlet egyik kancsója ismétli a vödrökön már megismert mitológiai jelenetet. A képi megfogalmazás az edény formai adottságai miatt kissé szorosabban komponált ugyan, de az alakok szinte szóról-szóra megegyeznek amazokkal.

tags: #vadasz #kutya #keztartas #csecsemoknel