A kisbabák hazavitelének folyamata számos kihívást rejthet, különösen akkor, ha a gyámhatóság beavatkozására kerül sor. Miközben a szülők a várva várt gyermek érkezésére készülnek, nem ritka, hogy bürokratikus akadályok vagy akár megalapozatlan vádak miatt a csecsemő hónapokig kórházban reked. Ez nem csupán a családok számára jelent hatalmas lelki terhet, hanem a kisbaba fejlődésére is súlyos következményekkel járhat. Az alábbiakban részletesebben tárgyaljuk a gyámügyi eljárásokkal kapcsolatos tudnivalókat, a szülői felügyelet jogi aspektusait, és a gyermekvédelemben rejlő lehetőségeket.
A gyámhatóság és a kisbabák hazavitele
Sok oka lehet annak, hogy egészséges kisbabák kórházi ágyakba kerülnek: a szülők nem tudnak gondoskodni az újszülöttről, vagy éppen a gyámhivatal nem engedi haza a családok szegénysége miatt a kicsiket. Az utóbbi két hónapban hat esetben kértek segítséget kétségbeesett szülők a TASZ-tól. „Az egyik család történetét már sokan ismerik, a decemberben született Zoé szülei ellen hatósági eljárás indult, a kislány ezért nem kerülhetett haza születése után. Az anyánál a kisebb testi fogyatékosságát kifogásolta a gyámhatóság, ugyanis biceg, az apa pedig súlyos látássérült. A szülők lakása egyébként tiszta, mindkettejüknek van munkahelye, és nagyszülők, nagynénik, unokatestvérek is várták haza a kisbabát. Zoét ennek ellenére csak határozott ügyvédi fellépés után vihették haza szülei, miután a gyámhatóság végül visszavonta a már megindított gyermekkiemelési eljárást”.
Egy másik kisbaba már féléves, szeptember 7-én született, ő most hétfőn költözhetett haza: „Azért élt fél évig kórházban, mert születése pillanatában a családnak csak átmeneti lakhatása volt, és ugyan két héttel később már átvették új otthonuk kulcsait, ez volt az egyik érv a kiemelése mellett”. Egy másik esetben az édesanya pszichés állapotát találták gyanúsnak a gyámhatóság emberei. Vizsgálatot ugyan nem végeztettek el sem a várandósság alatt, sem a szülés után, igazságügyi pszichológust sem rendeltek ki hozzá, mégis alkalmatlannak tartották a gyereknevelésre. Bizonyíték tehát itt sem volt arra, hogy alkalmatlan lenne a gyereke nevelésére, mégis elszakították tőle.
A TASZ-nak köszönhetően ismerhettük meg Marianna történetét, aki csak a jogvédő szervezet segítségének köszönhetően vihette haza a kórházból fél éves kisfiát, miután a gyámhatóság - mondvacsinált okokkal - hat hónapig sikerrel akadályozta meg, hogy a csecsemő hazamehessen a szüleivel. Nem mindenki ilyen „szerencsés”. Erika esete is rávilágít a rendszer anomáliáira: Erika egyedül neveli egy kamasz és egy hároméves gyermekét. Harmadik gyermekével való várandóssága csak későn derült ki, így végül kislánya - szándéka ellenére - otthon, segítség nélkül született meg 2025. október 1-jén. Másnap reggelre viszont valami megváltozott benne. Ez a szülés utáni természetes, zaklatott állapot normalizálódott, és azonnal buszra pattant, hogy hazahozza a kisbabáját. Innentől indult a kálváriája. Azzal, hogy a baba bekerült a rendszerbe, minden szereplő egymásra mutogatva hárította az anya kérését, hogy hazavinné a babáját. A gyámhivatal az anyakönyvvezetőre várt, míg az anyakönyvvezető a gyámhivatalra. Azt legalább megengedte a kórház, hogy az édesanya minden nap látogassa a picit és megszoptassa. Mindezek ellenére hetek teltek el teljes bizonytalanságban.
