A 21. századi globális demográfiai folyamatok jelentős kihívást jelentenek napjaink társadalmi-gazdasági rendszereinek. Tóth I. János filozófus, demográfus, a Szegedi Tudományegyetem habilitált docense szerint az emberiség hosszú növekedési korszaka véget érni látszik, és a népességfogyás korszaka vár ránk.
Ez a jelenség két alapvető, egymással összefüggő demográfiai megatrendből fakad: a születéskor várható élettartam folyamatos és jelentős emelkedéséből, valamint a termékenységi arányszám (az egy nőre jutó gyermekek száma) világméretű csökkenéséből.
Ezek a folyamatok nem mindenhol azonos ütemben és mértékben zajlanak. Míg Afrikában még mindig viszonylag magas, 4 körüli a termékenységi ráta, addig Európa, Óceánia és Észak-Amerika társadalmai már hosszú évtizedek óta alacsony termékenységgel és magas életkilátásokkal élnek, ami az „öregedő Európa” jelenségéhez vezetett. Ez az ellentmondás különösen élesen látszik az olyan fejlett országok esetében, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja a 40 ezer dollárt, a termékenységi ráta mégis 1,5 alatt van.
Magyarország demográfiai helyzete
A hazai adatok sem festenek derűsebb képet. Magyarországon az elmúlt évtizedekben emelkedésnek indult a születéskor várható élettartam, különösen a rendszerváltást követően, de a Covid-19-járvány jelentősen visszavetette ezt a folyamatot. Ami a termékenységet illeti, az arányszám 2020-ra elérte az 1,55-ös értéket, ám 2024-re visszaesett 1,38-ra. A nők átlagosan 28 évesen hozzák világra első gyermeküket, amely elmarad az OECD 30 éves átlagától, ám a trend világos: a gyermekvállalás egyre későbbre tolódik, miközben a gyermektelen nők aránya növekszik. Japánban ez az arány már eléri a 28 százalékot, Magyarországon jelenleg 17 százalék, „ami aggasztó tendencia”.
Magyarország már 1981 óta a népességfogyás korszakában él. Tóth János szerint ez a hosszú tapasztalat, bár súlyos társadalmi következményekkel járt, lehetőséget is adhat arra, hogy hasznos tanácsokat és mintákat nyújtson más, most belépő országok számára. A népesedés kérdése ugyanis nemcsak statisztika, hanem morális, gazdasági és kulturális kihívás is.
Magyarország gazdasága és társadalma a 18. században - Gyorstalpaló
Az anyaság mint kihívás a mai Magyarországon
Az anyaság, amellett, hogy óriási áldás, elképesztően kemény kihívás, a hazai nők jelentős hányada pedig nincs jól megtámogatva ebben a szerepben - a társadalom és sok esetben a családja részéről sem. A magyar anyák jelentős része nincs jól, és a helyzet aggasztó. Amikor segítség kell, mert hónapok óta tízszer kelsz éjjelente, napközben meg nyűgös a gyerek, és te mindjárt kiégsz, nincs ott más, nincs mögötted senki.
A KSH Népességtudományi Kutatóintézet által készített Kohorsz ’18 kutatás, amelyben a gyermekvállalás és a háztartásimunka-terhek szülők közti megosztásának kapcsolatát mintegy 8000, gyereket vállaló család adataiból ismerhetjük meg, arra világít rá, hogy a párkapcsolatban élő nők háztartási munkaterhei általában nagyobbak a férfiakénál. „8 órás munka mellett szerintem a legkeményebb munka az anyaság, mert akárhogy nézzük, akármennyire kezd elmúlni, hogy bizonyos dolgokat csak anya csinálhat otthon, és akármennyire is segítenek egyes apukák, azért két dolgozó ember mellett szerintem a dolgok oroszlánrésze mégis az anyára marad. És nem csak a háztartásra gondolok.”
A magyar társadalom kettős elvárást támaszt a kisgyerekes édesanyák felé. A jelenlegi magyar oktatási, szociális, illetve egészségügyi rendszer működése - illetve működésképtelensége - hat a nők mindennapjaira, és növeli a terheiket. A szendvicsgeneráció tagjain lehetne a leginkább szemléltetni ezt a jelenséget: csak Magyarországon több százezer ilyen, 40 és 60 év közötti felnőtt él, jellemzően nők, akiknek napi szinten mindenkiről egyszerre kell gondoskodniuk. Holott az anya- és nőtársadalom jelentős része, a rájuk nehezedő terhek miatt, már csak a túlélésre hajt.
Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus is felhívja a figyelmet arra, hogy van egy tökéletes, idealizált anyakép a közösségi médiában, és ez óhatatlanul hatalmas nyomást helyez az anyákra. A jó anya, illetve a tökéletes anya pedig a társadalom szemében olyasvalaki, aki mindenki más szükségletét a magáé elé helyezi. Ha az anyák nem kapnak megfelelő támogatást, az nemcsak rájuk, hanem a jövő generációira is hatással lesz, diszfunkcionális családi működést okozva.
Családtámogatási intézkedések és hatásaik
Orbán Viktor 2018-ban megállapodást szeretett volna kötni a magyar nőkkel arról, hogyan lehetne vonzóbb és egyszerűbb nekik a gyerekvállalás, amit a „legszemélyesebb közügynek” nevezett. A kormány célja a nőket, pontosabban az anyákat célozta meg a családtámogatási intézkedésekkel, megerősítve azt az irányvonalat, hogy a család és a gyerek a nő feladata.
A legfontosabb családtámogatási intézkedések:
- 2011: Családi adókedvezmény bevezetése.
- 2014: Gyed extra bevezetése, amely lehetővé teszi a munkavállalást a gyed folyósítása mellett.
- 2015: Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) bevezetése lakástámogatásra.
- 2017: Diákhitel elengedése anyáknak a második, majd a harmadik gyermek után.
- 2019: Babaváró hitel és nagycsaládosok autóvásárlási támogatása.
- 2020: Négygyerekes anyák SZJA-mentessége, amit 2025-től kiterjesztenek a három-, majd a kétgyerekes anyákra is.
- 2024: CSOK helyett CSOK plusz bevezetése.
Fodor Éva szociológus, genderkutató szerint a legtöbb intézkedés kiemeli: az Orbán-kormánynak fontos, hogy az anyák szülés után visszamenjenek dolgozni. Azonban ezekkel az intézkedésekkel nem feltétlenül segítenek minden anyának, hiszen sokan feketén vagy félig feketén dolgoznak, így kevesebb támogatással számolhatnak. A három- és kétgyerekes anyák SZJA-mentessége hatalmas feszültségekhez vezethet a munkahelyeken, mivel a cégek kompenzálhatják a nők fizetésében.
Kramarics Szandra szociálpolitikus szerint a családtámogatásokat három nagyobb csoportba lehet sorolni:
- Univerzális ellátások: Minden anyára és családra érvényes (pl. gyes, családi pótlék). Ezek összegét 2008 óta nem emelték.
- Munkaviszony-alapú ellátások: Gyed, gyed extra, adókedvezmények. Ezek követik az inflációt.
- Hitelalapú támogatások: CSOK, babaváró. Ezekből a társadalom felső rétegei profitálnak.
Apák támogatása és szerepe
Kramarics Szandra szerint az is beszédes, hogy kifejezetten férfiakat célzó családtámogatási intézkedés nem igazán létezik, az apaszabadság is az EU-s minimumot hozza (10 munkanap, amiből csak 5 napra jár 100% távolléti díj). Ez azt üzeni, hogy az apa legyen a kenyérkereső, a gondoskodás az anya feladata.
Más országokban, mint például a skandináv államokban vagy Spanyolországban, általános szülői szabadság van, ahol az anyák és az apák is kivesznek bizonyos részt a szabadságból, különben az elvész.
Munka és anyaság összeegyeztetése
A kormány intézkedéseivel kizárólag az anyaság felől közelíti meg a nőket, figyelmen kívül hagyva a női egyenjogúság egyéb aspektusait. Fodor Éva szerint a kormány átpolitizálta a gender fogalmát, és betiltotta a genderszakot is.
Bár a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében az uniós átlagnál is jobb a magyar nők helyzete, a foglalkoztatási olló az alsóbb társadalmi rétegekben nyílik ki. A roma nők foglalkoztatottsági aránya például jóval alacsonyabb, mint a férfiaké, a munkaerőpiaci diszkrimináció, a korai iskolaelhagyás és a korai gyerekszülés miatt.
