A denevérek, mint az egyetlen aktív repülésre képes emlőscsoport, számos különleges tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek egyedivé teszik őket az állatvilágban. Magyarországon 28 denevérfaj fordul elő, a Földön pedig több mint 1000 faj ismert. Hazánkban minden fajuk védett, és mindegyikük rovarokkal táplálkozik. A denevérek szaporodása, az utódok fejlődése és gondozása egyedülálló az emlősök világában.
A denevérek szaporodási ciklusa
A denevérek szaporodása sok más fajhoz hasonlóan szezonális ciklikusságot mutat. A párzás általában az előző év augusztusától decemberéig terjedő időszakban történik, tipikusan egy barlangban, amelyet a szakemberek nászbarlangoknak neveznek. Ilyenkor a környék denevérei összegyűlnek, és egy-egy hím akár öt-tíz nőstényből álló háremet is csábíthat maga köré.
Azonban a nőstények petesejtjei ilyenkor még nem termékenyülnek meg. A téli hibernáció alatt a spermiumok csak tárolódnak a nőstények testében. A megtermékenyülés csak a téli álomból való ébredés után következik be, amikor az emelkedő hőmérséklet és az éledő rovarvilág kedvezőbb feltételeket biztosít az embrió fejlődéséhez. A sperma eltárolása, illetve a késleltetett peteérés teszi lehetővé ezt az európai fajoknál.
A terhesség alig másfél-három hónap, fajtól függően. A mini denevérembriók 50-70 napig fejlődnek anyjuk biztonságot nyújtó méhében. A kölykök - fajtól és az aktuális időjárástól függően - május végétől július elejéig születnek. Mivel emlősállatok, utódaikat elevenen hozzák a világra és tejjel táplálják őket.
Az újszülött denevérek
A denevéranyák egy, ritkábban két újszülött denevért hoznak világra. Az utódok csupaszon és vakon, de például az embergyerekekkel összehasonlítva, lényegesen fejlettebben jönnek a világra. Szüléskor az addig fejjel lefelé kapaszkodó anya megfordul, feje van fölül, farokvitorláját felhajtja, ami egy kicsi zsákot képez, és ebbe pottyan bele az újszülött.
Miután az anya elrágja a köldökzsinórt, a kölyök felkapaszkodik a mellbimbójára, és hegyes, hajlott tejfogaival azonmód rögzíti is magát ott. Ezek a kampószerű tejfogak csak az anya emlőjén való csimpaszkodásra szolgálnak, harapásra nem alkalmasak.
Az anya az ellést követően 1-2 hétig még testén hordozza kicsinyét, aki fejlett hátsó lábaival és hüvelykujjaival mamája szőrébe kapaszkodik. Anyja vitorláival takarja és védi.
A kicsiny kölyköket az anyák az éjszakai vadászatokra is magukkal viszik. Később, ahogy nagyobbak és nehezebbek lesznek, lassan leválasztják őket magukról és csak szoptatni térnek vissza hozzájuk. A kölykök ilyenkor közös denevéróvodákba kerülnek, ahol a szoptatásra visszatérő anyák a cincogásuk alapján gondolkodás nélkül megtalálják a saját éhes kölykeiket.
A kamaszodó utódok hathetes korukra válnak önállóvá. Fontos, hogy a teleléshez a tél beállta előtt az utódnak és az anyának is el kell kezdenie a tartalékok felhalmozását, ehhez viszont időben fel kell nőnie a fiatal denevérnek. Ráadásul a szoptatáshoz is sok és jó táplálékra van szüksége az anyának, így a denevérek ellése nálunk a tavaszi-nyári időszakra esik.
A gügyögés szerepe a denevérek fejlődésében
A Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Közép-Amerikában őshonos nagy zsákszárnyú denevér (Saccopteryx bilineata) kölykei is gügyögnek, hasonlóan az emberi csecsemőkhöz. "A csecsemők egyrészt azért gügyögnek, hogy kapcsolatba lépjenek gondozóikkal, de akkor is ezt teszik, amikor teljesen egyedül vannak, látszólag boldogan fedezik fel saját hangjukat, és ugyanezt teszik a denevérek is" - fejtette ki Mirjam Knörnschild, a tanulmány társszerzője, a berlini Természettudományi Múzeum viselkedésökológusa.
A denevérek ultrahanggal, az emberi fül számára hallhatatlan frekvenciájú hanghullámokkal kommunikálnak, de olyan hangokat is kiadnak, amelyeket az emberek is meghallanak. A kutatók húsz denevérkölyök gügyögését rögzítették Costa Ricában és Panamában. Az emlősöknek az emberhez hasonlóan van gégéjük, és körülbelül három héttel születésük után kezdenek gügyögni. Ez az életszakasz körülbelül 7-10 hétig, egészen az elválasztásukig tart.
Ebben az időszakban a denevérek napjaik körülbelül 30 százalékát töltik gügyögéssel, amelynek átlagos hossza körülbelül hét percig tart. A kutatók több mint 55 ezer szótagot elemeztek, és olyan általános jellemzőket találtak, mint a kisbabáknál: például az ismétlődést, a jelentés hiányát, de azt is, hogy a hangok egy bizonyos ritmust követtek. Ráadásul az emberekhez hasonlóan a tanulási görbe sem volt lineáris.
