Újszülöttkori fulladás: kockázatok, megelőzés és teendők

Az újszülött érkezése a családba mindig nagy izgalommal jár. Azonban fontos, hogy a szülők tisztában legyenek azokkal a potenciális veszélyekkel, amelyek az első életévben fenyegethetik a csecsemőket, különösen a fulladással és a bölcsőhalállal (SIDS).

A bölcsőhalál és a fulladás különbségei

A bölcsőhalál (SIDS, sudden infant death syndrome) az egy éves kor alatti csecsemők hirtelen, ismeretlen okból bekövetkező halálát jelenti. Fontos különbséget tenni a bölcsőhalál, a légzéskimaradás (apnoe) és az életet fenyegető esemény (ALTE) között.

• Légzéskimaradás (apnoe): Az újszülött/csecsemő szabályos, normál mélységű légvételeket követően legalább 20 másodpercig egyáltalán nem vesz levegőt. Ez legfőképp koraszülötteknél, ritkábban központi idegrendszeri betegségben szenvedőknél fordulhat elő az első életévben. A légzésfigyelő alkalmas arra, hogy a légzőmozgás hirtelen megszűnése után 15 másodperc múlva jelezzen, megakadályozva az életet fenyegető esemény kialakulását.
• Bölcsőhalál (SIDS): Általában nem a fent leírt mechanizmussal kezdődik. A kiváltó ok nagyrészt a csecsemő arca elé torlódó szövet vagy más tárgy. A kis térben az arc előtt feldúsul a széndioxid, az oxigén szintje pedig lecsökken. A légzőközpont éretlensége miatt a kicsik erre néha a felnőttekkel ellentétben nem nagyobb és erősebb légvétellel reagálnak, hanem egyre „kisebb” levegőket vesznek. A folyamat vége az úgynevezett „gaspolás”, amikor van még mellkasmozgás, de ezzel érdemi légcsere már nem történik. Sajnos ezt a légzésfigyelő még mindig légzőmozgásnak érzékeli, és nem riaszt. Mire a légzés teljesen leáll, az agy már régen oxigénhiányos állapotban van.

A fulladás kockázatai és megelőzése

Az ágyban történő véletlen fulladás miatti halálesetek száma az Egyesült Államokban csaknem megnégyszereződött 1984 és 2004 között, ami rámutat a megelőzés kiemelt fontosságára. A legnagyobb növekedést 1996-2004 között figyelték meg.

Biztonságos alvókörnyezet kialakítása

Az első és legfontosabb a bölcsőhalál rizikófaktorainak ismerete és a lehetőség szerinti megelőzés. Fontos, hogy a csecsemők számára a legbiztonságosabb, ha ágyuk a szülőkhöz közel, de tőlük elkülönítve helyezkedik el.

• Alvási pozíció: A szakmai irányelvek a háton alvást javasolják, ugyanis a hason altatás növeli a bölcsőhalál előfordulását. Bár a hason alvás kedvezőbb a hasfájós csecsemőknek és pozitívabb hatásokkal bír a mozgásfejlődés szempontjából, a fulladás kockázata miatt kerülendő.
• Ágynemű és környezet: Bármi, ami az arc elé torlódhat, bajt okozhat (laza lepedő, takaró, párna, plüss játék, puha matrac). Takaró helyett a hálózsák jó megoldás lehet, párna nem kell egyáltalán egy éves kor alatt. A legjobb egy gumis szélű feszes lepedő (alá esetleg gumis szélű feszes matracvédő) és egy keményebb, nem süppedős matrac a baba alá.
• Takaró használata: Gyermekgyógyász szakértők szerint 12 hónapos kor előtt nem ajánlott takarót használni a fulladás, belegabalyodás és hirtelen csecsemőhalál szindróma (SIDS) kockázata miatt. Hordható takarók, más néven hálózsákok, különböző vastagsági szintekben és méretekben kaphatók. A baba fizikai fejlődése, illetve az, hogy képes mozogni és éjszaka testhelyzetet váltani, ugyanolyan fontos tényező, mint az életkor.
• Közös ágyban alvás: A szülővel való közös ágyban alvás, különösen ha valaki mélyen alszik, gyógyszereket szed, vagy alkoholt fogyasztott, növeli a fulladás kockázatát, mivel a kábult szülő álmában ráfekhet a gyermekre.
• Túlmelegítés és anyai dohányzás: Ezek szintén kockázati faktorok, amelyeket el kell kerülni. Mindig egy réteggel több ruha kell a gyermekre, mint a felnőttre, de figyelni kell a jól szellőző, pamut ruházat viselésére.

Táplálkozás és félrenyelés megelőzése

Csecsemő- és kisgyermekkorban nem ritka jelenség a légúti akadály, ami lehet akár étel félrenyelése, vagy valamilyen apró tárgy lenyelése. A kisgyermekek kíváncsiságuknál és életkoruknál fogva könnyen és gyorsan bajba kerülhetnek, gyakran a szájukba vesznek dolgokat. Ezért fontos az elővigyázatosság.

