Az utóbbi évek enyhe telei és az utána következő, szeszélyes időjárás komoly feladat elé állítja a szőlőtermesztőket. Bár még mindig a lisztharmat a szőlő leggyakoribb betegsége hazánkban, az időjárás figyelmeztet bennünket arra, hogy a peronoszpóra és a szürkepenész elleni védekezést is átgondoltan kell megtervezni.
A szőlő fertőző, járványos betegségei közül a peronoszpóra (kórokozója: Plasmopara viticola) kiemelten fontos, mivel a szőlőtermesztők ezzel a betegséggel találkoznak a leggyakrabban. Időről időre nagy horderejű járványok tizedelik meg a termést, akár már a virágzáskor, ezért leginkább ettől a betegségtől tartanak.
A betegséget először 1837-ben Észak-Amerikában írták le. Európában 1878-ban Franciaországban észlelték először, majd Magyarországon 1880-ban Meggyesen tűnt fel, rohamosan terjedve. Már 1890-1892 között olyan súlyos járványt okozott, hogy a bortermelés a negyedére csökkent.
A peronoszpóra egyes évjáratokban jelentős gondot okoz hazánkban is, de termesztési körzetenként nagy eltérések mutatkozhatnak. Aszályos években szinte nem is kell vele foglalkoznunk, csapadékos évjáratban viszont néhány nap alatt az egész termést is elviheti. A betegség következtében 80-100%-os lomb- és fürtkár alakulhat ki, ezért a peronoszpóra elleni rendszeres védekezés nélkül minőségi szőlőtermesztés nem folytatható.
A betegség tünetei és a fertőzés mechanizmusa
Kezdetben a fiatal levelek színén 1-2 cm-es nagyságú, kör alakú sárgászöld olajfoltok alakulnak ki.
A fürt a virágzat megjelenésétől kezdve a borsó nagyságú méretig fertőződhet. A fürtkocsány és a fiatal bogyók is sárgászöld színűvé válnak, melyek felületén vastag sporangiumtartó gyep jelenik meg.
A legjelentősebb fertőzési forrás a talajon fekvő áttelelt beteg levélmaradványok. Ezekben a gomba oospórái telelnek át, melyek a hideget jól tűrik, mínusz 15-20 °C hőmérsékleten sem károsodnak. A kórokozónak a 20-25 fok hőmérséklet az optimális, viszont a spórák fejlődése már 10 fok felett megindul.
Az oospórák tavasszal akkor indulnak fejlődésnek, ha a napi középhőmérséklet eléri a 10-13 °C-ot, és az éjszakai hőmérséklet sem csökken több napon át 10-11 °C alá, továbbá egy vagy két napon belül legalább 10 mm csapadék esik. A mozgó sporangiospórák az esőcseppek segítségével a talajhoz közeli levelekre csapódnak. A kórokozó behatolása a növénybe a sztómán keresztül megy végbe. A levél fonákján csaknem ezerszer több a sztómák száma, mint a levél színén, ezért a levél leginkább a fonákja felől fertőződik.
A fiatal bogyókon még sok sztóma található, de az idősebb bogyók felületén számuk fokozatosan csökken, ez magyarázza a fiatal bogyók súlyos fertőződését, és a sztómákon előtörő sporangiumtartó gyep megjelenését. Az idős bogyók már a kocsánykorona sztómáin keresztül fertőződnek meg, emiatt a kocsány felől töppednek össze, és felületükön sporangiumtartó nem nagyon fejlődik.
A szőlőperonoszpóra lappangási ideje, azaz a sporangiospórával történő fertőzéstől az olajfoltok megjelenéséig eltelő időszak, elsősorban a hőmérséklet függvénye. A lappangási idő a kórokozó számára optimális 20-25 °C közötti hőmérsékleten a legrövidebb, mindössze 3-4 nap. Előfordulhat tehát olyan időszak (főként július-augusztus), amikor a fertőzési veszély észlelésétől számított 3 nap alatt kell az állományt lepermetezni. A szőlőperonoszpóra járványveszély akkor alakul ki, ha esős május-júniust hűvös, borult, gyakori esőzésekkel teli nyár követ.
