A vas fontossága terhesség alatt és a vashiányos vérszegénység

A vas létfontosságú nyomelem, amely nemcsak a fáradtság elkerülésében játszik szerepet, hanem bizonyos kóros állapotok, betegségek megelőzésében is. Éppen ezért kiemelten fontos odafigyelni a megfelelő vasbevitelre, különösen a várandósság alatt, amikor a szervezet vasigénye lényegesen megnő.

A vas az anyai szervezet működésének és a magzat egészséges fejlődésének fontos eleme. A Föld egyik leggyakoribb féme, mégis kialakulhat vashiány az anyai testben, ami a baba egészségét, sőt, életét is veszélyeztetheti, ezért várandósság alatt különösen komolyan kell venni. Szervezetünk vasfelszívó képessége ugyanis nagyon korlátozott, és a vérzéses vasvesztés gyakori.

A vas életfontos alkotóeleme a hemoglobinnak, a vörösvértestek oxigénszállításáért felelős részének. Nélküle a hemoglobin nem képes oxigént megkötni, így a vér nem tud elegendő oxigént szállítani. A vas számos fontos enzim működéséhez is szükséges.

A vérszegénységnek (anaemiának) azt az állapotot nevezzük, amikor a vérben a hemoglobin koncentrációja a normál érték alatt van. Terhességben a vérszegénységnek azért nagy a jelentősége, mert a vas alacsony szintje lelassíthatja a magzati agy fejlődését. Amennyiben az első trimeszterben az anya szervezetében kevés a vas, az gátolhatja a kicsi központi idegrendszerének egészséges kifejlődését.

A fentieken túl, a terhesség alatti vashiányos vérszegénység a koraszüléssel, valamint az alacsony születési súllyal is összefüggésben áll. A vashiány a vérszegénységek 80%-ának oka. A vashiányos anémiások 80%-a nő - a fokozott szükséglet, menstruáció, terhesség, szoptatás miatt. A reproduktív korban lévő nők Európában kb. 10%-a, a fejlődő országokban csaknem 50%-a vashiányos. Más források szerint az összes egészséges nő 35-58 százalékának szervezetében kimutatható bizonyos fokú hiány.

Vashiányt okozhat a havi menstruációs vérzés a menopauza előtt álló nőkben, de a helytelen, túl kevés vasat tartalmazó táplálkozás is, különösen csecsemőknél, kisgyermekeknél, serdülő lányoknál és terhes nőknél. (Utóbbi esetben a szükséglet is fokozott.) Férfiakban, illetve posztmenopauzában lévő nőkben vashiány általában krónikus vérvesztésre, ezen belül leggyakrabban emésztőrendszeri vérzésre utal. Végül vashiányos vérszegénységet okozhat a csökkent felszívódás is: pl. gyomorcsonkító műtétek utáni állapotban, felszívódási zavarok esetén.

A vashiányos vérszegénység oka a hiányos vagy kiürült vasraktár, amely a vörösvértest képzéséhez kellene. A vashiányos vérszegénység rendszerint lassan alakul ki, mivel a szervezet vasraktárainak felhasználása hónapokig is eltarthat. A vasraktárak tartalékának csökkenésével arányosan a csontvelő kevesebb vörösvértestet termel. Ha a raktárak kimerültek, nemcsak a vörösvértestek száma lesz alacsonyabb, hanem kórosan kisebbek is lesznek.

Egészséges egyén teljes vaskészlete 3-3,1 gramm. A vaskészlet nagy része, mintegy 65-68%-a a vörösvérsejtekben (azon belül a hemoglobinban) van, ezenkívül jelentős mennyiség (közel 1 gramm) van a vérplazmában lévő ferritinben és hemosziderinben, míg egészen kis mennyiség különböző enzimekben.

Az emberi szervezet vasraktára tehát relatíve nagy. Ha tehát nem társul vérvesztés, akkor egészséges férfiban az étrenddel történő vasbevitel teljes hiánya miatt kb. nyolc év alatt alakulna ki vashiányos vérszegénység! A húsfélék több vasat tartalmaznak, mint a zöldségfélék, tejtermékek, de különösen a májnak nagy a vastartalma. A biológiai hozzáférhetőség azonban fontosabb, mint a táplálék vastartalma. A szervezet a húsfélék ún. haem formájú vasát tudja jól hasznosítani. Haem formájában kb. 10% szívódik fel, míg más formában ill. más összetevőkkel (pl. foszfátokkal, tanninokkal) együtt csupán 1-5%. Az átlagos táplálkozás esetén a vasvesztést fedezi a vasfelszívódás, bár nőknél az egyensúly biztosítása határértéken van. Ezért olyan területeken, ahol az alultápláltság dominál - kevés kalóriatartalmú növényi ételfogyasztás miatt, vagy például vegetáriánus étrend esetén -, gyakoribb a vashiányos vérszegénység.

