Csecsemő hozzátáplálása: burgonya, répa, csirkemell és egyebek

A hozzátáplálás izgalmas és fontos időszak minden szülő életében, amely során a csecsemő megismerkedik a szilárd ételek világával. A legmodernebb nyugat-európai és amerikai orvosszakmai ajánlásokra építve igyekszünk segíteni a hozzátáplálás útvesztőjében, eloszlatva a tévhiteket és megkönnyítve a szülők dolgát.

Mikor kezdjük el a hozzátáplálást?

A hozzátáplálás javasolt elkezdése kizárólagos anyatejes táplálás esetén hat hónapos kor, míg vegyes (anyatej + tápszer) és tápszeres táplálás esetén betöltött négy hónapos kor. Négy hónapos kor előtt egyértelműen nem javasolt elkezdeni a hozzátáplálást, mert veszélyes lehet és károkat okozhatunk a gyermeknek. Hogy pontosan mikor érdemes elkezdeni a hozzátáplálást, azt gyereke válogatja. Akkor érett meg a gyermek a hozzátáplálásra, ha segítséggel ugyan, de stabilan ül, fejét és nyakát jól tartja, mozgatja, irányítja.

A csecsemőnek egy éves korig minimum 500 ml anyatejre vagy annak hiányában tápszerre van naponta szüksége. Hathónapos kortól kezdve a csecsemő energia-igényét már nem fedezi az anyatej. A hiányzó energiát kell a kiegészítő táplálékkal pótolni. Az elfogyasztott táplálék mennyisége 1 éves korig ne haladja meg a napi 1000 g-ot. Az egyszeri adag kb. 200-250 ml legyen, napi 4-5 étkezéssel számolva.

A hozzátáplálás alapelvei

• Az új ételeket egyenként vezesse be, kb. 1 hetet várva egy-egy étel között. Ez azért fontos, mert így nyilvánvaló lehet, hogy bizonyos tünetek - kiütés, hasmenés, székrekedés stb. - az újonnan bevezetett ételnek köszönhető-e.
• Egyszerre csak egy ételt, kis mennyiségben (10-20 g) célszerű bevezetni, és fokozatosan kell emelni az adagot.
• Abban az esetben, ha valamely új ételt a csecsemő nem fogyasztja szívesen, vagy problémát észlel a szülő, semmiképpen ne erőltesse az adott étel kínálását. Időközönként kínálja újból, gyakran előfordul, hogy bizonyos idő elteltével elfogadja a gyermek.
• A vitamin megőrzéséhez minél kíméletesebben kell elkészíteni ezeket az ételeket. A párolást részesítsük előnybe a főzés helyett.
• A pépek adása minden esetben kanállal, tányérból, tálkából történjen!
• A cukor és a zsír kerülendő, felesleges, ezekkel terhelni a baba szervezetét.
• Minden csecsemőnek olyan ételt kell először adni, ami az ő élőhelyén megterem, könnyedén elérhető.

Mit és mikor adhatunk a babának?

A hivatalos ajánlások egyetértenek abban, hogy csak egyes allergénekkel (tej, tejtermék, mogyoró, glutén stb.) kell nagyon vigyázni, valamint az első gyümölcsöket-zöldségeket jól megválasztani, a többi hétről-hétre fokozatosan bevezethető.

4-6 hónapos kor

A legcélszerűbb és legegészségesebb, ha a szilárd ételek bevezetése a kínált gyümölcs préselt levével kezdődik, később gyümölcspépet és gyümölcspürét is kaphat a csecsemő. Ezt követik a párolt zöldségfélék. A felkockázott zöldséget kevés vízben, lefedett lábosban vagy gyorsfőző edényben kell párolni. Kezdetben a főzelékeket turmixolva adjuk, a pép legyen mézsűrűségű, később a csecsemő ízléséhez is lehet igazodni. Tapasztalatok szerint a legkevesebb problémát az alma és a krumpli okozza, de mindkettő foghatja a székletet. Ha valamelyik gyümölcs vagy zöldségpüré túl sűrű, főző-lével, babavízzel, lefejt anyatejjel vagy tápszerrel is hígítható. Sűrítésre viszont kiváló a héjában megfőtt, párolt krumpli.