Pedig csak arra lett volna szükség, hogy a gyámhivatal értesítse a kórházat, hogy küldje meg az iratokat az anyakönyvezéshez. De a gyámhivatal egy hónapot várt ezzel az értesítéssel. Pár nappal ezelőtt az édesanya boldogan ölelve vihette haza kisbabáját. Utólag az iratokból kiderült, hogy teljesen feleslegesen várakozott a kisbaba és az édesanyja is egy hónapon át, hiszen már a születése után egy héttel minden irat rendelkezésre állt, hogy a gyermek azonnal hazaadható legyen. Érthetetlen okból vártak a hatóságok egymásra.
Dr. Vesztergom Dóra: Az ICSI eljárás
A szülői felügyelet rendezése
A szülői felügyelet rendezése, a válóperek egyik legfontosabb, legérzékenyebb kérdése. Korábbi elnevezés szerint gyermekelhelyezés iránti peres eljárást a házasság felbontásától függetlenül, illetve akkor is meg lehet indítani, ha a szülők házassági kötelékben nem állnak egymással.
Mit jelent a szülői felügyelet, szülői felügyeleti jog?
A szülői felügyeleti jogi és egyben érzelmi kérdés is. Minden szülő magáénak szeretné, de általában nem tudják, hogy mit szeretnének. Leggyakoribb tévhit a szülői felügyelettel kapcsolatban, hogy ha a felek azt közösen gyakorolják, akkor automatikusan közösen gondoskodnak a gyermekről. Ez nem így van. A Közös szülői felügyelet gyakorlása nem jelenti a váltott gondoskodást. Nem jelenti azt, hogy a gyermek azonos időt tölt mindkét szülőnél. Nem jelenti azt, hogy nem kell a gyermek után tartásdíjat fizetni.
Szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek:
A kiskorú (18 év alatti) gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. A szülői felügyelet a kiskorú gyermek
- neve meghatározásának,
- gondozásának,
- nevelésének,
- tartózkodási helye meghatározásának,
- vagyona kezelésének,
- törvényes képviseletének jogát és kötelességét,
- a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában.
Válások esetében a gyermek törvényes képviseletének, vagyona kezelésének lehet meghatározó jelentősége a közös szülői felügyelet gyakorlása során. Az iskolaválasztás a kizárólagos szülői felügyelet esetében is megilleti a különélő szülőt.
Gondozás joga és kötelezettsége
A szülők joga és kötelezettsége, hogy a gyermeket gondozzák, a gyermek megélhetéséhez és felnevelkedéséhez szükséges feltételeket biztosítsák. A szülők a saját háztartásukban kötelesek a gyermekük lakhatását biztosítani. A gyermek lakóhelye - ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik - a szülei lakása akkor is, ha a gyermek átmenetileg máshol tartózkodik. A szülő vagy a gyámhatóság a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál. Ennek az utolsó mondatnak igazán jelentősége lehet, amikor szülői felügyeleti vitában, a gyermek nem a szülőnél tartózkodik. A gyermek gondozására, nevelésére, felügyeletére mindenki előtt a szülői felügyeletet gyakorló szülők jogosultak. Ha az egyik szülő a gyermeket otthonról elviszi, de nem az Ő felügyelete alatt van, hanem például a nagyszülőknél, akkor a másik szülő onnan bármikor elviheti.
Gyermek nevelésének és életpályájának a megválasztása
A szülők jogosultak a gyermek nevelésének módját megválasztani. A gyermek képességei figyelembevételével a szülők és a gyermek közösen döntik el, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön. Az életpálya kijelölésével és ezzel összefüggésben a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban a szülő és a gyermek között felmerülő vitában a gyámhatóság dönt.
Gyermek vagyonának kezelése - szülői felügyeleti jog
Szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermekük minden olyan vagyonát kezeljék, amely a polgári törvénykönyv szerint nincs kivéve a kezelésük alól. Szülői felügyelet körében a gyermek vagyonának kezelése például az az eset, amikor a gyermek ingatlan vagyonnal rendelkezik és azt a szülő bérbe adja. Az ingatlan vásárlása és eladása viszont a törvényes képviselet körébe tartozik. A szülők a gyermek vagyonából eredő jövedelemnek azt a részét, amely a vagyon terheinek kifizetése után fennmarad, a gyermek indokolt szükségleteire kötelesek fordítani. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha különélő szülőnek gyermektartást kell fizetnie, akkor annak összegét csökkenteni kell a gyermek rendszeres (nettó) jövedelmével.