A vas felszívódását segítik: savak, például sósav; vitaminok - ezért egyre több vaskészítmény tartalmaz vitaminokat is; cukrok, aminosavak - ilyen tartalmú vaskészítmény is van forgalomban. A vas felszívódását gátolják: savellenes szerek, savkötők, fertőzés.

A vashiány klinikai tünetei

A kórkép hosszú idő alatt fokozatosan alakul ki.

• Az első fázisában - prelatens vashiány - csak a csontvelői raktárak ürülnek ki. Ilyenkor még laboratóriumi eltérés sem tapasztalható, klinikai tünetek nincsenek.
• A második fázisban - latens vashiány - a szérum vas szint csökken, míg a TVK (totál vaskötő-kapacitás) növekszik. Általában ezt a fázist sem jelzik még tünetek, ha azonban a vashiány tünetei megelőzik az vérszegénységet, sideropeniáról, vagy latens vashiányról beszélünk, ennek ritka tünetei lehetnek:
• Bőr és nyálkahártya tünetek ( barázdált körömképződés, kanálköröm, törékeny köröm, diffuz hajhullás, chronicus, visszatérően jelentkező aphtak a szájnyálkahártyán, száraz bőr, viszketés, Plummer-Vinson szindróma/ a nyelv, oropharynx és nyelőcső nyálkahártyájának vashiányos atrophiája , nyelvégéssel, fájdalmas nyelészavarral/ , szájzúg -rhagadok)
• Esetleges aspecifikus pszichés vagy neurológiai eltérések: fejfájás, koncentráció csökkenés, ingerlékenység, pica (szokatlan dolgok evése, pl. földevés).
• Klinikai tünetek a harmadik stádiumban - manifest vashiány = vashiányos anémia - jelentkeznek ha már a hemoglobin szintézis is károsodik. Hamarosan fellépnek a vérszegénység tünetei:
• halvány bőr (bizonytalan) és nyálkahártyák (biztosabb);
• szédülés, gyengeség, koncentráció csökkenés, fejfájás;
• nem fájdalmas nyelvgyulladás;
• szélsőséges esetben terhelésre fokozódó nehézlégzés, szívzörej.

A terhességi vashiányos anémia természetesen az anya egészségi állapotára nézve is hátrányos. Energiahiányt, levertséget idéz elő és a fertőzésekkel szemben fogékonyabbá válhat miatta a kismama. A hiányállapot rosszabbodik a szülés következtében fellépő jelentékeny vérveszteségtől. Szédülés, erős szívdobogás léphet fel, amelyek meghosszabbítják a kórházi tartózkodás idejét. Akár vértranszfúzió végzése is szükségessé válhat.

Az anémia definíciójánál említettük, hogy a hemoglobin vérbeli arányának csökkenését értjük alatta. A hemoglobin vagy a vörösvértestek abszolút mennyisége is jelezheti a vérszegénységet, de az anémiánál ezek arányát vesszük figyelembe, amit a hematokrit-érték tükröz pontosan. Ez a vérben lévő szilárd alkotók (ú.n. alakos elemek: vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék) térfogatarányát mutatja. Amennyiben az orvos vérszegénységet diagnosztizál, vashiány irányába mindig végeztet vizsgálatokat. Ezek során meghatározzák és összehasonlítják a vas és a transzferrin (a vörösvértesteken kívüli, vasat hordozó fehérje) vérszintjét.

A vashiányos anémia diagnózisa mindig felveti az ok-okozat kérdését. Ha nem terhesség mellett észleljük, akkor az ok leggyakrabban vérzés! Amennyiben már definitív vérszegénység alakult ki, akkor a terhességi vashiány esetein kívül a vashiány leggyakoribb oka vérzés, ezért nem terhes esetben az első lépés a vérzés helyének felkutatása és a vérzés megszüntetése kell, hogy legyen! Ezek után, terhességben pedig elsőként, az elvesztett vasat pótolni kell.

A kúra ideje alatt a beteg vasellátottsága rendszeres vérvizsgálatokkal nyomon követhető.

Ahogy fentebb említettük, a normális étrendből származó vasbevitel nem fedezi az idült vérzés okozta vashiányt - tehát a vashiány korrigálása nem oldható meg nagyobb vastartalmú étrenddel -, mivel a vas biológiai hozzáférhetősége a táplálékokból meghatározott, és a szervezet vasraktára is kicsi. Idősebb egyéneknél ezt még fokozza, hogy a vasnak a vörösvérsejtekbe való beépülése is romlik.