Glutén bevezetése

A jelenleg érvényben levő hazai ajánlások szerint a glutén tartalmú élelmiszerek adása 4-12 hónapos kor között történjen 200 mg glutént tartalmazó gabonaféle adásával folyamatosan 6-8 hétig, terhelve ezzel a mennyiséggel a csecsemő szervezetét. A glutén bevezetésének optimális ideje, a csecsemők étrendjébe, a hozzátáplálás megkezdését követően 2-3-4. héten belül.

200 mg glutént tartalmaz:

• 3 g liszt /1 csapott mokkáskanálnyi/
• 3,2 g főtt búzadara /1 csapott kévéskanálnyi/
• 2,8 g teljeskiőrlésű liszt
• 2 g árpa liszt

6 hónapos kortól

Gyümölcsök: alma (C-vitamin tartalma (5mg/100 g)), őszibarack, meggy, jó minőségű hámozott szilva. Csecsemőnél kerüljük az apró magvas, nehezen tisztítható, hisztamin felszabadulást kiváltó, vagyis allergizáló gyümölcsöket (eper, málna, szeder, ribizli, josta, feketeribizli, egres). Friss gyümölcs hiányában mélyhűtött gyümölcs is adható.

Zöldségek: sárgarépa, édesburgonya, burgonya (a csecsemőkorban leginkább ezzel történjen a sűrítés), sütőtök (mely Béta-karotin - A vitamin előanyag - tartalma kifejezetten magas, C-vitamin tartalma (25 mg/100 g) igen jelentős). Ezek együttesen erősítik a csecsemő védekező rendszerét. Továbbá, saláta, főzőtök.

7 hónapos kortól

A csecsemő főzelékéhez már állati eredetű fehérjét is adhatsz. Elsőként a hússal érdemes megbarátkoznia gyermekednek. Erre szüksége is van, hiszen a magzati korban épített vasraktárak fél éves korra kiürülnek, és a legjobb utánpótlás erre a hús. Most pedig nézzük, milyen ínycsiklandozó feltétek kerüljenek a főzelékhez! Legértékesebb a természetes, háztáji környezetben nevelt, magokkal táplált baromfihús. A könnyebb emészthetőség érdekében célszerű fiatal állatok húsával főzőcskézned. Persze nem kell nagy adagokra gondolnod. A feltétek mennyisége kezdetben napi egy kiskanál húspép. Ezt az adagot fokozatosan emeld a csecsemőkor végére 5-6 kiskanálra. A húsokat nehéz megrágni, ezért egészen addig kapja turmixolva a baba, amíg nincsenek rágófogai. A húspépet először cselesen érdemes a főzelékbe belekeverni, majd ha a kicsi már megszokta az új ízt, tálalhatod a főzeléke tetején is. Ha már ügyesen rág és alul-felül is vannak fogai, egészen apró darabkákra szedve megkaphatja a húst, de ekkor ügyelj arra, hogy alaposan megrágja!

Elsőként csirkemellpéppel próbálkozz, amit nyugodtan adhatsz gyümölcsökhöz is. Almával, körtével és banánnal is nagyon finom, tápláló. A csirkemell után adhatsz pulykamellet, majd 8 hónapos kortól megismertetheted a sovány disznóhússal, a marhahússal és hallal is. Szintén nyolc hónapos korától, de legfeljebb heti 1 alkalommal kaphat egy kis sovány baromfimájat. A hízott liba, kacsa mája zsíros, ezért nem adható a csecsemőknek!

Gyümölcs: adható a körte, a banán.

Zöldség: Bevezethető a paradicsom, a cukkini (főzeléknek elkészítve), fehérrépa, pasztinák, zeller, spárga, uborka (sütve vagy főzve), zöldborsó és a zöldbab, melyek csak passzírozva készítendők. Csecsemő számára csak a zöldségvelő fogyasztható.