Gyermek törvényes képviselete - szülői felügyeleti jog
A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermeküket személyi és vagyoni ügyeiben képviseljék. A vagyonkezelői joggal nem rendelkező szülő a gyermek vagyoni ügyeiben törvényes képviselőként nem járhat el.
Közös szülői felügyelet - szülői felügyelet közös gyakorlása - szülői felügyeleti jog
A szülői felügyeletet a szülők - megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában - közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. Azonnali intézkedést igénylő esetben a szülő a gyermek érdekében - a másik szülő késedelem nélkül történő értesítése mellett - közös szülői felügyelet esetén is önállóan dönthet.
Közös szülői felügyelet különélő szülők esetében - szülői felügyeleti jogok megosztása és a közös szülői felügyelet.
A különélő szülők a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megoszthatják, és megállapodhatnak abban is, hogy a szülői felügyeletet (teljes körűen) az egyikük gyakorolja. A szülők erre irányuló megállapodására utal, ha a gyermek hosszabb ideje háborítatlanul egyikük háztartásában nevelkedik. A házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők közös kérelmére a bíróság - a gyermek érdekét mérlegelve - a szülők közös szülői felügyeletre és ezzel összefüggésben a gyermek lakóhelyére vagy a szülői felügyelet megosztására vonatkozó egyezségét jóváhagyja, vagy arról ítélettel határoz. Fontos kiemelni, hogy közös szülői felügyelet gyakorlásáról a bíróság kizárólag a szülők közös kérelmére hozhat ítéletet. Ennek következtében hiába szeretné az egyik szülő a szülői felügyelet közös gyakorlását, ha a másik szülő ezt elutasítja. Ebben az esetben a bíróság nem dönthet a közös szülői felügyeletről. Ha a szülők a szülői felügyelet közös gyakorlásában - közös szülői felügyelet - állapodtak meg, de folyamatos konfliktusok miatt azt közösen gyakorolni mégsem tudják, a bíróság a szülői felügyelet közös gyakorlását megszüntetheti. Közös szülői felügyelet gyakorlása esetén a szülőknek meg kell állapodniuk abban, hogy hol legyen a gyermek lakóhelye. Ezt nem lakcím megadásával teszik, hanem azzal, hogy megjelölik azt a szülőt, akinek a mindenkori lakóhelye lesz a gyermek lakóhelye is. A gyermek nem lakcímhez, hanem szülőhöz kötődik. Ha a szülő költözik, akkor a gyermek lakóhelye a szülő lakóhelyével együtt változik.
Megállapodás a szülői felügyelet közös gyakorlásával kapcsolatban
Ha a szülők a szülői felügyelet közös gyakorlásában állapodtak meg, akkor meg kell határozniuk, hogy az ahhoz tartozó fent felsorolt jogokat hogyan szeretnék gyakorolni. Meg kell határozniuk, hogy a gyermek vagyonának kezelését, a törvényes képviseletet, gyámnevezést kizárólag ketten együttesen gyakorolhatják, vagy mindkét szülő önállóan gyakorolhatja. Ezen második megoldás a szülők közötti nagyfokú bizalomra utal.
Kizárólagos felügyeleti jog - szülői felügyelet önálló gyakorlása
A különélő szülők megállapodásának hiányában - kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból - a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja. A bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben. Ha a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására az egyik szülőt jogosítja fel, a gyermekétől különélő szülő a szülői felügyeleti jogokat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével nem gyakorolhatja. Fontos, hogy köznapi nyelven kizárólagos szülői felügyeleti jog (szülői felügyelet teljes körű) gyakorlása esetében a feljogosított szülő nem kizárólagosan gyakorolja a szülői felügyeleti jogokat. Vannak olyan felügyeleti jogkörök - a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések - amelyeket a szülőknek ebben az esetben is közösen kell gyakorolnia, azaz a különélő szülővel közösen kell döntést hozni benne.
