Erdei Zsolt, a Magyar Ökölvívó-szakszövetség elnöke ma három gyermek édesapja. Két kisebbik gyermeke, Gréti és Vilmos koraszülöttként jött a világra, pici súllyal, ami sok aggodalommal és küzdelemmel járt a család életében.
Gréti érkezése: egy életmentő küzdelem
Egy ország izgult a kis Grétiért, amikor Erdei Zsolt párja, Réka 2014 májusában életet adott első közös gyermeküknek. A kislány hat hónapra, mindössze 920 grammal született. „Természetes, hogy a szülő aggódik, amikor tudja, hogy gyermek érkezik a családba. Ugyanúgy aggódtam az anyukáért, ahogy a gyerek egészségéért. Ilyenkor semmi másra nem tud gondolni az ember csak arra, hogy mindenki rendben legyen és ne lépjen fel komplikáció.” - mesélte Erdei Zsolt.
Réka a 26. héten rosszul lett, és életmentő műtétet kellett rajta végrehajtani. A babát világra kellett segíteni, különben ő sem élte volna túl. „Mikor megláttam az inkubátorban majdnem szívinfarktust kaptam. A gépek hangja, ahogy a kis testéből kilógtak a csövek… Szörnyű volt így látni. 63 napot töltött a kórházban, ahol mindvégig mellette voltunk. Amikor már lehetőség volt rá, fogtuk a kis kezét, beszéltünk hozzá, sőt még énekeltem is neki.” - emlékezett vissza Madár.
Gréti esetében életmentő műtétet kellett végrehajtani a 27. hétre érkezett, 920 grammal született kislányon. „Akkora volt, mint egy grillcsirke, és még a színe is hasonlított rá. Először nagyon megrettentem, attól féltem, hogy egy ilyen pici lény nem maradhat életben. Néhány napig. Aztán nem tudtam ellenállni az érzelmeimnek. Minden nap kétszer bent voltunk nála Rékával, aztán egyszer csak azon kaptam magam, hogy énekelek a picinek. Utána már minden látogatásnál dudorásztam neki. „Ottan élt, éldegélt egy icipici lencsilány, icipici anyukával túl az Óperencián.” Ezt énekeltem neki megállás nélkül.” - mondta Erdei.
Szerencsére végül maradandó károsodás nélkül vihették haza a ma már több éves kislányt. Az Erdei család már akkor tudta, hogy a kislány igazi küzdő, aki minden nehézség ellenére is mosollyal és szeretettel tölti meg a mindennapokat.
Vilmos születése és a koraszülöttség ismétlődő kihívásai
Második közös gyermekük, Vilmos 2017 májusában ugyancsak idő előtt érkezett. A kisfiú hét hónapra született, 1480 grammal. „Vilmos a 29. hétre született meg, 1480 grammal. Hat hét után hagyhattuk el vele a kórházat. Hosszú út volt, mire magunk mögött hagyhattuk ezt az egészet, de szerencsére végül minden jóra fordult.” - mondta Erdei Zsolt.
Korai születése szintén sok aggodalommal járt, de állapota nem vetett fel annyi fájó kérdést, mint nővéréé. Réka lelkileg nem viselte jól, hogy a kislányt nem tudta úgy ellátni, amíg kórházban volt. Erdei Zsolt elismerte, hogy megfordult benne a gondolat, hogy nem kellene kockáztatni egy második koraszülött babát, de felesége azonnal kijelentette, hogy megtartja a gyermeket. „Tudtuk, hogy ezúttal is előfordulhat koraszülés, de megpróbáltuk kizárni a félelmet meg a bizonytalanságot. Rábíztuk a dolgot a sorsra.” - tette hozzá.
Ma már az Erdei család minden tagja jó egészségnek örvend. Erdei Zsolt elmondta, hogy a kezdeti időszak nem volt könnyű, Grétinél dühkitörések is előfordultak. „Ha őszinte akarok lenni, nem is tudom, hogy mikor lett ez diagnosztizálva, de akkor mi már tudtuk, hogy ezek autisztikus jellegek. Szerintem most is inkább csak autisztikus jellegekről beszélnénk.” - magyarázta. Bár a hétköznapok néha nehezek, a család mégsem cserélne senkivel. Gréti gyakran „rózsaszín felhők között él”, ahogy apja fogalmaz, de éppen ez adja különleges báját és életigenlését.
