A szem fejlődése már a megtermékenyítés utáni 4. héten elkezdődik. A szem komplex módon több szervtelepből fejlődik ki. A legkorábban felismerhető részek (a szemgolyó kezdeménye, a szemlencse) kialakulása már a megtermékenyítés utáni 4. héten elkezdődik. A 6-7. hónap között történik a pupilla kialakulása, az addig összenőtt állapotú szemhéjak szétválása, illetve az éleslátás helyének elkülönülése, ez utóbbi teljes érése viszont csak jóval a születés után következik be. A 2. és 3. Mint látható, a szem fejlődése már akkor elindul, amikor a legtöbb édesanya még nem is tud róla, hogy új életet hordoz a szíve alatt. Minden, a baba fejlődését negatívan befolyásoló tényező (gyógyszerszedés, alkohol, dohányzás, drogok) kihatással van a látásfejlődésre is. Ugyanígy az anya fertőző betegsége (toxoplasmosis, rubeola, bárányhimlő), vagy általános betegsége (cukorbetegség) is károsíthatja a baba szemét. Ha ebben a nagyon összetett, bonyolult folyamatban zavar támad, fejlődési rendellenességek alakulnak ki.
A korai megszületést követően a gyermek életben maradása a legfontosabb, ez az elv vezérli az alkalmazott kezeléseket. Az alkalmazott oxigén kezelés szükséges az életben maradáshoz, de sajnos leállítja az ideghártya normális fejlődését. Az érellátás nélkül maradt látóhártya területén ugyanis olyan anyagok képződnek, amelyek nem a normális erek fejlődését segítik elő, hanem kóros erek kialakulását okozzák. Ezek a kóros erek burjánoznak, nem csak az ideghártya síkjában helyezkednek el, hanem benőnek a szemgolyó belsejébe is. Az ideghártya zsugorodását is létrehozhatják, ezzel annak leválását okozva. A koraszülöttek ideghártya károsodása nagyobb valószínűséggel alakul ki, ha a születés a 28. hét előtt történik.
A szemgolyó fejlődési rendellenességei közé tartozik a microphthalmus (szemgolyó kisebb) vagy anophthalmus (szemgolyó hiánya). Amennyiben ez féloldali, a másik szem alapos vizsgálata szükséges.
A szem fejlődési rendellenességeinek típusai
A szemgolyó fejlődési rendellenességei
A szemgolyó fejlődési rendellenessége során microphthalmus (szemgolyó kisebb) vagy anophthalmus (szemgolyó hiánya) fordulhat elő, amennyiben ez féloldali, a másik szem alapos vizsgálata szükséges.
A szemhéjak és a könnyutak fejlődési rendellenességei
- Blepharophimosis: a szemrés horizontális irányban megrövidül, a szemrés kevésbé nyílik. Megoldása műtéti.
- Ankyloblepharon: a szemrés összenövése, számos oka lehet.
- Epicanthus: a belső zugban látható félhold alakú bőrredő, amely a mongoloid népek sajátossága. Egyéves kor után általában megszűnik, de gyakran tévesztik össze a kancsalsággal (pseudostrabismus). Megoldása műtéti.
- Ptosis congenita: szemhéjcsüngés, mely lehet veleszületett, általában kétoldali. A szemhéjakat érintő más fejlődési rendellenességekkel társulhat, tompalátást okozhat.
- Könnycsatorna szűkülete/elzáródása: ha a gyermek egyik szeme születése óta könnyezik és váladékozik, a könnycsatorna veleszületett szűkületére vagy elzáródására kell gondolni. Ez a könnytömlőtájék masszírozásával, szemcsepp, orrcsepp használatával műszeres beavatkozás nélkül is megoldódhat, ha nem, a könnyutak átmosása, esetleg szondázása indokolt.
A szaruhártya (cornea) fejlődési rendellenességei
- Microcornea: a cornea átmérője kisebb mint 10 mm. Örökletes, ilyenkor általában kétoldali. Kombinálódhat a szemgolyó más fejlődési rendellenességeivel (pl. veleszületett szürke hályog).
- Megalocornea: a cornea átmérője nagyobb mint 13 mm. Lehet örökletes, ilyenkor kétoldali. Nem emelkedett a szemnyomás. Fontos elkülönítése a buphthalmustól (ökörszem), amelyben magas szemnyomást találunk. A megalocornea a látást nem veszélyezteti, míg a buphthalmus vaksághoz vezethet.
