A gyermekápolási táppénz (GYÁP) egy fontos pénzbeli juttatás, amely a szülőket (vagy a gyermek gondozását végző biztosított személyt) illeti meg, amennyiben beteg gyermekük ápolása miatt keresőképtelenné válnak. Ez a juttatás pótolja a kieső jövedelmet, és biztosítja, hogy a szülőnek ne kelljen választania a fizetés és a beteg gyermek melletti gondoskodás között.
A gyermekjogi képviselő feladata a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek jogainak védelme, valamint a gyermekek jogainak megismerésében és érvényesítésében való segítés. Emellett figyelemmel kísérik az óvodákban, iskolákban és más nevelési-oktatási intézményekben folyó gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységeket, és segítik a gyermekjogi jogok érvényesülését.
A gyermekápolási táppénz (GYÁP) jogosultsági feltételei
A gyermekápolási táppénzre (GYÁP) azon munkavállalók jogosultak, akik 12 év alatti gyermekük ápolása miatt keresőképtelenné válnak. A jogosultság három alapfeltétele a munkavállaló biztosítási jogviszonyának fennállása, a járulékfizetési kötelezettsége, és orvos által igazolt keresőképtelensége.
Keresőképtelennek számít az a szülő, aki otthon ápolja a beteg, 12 évesnél fiatalabb gyermekét, ha a saját háztartásában él, vagy ha kórházi kezelés ideje alatt a gyermek mellett tartózkodik.
A szülői státusz tekintetében a jogosultak körébe tartozik a vér szerinti, örökbefogadó szülő, a velük együtt élő házastárs, nevelőszülő, helyettes szülő, gyám, valamint az a személy, aki a háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni.
Az igénylés alapfeltétele, hogy a szülőnek rendelkeznie kell biztosítási jogviszonnyal a keresőképtelenség bekövetkeztekor, vagy a jogviszony megszűnését követő 42 napon belül kell bekövetkeznie a keresőképtelenségnek. A lényeg az, hogy a táppénz alapját képező jövedelem után rendszeresen fizetve legyen a társadalombiztosítási járulék.
Elsőként a munkavállalónak be kell szereznie a gyermek háziorvosa által kiállított orvosi igazolást, amely igazolja a gyermek betegségét és az otthoni ápolás szükségességét. Az igazoláson szerepelnie kell a szülő és a gyermek adatainak, illetve az 5-ös keresőképtelenségi kódnak.
Ezt az igazolást, valamint az ellátás iránti kérelmet a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, aki köteles ezeket nyilvántartani. Ezt követően a munkáltatónak továbbítania kell az igazolást és a szükséges kiegészítő adatokat a társadalombiztosítási szerv felé.
A munkáltató kizárólag elektronikusan, a magyarorszag.hu felületen (SZÜF) található „Igénybejelentés az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra és a baleseti táppénzre, valamint a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátásokra” című, EB_IGBEJ_01 azonosítójú űrlapon keresztül nyújthatja be a kérelmet.
A gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama
A gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama elsősorban a gyermek életkorától függ, valamint attól, hogy a szülő egyedülálló-e.
- Az 1 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a gyermekápolási táppénz időbeli korlátozás nélkül jár a gyermek 1 éves koráig.
- Az 1-3 év közötti gyermekek után a szülő évente legfeljebb 84 nap táppénzre jogosult.
- A 3-6 év közötti gyermekek esetében a szülői jogosultság évi 42 napra korlátozódik.
- A 6-12 év közötti gyermekek után évente legfeljebb 14 nap vehető igénybe.
Amennyiben a szülő egyedülálló, a gyermek korától függően a gyermekápolási táppénz napjainak a kétszerese vehető igénybe.
Több gyermek esetén a napok száma gyermekenként külön-külön kerül meghatározásra.
A naptári éves keret (pl. 42 nap) túllépése esetén a kifizetőhely visszamenőleg fogja kérni a jogosulatlanul felvett összeget. Ezért kiemelten fontos a napok pontos nyilvántartása.
Ha a gyermek betölti a 12. életévét a táppénzes időszak alatt, a főszabály szerint a jogosultság a 12. életév betöltésének napján megszűnik. Ha a táppénzes időszak átnyúlik a születésnapon, a táppénz folyósítása csak a születésnapig tart.
Speciális esetek és további ellátások
Ha a gyermek tartósan beteg, vagy súlyos fogyatékossággal él, a gondozása sokkal több időt és energiát igényel. A tartósan beteg gyermekek esetében az ápolási táppénz a gyermek 18 éves koráig igénybe vehető, nem csak 12 éves koráig. Fontos feltétel, hogy a tartós betegséget vagy súlyos fogyatékosságot igazolni kell, általában szakorvosi igazolással vagy a rehabilitációs szakhatóság véleményével.
Az együtt fekvő szülő jogosult a GYÁP-ra, amennyiben a gyermek kíséretére orvosi javaslatra szükség van. Fontos tudni, hogy a kórházi tartózkodás idejére járó GYÁP napok nem számítanak bele az éves keretbe. Ez különösen igaz az 1 évesnél fiatalabb gyermekek esetében, ahol a kórházi ápolás idejére járó táppénz gyakorlatilag korlátlan.
