Búcsút venni egy szeretett társunktól - ezt a gondolatot a legtöbb kutyatartó legszívesebben messzire elhessegeti. Ennek ellenére fontos, hogy előre foglalkozzunk az esetleges eutanázia kérdésével. Az eutanázia szó a görög „eu” („jó”) és „thanatos” („halál”) kifejezésekből származik, vagyis „jó halált” jelent. Az állatorvos a legmegfelelőbb szakember ahhoz, hogy segítsen megtalálni a kutya elaltatásának megfelelő időpontját.
Miért merülhet fel az újszülött kiskutya elaltatása?
Az állatok eutanáziájáról mindig az ember dönt. Nem minden esetben az a cél, hogy elaltassák az újszülött kiskutyákat. Sajnos egész alomnyi újszülött, szopós állatnak gyakorlatilag lehetetlen azonnal gondviselőt találni. Ilyen esetekben az állatorvos - ha végre is hajtja az altatást -, jellemzően fel szokta világosítani a gazdit a születésszabályozás előnyben részesített módszereiről. Az állatvédelmi törvény leírja, hogy az állat életének kioltása milyen okokkal elfogadható. Pénzügyi és szociális okok nem szerepelnek a felsorolásban, viszont megengedett az „állományszabályozás” kapcsán történő eutanázia. Mindazonáltal az állatorvosok többsége azért választotta a szakmáját, mert szereti az állatokat, így nem szívesen végez ki egészséges társállatokat nyomós ok nélkül.
Az eutanáziával kapcsolatos problémák
Mikor indokolt az eutanázia?
Az elaltatás csak akkor lehet megoldás, ha egy kisállat szenved, és nincs esély a gyógyulásra. A „menthetetlen” azonban messzemenően szubjektív jelző. A gyógyíthatatlan, jelentős életminőség-romlással járó állapotok: betegségek, sérülések, mérgezések. Például egy komplett gerinctörés ésszerű indikációja az eutanáziának, annak ellenére, hogy bizonyára léteznek vidáman éldegélő „kerekes” kutyák is. Vagy bizonyos rosszindulatú daganattípusok a megfelelő kemoterápiával egész jó eséllyel gyógyíthatók, de messze nincs garancia a felépülésre így sem, és a kemoterápia bizony nem olcsó.
Az állatorvosok nem altathatnak el kutyát alapos indok nélkül. Orvosi szempontból indokolt esetnek minősül kutyák és macskák esetében a 2002. évi LXVII. Törvény értelmében a súlyos, gyógyíthatatlan betegség vagy sérülés, a fertőző betegségek kontrollja, valamint az azok elleni védekezés, illetve a másként el nem hárítható támadás megakadályozása. Egyéb esetekben az állatorvos megtagadhatja az állat végleges elaltatását. Nem altatható el az az állat, amelyik 14 napon belül ember harapott vagy karmolt.
Hogyan történik az eutanázia?
Először is arra törekszünk, hogy az elmúlást amennyire csak lehet gyorssá, fájdalom- és stresszmentessé tegyük. Ez nem csak erkölcsi és szakmai kötelességünk, hanem jogszabályi is. Nem csak egyféle módszer létezik, mindig az adott szituációhoz igazítjuk a választásunkat úgy, hogy a fenti elvet minél inkább sikerüljön érvényesíteni, miközben a jelenlévő személyek biztonságáról is gondoskodunk. Úgy járunk el helyesen és humánusan, ha az állat öntudatlan, amikor utoléri a halál, értsd: amikor leáll a légzése és a keringése.