• Életkornak megfelelő ételek: Fontos életkorának megfelelő ételekkel etetni a gyermeket. Az apró és darabos ételeket, még a puhákat is, fel kell aprítani.
  
  

  Kemény ételek (pl. alma, répa)	Csúszós ételek (pl. banán, avokádó)
  Pároljuk, reszeljük vagy főzzük meg a megfelelő állag eléréséig.	Forgassuk reszelékbe (pl. cukormentes kekszreszelék, kókuszreszelék, darált dió/mogyoró), a megfelelő nagyságra vágás után.

• Evés közbeni figyelem: Evés közben ne tereljük el a gyermek figyelmét, és etessünk nyugodt körülmények között. Az étkezés nagy koncentrációt igényel.
• Megfelelő méretű falatok: A baba öklén kicsit túlnyúló étel általában a megfelelő nagyság. Ha a baba még nem tud csippentő mozdulattal falatokat felvenni, érdemesebb a megfelelő állagra figyelve kicsit nagyobb falatot vágni neki, amely az öklén annyival túl lóg, hogy még le tudja harapni.
• Ne nyúljunk a szájába: Ha mi tesszük a szájába a babának az ételt, az veszélyes lehet. Előfordulhat, hogy a szájában hátrább kerül a falat, ami fulladást okozhat. Ha öklendezik a gyerek, ha nem, soha ne nyúljunk a szájába! Az ujjunkkal képesek vagyunk belökni a légúthoz a falatot, amivel nagyobb kárt, akár fulladást is okozhatunk.
• Játékok és apró tárgyak: Az életkornak megfelelő játékokat válasszunk, az apró részekből álló játékok (pl. Lego) a kisebbekre nézve nagyon veszélyesek lehetnek. Otthonunkban az apró tárgyakat tegyük olyan helyre, ahol a gyermek nem éri el.
• Biztonságos etetőszék: Az etetőszéknek nem kell dönthetőnek lennie, a gyermeknek egyenes háttal, lábtámasszal a legbiztonságosabb ülni. Fontos, hogy végig mellette legyünk, hiszen a gyermek egy bizonyos korban megpróbál kimászni a székből.

Újraélesztési tanfolyam

A második legfontosabb dolog, amit egy szülő megtehet, hogy elmegy egy csecsemő/gyermek újraélesztési tanfolyamra. Nagyban csökkenti a szorongást, ha a szülő tudja, hogy veszélyhelyzetben mit kell tenni. Sajnos a mentő kiérkezéséig több idő telik el, mint amennyit az agy oxigén nélkül képes elviselni.

Teendők fulladásos vészhelyzet esetén

Fulladásról akkor beszélünk, amikor a levegő tüdőbe áramlása részben vagy teljesen elakad, akadályba ütközik, és légzési nehézséghez vezet. Az agy oxigén nélkül csak néhány percig képes működni, ezért ha a légutak bármilyen okból elzáródnak, akkor egészségügyi vészhelyzetről van szó.

Tünetek:

A légcső részleges vagy teljes elzáródására utal, ha az illető személy:

• a torkát fogja, markolja (ez a fulladás általános jele);
• köhög, zihál vagy öklendezik;
• szemmel láthatóan légzési, nyelési nehézségei vannak;
• sípoló, hörgő hangot hallat;
• képtelen beszélni vagy hangot kiadni;
• nem távozik levegő az orrából és a szájából;
• elkékül az ajka, az arca, a fülcimpája vagy a körme;
• rémült, esetleg tudatzavaros állapotban van;
• elveszíti az eszméletét.

Elsősegély csecsemőknél:

1. Teremtse meg a biztonságot!
2. Szólítsa meg, kíméletesen rázza meg! A csecsemők nem mindig adnak egyértelmű jelet, ezért első a reakcióképesség ellenőrzése, hangos megszólítás és bőringer (paskolja meg a talpát, csípje meg bőrét).
3. Ha fennáll a légúti akadály gyanúja, kiáltson segítségért!
4. Bíztassa a csecsemőt köhögésre! Amennyiben a csecsemő magánál van és köhög, biztassa köhögésre (amennyiben ez lehetséges ilyen korban).
5. Fektesse a csecsemőt tenyerére, hasával lefelé, majd gyakoroljon ütést lapockái közé! Arccal lefelé fektesse a térdére úgy, hogy a gyermek feje lejjebb legyen, mint a teste. Tenyere alsó részének segítségével legfeljebb 5 óvatos, de határozott ütést mérjen a gyermek hátára a lapockák között. Minden egyes ütés után ellenőrizze, hogy a légcső elzáródása megszűnt-e. Vigyázzon, hogy a gyermek nyakát még véletlenül se érje ütés!
6. Fektesse hátára és gyakoroljon többször lökést a mellkasára! Ha nem tud köhögni, és a légút elzáródásnak egyértelmű jeleit látja, fektesse a combjára hanyatt, és alkalmazzon két ujjával határozott mellkasi lökéseket a mellbimbók magasságában a mellkas közepén. Ezt a műveletet is maximum 5 alkalommal ismételje meg.
7. Sikertelen beavatkozás után hívjon mentőt (112)! Ha a légút felszabadult, ne alkalmazzon több lökést! Amennyiben az elzáródást okozó tárgy a légcsőből a szájba kerül, azt azonnal el kell távolítani. Ha az elsősegély sikeres, akkor is elengedhetetlen az orvosi vizsgálat.