A kutatók kimutatták, hogy a fiatal denevérek viszonylag korán megtanultak egy hatszótagos éneket, amelyet a hímek területük megjelölésére és a nőstények odacsalogatására használtak. Knörnschild szerint a kölykök hallgatják a felnőtt hímek énekét, majd utánozzák azt. A kis nőstény denevérek is megtanulják a dalt, bár felnőttként nem fogják alkalmazni. A tanulmány szerint azonban a tanulás segíthet nekik majd lehetséges partnereik megválasztásában.
Bajba jutott denevérkölykök mentése és gondozása
FONTOS, hogy egy denevérnek mindenképpen segítségre van szüksége akkor, ha a földön kuporog vagy nappal búvóhelyen kívül, kitett helyen tartózkodik (pl. falon, fatörzsön). A harapások elkerülése érdekében az állat megfogása mindig kesztyűben történjen! Bár a kicsik nem tudnak harapni - sajátos tejfogaik csak az anya emlőjén való csimpaszkodásra szolgálnak -, gumikesztyű használata esetükben is mindenképpen javasolt. A kisdenevérek felnevelése kifejezetten nehéz, ezért azt mindig bízzuk szakemberekre!
A bajba jutott denevérek sok esetben már erősen dehidratáltak és minden tartalékukat felélték. Első lépésként helyezzük az állatot egy tiszta, tetején kilyuggatott, zárható műanyag tárolódobozba, amiben megfelelő hőmérséklet és páratartalom van. Nagyon fontos, hogy ne száradjon ki a kölyök, ez nyári melegben pár óra alatt bekövetkezhet. A doboz oldalát karcoljuk be sűrűn, hogy tudjon mibe kapaszkodni a kisállat és fel tudjon kapaszkodni a doboz oldalára. Fúrjunk 5-8 mm-es lukakat a doboz oldalára oldalanként 2-3 lukat. A doboz aljára érdemes papírtörlő kendőt tenni, hogy könnyebb legyen tisztán tartani. Jó megoldás a párásításra, ha folyamatosan nedvesen tartott rongy van a dobozban, de soha ne használjunk bolyhosodó szövetet vagy papírtörlőt, mert az állat rá fog harapni, és a szétfoszló anyag a szájában marad!
A denevérkölykök nagyon melegigényesek, az ideális hőmérséklet a tárolódobozban min. 25-28 °C. Ezt egy átlagos szobában melegítés nélkül nyáron sem tudjuk biztosítani, így használjunk zselés melegítőpárnát vagy melegvízzel feltöltött palackot.
Táplálás és itatás
A várakozási idő alatt lehetőség szerint, gondoskodjunk a kölyök kiszáradásának megelőzéséről táplálással/itatással is. Cukros víz, macskakonzerv, hús stb. nem alkalmas denevérkölykök ellátására!
Először folyadékot adjunk. Állatorvosi rendelőkben beszerezhető CALO PET pasztából 0,1 ml-t oldjunk fel 3 ml vízben, és ezzel próbáljuk megitatni a kisemlőst. A Calo PET-es folyadékot maximum 2 napig kaphatja. Ha nem tudunk pasztát szerezni, akkor 1 dl vízben oldjunk fel egy evőkanál cukrot vagy szőlőcukrot és ezzel próbáljuk itatni.
Az itatás után jöhet az etetés. A denevérek rovarevő állatok. A mentett kis denevérünket is rovareleséggel kell etetni. Vegyük ki a denevért a helyéről és tegyük egy törülközőre. Csipesszel vegyünk ki 1 db lisztkukacot, tépjük le a fejét és finoman érintsük a szájához a fej nélküli részét. Egy etetésre kb. 8-10 db kukacot is meg lehet vele etetni. Ha szépen eszik, akkor nagyobb rovarokkal is lehet kínálni, például gyászbogár lárvával vagy barna tücsökkel. A gyászbogár lárva fejét vágjuk le, mert harap, és csak a megmaradt résszel kínáljuk. Etetés végén mindig kínáljunk friss vizet pipettából a denevérnek.
Előfordulhat, hogy nem hajlandó rovart enni. Ilyen esetekben kell megpróbálni a tápszeres etetést. Erre laktózmentes (!) forrázott tej és macskáknak való tejpótló tápszer (pl. Royal Canin BabyCat Milk; Panzi Milk Powder) 30-70%-os keveréke használható (mindkettő könnyen beszerezhető élelmiszerboltban és állateledel üzletben). A baba tápszerből 1 evőkanállal tegyünk egy pohárba és annyi vizet tegyünk hozzá, hogy kissé krémesen folyó tápszert kapjunk. Jól keverjük össze a tápszert és pipettával próbáljuk cseppeket tenni a szájához. Vigyázzunk, hogy az orrába ne menjen. Alkalmanként a testtömeg 10 %-át ajánlott etetni, ez kb. 0,2 ml tejkeveréket jelent. Az etetést nagyon óvatosan, 3-4 óránként megismételve, cseppentő vagy fecskendő segítségével végezzük. Az állat állapotától függően 2-3 óránként etessük és itassuk meg.
A denevérkölykök sikeres felkészítése az önálló életre nagyon összetett feladat, visszajuttatásuk a természetbe csak fokozott körültekintéssel történhet. Ha további kérdései vannak a denevérekkel kapcsolatban, látogassa meg védelmi programunk honlapját!