A vashiányos vérszegénység kezelésére a legcélszerűbbek a szájon át szedhető gyógyszerek. A bélből csak a két-vegyértékű vas szívódik fel kielégítő mértékben (kb. 20%-ban), ezért csak ezt adjuk szájon keresztül. Vashiányos vérszegénység esetén legalább 3-6 héten át kell pótolni a vasat, még ha a vérzést sikerült is megállítani. A vaspótlás szájon át rendszerint kielégítően megoldható, és a vas legjobban akkor szívódik fel, ha reggeli előtt fél órával vesszük be C-vitaminnal (narancslével vagy C-vitamin tablettával) együtt. A legtöbb szernek gyomor-bél rendszeri mellékhatásai vannak (pl. székrekedés). Ha ezek súlyosak, célszerű a szert étkezés közben bevenni (a kisebb hatás ellenére is), vagy a napi mennyiséget csökkenteni.

Nagyon ritkán van szükség vénásan adható készítményre, melynek adásakor gyakoribb a szövődmények fellépésének esélye, ezért csak indokolt esetben alkalmazandók. Ilyen állapot az előrehaladott terhességben észlelt súlyos anémia, ahol a vasraktár gyors telítése szükséges. Súlyos felszívódási zavarban is az utóbbi kezelési forma az ajánlott. Túladagolás: ez a szájon át való kezeléskor csak a ritkán előforduló haemochromatosis esetében áll fenn, vagy az egyébként tünetmentes heterozygotákban.

Az érpályába került ionizált vas nehezen tolerálható: fejfájás, kimelegedés, hányinger, hányás, fémes ízérzés, szívtáji fájdalom, esetleg ájulás, anaphylaxias shock. Fentiekből is látszik, hogy célszerűbb megelőzni a terhességi vashiányos anémia kialakulását, időben foglalkozni a problémával. Így a betegség szövődményei - pl. magzati rendellenességek - és a vénás kezelés is elkerülhetők.

Orvos tanácsára, szájon át szedhető vaskészítmény rendszeres szedése indokolt a terhesek, koraszülöttek és a művese-kezelésben részesülők esetén. Terhességben folsavval együtt adandó a vastabletta, és érdemes vitaminokat is szedni. Emellett kiemelt jelentőségű a vasban gazdag táplálkozás.

A legjobb vasforrások egyike a vörös-hús, bár a szárnyasok húsa is megfelelő. Minden hús esetén fontos hangsúlyozni, hogy nyersen tilos fogyasztani (pl. beefsteak, fasírt). A nem-állati eredetű vasforrások között említhetjük a lencse- és babféléket, a tofut, a datolyát, fügét, szilvát, mazsolát, barackot, a burgonyát (héjával), a brokkolit, a zöld leveles zöldségféléket, a teljes kiőrlésű gabonatermékeket, a dióféléket és magvakat, a zablisztet, a vassal dúsított gabonatermékeket. Ismét hangsúlyozandó azonban, hogy az állati eredetű vas sokkal könnyebben hasznosul az emberi szervezetben, mint a növényi.

Figyelem! A terhesség alatt lehetőleg ne nagy mennyiségű máj fogyasztásával igyekezzünk pótolni a hiányzó vasat, mert az hatalmas dózisban tartalmaz A-vitamint.

A vashiányos vérszegénység gyakori probléma a nők körében, mely sokszor a várandósság során alakul ki. Az állapot azonban akár veszélyes is lehet a magzatra nézve, így fontos a folyamatos monitorozás és kezelés. Hogy pontosan milyen problémákat okozhat a vashiányos vérszegénység, és hogy miként lehet kezelni, arról dr. Angyal Géza szülész-nőgyógyász főorvos nyilatkozott.

A vöröscsontvelőben képződő vörösvérsejtek legfontosabb feladata az oxigén szállítása, melyet a vastartalmú hemoglobinhoz kötve szállítanak a sejtekbe, szövetekbe. Vashiányos vérszegénység esetén az oxigén szükségletet, a vér a vörösvérsejtjeinkben lévő oxigént szállító molekulák mennyiségi, vagy minőségi eltérései miatt nem tudja kielégíteni.

Vashiányos vérszegénység az élet bármely szakaszában kialakulhat, várandósságtól függetlenül is. Így tehát gyakran fennáll terhesség előtt is, de kialakulhat az elején is (hányinger miatt az étkezés nem megfelelő), ám leggyakrabban a terhesség végére lép fel, hiszen a fejlődő magzat az anyuka tartalékait használja fel. Továbbá a szoptatás alatt is több vasra van szüksége az anyának.

