Az Apgar-teszt az újszülött állapotának felmérésére szolgáló vizsgálat, amely eredményét egy pontrendszer segít értékelni. A vizsgálat során 5 szempont szerint pontozzák az újszülöttet. A szerzett pontszám értéke segítheti az orvos és a szülésznő döntését abban, hogy az újszülött igényel-e sürgősségi vagy intenzív terápiás ellátást.
Az Apgar-teszt a nevét dr. Virginia Apgar amerikai orvosról kapta, aki megalkotta a pontrendszert. Az Apgar-teszt rendkívül nagy diagnosztikai segítséggel bírt és bír mind a mai napig, valamint megteremti a közös nyelvet a szülész és a gyermekorvos (neonatológus) között. Az Apgar skála vagy pontrendszer a nevét Virginia Apgar (1909. június 7.-1974. augusztus 7.) amerikai aneszteziológus nőről kapta. A skála megalkotását követően nem sokkal a világon legelterjedtebb mérési rendszer lett, segítségével mérik fel az újszülöttek állapotát.
Az Apgar-teszt egy mérési rendszer, amely segítségével az újszülöttek állapotát vizsgálják közvetlenül a születés után, figyelembe véve 5 különböző életfunkciót. Az újszülött állapotának felmérése fontos pillanata a szülőszobai ellátásnak és sok esetben ettől függ a további teendők menete is.
Mit mér az Apgar-teszt?
Az Apgar-teszt az újszülött alábbi 5 jellemzőjét figyeli, amelyre az APGAR angol betűszóból következtethetünk:
- Appearance = megjelenés → bőrszín
- Pulse = pulzus → szívfrekvencia
- Grimace response → reflexek, válaszreakciók
- Activity → izomtónus
- Respiration → légzésfrekvencia
A megszületés utáni 1., 5. és 10. percben 5 fő paraméter alapján 2, 1 vagy 0 pontszámot, azaz maximum 10 pontszámot adnak az orvosok az újszülöttnek. Az Apgar érték megállapítására minden újszülöttnél sor kerül. A bőrszín, az izomtónus, a reflexek, szívműködés és légzés megfigyelése alapján pontozással végzik, ez az ún. Apgar pontrendszer.
A paraméterek részletes értékelése
Az egyes életjelenségeket 0-1-2 ponttal osztályozzák és azt összeadják a szülés utáni első és ötödik (esetleg még tizedik) percben. Az Apgar-érték számításakor az újszülött 5 különböző életfunkcióját vizsgálják, és az állapotától függően 0, 1 vagy 2 pont segítségével osztályozzák. Az egyes paraméterek pontszámának összege (ez az érték 0 és 10 pont közötti lehet) határozza meg az újszülött baba általános állapotát.
| Apgar-érték | 2 | 1 | 0 |
|---|---|---|---|
| Bőrszín | normál bőrszín (a kezek, lábak is rózsaszínek) | normál bőrszín, ám a kezek és a lábak kékes színezetűek | kékes-szürkés vagy sápadt bőrszín |
| Szívfrekvencia | > 100/perc | < 100/perc | nincs pulzus |
| Reflexek | tüsszent, köhög, ingerlésre sír, elhúzódik | ingerlésre csak az arca grimaszol | ingerlésre nincs válasz |
| Izomtónus | aktív, spontán mozgások | a kezek és lábak hajlítottak, minimális mozgás | nincs mozgás, petyhüdt végtagok |
| Légzésfrekvencia | normál légzésfrekvencia és légzési munka, sírás | lassú vagy irreguláris légzés, gyenge, erőtlen sírás | nincs légzés |
A légzés értékelése kulcsfontosságú, mivel az újszülöttnek át kell állnia az anyaméhen belüli környezetről a külvilágban való önálló légzésre. Erős sírás jelezheti a tüdő megfelelő kibontakozását és az egészséges légzési funkciót. A szívfrekvencia (pulzusszám) az újszülött keringési rendszerének állapotát tükrözi. A bőrszín (ami lehet rózsaszín, kék vagy sápadt) értékelése fontos az oxigénellátás és a keringésirendszer állapotának felméréséhez. Az izomtónus értékelése fontos, mert az újszülöttek normális állapotban aktívak és mozgékonyak. A reflexek értékelése segít megállapítani az újszülött idegrendszerének állapotát és az ingerlékenységét.
Mi az Apgar-pontszám?