A koraszülöttség utóélete és a fejlesztések fontossága
Gyakran marad valamilyen tartós egészségügyi vagy mentális problémája az egykori koraszülötteknek. Grétinél és Vilmosnál is akadnak olyan problémák, amelyek feltehetőleg egész életükre kihatnak, de erről Erdei Zsolt nem kívánt részletesebben beszélni. „Nagyon sok hátrányt ledolgoztak már, és még sokat le fognak tudni dolgozni. Gréti például jóval később kezdett el járni a kortársaihoz képest, ma meg úgy fut, mint egy őzike, bármelyik hatévest lehagyja.” - mondta büszkén.
A család aktívan keresi a legjobb fejlesztési lehetőségeket gyermekeik számára. „Most épp olyan óvodát keresünk, ahol van gyógypedagógus és vannak különböző fejlesztő foglalkozások. Ami az iskolaválasztást illeti: valószínűleg nem nekik való egy állami suli. Ők nem úgy reagálnak a dolgokra, mint ahogy azt a norma megköveteli. Én meg pont ezt szeretem bennük.” - nyilatkozta Erdei. Példaként említette a Waldorf-pedagógiát, amelyről sokat tud testvére révén.
Erdei Zsolt arról is beszélt, hogy Vilmos tejérzékeny, ezért át kellett alakítani a család étrendjét. „Inkább én szoktam főzni, és most már nem készítek olyat, amiben tej, vaj, tejszín vagy sajt van. Egy család vagyunk, együnk egyfélét.” - tette hozzá.
A család tapasztalatai rávilágítanak a koraszülöttség hosszú távú hatásaira és a szülői felelősségre. Erdei Zsolt bízik abban, hogy mind Gréti, mind ADHD-s kisfia megtalálja majd a helyét a világban. Biztos benne, hogy idővel önálló életet fognak élni, és ki fogják tudni használni a tehetségüket.
Társadalmi felelősségvállalás és támogatás a koraszülöttekért
Erdei Zsolt nemcsak apaként, hanem a Magyar Ökölvívó-szakszövetség elnökeként is szívén viseli a koraszülöttek sorsát. Számos alkalommal vesz részt olyan jótékonysági rendezvényeken, amelyek a koraszülöttek támogatását célozzák. „Nagyon sok időt töltöttem koraszülött centrumokban. Egyszer sem találkoztam olyan orvossal, ápolóval, aki kötelességből végezte volna a munkáját. Szenvedélyből csinálják. Szeretetből.” - hangsúlyozta Madár.
A Generali Night Run Budapest elnevezésű futóversenyen is részt vesz, hogy ezzel is támogassa a legrászorultabbakat, egyúttal arra buzdítja a futótársait, hogy adományozzanak a koraszülöttekért. A Generali a Biztonságért Alapítvány a Maratonmannel együtt az első száz orvos és egészségügyi dolgozó jelentkező nevezési díját állja, hogy kifejezze köszönetét a járványidőszak alatti helytállásukért.
Egy koraszülött baba története - 1. rész | NLCafe
A magyarországi koraszülött ellátás eredményei
Egy tanulmány vizsgálta, hogy a magyarországi intenzív koraszülött-ellátó rendszer működése és a koraszülöttek sürgősségi szállítását végző alapítványi hálózatok tevékenysége hogyan hatott az érintett újszülöttek halálozási adataira, illetve a maradandó egészségkárosodásuk valószínűségére.
| Súlykategória | 0-6 napos halálozás csökkenése (PIC-es kórházban születve) | 0-364 napos mortalitás csökkenése (PIC-es kórházban születve) | 0-6 napos halálozás csökkenése (koraszülött-szállítással PIC-be kerülve) |
|---|---|---|---|
| 1500 gramm alatti | 15,3% | 14,4% | 5,7% |
| 1500-2500 gramm közötti | 1% | 2,1% | 0,9% |
„Az eredményeink azt mutatják, hogy ha egy anya PIC-es kórházzal rendelkező városban szül, akkor ez a körülmény 15,3 százalékkal csökkenti a 1500 gramm alatti újszülöttek 0-6 napos halálozási esélyét. Ez a hatás 1500-2500g közötti újszülöttek esetében 1 százalék. A 0-364 napos mortalitásra kapott becsléseink ugyanezekre a súlykategóriákra 14,4 százalék, illetve 2,1 százalék. Valamennyi eredmény statisztikailag szignifikáns.” - mutat rá a tanulmány. Ez azt jelenti, hogy a PIC-es kezelés nemcsak a koraszülöttek életét menti meg rövid távon, hanem tartósan is javítja a túlélési esélyeket.
tags: #erdei #zsolt #gyermeke #koraszulott