Kutatások szerint a méhlepény és a magzat alacsony oxigénellátottsága mellett vashiányos vérszegénység esetén ugyanis megnő az oxidatív stressz, amit az antioxidánsok nem képesek megfelelően közömbösíteni. Jó hír azonban, hogy a vashiányos vérszegénységet könnyen lehet kezelni. Enyhébb esetben meglehet, hogy elegendő a vasban gazdag táplálkozás, kellő mennyiségű húsfogyasztás és C- vitamin bevitele. Várandósság során- különösen a terhesség utolsó 7-9. hónapjában a vas- készítmény adására gyakrabban van szükség. A vaspótlás tabletták formájában történik, ám extrém fokú vashiány esetén intravénásan kell pótolni.

A vashiány a nőket leggyakrabban érintő hiány a világon, mégis kevés nő van tisztában azzal, hogy a vas milyen kapcsolatban van a meddőséggel és a terhesség körüli komplikációkkal. A vashiány és a meddőség közötti összefüggés összetett és többféle mechanizmuson keresztül működhet. A vashiány csökkentheti a nők reproduktív rendszerének egészségét és működését, ami befolyásolhatja a fogamzóképességet és a terhesség kialakulását. Például a vashiány hatással lehet a petefészek működésére és a peteérést szabályozó folyamatokra, ami növelheti a vetélések kockázatát és csökkentheti a fogamzóképességet. Emellett a vashiány csökkentheti az anya testének képességét a magzat megfelelő táplálására és oxigénellátására, ami szintén negatívan befolyásolhatja a terhesség kimenetelét és a magzati fejlődést.

A Floradix Kräuterblut szirup illetve a Floradix Floravital szirup táplálékkiegészítő szerves kötésű vasat, B1-, B2-, B6-, B12- és C-vitaminokat tartalmaz, melyek hozzájárulhatnak a fáradtság és a kimerültség csökkentéséhez, valamint részt vesznek a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban. Ezenkívül a vas, valamint a B6- és a B12-vitaminok hozzájárulhatnak a normál vörösvértest- és hemoglobin képződéshez. A Floradix Floravital szirup nem tartalmaz alkoholt, tartósítószert, mesterséges színező- és aromaanyagokat, laktózmentes, élesztőmentes, gluténmentes, vegetáriánusok és vegánok számára is alkalmas.

Ezenkívül a vashiányhoz kapcsolódó anémia fokozhatja az érzékenységet a stresszre és a hormonális egyensúlytalanságra, amelyek szintén befolyásolhatják a reproduktív egészséget és a terhesség esélyeit. Kutatások kimutatták, hogy a nők ötöde úgy esik teherbe, hogy nem megfelelő a vasszintje. Pedig a nők vasigénye a terhesség alatt jelentősen megnőhet, így megfelelő táplálkozás és hatékony kiegészítés (pl. Floradix Kräuterblut szirup) javasolt.

A vashiány terhes nők esetében számos tünettel járhat, amelyek közül néhány a terhesség normális tüneteivel is összetéveszthető. Fontos azonban felismerni és kezelni ezeket a tüneteket a terhesség egészséges lefolyása érdekében. Néhány terhes nő esetében a vashiány súlyosabb tüneteket is okozhat, mint például a gyakori fejfájások, a szívdobogás érzése és a hideg végtagok. Emellett a vashiányos anémia esetén a bőr sápadtsága és a szapora szívverés is gyakori jelenség lehet.

Összességében elmondható tehát, hogy a megfelelő termékenységhez, a placenta egészséges kifejlődéséhez, a baba hatékony oxigénellátásához, agyi fejlődéséhez, valamint életének első 6 hónapja során használt vasraktárainak kialakulásához elegendő vasra van szükség. Ezért mindenképpen ügyelj a helyes táplálkozásra, ha babát tervezel. Ha úgy érzed, hogy nem tudod étkezéseid során biztosítani a szervezeted számára szükséges vasat, akkor van lehetőséged vastartalmú étrend-kiegészítőt is fogyasztani. Ilyen például a folyékony állagú Floradix Kräuterblut szirup, amely a vasat különösen jól felszívódó vas(II)-glükonát formájában tartalmazza. A Floradix Kräuterblut szirup további előnye, hogy a vason kívül tartalmaz még B1-, B2-, B6- és B12-vitaminokat, valamint C-vitamint is.

Szeretnénk felhívni a figyelmedet arra, hogy az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a változatos és vegyes étrendet. Az oldalon található cikkeinkkel a célunk az információközlés és a tájékoztatás, semmilyen körülmények között nem szeretnénk azt sugallni, hogy étrend-kiegészítő fogyasztása nélkül nagyobb valószínűséggel fordulnak elő a betegségek, illetve nem őrizhető meg az egészség. Kérünk, hogy bármilyen egészségügyi panasz esetén első lépésként konzultálj kezelőorvosoddal és az ő ajánlása szerint járj el.