A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő:
- a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása,
- a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése,
- állampolgárságának megváltoztatása és
- iskolájának, életpályájának megválasztása.
Tehát a felsorolt kérdésekben a szülők akkor is közösen döntenek, ha a szülői felügyeleti jogokat nem közösen gyakorolják. Ha a különélő szülők egyes, a felsorolt kérdésekben - közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében - nem tudnak megegyezni, úgy a gyámhatósághoz kell fordulniuk, aki dönt erről a kérdésről.
Különélő szülő feljogosítása egyes szülői felügyeleti jogok gyakorlására
Azonban a bíróság a gyermekétől különélő szülőt feljogosíthatja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, és kivételesen a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet teljes körű vagy részleges gyakorlására. Ha a gyermek érdekei megkívánják, a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés jogát a bíróság korlátozhatja vagy megvonhatja. Ha a gyermek érdekei megkívánják, a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés jogát a bíróság korlátozhatja vagy megvonhatja.
A fentiek alapján az a szülő, akit nem kapja meg a szülői felügyeleti jogot, kérheti például, hogy a bíróság jogosítsa fel arra, hogy a gyermek óvodájával, iskolájával a kapcsolatot felvegye, tőlük közvetlenül információt kérhessen. Kérheti például a bíróságot, hogy jogosítsa fel a gyermek vagyonának kezelésére (pl. ingatlan bérbeadás) vagyoni ügyekben a törvényes képviseletre. Kérheti akár azt is, hogy a vagyonkezelési jog és ezzel kapcsolatos törvényes képviselet korlátozódjon a tőle, vagy családjától gyermeknek ajándékozott, juttatott vagyonra.
Különélő szülő jogai és kötelezettségei
A szülők a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében kötelesek együttműködni. A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia kell, és a különélő szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adnia. Ha a bíróság a gyermekétől különélő szülőt feljogosítja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet gyakorlására, a szülői felügyeletet e tekintetben a különélő szülő gyakorolja. A különélő szülő tevékenységéről a szülői felügyeletet egyébként gyakorló szülőt tájékoztatni köteles.
Szülői felügyelet rendezése - „gyermekelhelyezés” - Szülői felügyelet rendezése a bírói gyakorlatban.
A szülői felügyelet rendezésére irányuló peres eljárás kereseti kérelemre indul. A keresetlevelet - ha az nem kapcsolódik házasság felbontásához, - az alperes, vagy a gyermek lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. A bíróságnak a szülői felügyelet rendezése során szülők közötti megállapodás hiányában széleskörű bizonyítást kell felvennie. Tanúkat hallgat meg, igazságügyi pszichológus szakértői véleményt, környezettanulmányt szerez be. Megkeresi a gyermeket ellátó intézményt (óvodát, iskolát) pedagógiai vélemény beszerzése érdekében. Amennyiben a gyermek életkora érettsége megengedi, úgy a gyermeket személyesen meghallgathatja, meghallgatja. A bizonyítás célja, hogy meghatározza, melyik szülő biztosítja kedvezőbben a gyermek testi, szellemi, és erkölcsi fejlődését. A pszichológus szakértői vélemény beszerzése egyik fontos eleme a bizonyításnak, ami a bírói gyakorlat szerint vita esetén nem mellőzhető. Szakértői vizsgálat módszereivel kell feltárni a felek személyiségét, a gyermekhez fűződő érzelmeik mélységét és őszinteségét, és mindazt, amiből okszerűen lehet következtetni a szülők nevelési készségére.
Amennyiben a gyermek korára tekintettel szakértői módszerekkel már vizsgálható, úgy természetesen az Ő vizsgálata sem maradhat el. Vizsgálni szokták a gyermek és a szülők viszonyát, érzelmi kötődését, melyik szülő jelenti a biztonságot, az állandóságot a gyermek számára. Felmerülhet-e valamelyik szülő, vagy családtagjai részéről ellennevelés stb.