Az Apgar-teszt eredménye és jelentése
Minden jellemzőt 0-2-ig lehet pontozni, ha minden rendben van, a maximálisan adható pont 10. A vizsgálatot a születést követő 1. és 5. percben végzik. Mindkét alkalommal 10 pont a maximálisan elérhető érték. Ha pl. az Apgar-érték 9-10, akkor az azt jelenti, hogy az első percben 9-es, az 5. percben 10-es Apgar-értéket mértek az újszülöttnél. További pontozás 10, illetve 20 perces időpontban is előfordulhat, illetve ötpercenként mindaddig, amíg legalább 8-as értéket el nem érnek.
A 10-es Apgar-érték alapos vizsgálatot követően rendkívül ritka, különösen az 1. percben, hiszen a kezek és a lábak egy újszülött esetén általában kékes színezetűek, amíg fel nem melegednek, így a születés utáni első percben általában a maximum pontszám 9.
Alacsony Apgar-érték
Amennyiben az első percben mért érték alacsony (5-7 közötti), amely az 5. percre sem emelkedik, vagy egyéb vészjelző (alarmírozó) eltérést fedeznek fel az újszülöttön, úgy azonnali orvosi felügyeletre, monitorozásra, bőringerek alkalmazására, oxigénterápiára lehet szükség. A 0-4 pont között az újszülött intenzív terápiás ellátását azonnal meg kell kezdeni. A 10/4 -10/0 értékű újszülött szülőszobai intenzív ellátását azonnal meg kell kezdeni. A 8-10 közötti érték azt jelenti, hogy az újszülött jól van, az alacsonyabb pontszám esetén az újszülött további sürgősségi ellátást igényel.
Az alacsony Apgar-érték figyelmeztetést jelent az orvos számára, hogy az újszülött esetén adaptációs probléma merült fel. Mérsékelten alacsony Apgar-érték az alábbi állapotokban gyakrabban jelentkezhet: veszélyeztetett terhességet követően, császármetszést követően, nehéz szülést követően, koraszülés esetén.
Ha a szükséges harmadik méréskor nincs jelentősebb változás a pontértékek között, jelzi, hogy nem pusztán egy átmeneti adaptációs rendellenességről van szó, a zavar elmélyülhet. Az Apgar érték (életrevalósági skála) tehát egy gyors, egyszerűen alkalmazható mód, melynek alkalmazásával a világra jött újszülött korábbi, méhen belüli állapotáról információkat nyerhetünk, valamint az azonnali ellátás szükségességéről dönthetnek. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy az Apgar-érték csupán egy támpont, és csak a csecsemő pillanatnyi állapotáról nyújt tájékoztatást. Az alacsony Apgar-érték nem jelent biztos problémát a gyermek későbbi egészségére vagy fejlődésére vonatkozóan. Tévedés azt gondolni, hogy alacsony pontszámmal született babák nem élhetnek majd teljes életet, vagy károsodást szenvedtek a szülés alatt. A teszt eredményei alapján az orvosok gyorsan felmérhetik, hogy szükség van-e különleges ellátásra vagy beavatkozásra. Abban az esetben, hogyha ez a pontszám alacsonyabb, akkor átmeneti kis adaptációs problémája van a picinek.
A károsodás csökkentése érdekében beépült az újszülött ellátásba az úgynevezett hipotermiás ellátás, amikor a babát hűtik pontosan amiatt, hogy a sejtek alap oxigén szükségletét mérsékelni lehessen, így elkerülve a későbbi károsodások a mértékét. Ugyanakkor léteznek enyhébb oxigénhiányos állapotok, amelyek későbbi életkorban okozhatnak eltéréseket, ezek megnyilvánulhatnak tanulási zavarokban, memóriazavarokban, akár viselkedészavarokban.
Az Apgar-érték rögzítése
Hol rögzítik az Apgar-értéket? A szülés után az anya megkapja a kórházi zárójelentést, ezen feltüntetik az értéket, ugyanígy a gyermekkel kapcsolatos első egészségügyi dokumentum is magába foglalja.
További fontos tényezők az újszülött állapotáról
Születési súly és növekedés
A terhesgondozás kapcsán számos adat alapján tippelik meg a születendő gyermek paramétereit, ugyanakkor a fejlett ultrahang technika és szakmai hozzáértés ellenére, valós képet a születést követően kapunk a gyermekről, mely gyakran érdekes meglepetéseket tartogat. A születés a magzat világra jövetele, melynek méhen belüli eltöltött korát az utolsó menstruációtól számítjuk és gesztációs hetekben számoljuk. Normál időben született az újszülött, ha a szülés a betöltött 37. és 42. hét közé esik. Hazánkban az újszülöttek 8-10 %-a kis súlyú koraszülött, melyek egy része korábban, azaz a 37. gesztációs hét előtt születik, másik részük viszont a méhen belüli növekedésében marad el, emiatt a születési súlya az elvárthoz képest kisebb marad.