A vas egy esszenciális nyomelem, ami azt jelenti, hogy szervezetünk számára nélkülözhetetlen, de mivel nem tudjuk előállítani, ezért kívülről kell magunkhoz venni. Egy felnőtt testében kb. 4 gramm vas található, ennek 75%-a vörösvérsejtekben. Az elégtelen vasbevitel sajnos járványszerű, globális probléma, ami még az iparosodott országokban is széles körben elterjedt. A vashiány főleg nők körében gyakori, az erős menstruáció is kiválthatja, és súlyos esetben akár vérszegénységet, meddőséget vagy terhességi komplikációkat is eredményezhet.

1. Mi az a vashiányos vérszegénység?

Válasz: A vérszegénység (anémia) az az állapot, amikor a keringő vérben a vörösvérsejtek száma alacsonyabb a normálisnál. A vérszegénység gyakori oka a vashiány, ezt nevezzük vashiányos vérszegénységnek. Kellő mennyiségű vas nélkül a szervezet nem képes elegendő hemoglobint előállítani, ami a vörösvérsejtekben az oxigén szállításához szükséges. A vashiányos vérszegénység legjellemzőbb tünetei a gyengeség, álmosság, és ingerlékenység.

2. Mi okozza a vashiányos vérszegénységet?

Válasz: A vashiányos vérszegénység hátterében leggyakrabban vérveszteség áll, melyet a következők okozhatnak: erős menstruáció, gyomor-bélrendszeri vérzés, gyomorfekély, rekeszsérv vagy vastagbélrák. Emellett vashiányos vérszegénység alakulhat ki nem megfelelő vasbevitel vagy a vas nem megfelelő felszívódása esetén is. A probléma várandósság alatt is kialakulhat.

3. Hogyan befolyásolja a menstruáció a vashiányos vérszegénységet?

Válasz: Ha a menstruációd erős vérzéssel jár, akkor megnövekszik a vashiányos vérszegénység kialakulásának kockázata. Az erős menstruáció nagy mennyiségű vérveszteséget okozhat, ami kimerítheti a szervezeted vastartalékait. A menstruáció akkor erős, ha a távozó vér miatt több órán át óránként kell betétet vagy tampont cserélned. Emellett több mint egy hétig tartó menstruációs vérzést is tapasztalhatsz. A vérzést erős menstruációs görcsök és/vagy a menstruációs vérben található nagy méretű vérrögök is kísérhetik.

4. Hogyan diagnosztizálható a vashiányos vérszegénység?

Válasz: Ha elegendő alvás ellenére is fáradtnak, kimerültnek érzed magad, akkor keresd fel az orvosodat, aki egy egyszerű vérvételből meg tudja állapítani, ha vashiányos vérszegénységről van szó. A vérvizsgálat információt ad a vér vörösvérsejt-, hemoglobin- és vastartalmáról.

5. Hogyan kezelhető a vashiányos vérszegénység?

Válasz: A vashiányos vérszegénység kezelésére orvosod vas tartalmú étrend-kiegészítőt és/vagy étrendbeli változtatásokat javasolhat. A szerves vasat tartalmazó készítmények jobban szívódnak fel és a gyomorhoz is kíméletesebbek, mint a nem szerves kötésű formát tartalmazók. Emellett a vasat - a felszívódás maximalizálása érdekében - mindig éhgyomorra javasolt beszedni.

A vasbevitelt olyan vasban gazdag ételek fogyasztásával is növelheted, mint:

• Húsok (pl. szárnyasok, marha és bárány)
• Tenger gyümölcsei (pl. kagyló, szardínia, garnélarák és osztriga)
• Hüvelyesek, olajos magvak
• Fekete melasz és zöld leveles zöldségek
• Vassal dúsított reggelizőpelyhek, gabonák és kenyerek

A vasban gazdag ételek mellett a C-vitamin források (pl. citrus gyümölcsök/gyümölcslevek, paradicsom, paprika) fogyasztására is figyelj, a C-vitamin ugyanis segíti a vas felszívódását. Azt is tartsd szem előtt, hogy a tejtermékek, kávé és tea gátolják a vas felszívódását.

Fontos tudnod, hogy a vasat tartalmazó készítmény szedése és étrended megváltoztatása nem lesz hatással a fokozott vérzés kiváltó okára. Ha a vashiányos vérszegénység hátterében erős menstruáció áll, az orvos fogamzásgátló tablettát írhat fel a nagy mennyiségű vérvesztés kontrollálására.

6. Hatással lehet-e a vashiány a termékenységre és a terhességre?

Válasz: Számos tudományos kutatás kapcsolatot talált a vashiány és a meddőség, az alacsony születési súly, illetve a koraszülés között. Kutatók azt találták, hogy a nem megfelelő vasraktárakkal rendelkező nők körében nagyobb az anovuláció, vagyis a peteérés és tüszőrepedés elmaradásának esélye.