Iránymutató bírósági határozat a szülői felügyelet rendezésével kapcsolatban:
A döntés alapvető szempontja a gyermek érdeke, ezért a bíróságnak a gyermek életét érintő minden körülmény feltárásával és együttes mérlegelésével kell határoznia. Egyes kiragadott körülmények túlértékelése, más szempontok figyelmen kívül hagyása akadályozza azt, hogy a gyermek érdeke megfelelően érvényesüljön. A bíróságnak gondosan vizsgálnia kell, hogy a szülőket az egyéniségük, életmódjuk, erkölcsi tulajdonságaik alkalmassá teszik-e a gyermek nevelésére. Figyelembe kell venni a gyermekhez való ragaszkodás őszinteségét, a gyermeknek a szülő iránt táplált érzelmeit, az egyik vagy másik szülőhöz való kötődését, a szülő nevelési képességét. Értékes adatokat szolgáltathat a döntéshez a környezettanulmány, a bölcsőde, óvoda, iskola véleménye, megfelelő esetben a pszichológiai szakvélemény. A szülőknek biztosítaniuk kell az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük részére azt, hogy az őt érintő döntések előkészítése során, adott esetben tehát a szülői felügyelettel (elhelyezésével) kapcsolatban véleményt nyilváníthasson, illetve a gyermek meghallgatására indokolt esetben a bírósági eljárásban is sor kell hogy kerüljön. A bíróság döntésében önmagában a gyermek nemének és életkorának nem lehet döntő szerepe. Nincsen olyan szabály, amely szerint a gyermek korára vagy nemére figyelemmel bármelyik szülőt előnyben kell részesíteni. A gyermek egészséges személyiségfejlődését az segíti elő, ha megszokott környezetében, őt szeretettel körülvevő személyek gondozásában nevelkedhet. A gyermeknek biztonságérzetet nyújt a megfelelő környezet állandósága, az elhelyezés váltogatása viszont szorongást, félelemérzetet kelthet benne. Az állandóság követelményének érvényre juttatásánál azonban a gyermek és a szülő közötti személyes kapcsolatnak és nem a lakóhelynek van elsődleges jelentősége. A család szétesése rendszerint súlyos válságot idéz elő a gyermeknél. Ennek hátrányos következményei fokozottan hatnak rá, ha a testvéreknek is el kell szakadniuk egymástól. Ezért általában arra kell törekedni, hogy a gyermekek a szülők elválása után is együtt maradjanak. Nem jogszabálysértő ugyanakkor a testvéreknek az egyik, illetve a másik szülőnél történő külön elhelyezése, ha ez a több éve kialakult helyzetnek és a gyerekek kívánságának megfelel.
Gyermekvédelmi intézkedések: védelembe vétel és kiemelés
Szóltak a családsegítőnek az iskolából, mert igazolatlanul hiányzott a gyermeked? A gyámhatóság tárgyalásra idézett? Becsöngetett a családgondozó? Ki akarják szakítani a gyerekedet a családból? A gyermekjóléti és családsegítő szolgálatot olyankor értesítik, ha felmerül, hogy egy családban a gyermek veszélyeztetve van. Ilyenkor a családgondozó feladata megnézni, hogy minden rendben van-e a családban. Veszélyeztetés minden olyasmi, ami árt a gyerek testi vagy lelki fejlődésének. Lehet veszélyeztető, ha a szülő csinál valamit, amit nem kellene, vagy nem csinál valamit, amit kellene. Nem kell, hogy a családban direkt ártsanak a gyereknek, az elhanyagolás is lehet veszélyeztetés. Elhanyagolásnak azt nevezzük, ha a gyerek nem kap elég figyelmet, gondoskodást. Nemcsak a szülő cselekedetei okozhatják a veszélyeztetést, hanem a környezet is, ahol a gyerek él (például hajléktalanság).
Ki jelezheti a gyermek veszélyeztetését?
Mindenki jelezheti a gyermekjóléti szolgálatnak, ha egy gyereket veszélyeztetve lát, tehát a szomszéd vagy egy rokon is. Vannak olyan szakemberek, akiknek viszont ez nem csak egy lehetőség, hanem a kötelességük. Ilyenek az iskolai tanárok, óvodai dolgozók, védőnő, háziorvos, nevelési tanácsadó, de a rendőrség, bíróság és az ügyészség is. Fontos, hogy nemcsak akkor kell nekik jelezni, ha biztosak a dologban, hanem már akkor is, ha a gyanú felmerül.