Az ínhártya (sclera) fejlődési rendellenességei
Kék sclera: Veleszületett rendellenesség, amely az osteogenesis imperfectával fordul elő. Az újszülött sclerája a normálisnál kékebb. A szindrómát a hosszú csöves csontok fokozott törékenysége, otosclerosis jellemzi.
A lencse fejlődési rendellenességei
Minden lencsefejlődési zavar a terhesség 2. hónapjának a vége előtt alakul ki. A lencse fejlődési zavarai nemcsak a lencse transzparenciáját (congenitális cataracta) veszélyeztetik, hanem a lencse alakjának abnormalitásához is vezethetnek. Utóbbiak közé soroljuk a következőket:
- Microphakia: túl kicsi lencse
- Spherophakia: gömb alakú, kicsi lencse, amely a lencse elmozdulását eredményezi
- Coloboma: általában alul helyezkedik el
- Aphakia: a lencse primer és szekunder hiánya
- Lencseficam (ectopia lentis): A lencse függesztőrostjainak a veleszületett hiánya vagy gyengesége következtében alakul ki a lencse helyhagyása, mely lehet részleges (subluxatio) vagy teljes (luxatio). Gyakran társul Marfan-szindrómához, de okozhatja trauma is.
A lencse fejlődési rendellenességeinek tárgyalása során fontos megemlíteni, hogy a gyermekkori hályogokat több módon is feloszthatjuk: kialakulás ideje, etiológia, morfológia szerint. Megkülönböztetünk primer és szekunder (a szembetegségeket kísérő, valamint az általános megbetegedésekben előforduló) hályogokat. Aktuálisan a primer, veleszületett hályogokról írunk, mivel az intrauterin élet első hónapjában alakulnak ki leginkább, etiológiáját nem ismerjük pontosan, de sajnos előfordulásuk nem ritka, 10000 csecsemőből 2-3 érintett. Leggyakrabban az anya vírusinfekciója okozza. Általában kétoldaliak, egyéb genetikai rendellenességekkel együtt fordulnak elő. Néhányukat jelentős látásromlás kíséri, míg egyes típusok során kevésbé romlik a látóélesség.
Felosztásuk:
- Cataracta totalis congenita: a lencse teljes egészében elszürkült. Ha néhány hónapon belül nem kezelik, a szem tompalátó (ambylopiás) marad.
- Cataracta lactea: a lencse tartalma elfolyósodik, tejszerű lesz
- Cataracta membranacea: lencse felszívódik, elvékonyodik, csak kéregrészek maradnak
- Juvenilis (fiatalkori hályog): időskori (senilis) hályogok alakulhatnak ki belőlük.
- Cataracta coronaria: pont- és cseppalakú homályok.
- Cataracta coerulea: zöldeskék homályok a kéregben.
- Cataracta zonularis/lamellaris (réteges hályog): tiszta primer mag, mely körül a szekunder magban elszürkült rostok, míg a kéregben foltos homályok alakulnak ki. Gyakran későn veszik észre, mert a gyermek jól lát.
- Cataracta polaris anterior (elülső tokhályog): az elülső tokon kis, centrális homály.
- Cataracta pyramidale: ha csúcs alakú a homály.
- Cataracta polaris posterior (hátsó tokhályog): a hátsó tokon, illetve a hátsó kéregben centrálisan homályok alakulnak ki, melyek jelentősen nem ronthatják a látást.
- Cataracta senilis (időskori)
- Cataracta nuclearis (maghomály): kezdetben a mag sárgás, majd barna lesz.
- Cataracta corticalis/capsularis (kéreghomály): nem tévesztendők össze az elülső és hátsó tokhályoggal. A homályok a kéregben mint szürke csíkok, vessző- vagy cseppformájú alakok, vizes üregek húzódnak.
- Cataracta corticalis posterior (hátsó kérgi): homály a hátsó kéregben, centrálisan.
A veleszületett hályogok esetében a csecsemő életének első hónapjaiban már javasolt a műtét - gondos mérlegelést követően -, a műtétet tapasztalt operatőr kell, hogy végezze. A műtét elvégzése során számos kérdés merül fel, melyet jelenleg nem tárgyalunk, azonban fontos, hogy jelentősen javult a helyzet az utóbbi évtizedek orvostechnológiai fejlődése révén. Meg kell említenünk, hogy a veleszületett hályogokat stacioner (maradandó) hályogoknak is nevezzük, mivel előfordulhatnak olyan kis homályok, melyek a látást jelentősen nem befolyásolják, az évek során nem növekednek, maximum elősegítik az időskori szürke hályog korábbi kialakulását.