Zsír, olaj: A zsírban oldódó vitaminok felszívódását elősegítő telítetlen zsírsavakat tartalmazó növényiolaj bevezetése ekkortól történhet. Adagja 1 kávéskanál / 1 dl főzelék. Az omega 3 és az omega 6 zsírsavak adása szintén szükséges.

Fűszerek: A főzelékek ízesítésére még mindig nem használandó a vesét igénybe vevő só, de a zöld fűszerek, úgymint petrezselyem, zellerlevél, metélőhagyma már változatosabbá tehetik az ízeket.

Húspépek készítése

• Csirkehúspép: Folyóvízben alaposan mosd meg a csirkemellfilét vagy a lebőrözött és kicsontozott csirkecombot. Addig főzd kevés víz hozzáadásával, míg villával szétvágható lesz. A husit kevés főzővíz hozzáadásával turmixold le.
• Pulykahúspép: Folyóvízben alaposan mosd meg a pulyka mellét. A hús szálaira merőlegesen szeleteld fel és klopfold ki. Addig főzd kevés víz hozzáadásával, míg villával szétvágható lesz. A főtt pulykamellet kevés főzővíz hozzáadásával turmixold le.
• Húspüré: A legjobb alapanyag a sovány sertéscomb, a rövidkaraj, a szűzérme, vagy a zsírtalan marhaszínhús. A folyóvízben megmosott húst annyi vízbe tedd fel főni, hogy a hús ússzon benne. Akkor főtt meg, ha villával szétvágható. A husit kevés főzővíz hozzáadásával turmixold le.
• Májpüré: A máj szerkezete laza, ezért könnyen emészthető feltétet készíthetsz belőle. A májról gondosan távolítsd el az epehólyagot és az epevezetőt, különben keserű lesz. A máj nem igényel hosszú főzést, 10 perc alatt el is készül. Turmixolás után keverd a babád főzelékébe. Bevezetésével legyél óvatos, először csak egy fél teáskanállal adj babádnak, amit később 2-3 teáskanálra növelhetsz.

8 hónapos kor

Gyümölcs: kék szilva, ringló, sárgabarack, sárgadinnye és mangó adható újonnan bevezetett gyümölcsként.

Zöldségek: közül a spenót, sóska, (de ezek magas oxalát tartalma miatt csak hetente egy alkalommal adhatók), csicsóka, kukorica (héj nélkül), zeller, karalábé, kelbimbó, kelkáposzta, karfiol, brokkoli.

Rágásra szoktatás: A rágásra szoktatást általában 8-10 hónapos kor körül kezdjük. A gyermek rágó mozgásokat végez ebben a korban. A szoktatás módja, hogy egy-egy nagyobb, de egészen puha darabot hagyunk a főzelékben, amit az ínyével összenyomhat a csecsemő. Erre természetesen szóban fel kell hívni az étkezés megkezdése előtt a figyelmét, és akkor is, amikor a falat a kanálba kerül. A rágás a rágóizmok használata kedvezően befolyásolja az állcsontok fejlődését, és e folyamat elősegíti a fogcsírák fejlődését is. A rágás megtisztítja (fiziológiás abrázió folyamán) a rágófelületet a lepedékektől, közvetve nehezíti a fogszuvasodás (caries) kialakulását.

Főzelékek dúsítása: A komplettálásra a csirke-, és pulykahús mellett már kaphatja más fiatal állat (házinyúl, borjú) húsát is a csecsemő. Ezen kívül legfeljebb heti egy alkalommal - mivel az állat méregtelenítő szerveként funkcionál - fiatal csirke mája is adható, mely jó vasforrás. Dúsíthatjuk az ételt az újonnan bevezethető savanyított tejtermékekkel: sajt, túró, kefir stb. A savanyított tejtermékek rendszeres fogyasztása segít fenntartani a bélrendszer baktériumflórájának egyensúlyát, így növeli a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenálló képességét. Legjótékonyabb hatását a bélrendszerre, az emésztésre fejti ki, márpedig ez az immunrendszer tökéletes működéséhez elengedhetetlen.