Dr. Vesztergom Dóra: Az ICSI eljárás
A családgondozó szerepe
A gyermekjóléti szolgálat munkatársai, a családgondozók ilyenkor megkeresik az érintett családot, és megpróbálják beszélgetéssel megismerni őket. A családgondozó először felméri a család helyzetét, beszél a családtagokkal és környezettanulmányt készít. Erre azért van szükség, hogy segíthessen, ha kell. A családgondozó ilyenkor beléphet a lakásba hívatlanul is, és bármilyen kérdést feltehet. Azért van erre lehetősége, mert egy gyermek veszélyeztetése, bántalmazása sokszor titokban, zárt ajtók mögött történik. A családgondozónak az a feladata, hogy segítsen azokat a problémákat megoldani, ami miatt jelzést tettek a gyermek érdekében. Például segítsen lakást vagy munkahelyet keresni nekik, vagy segítsen megoldani a vitát az iskola és a szülők között. A családgondozó megállapodást köt a családtagokkal, hogy egyértelmű legyen, kinek mi a feladata annak érdekében, hogy jobb legyen a gyereknek. Az alapellátás során a családgondozó rendszeresen találkozik a családdal, nyomon követi, hogy javul-e a helyzet, és segít, amiben kell. Ha a családgondozó felkeresi a családot, az még nem jelenti azt, hogy a gyereket el fogják venni!
Védelembe vétel
A védelembe vétel előtt a családot idézik a gyámhatóságra egy tárgyalásra, amire kötelező elmenni. Ezen megbeszélik, hogy mi a gyermeket veszélyeztető helyzet, és azt hogyan kéne közösen megoldani. A tárgyalásról jegyzőkönyv készül, amit mindenképp el kell olvasni a tárgyalás végén, mielőtt aláírnád. A tárgyalás után a szülők kapnak egy döntést a gyámhatóságtól, aminek “védelembe vétel” a tárgya. Ez egy határozat, amiben a gyámhatóság kötelező feladatokat ad a szülőknek, a gyermeknek és a családgondozónak is. A védelembe vételi határozatot meg lehet támadni a bíróságon. Ha védelembe veszik a gyereket, akkor a családgondozó és a gyámhatóság mellett megjelenik egy új szereplő is: az “esetmenedzser”. Ő a gyermekjóléti és családsegítő központ szakembere és ettől kezdve elsősorban ő felelős a gyermek ügyéért.
Védelembe vétel felülvizsgálata
A védelembe vételről szóló döntést egy év múlva köteles felülvizsgálni a gyámhatóság, ekkor ellenőrzik, hogy mindent betartottak-e a szülők, amiket előírt nekik a gyámhatóság. Fontos, hogy a felülvizsgálatra készülj fel: az egész év során gyűjts bizonyítékokat arra, hogy javult a helyzet, megoldódtak a problémák. Ha pl. munkát kap a szülő, a munkaszerződés másolata legyen meg. Ha már rendszeresen jár a gyerek iskolába, az erről szóló írásbeli igazolást szerezze meg a szülő. Ha pszichológusi segítséget vesz igénybe, akkor a szakembertől szerezzen igazolást a terápiáról. Ezeket a papírokat érdemes lefénymásolni és megmutatni, elküldeni a családgondozónak, az esetmenedzsernek, és a gyámhatóságnak is. A védelembe vételt évente köteles felülvizsgálni a gyámhatóság kérés nélkül is. Ezen kívül lehet soron kívül, korábban is felülvizsgálatot kérni. Ezt rendkívüli felülvizsgálatnak hívják és akkor érdemes kérni, ha történt valamilyen fontos változás, pl. korábban nem volt munkája a szülőnek és időközben felvették valahova dolgozni. Ha benyújtasz ilyen kérelmet, akkor fontos, hogy csatolj minden bizonyítékot arról, hogy miben történt változás, pl. arról, hogy gyermeked rendszeresen jár óvodába/iskolába, hogy lett munkahelyed, vagy hogy a lakásod állapota jobb lett.