Az uvea (a szivárványhártya, a sugártest és az érhártya együttese; a szemgolyó középső burka) fejlődési rendellenességei
- Membrana pupillaris persistens iridis: A szivárványhártya elülső felszínéről kiinduló és abban végződő kötőszövet. Alakja szerint különböző lehet: néhány szálcsától a teljes membránig változhat.
- Coloboma: Az egyik leggyakoribb fejlődési rendellenesség a hasadékképződés, más nevén coloboma, mely érintheti akár mindkét szemet is. Ennél a rendellenességnél egy “apró hiány, lyuk” látható, melynek oka, hogy a fejlődés során bizonyos szövetek nem záródtak megfelelően. A károsodás mértéke függ attól, hogy mely területeken alakul ki és mekkora a mérete. A colobomát meggyógyítani nem lehet. Leggyakrabban a szivárványhártyán (egyszerűbb észrevenni, az iris szövetének szektorszerű hiánya, a pupilla körte alakú) és az érhártyán keletkezhet. Fontos megkülönböztetnünk a szemészeti műtétek során, művi úton létrehozott colobomáktól, melyek általában felül, 12 óránál találhatók és éles szélűek. A veleszületettek alul helyezkednek el és szélük nem éles. Ha egyéb fejlődési rendellenesség nincs, a látást nem befolyásolja. A szem más részein is kialakulhat, pl. retina-chorioidea coloboma, látóideg coloboma, lencsecoloboma.
Ha a két szem szivárványhártyájának színe különbözik, heterochromia iridisről, ha egy szemben látható szektorszerű színelváltozás, iris bicolorról beszélünk. Pigmentáció zavara következtében különböző fokú albinizmus (pigmenthiány) vagy melanosis (fokozott pigmentlerakodás) alakul ki. Az előző esetet nagyon fehér bőr, fehér haj, szemöldök, szempillák és rózsaszínű iris jellemzi. Az utóbbiból malignus tumor indulhat ki. Kiemelendő, hogy a szivárványhártya rendellenességei együtt járnak a csarnokzug fejlődési zavaraival, és gyakran okoznak veleszületett glaucomát.
Primer veleszületett zöldhályog (buphthalmus, ökörszem)
Különbözik a felnőttkorban észlelt zöld hályog betegségtől, mivel ebben az esetben az embrionális élet során a csarnokvizet elvezető struktúrák nem fejlődnek ki, így ennek hatására a szemnyomás már az intrauterin életben megemelkedik. Előfordulása függ az etnikai hovatartozástól, kb. 10-18 ezer élveszületésre jut egy eset. Egyoldali és kétoldali egyaránt lehet, a betegség lehet intrauterin ártalom (pl. infekció) következménye is. Kezeletlen esetben a magas nyomás hatására a 2 évesnél fiatalabb gyermek szeme jelentősen “megnő”, a látás még kisgyermekkorban elvész. Felosztásuk szerint primer és szekunder típusokat ismerünk. A buphthalmus műtétet igényel már néhány nappal a születés után. A veleszületett zöld hályogra a piros, fénykerülő, a szokottnál nagyobb szem és a szem gyakori dörzsölése hívja fel a figyelmet. Ilyen esetben haladéktalanul gyermekszemészhez kell fodulni! Korai felismerése fontos, mert a látás károsodása gyors és végleges lehet.
Az üvegtest fejlődési rendellenességei
- Muscae volitantes (repülő legyek): az üvegtestben úszkáló, jelentőség nélküli, apró homályok elnevezése, amit világos háttérben, vagy behunyt szemmel fény felé nézve gyakran észlelhetünk. Ez a tünet másképpen értékelendő időskorban.
- Arteria hyaloidea persistens: fehér köteg a papillától a lencse hátsó felszínéig, mely inkább üvegtesti homály.
Congenitális nystagmus
A szemgolyó akaratunktól független, ritmikus, rezgésszerű, kisebb- nagyobb gyorsaságú ide-oda mozgásait nystagmusnak nevezzük. Már az újszülöttön is láthatunk hasonló, fixáláskor fokozódó, horizontális irányú mozgásokat. Előfordulhat fiziológiásan és kóros körülmények között, a kóros rezgések központi idegrendszeri bántalmak tünetei. Nem gyógyítható.