Fűszer: a bazsalikom, kakukkfű, borsikafű, borsmenta, szurokfű, citromfű, lestyán, fokhagyma, vöröshagyma vezethető be ebben a korban. A hagymák sütve vagy főzve kínálhatók.

Pékáru: A kifli és a zsemle (inkább ezt kapja a baba, mert vízzel készül, ellentétben a tejjel készült kiflivel) a rágómozgás tanulását segíti és nem elsősorban táplálásra szolgál. Ugyancsak rágást segítő, de élelmi rostanyagot is juttat a szervezetbe a kölesgolyó, puffasztott kukorica, rizspehely, puffasztott rizs.

8-9 hónapos kortól

Főzelékek dúsítása: főtt tojássárgája heti 1-2 alkalommal már kínálható. Elkészítése: a tojást keményre kell főzni. Kezdetben csak egy fél sárgája, majd később az egész is adható. Allergia jelenléte a családban, vagy a gyermeknél megjelenő bőr vagy légúti allergiás reakció a tojássárga bevezetésének idejét későbbi időpontra tolhatja.

10-11 hónapos kor

Zöldségek: káposztafélék, padlizsán, rebarbara, mángold, kelbimbó.

Szénhidrátok: zab- és árpapehely, puffasztott buláta és tojásfehérje mentes tészták is színesíthetik az étrendet.

1 éves kor

Bizonyos tekintetben választóvonal a gyermek táplálásában. Az eddig elkerülendő élelmi anyagok jó része már bátran bevezethetők. Az étkezések körülményei sem mellékesek ebben a korban! Már ekkor nagy hangsúlyt kell fektetni, hogy megtanuljon jól és alaposan rágni gyermekünk. Lehetőség szerint étkezzenek együtt.

Gyümölcs: narancs, citrom.

Zöldség: nyers paradicsom, uborka és paprika (esetleg reszelve), vöröshagyma, fokhagyma. Csicseriborsó.

Állati fehérjék: halfélék, tojásfehérje, tej, vaj, tejszín, tejföl, kecsketej, és kecskesajtok, juhtúró, juhsajt. Kávé, kakaó (karobpor) szintén 12 hónapos kor után adható legkorábban. A kecsketej önmagában táplálkozás-élettani szempontból nem megfelelő, mivel egyes vitaminokban (B6, B12, C, D, folsav) szegény, ásványi-anyag tartalma pedig magas. A kecsketej túlsúlya a táplálkozásban tehát alultápláltságot, vérszegénységet és a vesét megterhelő kóros állapotokat okozhat. Adása azonban kiegészítő táplálékként egészséges csecsemőknek egy éves kor körül nem kontraindikált, amennyiben hatóságilag ellenőrzött, és allergiás reakciót nem vált ki.

Szénhidrátok: A tojásos tésztafélék, teljes kiőrlésű gabonák, köles, hajdina kínálható a kisded korba lépett gyermeknek.

Másfél éves kortól

Másfél éves kortól adhatók nagyobb biztonsággal az apró-magvas gyümölcsök, úgymint ribizli, feketeribizli, szamóca, földieper, szeder, málna, egres, som, kivi, csipkebogyó, áfonya. A déligyümölcsök: ananász, mangó, grapefruit stb.

Amit NE adjunk a gyermeknek!