Elegendő vas hiányában csökken a vörösvérsejt-képződés, amitől a szövetek, beleértve a petefészket és a méhet is, kevesebb oxigénhez jutnak. A reproduktív szervek nem megfelelő oxigénellátása negatívan befolyásolja a petesejtek minőségét vagy életképtelenné teheti őket.

Még ha a vashiányos állapot ellenére sikerül is a teherbeesés, az oxigén hiánya hatással lehet a magzat fejlődésére, megakadályozhatja a méhlepény normál fejlődését, és fokozhatja a vetélés és koraszülés arányát is. A jó hír, hogy kutatások szerint a vasat rendszeresen pótló nők körében 40 százalékkal, a napi több mint 41 mg vasat fogyasztó nők körében pedig 62 százalékkal alacsonyabb a meddőség kockázata! Emellett a megfelelő vasbevitel és a vasszint helyreállítása bizonyítottan javítja a terhesség kimenetelét.

Várandósság során a szervezetben számos természetes és kórosnak is tekinthető változás történik. Ezek egyike a vérszegénység (anémia), mely a szülés idejére - még a fejlett országokban is - a várandósok 20-25%-ában kialakul. Az anémia oka 95%-ban vashiány, ritkábban folsav- vagy B12-vitamin-hiány. A háttérben más, a várandóssággal össze nem függő okok is lehetnek, pl. vérképzőszervi betegség és gyomor-, bélbetegségek.

A vas a vörösvérsejtekben az oxigénszállítást végző vérfesték (hemoglobin) nélkülözhetetlen alkotóeleme. A hemoglobin szállítja az oxigént a szervezet valamennyi sejtjéhez, így a méhlepényhez és a magzat számára is. Vashiány esetén csökken a hemoglobin szint, az oxigénellátás.

Egy felnőtt nő napi vasszükséglete 12-15 mg, várandósság és szoptatás során ez megduplázódik, 30 mg-ra nő. A megfelelő vasellátottságról már a várandósság korai szakaszától gondoskodni kell. A vas ugyanis elengedhetetlen a magzati idegrendszer, és valószínűleg más oxigén-érzékeny szerv fejlődéséhez is.

Komoly figyelmeztetést jelent egy 2019-ben megjelent, nagy esetszámot feldolgozó svéd tanulmány. A várandósság elején vérszegény anyák gyermekei esetén 44% -al nagyobb volt az esély autizmusra, 37% -al nagyobb kockázata volt a figyelemzavaros, hiperaktív viselkedészavarnak (ADHD), és 120 százalékkal nőtt a szellemi fejlődés elmaradásának esélye. Ha csak a 30. Általánosságban elmondható, hogy a várandósok 30-50%-a eleve alacsony vastartalékkal rendelkezik.

A vashiány komolyan befolyásolja a várandós szervezetet: fáradékonyság jelentkezik, csökken a koncentrálóképesség, a stressz-tűrő- és védekező-képesség. Változik a hőszabályozás, a hidegérzet nő. Gyakori a szapora szívverés, légszomj és/vagy szédülés. Hajhullás, körömelváltozások észlelhetők. Emellett nagyobb a terhességi magasvérnyomás, az ún. preeklampszia kockázata is.

Az első vérmintát a várandósság kiderülése után, de legalább a 12. héten javasolt levenni. A vasbevitel fokozására elsősorban megfelelő étrend és szájon át szedhető vaskészítmény alkalmas. A szájon át szedhető készítmények újabb generációja az ún. szukroszomális készítmények csoportja. Az elemi vasat zsír-cukor burokban tartalmazzák, ezáltal a vas nem kerül érintkezésbe a szervezet nyálkahártyáival. Így elmarad a vas oxidáló hatásának számos következménye, mint fémes íz érzete, gyomorpanasz, hányinger-hányás. Elmarad a széklet elszíneződése is, mivel lebomlás nélkül átjut a patkóbél nyálkahártyáján. Gluténmentes, tejfehérjét tartalmaz. Alkalmazható cöliakia esetén is.

A vashiány és a vérszegénység súlyosabb eseteiben előfordulhat, hogy nem elegendő a szájon át szedett vas, vagy a várandós nem viseli a szájon át szedhető készítményeket. Ilyen esetekben a 2. trimesztertől kezdődően a vas vénásan is adható. Ennek szigorú szakmai szabályai vannak, melyek Klinikánkon rendelkezésre állnak.

A vashiányos vérszegénység a terhes nők körében egy kifejezetten gyakori probléma, átlagosan minden negyedik kismamát érint. Sokszor teljesen tünetmentesen van jelen, ugyanakkor komoly problémákat képes kiváltani. - A vashiány kialakulásában jellemzően az elégtelen vasbevitel áll, de néhány esetben egyes vérképzéssel kapcsolatos betegségek is kiválthatják. A várandósság alatt megváltozó igényrendszer szintén a kiváltó okok közt szerepel - magyarázza a ratkotunde.hu-n dr. Angyal Géza szülész-nőgyógyász főorvos. - Ekkor ugyanis többek között a kicsi vasigényét is az anya szervezetének kell ellátnia.