Az elaltatás lépései:
Bódítás/Altatás: Az eutanázia szerének beadása előtt elkábítjuk a jószágot, ami műtéti mélységű altatást jelent. Jellemzően intravénásan vagy izomba adott injekcióval bódítunk. Léteznek olyan szerek, amelyek kombináltan altatnak, majd tovább adagolva ölnek - ezeknél nincs szükség előzetes kábításra. A Szigetközi Állatgyógyászati Központban az euthanasia két lépésben szokott zajlani. Elsőként az állat ugyanolyan altatószereket kap, mint amivel műtétekhez, és egyéb bódításos beavatkozásokhoz altatunk. Annak érdekében, hogy minél könnyebben, és gyorsabban elaludjon, egy vénakanült ültetünk be. Ezáltal néhány pillanat alatt mély altatásba kerül, lerövidül az az időszak, ami az állat számára a legtöbb izgalommal jár. Az altatószerek intravénásan adva néhány másodpercen belül kifejtik hatásukat, izomba adva pár percet várni kell a bódulat beálltára.
Az eutanázia szerének beadása: Miután az állat már alszik és műtéti altatási mélységbe kerül, az eutanázia szerét vagy szintén intravénásan, vagy közvetlenül a szívbe adjuk be. Ez egy olyan erős altatószer, amely mintegy túlaltatva, a légzésének leállását és a szív munkájának megszűnését eredményezi. Többnyire a pentobarbitál nevű hatóanyagról van szó, amely eredetileg emberek számára kifejlesztett altató.
A halál beálltának ellenőrzése: Miután megtettük, amit meg kellett tennünk, meggyőződünk arról, hogy valóban beállt a halál, azaz nincs se szívverés, se légzés, se reflexek.
A vadabb, nehezen kezelhető állatok esetében nincs egzakt előírás arra vonatkozóan, hogy mit kell csinálni ilyen helyzetekben, mindenesetre igyekszünk olyan megközelítést választani, amelyik minimalizálja az állatnak okozott kényelmetlenséget, de nem veszélyezteti a testi épségünket. Lehetőség van altatóbox/altatókamra használatára, amelybe ketrecestől berakjuk az állatot, amíg el nem kábul, aztán haladunk tovább a szokásos lépésekkel. Előre megkérhetjük a gazdit, hogy még otthon nyugtatózza be a kedvencét.
Hol történhet az eutanázia?
Ha előre tervezhető, két lehetőség van arra, hol altattathatja el a kutyáját: a rendelőben vagy otthon. Ha a krónikusan beteg állatok altatása tervezetten a rendelőben történik, sok állatorvos a rendelés végére teszi az időpontot, hogy nyugodt körülményeket biztosítson. Szerencsére sok állatorvos házhoz is megy, hogy megszabadítsa a kutyát a szenvedéstől. Az otthoni altatás előnye, hogy a kedvenc a megszokott, biztonságos környezetében lehet, ami csökkentheti a stresszt. A Szigetközi Állatgyógyászati Központ is vállal euthanasiát kérésre az állat otthonában, előzetes megbeszélés után, ha kedvence állapota megengedi, hogy tervezhető legyen az altatás időpontja.
A gazdi szerepe az utolsó pillanatokban
A gazdával érzelmi kapcsolatot ápoló társállatok jellemzően értékelik, ha nem maradnak magukra rajtuk matató idegenek közt. Eutanáziánál ez lesz az utolsó emlékük. A félelmet, az aggodalmat, az elhagyatottság érzését soha nem törli már el a viszontlátás öröme. Ezért nagyon határozottan azt javasoljuk, hogy maradjunk a kedvenc mellett! Nem csak ő miatta, magunk miatt is. Ha később megbánjuk, hogy nem nyújtottunk érzelmi támaszt az út végén, akkor már nem tudjuk visszacsinálni. Sokan azért mennek ki, mert félnek, hogy nem bírnák lelkileg a kedvenc elvesztésének nyers megtapasztalását, pedig erre nincs is szükség: elég, ha addig maradnak, amíg a jószág elkábul - a légzés és a keringés leállításának már nem kell, hogy tanúi legyenek.