Speciális eset: 50 óra igazolatlan hiányzás
Igen, a védelembe vételnek van egy speciális esete: 50 óra igazolatlan iskolai hiányzásnál a gyámhatóság köteles védelembe venni a gyereket, és ilyenkor a családi pótlékot is meg kell vonni a családtól. Ez ellen úgy tud tenni a szülő, hogy amint újra jár a gyerek iskolába és megszűnik a hiányzás, felülvizsgálatot kér a gyámhatóságtól, ezt célszerű írásban kérni.
Támogatás a védelembe vétel során
Ugyanazok a szolgáltatások járnak, mint korábban is: a családgondozó és az esetmenedzser segítenek a hivatali ügyintézésben, iskolai, óvodai ügyekben, adósságrendezési ügyekben, konfliktuskezelésben, munkakeresésben, lakhatási problémák megoldásában, pszichológiai kezelésben. Ennek érdekében mindkettejük kötelessége rendszeresen meglátogatni a családot és beszélgetni velük arról, hogy min lenne jó változtatni. Ha például lakhatási gondjai vannak a családnak, a családgondozó feladata, hogy erre megoldást keressen.
Gyermek kiemelése a családból
Csak akkor jöhet szóba egy gyerek családból való kiemelése, ha a szülők egyáltalán nem működnek együtt a családsegítővel, vagy segítséggel sem tudják megoldani a súlyosabb problémákat, és nem veszik figyelembe a tanácsokat. Akkor vihetik el otthonról (emelhetik ki) a gyereket, ha hosszú ideje súlyos veszélyeztetés áll fenn, és ez ellen nem tudtak tenni a szülők a családsegítő és a gyámhatóság bevonásával sem. Ilyenkor a gyámhatóság hoz egy döntést, kétféle határozatot hozhat: ideiglenes hatályú elhelyezést, vagy nevelésbe vételt rendel el. Ezt a határozatot oda kell adni a szülőnek. A gyermeket ilyenkor a gyámhatóság nevelőszülőhöz vagy gyermekotthonba szállítja. Mindkét határozatot meg lehet támadni a bíróságon, előbbit 15 napon belül, utóbbit 30 napon belül. Egyik sem egy végleges döntés!
Családbafogadás
Ha a gyermek nem tud a szüleivel maradni, mert például a szülő kórházba kerül, és nem tudja ellátni, akkor lehet kérni a gyámhatóságtól, hogy egy családtag (például nagyszülő, nagynéni vagy akár unokatestvér) befogadja őt. Ezt családbafogadásnak hívják. A családbafogadás azért jó, mert így könnyebb kapcsolatot tartani és találkozni a gyerekkel, és őt sem éri olyan nagy trauma, mintha idegenekhez kerülne, egy távoli helyre. Ezért azt javasoljuk, hogy ha van olyan rokon a családban, aki vállalná, hogy hozzá kerüljenek a gyerekek, akkor ezt mindenképp kérjék a szülők! Fontos, hogy csak akkor lehet családba fogadni egy gyereket, ha a szülő ezt kifejezetten kéri, és a rokon is vállalja. Ha vállalja egy rokon, akkor időpontot kell kérni, és közösen bemenni személyesen a gyámhatóságra, ahol a szülők és a rokon nyilatkozatot tudnak tenni erről. Ha a gyámhatóság dönt úgy, hogy a gyermeket el kell venni a szüleitől, de a szülő ezt nem akarja, akkor nem családbafogadás történik, hanem ideiglenes hatályú elhelyezés. De ilyenkor is először azt kell megnéznie a gyámhatóságnak, hogy van-e olyan rokon, akihez el lehetne helyezni a gyermeket.
Ideiglenes hatályú elhelyezés
Ha a gyermeket súlyosan veszélyeztetik otthon, akkor ideiglenesen kiemelik a családjából, ezt hívják ideiglenes hatályú elhelyezésnek. Ilyenkor a gyereket megvizsgálják különböző szakemberek (főként pszichológusok és orvosok) és szakvéleményt készítenek róla. A szakvélemény alapján kell eldönteni, hogy hova helyezik el, melyik a számára megfelelő hely. Főszabály szerint a 12 év alatti gyerekeket nevelőszülőnél kell elhelyezni, de például, ha a gyermek fogyatékos vagy más speciális szükségletei vannak (pl. magatartási zavara van, vagy van valamilyen függősége), akkor gyermekotthonba viszik.