Pótoljuk, de hogyan? A vas egyik legjobb forrása a spenót. A gond csak az, hogy a vas más anyagok jelenlétében sokkal jobban hasznosul, ezek pedig a spenótban nincsenek jelen olyan mennyiségben. A máj éppen ezért sokkal kedvezőbb vasforrás, mivel lényegesen jobban hasznosul belőle az anyag, azonban sokkal kevesebbet is tartalmaz, mint a spenót. Remek alternatíva lehet a vaspótlásra a megfelelő várandósvitamin is. Itt is a hasznosulás fokozása érdekében mindenképpen komplex - a trimeszterek igényeit figyelembe vevő - várandósvitamint érdemes választani.

A vashiányos vérszegénység kialakulása jellemzően vashiány miatt történik, de az anémia jelentkezhet többek közt B12-vitamin hiánya miatt is. A tünetek közt a fáradékonyság, a légszomj, a szédülés és a sápadtság szerepel a legtöbbször, ezek azonban messze nem egyértelmű jelek, ráadásul a terhesség velejárói is lehetnek. Sajnos a vashiány sokszor teljesen tünetmentesen van jelen, de súlyos következményei így is lehetnek: a méhen belüli fejlődés elmaradása vagy a magzat elhalása, és jelentősen megnövelheti a koraszülés, illetve a kis születési súly kockázatát egyaránt.

A vashiányos vérszegénység a leggyakoribb típusú vérszegénység. A vérszegénységnek több különböző fajtája és oka van attól függően, hogy hol lép fel zavar. Ami közös a vérszegénység különböző típusaiban, az az, hogy végső soron csökken a szervezetben lévő vörösvérsejtek vagy hemoglobin mennyisége, vagy zavart szenved a vörösvérsejtek minősége. A vörösvérsejtek és a bennük található hemoglobin szállítják az oxigént a tüdőből a test többi részébe. Ahogy a neve is mutatja, a vashiányos vérszegénység a vas elégtelen mennyisége miatt alakul ki. A szervezetnek nagy szüksége van a vasra, ebből állítja ugyanis elő az oxigént kötő hemoglobint, ami a vörösvértestekben található. Elegendő vas nélkül a szervezet nem tud elegendő mennyiségben termelni hemogblobint termelni, így sérül az oxigén szállítás is.

A vashiányos vérszegénység általában vaspótlással kezelhető. Minden esetben szükség van azonban a vashiányos vérszegénység okának a felderítésére, ugyanis előfordulhat, hogy a vasfelszívódás csökkent vagy fokozott vasvesztés áll fent. A vashiányos vérszegénység tünetei azért alakulnak ki, mert sérül az oxigénszállító kapacitás a betegségben. Ennek következtében nem jutnak elég oxigénhez a szövetek, a szervezet pedig kompenzáló mechanizmusokat is beindít.

A vashiányos vérszegénység hátterében a szervezet vasraktárainak kimerülése áll. A vasraktárak akkor indulnak fogyásnak, ha csökken a szervezet vasbevitele vagy ha fokozódik a vasvesztés. A nem megfelelő vasbevitel gyakran fordul elő olyan embereknél, akik nem fogyasztanak elegendő vasban gazdag ételeket: például húst (vegetáriánusok), babot, zöld leveles zöldségeket és vasban dús gabonaféléket. Előfordulhat vashiányos vérszegénység akkor is, hogy a vasbevitel elegendő, ám a vas felszívódásával van zavar. A menstruációs vérzés a nőknél, a gyomor-bélrendszeri vérzés (például fekélyek, aranyér, polipok vagy rák miatt), vagy a balesetek és műtétek okozta vérveszteség is okozhat kisebb- nagyobb vashiányt. Ha az állapot krónikus (például gyomor-bélrendszeri vérzéseknél), tartós vashiányos vérszegényég léphet fel.

Vashiányos vérszegénység alakulhat ki akkor is, ha a szervezet nem képes kompenzálni a megnövekedett igényt. Például terhesség alatt a vasigény jelentősen megnő, mivel a szervezetnek több vért kell előállítania a növekvő magzat és a méhlepény számára. Ilyenkor is gyakori a vashiányos vérszegénység kialakulása.

Tapasztalati megfigyelés, hogy a fekélybetegségek ősszel és tavasszal gyakrabban kiújulnak, nem kis kellemetlenséget és fájdalmat okozva az érintetteknek. Legtöbben ilyenkor azonnal gyomorfekélyre gondolnak, bár ennél jóval gyakrabban nyombél, azaz a patkóbél fekélyéről van szó.