Veleszületett daganatok
Leggyakoribb a dermoid típus. Tipikus előfordulási helye a szemhéj temporális felső területe. Sárgás-fehér mogyorónyi nagyságú képlet, amely nyomhatja a felső szemhéjat, ekkor műtét javasolt.
A látás fejlődése és a rendellenességek felismerése
A szem csodálatos szerv, amely a világból származó információk mintegy kilenctized részét közvetíti számunkra, de a születésünk után először is meg kell tanulnunk használni, élni vele. Az tehát egészen természetes, hogy néhány hónapba is beletelik, míg a baba felismeri a szüleit vagy az őt körülvevő fontosabb tárgyakat, játékokat. Sokan hallottak arról, hogy az újszülöttek csak foltokat, erősebb fény-árnyék kontrasztokat látnak, és ez így igaz. Három hónapos korára azonban a baba már rendszerint ránéz, figyel a körülötte sürgölődő felnőttekre, gondoskodó édesanyjára. Egy hónapra rá már azt is jobban fel tudja mérni, hogy mi van közelebb, és mi távolabb, félévesen pedig már aktívabban, kíváncsian nézeget mindenfélét, ami két méteren belül van: a saját végtagjait, a játékait és az embereket. Sőt, akár még „olvas” is a baba!
A látás fejlődése rendkívül fontos a gyermekek számára. A látásért felelős érzékszervünk a szem. Az ép szem önmagában mégsem elég a látás működéséhez. A szembe beérkező ingereket a látóideg és a látópálya vezeti el az agykéregbe, ahol az ingerfeldolgozás történik. Jól megvilágítja ezt a folyamatot például egy ismert személy arcának felismerése.
A gyermekek vizuális fejlődését legjobban a játékok stimulálják. A Chipolino zenélő forgója a kis állatbarátok kedvence lesz. A Lorelli formabedobó nagyszerű szórakozási és tanulási lehetőség a kicsiknek. A színes elemek egyszerűen megmarkolhatók. A koala orrocskáján az óramutatók forgathatók, így állítható ahogy múlik az idő. Fejleszti a gyerkőc érzékszerveit és kreativitását. Élénk színeivel és funkcióival leköti a kisgyermek figyelmét.
A csecsemőkori reflexektől az idegrendszer érettségéig
Mire figyeljünk oda a gyermek látásfejlődésénél?
Néhány szimptóma mindenképpen intő jel arra nézve, hogy érdemes lenne a teendők listájára felvenni a gyermek szemészeti vizitet. Ennél általánosabban a gyermek szemészetet ajánlhatja a figyelmünkbe bármi egyéb is, ami furcsának tűnik a gyerekünk szeme kapcsán, például a fehéres szín a pupillán, a szemhéj lecsüngése, vagy nem is csupán a szemmel kapcsolatos anomáliák, hanem az is, ha sokszor az állát leszegve vagy ‒ éppen ellenkezőleg ‒ felemelve néz. De látászavarra utaló tünet lehet az is, ha a gyerekünk rendszeresen túl közel hajol a játékaihoz, vagy ‒ nagyobb gyerek esetében ‒ közelről nézi a tévét. Összefüggésben lehet egymással a gyakori fejfájás és a látás gyengesége is, amely a szem elfáradását, túlterhelését okozza.
A látás fejlődésében a hatéves korig tartó életszakasz meghatározó jelentőségű. Nem érdemes tétovázni a gyermek szemészet kapcsán, mert a gyerekek ritkán jelzik, ha nem látnak egészen jól, hiszen nincs mihez hasonlítaniuk a számukra megszokott, normálisnak tűnő állapotot. Szülőként kell tehát résen lennünk, és felismernünk azt, ha a gyerekünk viselkedésében a gyenge látásra utaló jelek mutatkoznak.
A koraszülöttek ideghártya károsodása mellett egyéb szemészeti szövődmények is felléphetnek. Ilyenek az általában nagyfokú rövidlátás, az ideghártya leválás, a tompalátás, a kancsalság, vagy a zöldhályog. A betegség és következményeinek súlyossága miatt a koraszülöttek szemészeti vizsgálaton (szembogár tágításban végzett szemfenék vizsgálaton) esnek át a születés utáni 4-6 héten belül.