Az ideiglenes hatályú elhelyezés a gyámhatóság köteles egy hónap múlva felülvizsgálni. Ezt a szülőnek nem kell kérnie, ez minden esetben megtörténik. A gyakorlatban sajnos jóval később, néhány hónap múlva szokott megtörténni a felülvizsgálat. A felülvizsgálat azt jelenti, hogy tartanak egy tárgyalást a gyámhatóságon, amire el kell mennie a szülőknek. Erre a tárgyalásra fontos előre készülni! Gyűjts bizonyítékokat arra, hogy a kiemelés óta csökkentek vagy megszűntek a problémák, és mutasd meg a gyámhatóságnak a tárgyaláson, hogy szülőként mi mindent tettél ebben az időben, pl. készíts fotókat a lakásról, ha találtál munkát, kérj munkáltatói igazolást, ha terápiába kezdtél járni, erről kérj egy igazolást stb. Ezeknek a papíroknak a másolatait be kell küldeni a gyámhatóságnak. Kérd a gyámhivataltól azt is, hogy idézze a tárgyalásra azt a szakembert, aki támogat titeket, pl. egy tanár a gyerekek iskolájából, akivel jó viszonyban vagytok, de akár más rokonok vagy szomszédok is lehetnek. Ha valamiért nem hallgatják meg a szakembert, akkor lehet kérni az írásbeli szakvéleményét. Ha sikerül bizonyítani, hogy megoldódtak a problémák, a hatóság visszaadja a gyerekeket. Ha ez nem sikerül, akkor a gyámhatóság nevelésbe veszi a gyereket.
Nevelésbe vétel
A nevelésbe vétel azt jelenti, hogy a gyermeket elviszik otthonról és hosszabb időre gyermekotthonba vagy nevelőszülőkhöz kerül. Ettől kezdve a gyermek törvényes képviselője nem a szülő, hanem a kijelölt (gyermekvédelmi) gyám. Ez azt jelenti, hogy a gyám képviseli a gyerek érdekeit és ő dönt a gyereket érintő fontosabb kérdésekről. A gyám elérhetősége a határozatban le van írva, vele fontos tartani a kapcsolatot. A nevelésbe vétel ideje alatt is az a családgondozó dolga, hogy segítsen a szülőknek a problémák megoldásában, hogy a gyerek minél előbb visszakerülhessen a családba.
Jogorvoslat a kiemelés ellen
A kiemelésről (ideiglenes hatályú elhelyezés vagy nevelésbe vétel) a gyámhatóság határozatot hoz. Ezt a határozatot meg tudod támadni a bíróság előtt. Ilyenkor közigazgatási pert kell indítani. Ez azt jelenti, hogy keresetlevelet kell írni arról, hogy miért jogsértő a döntés, miért nem értesz egyet azzal, hogy a gyereket elvitték otthonról. Fontos figyelni a határidőkre, ha meg akarod támadni a döntést! Ha ideiglenes hatállyal helyezték el máshol a gyerekeket, akkor a döntés kézhezvételétől (amikor postázták neked vagy személyesen átvetted) számított 15 napon belül tudsz pert indítani. Ha a gyereket nevelésbe vették, akkor a határozat kézhezvételétől számított 30 napod van rá, hogy pert indíts. Fontos, hogy minden bizonyítékot beleírj a keresetlevélbe, később már nem fogod tudni ezeket benyújtani. A keresetlevelet annál a gyámhatóságnál kell benyújtani, amelyik a határozatot hozta, és majd ők fogják tovább küldeni a bíróságra. Ha a keresetlevelet postán küldöd el, akkor mindenképpen tértivevénnyel add fel! Ha személyesen viszed be a gyámhatóságra, akkor kérd, hogy adjanak róla egy elismervényt, hogy átvették, mert csak ezzel fogod tudni igazolni, hogy időben beadtad! Arra érdemes hivatkozni a keresetlevélben, hogy a gyámhatóság döntése jogsértő, mert nem tartották be a fokozatosság elvét.