Ugyanakkor a nyugdíjas nők férfiakéhoz viszonyított helyzete jobb, mint az EU-átlagban, részben a részmunkaidős foglalkoztatás alacsonyabb aránya miatt. Azonban a bérszakadék nőtt az elmúlt 16 évben, különösen a hagyományosan nők által dominált, alacsonyabb bérezésű szektorokban.
A kormány ösztönzi a nőket a gyermekvállalásra és a munkába való visszatérésre, de nem teremti meg a könnyítő feltételeket, és nem támogatja a háztartási terhek egyenlő elosztását. Fodor Éva szerint Magyarországon a nők munka-magánélet egyensúlya egy személyes diskurzus tárgya a főnökséggel, nem egy jog.
Az úgynevezett motherhood penalty jelensége azt jelenti, hogy egy nő azért kerül hátrányba a munkaerőpiacon, mert anya is, és kettős terhelésnek kell megfelelnie. Ez a foglalkoztatási adatokban is tükröződik: míg 2022-ben a gyermektelen nők 75 százaléka volt foglalkoztatott, addig a három- vagy többgyerekes nőknél ez az arány csupán 47 százalék volt.
Családbarát munkahelyek és rugalmas foglalkoztatás
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján 2025-ben is stabilan magas szinten maradt a 25-49 éves korú nők foglalkoztatási rátája. A gyermekes nők foglalkoztatási mutatóinak látványos javulása tudatos társadalmi és gazdasági folyamatok beérésének köszönhető. Ebben kulcsszerep jut a rugalmas foglalkoztatási formáknak és a családbarát munkahelyi megoldásoknak.
Magyarországon is növekszik a családbarát munkahelyek száma, ahol a cégek igyekeznek támogatni a kisgyermekes anyákat. Vannak olyan munkahelyek, ahol már a szülés előtt megkérdezik a kismamákat arról, hogy mikor tervezik a visszatérést, majd a korábbi terveket félévente pontosítják. Más országokban, mint Svédország, Szlovénia és Dánia, a családbarát munkahelyek már megszokottnak mondhatók, és a részmunkaidős foglalkoztatás is sokkal elterjedtebb, mint Magyarországon.
A magyar háromgyerekes nők közel fele nem dolgozik, a részmunkaidő nem „divat”, kevés a családbarát munkahely. A kisgyermekes anyák helyzete nem könnyű a munkaerőpiacon. A statisztika azt mutatja, hogy a 15-64 év közötti egygyermekes nők foglalkoztatási rátája 2017-ben Magyarországon 70,2%, az egygyermekes apáké pedig 88,8% volt. Ez az arány a három vagy több gyermeket nevelők esetében az anyák foglalkoztatási rátája 49,2%, a férfiaké 85,5% volt. Azaz az anyák sok esetben nem tudnak egyszerre dolgozni és gyermeket, főként több gyermeket vállalni.
A rugalmatlan keretek miatt sokan alacsonyabb pozícióba térnek vissza, kevesebb fizetést kapnak, vagy vállalkozóvá kell válniuk. Pedig az anyaság évei nem kiesést, hanem belső építkezést is jelenthetnek, amelyek később erőforrásként működnek a munka világában is. A nők munka-magánélet egyensúlyának javításához társadalmi összefogás és olyan életmódbeli, gondolkodásbeli fordulatra lenne szükség, amely újraértékeli a közösséget, a jövőt és a gyermekvállalás jelentőségét. „Születés csak ott lesz, ahol bizalom van - az egyén, a közösség és a jövő felé.”
Gondoskodás mint női privilégium
Novák Katalin 2020-ban, akkor még családügyi miniszterként, a gondoskodást a nők természetes adottságaként, princípiumaként vagy éppen megtiszteltetésként említette. A Fidesz-kormány nem is ismeri el munkának a gondoskodást, hanem a nők „privilégiumának” tekinti. Ez nemcsak a gyerekekről, hanem az idős szülőkről való gondoskodásra is vonatkozik, ami a hatékony állami ellátórendszer hiányában jellemzően a nőkre marad.