Az újszülöttek súly szerinti csoportosítása:
- Alacsony születési súlyú: 2500 g alatti
- Igen kis születési súlyú: 1500 g alatti
- Extrém kis születési súlyú: 1000 g alatti
A kisebb (az irodalomban IUGR = intrauterin növekedési retardáció - de ez az elnevezés kezd kikopni, helyette az SGA=gesztációs korhoz képest kisebb súlyú elnevezést használjuk) újszülöttek születési súlya az azonos korú magzatok súlyának 10 percentilis értéke alatt van, melynek oka lehet a magzati korban elszenvedett korai fertőzés vagy genetikai defektus, de a terhesség alatt fogyasztott kábítószer, alkohol vagy rendszeres dohányzás is ezt eredményezheti. A terhesség későbbi szakaszaiban megjelenő magasvérnyomás, cukorbetegség vagy elégtelen méhlepény működés ugyancsak a magzat súlyának stagnálását eredményezi, ilyenkor a gyermek a hosszához viszonyítva aránytalanul sovány, „öreg küllemű” lesz.
A születést követően ezek az alultáplált újszülöttek felzárkóztató súlynövekedést (catch-up growth) mutatnak, ugyanakkor nagyon fontos a mérték. Az első életévben történő túlzott kalóriabevitel megnöveli a felnőttkori civilizációs betegségek kockázatát (elhízás, inzulin-rezisztencia, magasvérnyomás betegség). 10-20 %-ban nem történik meg a behozó növekedés 2-3 éves korukig, ezek a gyermekek 3-4 cm-rel alacsonyabbak maradnak a szülők alapján várható mértéknél.
Érdemes megemlíteni a méhen belüli fokozott növekedést (LGA - large for gestational age) is, melyről a születési időhöz viszonyított 90 percentilis érték feletti súly és hossz esetén beszélünk. Oka leggyakrabban anyai gesztációs diabétesz (GDM), de egyéb szindrómák (pl. Beckwith-Wiedemann szindróma) is állhatnak a háttérben.
A 42. hét után túlhordás történik, ami ugyancsak veszélyeket rejthet magában, a túl nagy magzat nehezebben születik meg, gyakoribb a császármetszések száma. A nagy baba akár el is akadhat a szülőcsatornában és oxigénhiányos állapot is jelentkezhet, mely következtében a magzat székletet ürít a magzatvízbe, azaz mekóniumos, sötétzöld magzatvízből születik meg. Ez egy részről utalhat arra, hogy a gyermeknek már nem volt komfortos odabenn, de önmagában még nem akkora baj. Az igazi problémák a zöld magzatvíz félrenyeléséből adódhatnak, ami a baba súlyos légzési elégtelenségét eredményezheti és életveszélyes tüdőgyulladást, keringés összeomlást is okozhat.
A genetikai adottságok is nagyban befolyásolják az újszülött születési paramétereit, tehát továbbra is az egyik legfontosabb, hogy mielőtt a gyerek paramétereiből messzemenő következtetéseket vonnánk le, nézzük meg a szüleit.
Percentilis táblázatok és fejlődéskövetés
A növekedési ütem érzékeny mutatója a gyermek egészséges fejlődésének, így az életkornak megfelelő hossz és súlyértéket mutató percentilis táblázatok követése kiemelt fontosságú. A gyermekek fejlődésének követésére gyakran használunk ún. percentilis táblázatokat. Ezek a grafikonok több ezer gyermek adatait vizsgálva készültek, és azt mutatják, hogy pl. a gyermek magassága, vagy hossza hol helyezkedik el ebben az átlagot mutató összesítésben. Mivel jelentős eltérések lehetnek a lányok és fiúk között, így külön táblázat mutatja a nemek szerinti értékeket. A legfelső és legalsó (97-es és 3-as) percentilis érték tehát azt jelzi, hogy adott életkorban mekkora testsúly vagy testmagasság volt, amit a gyermekek csupán 3 %-a ért el, vagy haladott meg.
Az érett újszülött paraméterei és a súlyvesztés
Az érett, átlagos, „tankönyv szerinti” újszülött születési paraméterei: súlya 3300 g, hossza 50 cm, fejkörfogata 35 cm. Természetesen a legtöbb gyermek nem ismeri a tankönyvet. Az a szabály is egyre kevéssé állja meg a helyét, hogy fél éves korra a gyermek megkétszerezi, egy éves korra megháromszorozza a testsúlyát, ugyanakkor viszonyításnak még mindig használhatjuk.