A beteg gyermek ápolását végző szülők, illetve hozzátartozók különböző állami térítésekre jogosultak. Ezek körébe tartozik a gyermekápolási táppénz (GYÁP), a gyermekek otthongondozási díja (GYOD) és az ápolási díj.
Gyermekek otthongondozási díja (GYOD)
A tartósan beteg gyermeket otthon ápoló szülők, illetve hozzátartartozók számára került bevezetésre 2019-ben a gyermekek otthongondozási díja (GYOD). Ez a fajta ellátás a gyermek életkorától függetlenül folyósítható, és az önmagukat ellátni képtelen gyermeküket ápolók-gondozók számára biztosít pénzbeli juttatást.
Az ellátást nem a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy, hanem az őt ápoló, gondozó szülő vagy hozzátartozó kapja.
Ápolási díj
Az ápolási díj az állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos személy (életkortól függetlenül), vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végző hozzátartozó pénzbeli ellátása. Célja, hogy rendszeres támogatást biztosítson azoknak, akik súlyosan fogyatékos, tartósan beteg, állandó ápolásra, gondozásra szoruló hozzátartozójukról gondoskodnak.
Az ápolási díjnak három formája van: alapösszegű; emelt összegű; valamint kiemelt ápolási díj.
Ápolási díjra jogosult a házastárs, az egyenes ági rokon (szülő, gyermek, nagyszülő, unoka), az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyenes ági rokon házastársa, a házastárs egyenes ági rokona és testvére, és a testvér házastársa.
A gyermekápolási táppénz igénylésének folyamata
1. Amikor a gyermek megbetegszik, az első lépés a kezelőorvos felkeresése (házi gyermekorvos vagy kórházi orvos). Napjainkban ez a folyamat nagyrészt elektronikus úton zajlik az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) rendszerén keresztül.
Az orvos rögzíti a keresőképtelenség kezdetét, a várható végét, a gyermek adatait és a szülő biztosítási azonosítóját (TAJ számát). Kérjük meg az orvost, hogy a táppénz típusánál egyértelműen a „gyermek ápolása miatti keresőképtelenséget” jelölje meg, és ne a szülő saját betegségét.
2. Bár az orvosi igazolás már elektronikus úton eljut a megfelelő helyre, a szülőnek továbbra is be kell nyújtania egy kérelem nyilatkozatot a munkáltatója felé (ha a munkáltató a kifizetőhely), vagy közvetlenül a NEAK felé.
3. A kifizetőhely lehet a munkáltató (ha rendelkezik saját bérszámfejtéssel és TB kifizetőhellyel) vagy a NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) területi szerve. A kifizetőhely a beérkezéstől számított 15 napon belül köteles elbírálni az igényt és megkezdeni a folyósítást.
A gyermekjogi képviselők szerepe
A gyermekjogi képviselők munkájában kiemelkedő feladat a lakosság jogi ismereteinek és jogtudatosságának növelése, a gyermekek és a lakosság részére történő tájékoztatás. A gyermekjogi feladatokat ellátó képviselők részt vesznek a TÁMOP 5.5.7-08/ 1-2008-0001 „Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és jogvédő munka fejlesztése” című kiemelt projekt megvalósításában, melynek keretében számos lakossági fórumot tartanak.
A gyermekjogi képviselők az OBDK nyilvántartási számával ellátott fényképes kártyaformátumú igazolvánnyal rendelkeznek, amely megkönnyíti az azonosíthatóságot az intézmények és az állampolgárok részére is.
A csecsemő- és gyermekápoló szakma
A csecsemő- és gyermekápoló szakmai tudásával a csecsemők és gyermekek gyógyítását támogatja. Elvégzi az egészségügyi ellátásban felmerülő alap- és szakápolási feladatokat, részt vesz a megelőző, gyógyító, gondozói és rehabilitációs folyamatokban.
Fontos, hogy munkája során felismerje a gyermekbántalmazást és a gyermekek elhanyagolását, valamint képes legyen ellátni a sajátos nevelési igényű gyermekeket. Megfelelően kommunikál a betegekkel és a hozzátartozókkal egyaránt, valamint betegedukációs feladatokat lát el.
Egy szakképzett csecsemő- és gyermekápoló észleli a sürgős és fenyegető eseteket, felismeri a fájdalmat, szükség esetén az orvos utasításának megfelelően beavatkozik; emellett a beteg és a hozzátartozók számára pszichés támogatást nyújt, részt vesz a sajátos nevelési igényű gyermekek ápolásában és ellátásában.
MESZK Pályaválasztás 2024. - Csecsemő és gyermekápoló
Jogszabályi háttér
A gyermekápolási táppénz szabályait elsősorban a 1997. évi LXXXIII. törvény (Tbj.) és a végrehajtási rendeletek tartalmazzák.
A legutóbbi években a legfontosabb változás az elektronikus ügyintézés térnyerése volt. Az EESZT bevezetése jelentősen felgyorsította az orvosi igazolások leadását és feldolgozását. A másik fontos terület a maximális táppénzösszeg folyamatos emelkedése, amely a minimálbér növekedésével arányosan történik.
tags: #gyermekapolas #teruleti #kepviselo