• Tehéntejet nagy mennyiségben: fehérje és ionösszetétele nem jó a veséjének, "túlterheli azt", továbbá növeli a vashiány rizikóját.
• Édesköményt: se tea, se semmilyen más formában: bár ennek használata nagyon elterjedt világszerte babák hasfájása, emésztési problémák kezelése céljából, egy esztragol nevű hatóanyagot tartalmaz, ami bizonyítottan rákkeltő.
• Gyümölcslevet: a hiedelemmel ellentétben ez nem egészséges, túl tömény, hízlaló, még 12 hónapos kor után sem igazán jó ötlet.
• Mindenféle hozzáadott só és cukor kerülendő: kimutatott, hogy hiába ízesíti így az ételeket, nem nő hosszú távon a hozzátáplálás sikeressége, viszont ha csecsemőkorában minimálisra csökkenti a sót, cukrot, akkor későbbi életében a sós-édes ízérzés küszöbértékét igazoltan csökkenti.
• Nitrát tartalmú zöldségek 4 hónapos kor alatt: Relatíve nagy mennyiségben tartalmaz nitrátot a spenót, cékla, zöldbab, tök, répa. 4 hónapos kor alatt ne adjunk ilyet semmiképpen, mert a nitrát egy methemoglobinémia nevű betegséget okozhat, károsíthatja a hemoglobint. 4 hónapos kor után nyugodtan adhatjuk a változatos étkezés részeként. Külön kiemelendő, hogy hazánkban a fúrt kutakakból származó víz sok esetben magas nitráttartalmú - így ha a házi zöldségeket ezzel öntözik, vagy az ételeket fogyasztás előtt ezzel mossák, problémát okozhat.
• Kemény állagú, kerek vagy érme alakú ételek: érme alakú, keresztmetszetben/vagy gömb alak (pl. szőlő, virsli, cseresznye, gombócok, popcorn, cukorka, kemény cukorka, rágógumi). Kemény állag (pl. hámozatlan gyümi/zöldség (alma/kiwi/körte/uborka). Tapadós állag (pl. mogyoróvaj, pillecukor, gumicukor, aszalt gyümi!!!).
• Babakeksz: A keksz a szájban a harapás hatására apró darabokra, morzsákra esik szét. Érdemesebb a gabonaporokat előnyben részesíteni.
• Nagyon kemény dolgok: (pl. nyers répa, alma, dió, mandula) legalább 2 éves korig várjunk.

Étkezési szokások kialakítása

Legyen az étkezés a napirend egy kiemelt része, üljünk asztalhoz, terítsünk meg és hagyjuk, hogy gyermekünk is ismerkedhessen az étellel. Soha ne siettessük az evést. Már ekkor nagy hangsúlyt kell fektetni, hogy megtanuljon jól és alaposan rágni gyermekünk. Lehetőség szerint étkezzenek együtt.

Az önálló evés nem egyedül evést jelent, ott vagyunk vele, optimális esetben mi is eszünk, mutatjuk/megfigyeli, hogyan kell. Az önálló evés azt jelenti, hogy a gyermeknek biztosítjuk azokat a feltételeket, amely mentén ő gyakorolhat, tapasztalhat a finom falatok által. A baba NE dőljön hátra/ ne legyen megdöntve, medencéje ne essen hátra. A baba ebben az életkorban simán felveszi ezt a pozíciót, ha a szék jól van beállítva. Ha nem, sajnos csak küzd és keresi a stabilitást, nem fog tudni az evésre koncentrálni és hamar félrenyelhet.

Itatás

Elsőként NYITOTT picike pohárral tanítsuk a babát inni. Emellett ekkor már 9-10 hós kor körül szívószálas itatóban gondolkodjunk, nem ajánlom rendszeresen a csőrös itatókat. A kulacs legyen pici (igen, kb. 1,5 dl), így a szívószál is rövid lesz benne. A szívószál puha, NEM szelepes (mert akkor először rá kell harapni, majd inni, ez nem a normális ivás módszere). Vágjuk a szívószálat rövidre, a hegye a baba nyelve hegyéig érjen, ne érjen rá lefogva azt. Ne kelljen megdönteni a kulacsot (fej nem biccen hátra). Ha nem megy, kis pohárral gyakoroljuk a szívószálból való ivást, eleinte segíthet ez higított gyümipürével, majd vízzel.

tags: #csecsemonek #krumpli #repa #csirkemell