A különböző szembetegségek látható külső jelei hamar megmutatkoznak, és szükségessé teszik a szemorvosi vizsgálatot. Ilyenek lehetnek pl. a szemhéjak, a szaruhártya, az írisz, a szemlencse és az üvegtest fejlődési rendellenességei. Ha nincsenek külső, látható jelek - és ez a gyakoribb -, akkor a gyermek viselkedése utalhat az elégtelen látásra. Feltűnő lehet az egyébként vonzó tárgyak iránti közömbösség, a kisméretű tárgyak figyelmen kívül hagyása, vagy bizonytalankodó kézbevétele. Ha nehezen követ mozgó tárgyat, képet, vagy nem is néz rá a mutatott dolgokra. Mozgása is utalhat gyengénlátásra: ha a forgás, ülés, állás, járás, lépcsőnjárásban jelentős a lemaradása kortársaihoz képest, ha bútorokba ütközik, elesik, tapogatva halad. Feltűnően fél felmászni valamire, vagy leugrani magasabbról.
Talán legtöbbször kötőhártyagyulladás miatt keresik fel a rendelőt a babával. Ilyenkor a szem vörössé válhat, a szemhéjak duzzadtak, az esetek legnagyobb részében gennyes váladék termelődik, amely akár össze is ragaszthatja a szemhéjakat. Előfordul, hogy a születés kapcsán alakul ki a gyulladás, vagy a későbbiekben a környezetből ered a fertőzés. Kb. az újszülöttek 6 %-ánál fordul elő a könnycsatorna elzáródás. Ilyenkor a könnyet az orrba vezető járat alsó része nem átjárható.
A kancsalság vagy annak gyanúja miatt is gyakran keresik fel a babával a szemorvost. Fénytörési hibák (távollátás, rövidlátás, belső tengelyferdeség, két szem dioptrája közötti eltérés) is jelentkezhetnek már csecsemőkorban.
A gyermekkori szemproblémák egy másik, nagyobb ‒ és egyben komolyabb, mert hosszabb távra szóló gondokat okozó ‒ kategóriájába a fénytörési hibák tartoznak, amelyek gyerek szemüveg felírását teszik szükségessé. A gyermekkori rövidlátás azért is veszélyes, mert a probléma később sokat súlyosbodhat, és így nagyfokú (-6,0 dioptria fölötti) rövidlátás alakul ki felnőttkorra, mivel a fénytörési hiba évről évre nő. Újszülött és kigyermekkorban normálisnak tekinthető, később kinőtt látáscsökkenés a gyermekkori távollátás, amelynek esetében a gyerek ‒ a gyermekkori rövidlátással ellentétben ‒ távolra rosszul lát, és közelre jól. A látászavar oka az, hogy a szemgolyója még túl rövid ahhoz, hogy a bejövő fénysugarakat pontosan a retinára fókuszálja, ami a pontos látási kép kialakulásához szükséges. A szem teljes kifejlődésével a távollátás általában megszűnik. A távollátás diagnosztizálása nem túl egyszerű, mert a látáscsökkenésre utaló jelek csak akkor jelentkeznek, amikor a gyermek már rendszeresen a közeli dolgok nézésére is használja a szemét, például a rajzolásnál (vagy közeli rajzok nézegetésénél) és az írásnál.
A kancsalság és a szemizombénulások szintén alapos kivizsgálást igénylő problémát jelentenek a gyerekeknél is. Az akár kettős látást (diplopiát) is eredményező kancsalság oka abban ragadható meg, hogy a szemet összehangoltan mozgató tucatnyi izom, illetve ideg valamelyike bénul. Kancsalság esetén lehetőleg az egyenesen előre és a lefelé tekintéskor meg kell szüntetni a zavaró kettős látás jelenségét, amely a tárgyak megkettőzése, a valódi és az „álkép” szétcsúszása miatt, kortól függetlenül, nagyon zavaró az ebben a látási rendellenességben szenvedőknek.
A gyermek szemészet mint szakma egyik legnagyobb kihívása ‒ és egyben szépsége is ‒ az, hogy a páciens kommunikációja, amely a pontos diagnózis megállapításához elengedhetetlen, még behatárolt, illetve másféle, mint a szemészhez forduló felnőtté. A csecsemő szemészet területén dolgozó szemész szakorvosoknak közvetlen jelekből kell kikövetkeztetniük a látásgyengeség fennállását. A már beszélni tudó gyereknél a vizsgálat lefolytatása könnyebb a gyermek szemészet vidám diagnosztikai eszközeit képező színes ábrák, játékos rajzok segítségével, amelyek kapcsán a vizsgált gyermek konkrétabb reakciókat, válaszokat adhat.