Védekezési stratégiák
A peronoszpóra áttelelésének megakadályozására elsődleges védekezési lehetőség a szőlő lombjának megsemmisítése, talajba forgatása. Nehézkes a lomb összegyűjtése, mert a szőlő lombhullása folyamatos és az őszi szelek az ültetvényből a levélzet egy részét széthordják. Védekezési lehetőség a kevésbé fogékony, ellenálló fajta termesztése, a szellős, légátjárható állomány biztosítása, valamint a sorok gyomirtása. A sikeres védekezés alapja azonban a hatékony készítményekkel végzett megelőző kémiai védelem (fakadástól az érésig), a szakszerű zöldmunka és a megfelelő tápanyagellátás.
Az első védekezést az oospórából történő fertőzés megindulásakor általában május közepén, az előrejelzés alapján kell megkezdeni, a szőlő ekkor kb. 20-25 cm hosszúságú hajtásállapotban van. Legnagyobb a veszélyhelyzet a virágzás és a fürtzáródás közötti időszakban. Az augusztusi, a bogyózsendülés kezdetekor végzendő kezelés a késői levélfertőzés kialakulását, az oospóra-képződés megakadályozását szolgálja.
Csapadékos, járványveszélyes időszakban a szőlőt 10-12, száraz időjárás esetén 6-7 alkalommal kell kezelni. Ezen kívül járványveszély esetére 1-2 fürtporozásra is fel kell készülni. Csapadékos években a peronoszpóra elleni védelem adja a szőlő növényvédelmének gerincét, ilyenkor május közepétől augusztus végéig folyamatosan védekezni kell a betegség ellen.
Védekezésre kontakt és felszívódó készítményeket használhatunk. A virágzás előtti permetezések során elegendő a kontakt hatású, szerves hatóanyagú gombaölő szerek a kórokozó ellen. A virágzástól a fürtzáródás időszakáig pedig, amikor a szőlő a legérzékenyebb, a felszívódó készítményeket válasszuk, de védekezhetünk a kontakt és a felszívódó gombaölő szerekkel vagy gyári kombinációival is. A termés megóvása érdekében a betegség ellen rendszeresen védekezni kell, mert kedvező körülmények esetén akár 80-100%-os százalékos lomb-, illetve fürtpusztulást is előidézhet.
Kiskerti körséta Zsigó Györggyel
Előrejelzés a hatékony védekezéshez
A kritikus/járványos időszakban nagyon fontos a betegség- és időjárás-előrejelzés, valamint a szabadföldi megfigyelés együttese. Gyakori, hogy a gyakorlatban alkalmazott védekezés nem lesz kielégítő. Megfigyelések nélkül képtelenség felmérni a rendelkezésre álló inokulum mennyiségét az ültetvényben. Fontos, hogy a kritikus helyzetek meghatározásában csak a megbízható, meteorológiai méréseken és emellett a szabadföldi megfigyeléseken, tapasztalatokon alapuló szőlővédelmi előrejelzés adhat megfelelő védelmet.
A szőlőtermesztés során minden évjárat más és más, gyakran előfordul, hogy nem tudunk szokás szerint növényvédelmi kezeléseket végezni. A folyamatosan változó növényvédőszer-kínálat ismerete mellett nagyon fontos, hogy ismerjük a kórokozók, kártevők életmódját, betelepedési idejét és tudjuk azt, hogy melyek azok a határértékek, amelyek esetén védekeznünk kell. Ezeknek a döntéseknek a meghozatalában nyújt segítséget az előrejelzés. A szőlő előrejelzése során fontos az odafigyelés, rendszeres területbejárás, eszközök, mérések, ezáltal a termesztő csak akkor alkalmaz kémiai növényvédelmet, ha a károsító okozta veszélyhelyzet kialakul, mely jelentős költségmegtakarítást, környezettudatosságot, egészséges- és jó minőségű- és mennyiségű termést eredményez.