A születést követően normál jelenség az újszülött súlyának 5-(10) %-kal való csökkenése, amely a 3-4. napon a legkifejezettebb, 10 % felett kórosnak tekinthető. A gyakori mellre tétel a legtöbb esetben megoldja a helyzetet, szükség esetén azonban folyadékpótlás is szükséges lehet. Az újszülött a születési súlyát a 7-10. napra nyeri vissza. Általában az újszülött súlya 150-200 grammal növekszik hetente, ennek megfelelően az első 4 hétben körülbelül 400 gramm (az első hetes súlyvesztés miatt), majd a 2-4. A második négy hónapban csökken a hízási ütem, hetente már csak 100-125 g az elvárt. Ezt követően a nagymozgások több kalória igénye miatt a gyarapodási ütem már csak 60-75 g egy éves korig. Fontos megjegyezni, hogy a csecsemők súlyát nem érdemes naponta mérni, mert nem egyenletes a hízási ütemük - elegendő heti rendszerességgel követni, később, 2-3 hónapos kortól pedig havi mérlegelés javasolt.
A születési hossz nem tükrözi a gyermek későbbi testmagasságát, inkább az anyai tápláltsági állapottal mutat szorosabb összefüggést. Az első életévben a növekedés kb. 25 cm/év, majd 15 cm/év a második életévben. A fejkörfogat meghatározása az első két évben az általános csecsemővizsgálat része, a gyermek fejlődésének fontos paramétere. Az újszülött fejkörfogata kb. 2 cm-rel nagyobb a mellkörfogatnál (a szülőcsatornán való akadálymentes áthaladás érdekében), ami egy éves korra kiegyenlítődik (kb. 46 cm).
Mi az Apgar-pontszám?
Hogyan kell mérni a csecsemőket?
Az újszülöttek, csecsemők mérlegelése lehetőség szerint mindig azonos időpontban történjen, azaz vagy reggel, vagy az esti fürdés előtt és a következő etetés előtt. Levetkőztetve, vagy egy tiszta pelusban kell a súlyt mérni és legalább 2 alkalommal, hogy a mérleg ingadozásait kiküszöböljük. A hossz mérése fekve, egyenletes felületen javasolt, a fejtetőhöz egy könyvet támasztva, a centiméter szalagot a gyermek alatt kifeszítve, a lábakat kinyújtva, a talpnál leolvasva. A fejkörfogat mérése szabály szerint a legnagyobb occipitofrontalis körfogat, azaz a gyermek homloka és koponyája tarkó feletti részének körfogata.
Mennyit egyen az újszülött?
Az újszülött ösztönösen viselkedik, a szopóreflexnek köszönhetően tud szopni, keresi édesanyja emlőjét. Az igény szerinti szoptatás lehetővé teszi a gyermek szükségleteinek kielégítését, ami nem csak táplálkozási, hanem biztonság, fájdalomcsillapítás, immunizáció és kontaktus is. Az újszülött legjobb tápláléka az anyatej, összetétele és mennyisége mindig alkalmazkodik a gyermekhez! Amennyiben az első 4-6 hétben megvan a napi 5-6 pisis és 3-4 kakis pelenka, az újszülött a 2. hétre elérte a születési súlyát, a folyadékbevitel elegendő.
Szülési sérülések
Csúcsfej (caput succedaneum): A szülőcsatornán áthaladó kisbaba buksin gyakran keletkezik pangásos vizenyő. Ilyenkor az összeszorított részben a hajszálerekből folyadék préselődik a bőr alatti kötőszövetbe. Nem marad így!
Kefálhematóma: Dudor/vérömleny a baba fejecskéje egyik oldalán található, akár akkora is lehet, mint egy alma. Mivel a legtöbb szülés során a fej kerül elsőként a szülőcsatornába, és ezért a nyomásnak is fej van legjobban kitéve, ezért alakulhat ki a duzzanat és a bevérzés, ez nem súlyos, legtöbbször ártalmatlan jelenség.
Kisebb sérülések: Pl. császármetszés követően előfordulhat, hogy megvágják a kisbaba bőrét, fejét, arcát. Burokrepesztés alkalmával is megtörténhet, hogy a baba kobakját véletlenül megsértik.
Kulcscsont törés: Többnyire akkor fordul elő, ha fizikai segítségre van szükség a szülés utolsó szakaszában. Az újszülöttkori törések rendre gyorsan és tökéletesen gyógyulnak. Ez az állapot olyan trauma, amely a szegycsont és a váll közti csonttöréssel jár. Az izom látható duzzanata vagy kiemelkedése a váll területén, amely még néhány héttel a szülés után is látható, műtét nem szükséges. „Zöldgally törésnek” nevezzük, mert nincs törés, hanem a csont meghajlik, elgörbül, elferdül. Teendő: A gyermeket óvatosan öltöztetjük, fürdetjük. Szoptatásnál figyelünk a legkímélőbb testhelyzetre.