A vashiányos vérszegénység és a gasztroenterológia szorosan összefüggenek, ugyanis a vashiányos vérszegénység gyakran a gyomor-bélrendszeri problémák következményeképpen alakul ki. A vashiányos vérszegénység okának felderítése során mindenképp eszünkbe kell, hogy jusson, hogy esetleg gasztroenterológiai kórkép állhat a háttérben. Ez különösen igaz az idősebb, vashiányos vérszegénység diagnózisával jelentkező férfiak körében. Az ő esetükben gyakori, hogy a vashiányos vérszegénység az első tünet, ami alapján a kivizsgálások során fény derül egy komolyabb gasztroenterológiai kórkép fennállására.

• Fokozott vérvesztés: A gyomor-bélrendszeri vérzés miatt gyakori a vashiányos vérszegénység kialakulása. A vérvesztés lehet nyilvánvaló, például véres hányás vagy fekete, kátrányos széklet (meléna) formájában, de sokkal gyakoribb a rejtett vérvesztés. Ez mikroszkopikus mennyiségű vért jelent a székletben, amit szabad szemmel nem látunk, de a gasztroenterológiai kivizsgálás során ki tudják mutatni a jelenlétét. Ennek azonosítása esetén a feladat megkeresni a vérzés forrását.
• Gastrectomia és egyéb sebészeti beavatkozások: Bizonyos sebészeti beavatkozások - mint például a gyomor részleges vagy teljes eltávolítása (gastrectomia) - szintén csökkenthetik a vas felszívódását.
• Vasfelszívódási zavar: A vas felszívódása elsősorban a vékonybél első szakaszában, a duodenumban és jejunumban történik. Ha valamilyen gyomor-bélrendszeri betegség akadályozza ezt a folyamatot (pl. gyulladásos bélbetegségek: A bélgyulladással járó betegségek, mint például a Crohn-betegség vagy a colitis ulcerosa is vashiányos vérszegénység kialakulásához vezethetnek.

Amint látható tehát számos gasztroenterológiai kórkép tünete, szövődménye lehet a vashiányos vérszegénység. Éppen ezért a vashiányos vérszegénység diagnózisára úgy kell tekinteni, mint egy feladatra. A feladat a vashiányos vérszegénység okának megtalálása, ugyanis csak ekkor lesz hatékony a kezelés.

A vashiányos vérszegénység diagnosztizálásához alapvetően vérvételre és laborvizsgálatokra van szükség. Ezek során vizsgálják a vörösvértestek méretét és színét. Vashiányos vérszegénység esetén a vörösvértestek kisebbek és halványabb színűek lehetnek a normálisnál. Mérik emellett a hematokrit és hemoglobin koncentrációját, melyek az átlagnál alacsonyabbak lehetnek. A szervezet vasraktárainak teltségéről a ferritin szint tájékoztat minket. Ez a fehérje segít tárolni a vasat a szervezetben, az alacsony ferritinszint a tárolt vas alacsony szintjét jelzi. A transzferrinszint és a transzferrin szaturáció mérése segít megállapítani, hogy mennyire telítettek a transzferrin fehérjék a vas ionokkal. Ha a vérkép alapján kimondható a vashiányos vérszegénység diagnózisa, a következő lépés ennek az okának a megtalálása.

A vashiányos vérszegénység kezelése vaspótlással történik. Kezelőorvosa vastablettát írhat fel, de súlyos esetekben, vagy ha a szájon át történő vasbevitel nem elegendő, intravénás vas pótlása is szükségessé válhat. A vas pótlása mellett a vashiányos vérszegénység kezelésének másik lépése a kiváltó ok kezelése.

A vérszegénység, különösen a vashiányos anémia, a nők körében igen gyakori állapot. A menstruáció, a terhesség és az étrendi hiányosságok mind hozzájárulhatnak a vas csökkenéséhez a szervezetben.

Vasforrások és felszívódás:

• Heme vas: Vörös húsok (pl. marha, bárány), baromfi, halak. Ez a forma jobban szívódik fel.
• Non-heme vas: Növényi eredetű élelmiszerek (pl. hüvelyesek, spenót, vasban dúsított gabonák).
• A non-heme vas felszívódását jelentősen javítja a C-vitamin.
• Bár a vaspótlás fontos, a túlzott bevitel veszélyes lehet.

Mikor érdemes vas-kiegészítőt szedni?

Csak akkor, ha orvosi vizsgálat igazolja a vashiányt.

A vashiány megfelelő étrendi és életmódbeli változtatásokkal megelőzhető.

tags: #veszelyes #vashianyos #verszegenyseg #teherbeeses