A felnőttek általában azért panaszkodnak erre a módszerre, mert a szemcsepp alkalmazása után egy rövid ideig problémáik vannak az olvasással, illetve általában a közelre fókuszálással, ugyanakkor zavarja őket a kitágított szembogárba jutó nagyobb fény is. Nem mondhatunk le erről az eljárásról, mert bizonyos látászavarok esetén az esetleges elváltozások könnyebben megvizsgálhatók (pl. a szemfenéken) a szemész szakorvos által a nagyobb pupillán keresztül.
A látáskárosodásra utal a szemrezgés és az, ha a szemek a “semmibe merednek” vagy furcsán elcsúsznak anélkül, hogy valamire irányulnának. A fej állandó vagy tartós ferde állása esetén feltételezhető, hogy az egyik szem nem vagy csak alig lát. Iskoláskorban a fáradékonyság, fejfájás, a lecke vagy televízió túl közelről nézése gyanús lehet. Gyulladás, sérülés azonnali szemészeti vizsgálatot indokol. A megszokottól eltérő szemállás vagy egyéb frissen felfedezett eltérés esetén mielőbb fel kell keresni a gyermekszemészetet.
A szemüveggel korrigálható fénytörési hiba nem betegség. Szemünk egészségére egész életünkön át vigyáznunk kell. Különösen fontos ez a gyermekkorban, amikor a látás számos változáson megy keresztül. Fontos tehát, hogy a felkészült szülő tudja, mire kell odafigyelni a gyermekkori látásfejlődéssel kapcsolatban, és mely szakaszokban érdemes a gyermeket szemészorvoshoz vinni egy általános látásvizsgálatra.Ebben a cikkben bemutatjuk a gyermekkori látásfejlődés legfontosabb szakaszait, és összegyűjtöttük a leglényegesebb dolgokat, melyeket érdemes tudni annak érdekében, hogy gyermekünk szemének egészségét megőrizhessük.
Újszülött kor: az alkalmazkodás ideje
Születéskor a csecsemő még nagyon érzékeny az erős fényre. Ezt mutatják az apró pupillák is, melyek korlátozzák a szembe jutó fény mennyiségét. Néhány héten belül azonban, ahogy a babák retinája fejlődik, úgy a pupillájuk is fokozatosan kitágul, ami lehetővé teszi számukra, hogy jobban meg tudják különböztetni egymástól a világos és sötét tartományokat.Nem meglepő tehát, hogy ebben a korban a csecsemőket elkezdik vonzani az élénk színek és a különböző formák, és egyre jobban tudnak fókuszálni a közvetlen közelükben lévő tárgyakra.
A gyermekkori látásfejlődés ezen időszakában gyakran előfordul a kancsalság, ami a legtöbb esetben normális, és rövid időn belül, a látóidegek erősödésével elmúlik. Abban az esetben azonban, ha ez 2 hónapos kor felett is észrevehető, fontos, hogy a komolyabb problémák elkerülése érdekében forduljunk szemorvoshoz.
2 hónapos kortól 1 éves korig
A csecsemőknek nagyjából kéthónapos korukra fejlődik ki annyira a látáskoordinációjuk, hogy képesek legyenek egy mozgó tárgyat a szemükkel követni. Ekkor már fontos, hogy a térlátás kialakulása érdekében a két szem képes legyen hatékonyan együttműködni.
Az elkövetkező időszakban, nagyjából 5 hónaposan fejlődik ki az úgynevezett mélységérzékelés, azaz a baba ekkor tanulja meg felismerni azt, milyen messze van tőle egy adott tárgy. Saját szüleit már akkor is felismerheti, ha azok a szoba túlfelén vannak, és egy adott tárgyat képes lehet emlékezetéből akár egy részlet alapján is felidézni.
Ezen a ponton már a színérzékelés is - habár még nem olyan kifinomult, mint felnőttkorban - jóval fejlettebb, mint pár hónappal korábban volt.
9 hónapos kor környékén a babák már a távolságot is jól meg tudják ítélni, egyéves korra pedig már elég jól látnak ahhoz, hogy képesek legyenek magabiztosan megkapaszkodni tárgyakban, és megtegyék saját, első lépéseiket is a nagyvilágban.
Csecsemőkorban különösen nagy figyelmet kell szentelnünk a látásproblémák megelőzésének. Fontos az általános, gyermekkori látásfejlődéssel kapcsolatos problémákat kimutató szemvizsgálaton történő részvétel, melyen a szakorvos olyan betegségekre is fényt deríthet, melyeket szülőként nem feltétlenül vennénk észre, hiszen eleinte tünetmentesek.