Az elaltatás után: a gyász feldolgozása
Az elaltatás után az állatorvos megkérdezi Önt, mi történjen a kutyája testével. Ha további utasítások nélkül az állatorvosnál hagyja, a test az állati tetemfeldolgozó üzembe kerül. Aki már előre tudja, mi történjen elhunyt kedvencének a testével, megkíméli magát az időnyomás alatti döntésektől. Elhunyt kutyáját állatkrematóriumban hamvasztathatják el. Kedvence hamvait ezt követően magukkal vihetik. Akinek saját kertje van, ott eltemetheti a kutyáját. Ügyeljen arra, hogy a test legalább fél méterrel a föld felszíne alatt legyen. Egyébként a kedvencét nem szabad egyszerűen az erdőben eltemetni.
Mindenki másképp dolgozza fel a kutyája halálát. Vannak, akik legszívesebben azonnal elpakolnának mindent, másoknak viszont a mindennapi tárgyak, például a tálak vagy a póráz segítenek az elbúcsúzásban. Szánjon magára annyi időt, amennyire szüksége van. Sok kutyatartót megvigasztal a gondolat, hogy kedvence átkelt a Szivárványhídon. Akinek a kertjében vagy egy kutyatemetőben lehetősége van egy kis sírt kialakítani a kutyájának, annak van egy helye a gyászra. A sír díszítése és beültetése sok gazdinak segít feldolgozni a kutya elvesztését. „Hiszen csak egy kutya volt” - aki a szeretett négylábú elvesztése után ezt a mondatot hallja, joggal érzi úgy, hogy félreértik. Sokszor segít a gyász feldolgozásában, ha más állatbarátokkal beszélgetünk. Ők is ismerik az elválás fájdalmát, és vigaszt tudnak nyújtani. Engedje meg magának a gyászt.
A gyász szakaszai:
- Tagadás: „Ez nem lehet igaz!” vagy „Ez nem történhet meg velem!”
- Alkudozás: Ritka, de előfordulhat, hogy az állatok elvesztésekor alkut próbálnak kötni az emberek.
- Düh: Dühös lehet a gazdi az állatorvosra vagy egy családtagra, de önmagát is vádolhatja.
- Bánat és szomorúság: Sokunk számára egy kisállat elvesztése jelentheti a legnagyobb bánatot.
- Beletörődés: A beletörődés, a helyzet elfogadása a gyász utolsó fázisa. Ilyenkor visszagondol a szép emlékekre, az együtt töltött időre. Ekkor már elgondolkodik azon, hogy esetleg egy új kisállatot vásárol.
Hogyan segíthetünk a gyerekeknek a gyász feldolgozásában?
Mindig légy őszinte gyermekeddel, ha elpusztul házikedvence! Nem kell részletekbe menően elmesélni a történetet, de fontos, hogy a gyermek megértse, mi történik. Ha a kisállatot eltemeted, a gyermeknek meg kell adni a lehetőséget, hogy ott lehessen. Jó, ha a gyermeknek emlékei vannak a szeretett állatról: fényképek róla és kedvencéről. Nyolc év alatti gyerekek ne legyenek ott kedvencük elaltatásakor. Ha mégis jelen szeretnének lenni, kérd meg az állatorvost, magyarázza el, mi fog történni! Az „elaltat" vagy „elment" kifejezéseket ne használjuk kisgyermekeknél, mivel arra gondolhatnak, hogy ha elalszanak, ők sem fognak felébredni. Ha anyagi megfontolásból döntünk az eutanázia mellett, a gyerek azt fogja hinni, hogy őt sem fogják ápolni, ha beteg lesz.
A háztartásban élő többi kutya gyásza
Amikor egy fajtárs eltűnik a falkából, a legtöbb kutya viselkedése megváltozik. Hiányzik nekik a társuk. A kutyának segíthet az elbúcsúzásban, ha megszaglászhatja az elhunyt társát. Így megelőzhető, hogy nyugtalanul keresse a barátját. A legtöbbet akkor segít, ha nyugalmat és biztonságot sugároz. Tartsa meg a megszokott napi rutint, és adjon kedvencének elegendő összebújást, amikor igényli. Emellett tanácsos néhány hetet várni, mielőtt új falkatag érkezik a családba. A legtöbb kutyának ennyi időre van szüksége a veszteség feldolgozásához.
tags: #ujszulott #kiskutya #elaltatasa