Előrejelzési eszközök és módszerek
A szőlőt fertőző kórokozók előrejelzésének alapeszköze, a lehetőleg a növényállomány szintjében elhelyezett hőmérő és a napi csapadék megállapításához a csapadékmérő. Ezen eszközök birtokában elvégezhetők az alap kalkulációk, amelyekkel az első következtetések is levonhatók.
A szőlőt fertőző kórokozók legkorszerűbbnek mondható előrejelzési eszköze a fejlett szoftverrel felszerelt automata előrejelző készülék, amelynek megszakítás nélkül, folyamatosan mért és számított adatai segítenek abban, hogy a szőlősorok között pontosan mért adatokat (hőmérséklet, csapadék, levélnedvesség, relatív páratartalom, szélsebesség) károsító modellekkel értékeljük és egyszerűen állapítsuk meg a fertőzési veszély szintjét. A szoftverekkel felszerelt előrejelző készülékek több típusa ismert (Agroexpert, Boreas, Matrix, Lufft, Metos). A készülékek fejlesztői arra törekednek, hogy a kórokozó biológiájáról megtudott újabb és újabb ismeretanyag beépüljön a szoftver modelljeibe, ezáltal a legmegbízhatóbb jelzésekkel szolgáljanak. A legkorszerűbb mérőeszközök ma már interneten keresztül érhetőek el, a nap bármely órájában.
A szőlőperonoszpóra előrejelzésének két fő időjárási eleme: a hőmérséklet és a csapadék. A levél nedvességének időtartama a harmadik olyan tényező, amely jelentősen befolyásolja a fertőzés kialakulását. Ha a hőmérséklet emelkedik, a fertőzés kialakulásához szükséges levélnedvesség ideje csökken 23 °C-os léghőmérsékletig.
Az 1950-es években megfogalmazott fertőzési feltételek ma is megállják a helyüket: az első fertőzés kialakulásának vizsgálatakor, ha 10 mm csapadék esik rövid időn belül, vagy egymást követő gyakori esőzések alakulnak ki, a napi középhőmérséklet 10-13 °C körül alakul és az éjszakai hőmérséklet nem csökken 11 °C alá, akkor számíthatunk az első olajfoltok megjelenésére. A fertőzés alapvető feltétele, hogy életképes oospóra legyen a területen. Az előrejelző készülékek elsődleges és másodlagos fertőzéseket jeleznek előre. A fertőzés valószínűségét jelző modellek az inkubációs idővel is számolnak, amely a fertőzéstől a tünet megjelenéséig telik el. Egyszerre több inkubáció lehet folyamatban.
Abban az esetben, ha előrejelző készülék nem áll rendelkezésre, akkor az egyszerűen használható módszer a szőlőperonoszpóra inkubációs idejének a megállapítására a jól ismert „Istvánffy és Pálinkás féle” táblázat (1. táblázat).
| Napi átlaghőmérséklet, °C | Lappangási idő napokban (levélen) | Lappangási idő napokban (fürtön) | Normális időjárásnak megfelelő időszak |
|---|---|---|---|
| 10-13 | 13-18 | 15-18 | május közepéig |
| 14 | 12-15 | 12-15 | május vége |
| 15 | 11-13 | 11-13 | június eleje |
| 16 | 9-11 | 9-11 | június közepe |
| 17 | 6-7 | 11-13 | június vége |
| 18-19 | 5-6 | 13-15 | július és augusztus |
| 20-25 | 4-5 | 14-18 | július és augusztus |
Istvánffy és Pálinkás-féle szőlőperonoszpóra lappangási idejét előrejelző táblázat (1913)
A táblázat napokban határozza meg az inkubációs időt, amelynek el kell telnie a fertőzés megtörténtétől az adott napi átlaghőmérséklet mellett, hogy a levélen, ill. a fürtön tünetek jelenjenek meg. A készülék jelzései mellett a szőlőperonoszpóra kórokozójának az előrejelzéséhez is elengedhetetlen a rendszeres helyszíni vizsgálat és szaktudás.