Gyermekkori látásfejlődés a csecsemőkor után: mire érdemes figyelni a gyerekeknél?
Ahogy a gyermekek elkezdik felfedezni a világot, úgy látásuk évről évre erősebbé válik. 3 és 4 éves kor között a játékoknak köszönhetően például rengeteget fejlődik a szem-kéz koordináció, a finommotorika és a vizuális memória is.
4 és 6 éves kor között tovább fejlődik a térlátás, majd fokozatosan kialakul a betűk felismerésének a készsége. Ebben az időszakban az együtt mozgó szemek segítik az olvasás tanulását, a szavak balról jobbra való követésének készségét. Ha mindkét szem jól működik együtt, ebben az időszakban már a mélységérzékelés is teljesen kifejlődik.
A jó mélységérzékkel rendelkező gyermek jól érzi magát, magabiztosan mozog a világban, és nemcsak a szabadidős tevékenységekben, de az óvodában, később pedig az iskolában is jobban teljesít majd.
Fontos, hogy gyermekkorban odafigyeljünk az úgynevezett fejlődési mérföldkövekre, és 6 hónapos, 1 éves és 3 éves korban, majd ezt követően kétévente egyszer látogassunk el gyermekszemészeti vizsgálatra, még akkor is, ha a gyermek szeme látszólag egészséges.
A látásstimuláció nem más, mint az agykérgi feldolgozás és a szemmozgató izmok fejlesztése, erősítése. Területei a vizuális figyelem -, a vizuális megfigyelőképesség -, a vizuális differenciálás -, a fixálás -, a tekintetváltás -, a pásztázó szemmozgás -, az iránykövetés -, valamint a szem-kéz koordináció fejlesztése. Minél korábban kap az agy látókérge stimulációt, azaz ingerlést, annál jobb az esély a látási funkciók felélesztésére, az idegi kapcsolatok kialakulására. A látásstimuláció általában besötétített szobában történik, erőteljes, élénk vizuális ingerek biztosításával.
A látás és a mozgás szorosan összefüggő folyamatok. A látószerv a mozgás kezdeményezésének és szabályozásának fontos érzékszerve. Összefüggésben van a mozgáskoordinációval, az egyensúlyozással, továbbá a térbeli tájékozódással is. A tárgyakkal történő kapcsolatba lépés, a kézmozgás fejlődése (szem-kéz és kéz-láb koordináció), továbbá a környezetünk teljesebb megismerése a járás kialakulásával szoros összefüggésben, a látószerv szabályozása mellett történik.
A kontrasztos baba könyvek rendkívül jól fejlesztik a vizuális figyelmet, a fixálást, továbbá a pásztázó szemmozgást és a két szem együttmozgását. Eleinte helyezzük a könyvet a baba arcától kb. egy arasznyi távolságra, majd hónapról-hónapra növeljük ezt a távolságot. Nagyon jól használható abban az esetben is, ha például a baba csak egy irányba fordítja a fejét és a tekintetét. Ebben az esetben arra az oldalra helyezzük a könyvet, amelyik oldalra nem szívesen néz a baba, így csalogassuk a kívánt oldalra. A kontrasztos képeket bármeddig nézegetheti a baba, ezzel nem tudjuk „túlingerelni” az idegrendszerét.
A szemüveggel, kontaktlencsével vagy epikeratophakiával (emberi cornea hozzávarrása a recipiens szaruhártyájához) történő postoperativ visus korrekció nehéz ugyan, de az éleslátás kialakításához szükséges. Egyoldali cataracta eltávolítását követően az egészséges szemhez képest az operált szem képalkotási minősége rosszabb. Mivel a beteg a jobbik szemét fogja előnyben részesíteni, az agy elnyomja a rosszabb képet, aminek az lesz a következménye, hogy az operált szem központi idegrendszeri centrumai alulfejlettek maradnak (amblyopia). A normális látás kialakítása érdekében ezért igen gondos kezeléssel mindent meg kell tenni.
A látásfejlődést befolyásoló tényezők és a veleszületett vagy később kialakult rendellenességek korai felismerése nagyon fontos, hiszen ilyenkor jóval nagyobb az esély a korrigálásra. Arról hogy mire is kell odafigyelnünk, ha a babánk, kisgyermekünk látásáról van szó, dr. Bana Ildikó szemész-kontaktológus segítségét kértük.