A 2022-es szociális törvénymódosítás szigorította a rokontartási kötelezettséget, kimondva, hogy „mindenki felelős önmagáért”, és az állam csak végső esetben segítene a rászorulókon. Ez a családokra, különösen a női családtagokra hárítja az idősek gondozásának felelősségét. Ez különösen nagy terhelést jelent a „szendvicsgeneráció” tagjainak, akik 40-50 évesen még gyermekeikről, de már idős szüleikről is gondoskodnak, gyakran teljes munkaidős állás mellett.
A láthatatlan munkából (beleértve a házimunkákat) nagyságrendekkel több jut a nőknek, de társadalmi megbecsülést nem igazán kapnak érte. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) adatai alapján 2024-ben Magyarország az egyik legrosszabbul teljesítő ország volt a gyermekes férfiak és nők közötti háztartási munka megoszlásában: míg a nők 76, a férfiaknak csupán 19 százaléka végzett napi szinten háztartási munkát. Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőség szakértője szerint a láthatatlanság arra utal, hogy „pénzzel és elismeréssel nem honorálja ezeket a tevékenységeket”.
Egészségügyi ellátás és anyaság
A hálapénzt ellehetetlenítő törvény 2019-es bevezetése feszültségeket okozott a szülészeti ellátásban, ahol az orvosválasztás erősen összekapcsolódott a paraszolvenciával. A törvény szerint a magán- és az állami ellátást élesen el kell választani egymástól, ami azt jelenti, hogy aki terhesgondozásra magánellátásba jár, nem szülhet állami kórházban a fogadott orvosánál, hanem vagy kifizeti a magánkórházi szülést, vagy elmegy a területileg illetékes állami intézménybe.
A lombikszektor államosítása is jelentős változásokat hozott. Míg az MNB vezető közgazdasági szakértője, Mádi László szerint egyes országok válságként kezelik a népességcsökkenést, és például Dél-Korea nemzeti vészhelyzetként deklarálta a termékenységi ráta drámai zuhanását, addig Magyarországon az egészségügyi rendszert érintő változások is befolyásolják az anyaság helyzetét.
Pénzügyi támogatások és kihívások
A magyar családtámogatási rendszer jelenleg egyszerre kínál kedvező indulást és komoly bizonytalanságot. A CSED július 1-je óta SZJA-mentes, így az anya 168 napon át a korábbi bruttó bérét kapja. A CSED-EXTRA lehetővé teszi, hogy a gyermek három hónapos korától az anya dolgozzon, miközben a juttatás 70 százaléka megmarad. A GYED a gyerek kétéves koráig (ikreknél hároméves koráig) jár, összege a jövedelem 70 százaléka lehet, maximuma 2025-ben bruttó 407.120 forint (SZJA-mentesen, de 10% nyugdíjjárulékkal terhelve). A GYEDet az apa is igényelheti.
A családtámogatási rendszer összegei (2025):
| Támogatás típusa | Időtartam | Összeg (bruttó) | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| CSED | 168 nap | Korábbi bruttó bér | SZJA-mentes |
| CSED-EXTRA | Gyermek 3 hónapos korától | A CSED 70%-a | Munkavállalás mellett |
| GYED | Gyermek 2 éves koráig (ikreknél 3 évig) | Jövedelem 70%-a, max. 407.120 Ft | SZJA-mentes, 10% nyugdíjjárulék |
| GYES | Gyermek 3 éves koráig (ikreknél iskolakezdésig) | 28.500 Ft | Megegyezik a minimálnyugdíjjal |
| GYOD | Súlyosan fogyatékos/tartósan beteg gyermek gondozása | - | Napi szintű felügyeletet igénylő gyermekeknek |
A GYES a gyerek hároméves koráig jár (ikreknél iskolakezdésig), és 2025-ben mindössze bruttó 28.500 forint. A családi pótlék sajnos ugyanúgy beragadt az évtizedekkel ezelőtti szinten. Egy gyermekes család esetén 12.200 Ft, egyedülálló szülő esetén 13.700 Ft. Két gyermek esetén 13.300 Ft gyermekenként, egyedülállóknak 14.800 Ft gyermekenként. Három vagy többgyermekes család esetén: 16.000 Ft gyermekenként, egyedülálló szülőknek 17.000 Ft gyermekenként.
Platthy Iván szerint „Pénzzel nem lehet megvenni egy fogyó nemzetet. Az szja-mentesség nem oldja meg a demográfiai problémákat, csak elodázza a valódi megoldást”.
tags: #magyarorszag #anyasag #kerdese