Elsősegély kisgyermekeknél:

A teendők megegyeznek a csecsemőknél leírtakkal, de nagyobb gyermekeknél a megfelelő technika kiválasztása már a gyermek testméretétől is függ!

• Kisebb gyerekeknél a csecsemőknél leírtaknak megfelelően alkalmazhat hanyatt fekvő helyzetben mellkasi lökést!
• Kissá nagyobbaknál támassza meg alkarját a combján és fektesse rá a csecsemőt hason, fejével enyhén lefelé. Ha a testsúly, testméret lehetővé teszi, úgy fektesse a kezére, hogy tenyerének alsó része a gyermek szegycsontja alatt, a has felső részénél legyen, ezáltal eleve hasűri nyomás alakul ki. Mérjen 5 határozott, de nem túl erős ütést a lapockák közé.
• Heimlich-fogás: A szakirodalmak eltérően nyilatkoznak arról, hogy hány éves kor felett alkalmazható. Amennyiben úgy ítéljük, körültekintően, a testméretnek megfelelő mértékben és erővel alkalmazzuk (1 éves kor alatt semmiképp!).

Kiegészítő információk:

Ha a gyermek elkékül, elernyed vagy eszméletét veszti, azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést. Minden légúti elzáródás (még, ha felszabadult is) esetén indokolt a mentőhívás (112)!

Újszülött ellátása és a szülési szokások

A baba megszületése után a rutin újszülött-ellátás keretében még ma is olyan szokásokkal találkozhatsz, amik bizony nem könnyítik meg sem a baba életkezdését, sem pedig a szoptatás sikerességét.

Felesleges kórházi szokások:

• Gyömöszölés és légutak leszívása: Egy egészséges, normál időben, hüvelyi úton született kisbabánál ezek feleslegesek. A babák a hőmérséklet- és a nyomáskülönbség hatására kezdenek el lélegezni, és az oxigénellátásuk biztosított a köldökzsinóron keresztül.
• Fürdetés: Egy újszülött baba nem piszkos, nem undorító, nem büdös, tehát higiéniai szempontból nincs szükség a lemosására. A bőrükön lévő vernix cremosa védi és táplálja a bőrt. A lemosás eltávolítja a "jó" mikroorganizmusokat, amelyek az immunrendszer első védvonalát építenék ki.
• Szemcsepp: Az eritromicin szemcsepp az USA-ban és sok más országban része az újszülött protokollnak a bakteriális eredetű kötőhártya-gyulladás megelőzése céljából. Magyarországon ez nem egységes. Monogám, rendezett kapcsolatban élő szülőktől származó babánál a szemcseppezés teljesen szükségtelen, ha a szülők nincsenek fertőzve.
• Pólyázás: Sok kórházban az újszülöttet bepólyálva adják az édesanya kezébe, ami megnehezíti a szoptatást, holott a babának rendkívül erős ilyenkor a szopási reflexe.

A közvetlen bőrkontaktus fontossága:

A közvetlen bőrkontaktusnak nagyon sok előnye van a baba, az édesanya és a szoptatás sikeressége szempontjából is.

• A test segíti a baba hőmérséklet-szabályozását, stabilizálja a vércukorszintjét.
• A baba mozgása masszírozza az édesanya pocakját, stimulálja a méh összehúzódását.
• Az édesanya ölelgetése, puszilgatása kiváltja az oxitocin hormon termelését, ami segíti a méh összehúzódását és a vérzés csillapodását, valamint erősíti a kötődést.
• A baba hamarabb megnyugszik és szopizni kezd, ha érzi a tested melegét és illatát, hallja a szívverésedet.

Császármetszés esetén:

Császármetszésnél a baba megszületés után a légutak leszívása mindig szükséges, és akár egy kis gyömöszölés is segíthet a légzés beindulásában. Az ideális még műtéti szülés esetén is a közvetlen bőrkontaktus lenne az első órákban. Ha édesanyaként ez nem biztosított, legalább a férj kapja meg a kisbabát közvetlen bőrkontaktusra.

tags: #ujszulott #pled #fulladas