A szemgolyó jelentősen megnagyobbodik; a nagy átmérőjű cornea vékony, alkalmanként fátyolozott és elődomborodó lehet (a csecsemők szaruhártyájának átmérőjét és áttetszőségét folyamatosan vizsgálni kell); a pupilla tágult és fénymerev; az elülső csarnok mélyebb lehet. Ha a betegség súlyosbodik, a látóideg károsodik, és vakság alakul ki. A kezelés lényege a korai szemsebészeti beavatkozás (goniotomia és -punctio, trabeculotomia, trabeculectomia).
A congenitalis cataracta hátterében chromosoma rendellenesség, anyagcsere betegség (pl. galactosaemia), intrauterin fertőzés (pl. rubeola) és az anya más, terhesség alatti betegségei állhatnak. A cataracta nuclearis vagy corticalis lehet; előfordul, hogy csak a születés után végzett szemfenéki vizsgálat derít rá fényt. Amennyiben a lencsehomály olyan fokú, hogy gátolja a látóidegfő és az erek vizualizálását, szemészeti konzíliumot kell kérnünk, hogy az elváltozás mennyire károsította a csecsemő visusát.
A veleszületett hályogok esetében a csecsemő életének első hónapjaiban már javasolt a műtét - gondos mérlegelést követően -, a műtétet tapasztalt operatőr kell, hogy végezze. A műtét elvégzése során számos kérdés merül fel, melyet jelenleg nem tárgyalunk, azonban fontos, hogy jelentősen javult a helyzet az utóbbi évtizedek orvostechnológiai fejlődése révén. Meg kell említenünk, hogy a veleszületett hályogokat stacioner (maradandó) hályogoknak is nevezzük, mivel előfordulhatnak olyan kis homályok, melyek a látást jelentősen nem befolyásolják, az évek során nem növekednek, maximum elősegítik az időskori szürke hályog korábbi kialakulását.
A gyermekek viselkedése, fejlődése igen eltérő, mégis az első életév folyamán többé-kevésbé meghatározott időhöz köthetők egyes fejlődési állomások (arcok felismerése, kúszás, felülés, játékok kézbevétele stb.). A szem alapvető funkciója a fényérzés. Ennek meglétét születés után rögtön ellenőrizni lehet az ún. fotomotoros reflexszel, mely a pupillák fényre bekövetkező akaratlan szűkületét jelenti. Ez a jelenség már 5 hónapra született koraszülötteken is megfigyelhető. Laikus szülő is meggyőződhet róla, ha belevilágít gyermeke szemébe. Figyelmeztető jel azonban, ha a szembogár igen tág, és fényre nem szűkül össze, vagy ha színe nem fekete, hanem szürkés, esetleg zöldes-sárgás, mint a macskáé.
A szemhéjakat érintő más fejlődési rendellenességekkel társulhat, tompalátást okozhat. Könnycsatorna szűkülete/elzáródása: ha a gyermek egyik szeme születése óta könnyezik és váladékozik, a könnycsatorna veleszületett szűkületére vagy elzáródására kell gondolni. Ez a könnytömlőtájék masszírozásával, szemcsepp, orrcsepp használatával műszeres beavatkozás nélkül is megoldódhat, ha nem, a könnyutak átmosása, esetleg szondázása indokolt.
A szemgolyó fejlődési rendellenessége során microphthalmus (szemgolyó kisebb) vagy anophthalmus (szemgolyó hiánya) fordulhat elő, amennyiben ez féloldali, a másik szem alapos vizsgálata szükséges. A szemhéjak és a könnyutak fejlődési rendellenességei Blepharophimosis: a szemrés horizontális irányban megrövidül, a szemrés kevésbé nyílik. Megoldása műtéti. Ankyloblepharon: a szemrés összenövése, számos oka lehet. Epicanthus: a belső zugban látható félhold alakú bőrredő, amely a mongoloid népek sajátossága. Egyéves kor után általában megszűnik, de gyakran tévesztik össze a kancsalsággal (pseudostrabismus). Megoldása műtéti. Ptosis congenita: szemhéjcsüngés, mely lehet veleszületett, általában kétoldali.
A szem sérülései, gyulladásai és egyéb betegségei, beleértve a veleszületett rendellenességeket is, komoly látáskárosodást okozhatnak, ezért fontos a korai felismerés és a megfelelő szakemberhez fordulás.