Az újszülött csikó gondozása rendkívül nagy felelősséggel jár. A lovas gazdinak már az ellés pillanatától kezdve, sőt, valójában már előtte is gondoskodnia kell a kicsi egészségéről és megfelelő fejlődéséről. Ehhez a szeretet önmagában nem elég, néhány dolgot bizony tudni kell. Mik az első lépések? Mire figyelj? Mik az újszülött csikó igényei és hogyan viselkedj vele? Ebben szeretnék most egy kis segítséget nyújtani.
Az ellés előkészítése és lefolyása
A lovaknál az átlagos vemhességi idő közel egy év: nagyjából 335 nap. Koraszülésről akkor lehet beszélni, ha az ellés 320 napon belül történik. Mivel a fogamzás napját nem mindig lehet pontosan meghatározni, ezért sajnos ennek a kiszámítása sem egyszerű: ha kétségeid vannak, fokozottan figyelj oda pár tünetre. A kanca viselkedése közvetlenül az ellés előtt megváltozik, sokszor keveset trágyázik és vizel. Az ellésre a legalkalmasabb hely a box, ahol higiénikus és biztonságos körülményeket teremthetsz a kanca és a csikó számára. Mivel általában a folyamat éjszaka kezdődik, ezért az ellés közeli napokon érdemes figyelnie valakinek az állatot: személyesen, vagy akár kamerán keresztül. Az ellésre elég nagy, minimum 12 m2 nagyságú boxot kell kialakítani és érdemes már pár héttel korábban oda vinni a lovat, hogy meg tudja szokni a helyet. Ezen felül úgy egy héttel a várt esemény előtt készítsd össze azokat az eszközöket, amikre szükséged lehet. Mindenek előtt a kezelő állatorvos elérhetőségét függeszd ki egy jól látható helyre, hiszen bármikor felléphetnek olyan komplikációk, amiket beavatkozás nélkül a csikó vagy a kanca nem élne túl. Az ellés első fázisa több órát is igénybe vehet. Ilyenkor a kanca nyugtalan, többször trágyázik és vizel, gyakran felkel-lefekszik, helyét keresi, a szülőút és a méhszáj feltágul. Az ellés második fázisa normálisan 15-20 perces folyamat, itt fontos kiemelni, hogy 30 perc felett a csikó túlélési esélye rohamosan csökken. Ha sikerült elcsípni a kanca ellését, akkor maradj nyugodt és ne bosszantsd a lovat: csak akkor avatkozz be, ha feltétlenül muszáj. Miután megérkeztek a tolófájások, először az úgynevezett vízhólyag jelenik majd meg, aminek szülőút tágító és síkosító funkciója is van, úgyhogy önkényesen ne szakítsd fel. Normális körülmények között meg fog repedni magától - pont, mint az ember esetében - és elfolyik a szalmasárga magzatvíz. Itt érdemes odafigyelni: ha a távozó folyadék zavaros, barnás, esetleg véres, az nem jelent jót. Ezután fog kiderülni, hogy a csikó fejjel vagy farral előre jön-e a világra, mivel hamarosan meglátod a lábait. Ideális esetben fejjel előre érkezik, ilyenkor kevesebb veszélyt tartogat az ellés. A fej és far kinyomása a legmegerőltetőbb része a folyamatnak, utána a csikó szinte kiesik a kancából. Előfordulhat, hogy a burok nem szakad fel az elléskor és az újszülött abban jön világra: ilyenkor azt a fertőtlenítős vízben megmosott kezeddel gyorsan tépd fel. Ha muszáj segíteni, mert a kanca nem boldogul egyedül, akkor egy tiszta, száraz ronggyal finoman fogd meg a csikó lábait és gyengéden húzd a csecsek irányába, lefelé. Abban az esetben, ha farral előre jön világra a kicsi, segítsd a minél gyorsabb ellést, ugyanis a köldökzsinór fulladást okozhat. A megszületés után a kanca kb. 30 percen belül el kell, hogy vesse a magzatburkot. Ekkor olyan erős utófájások jelentkezhetnek, hogy a ló ismét akár kólikaszerű tüneteket mutathat. Ha a kancától a magzatburok egy órán belül nem távozik el, az már magzatburok-visszatartásnak számít. Ez nagyon súlyos beszámítás alá esik, mert akár a kanca életébe is kerülhet.
Az újszülött csikó első órái és napjai
Az újszülött csikó kezdetben anyatejjel táplálkozik, ami nem meglepő egy emlősállat esetében. A kiscsikó születése után már két órán belül szopik, és az első hónapban nem is fogyaszt mást, mint anyatejet. A kancatej nemcsak teljes értékű táplálék a csikó számára, hanem immunerősítő is. A fiatal állat esetében tulajdonképpen nem beszélhetünk immunrendszerről, mert szervezetében a születésekor nincs ellenanyag. A föcstej tartalma eltér a normál kancatejtől: magas benne az immunitásért felelős sejtes alkotórészek és a nagy molekulájú anyagok (fehérjék és ásványi anyagok) száma. Mivel ezek az anyagok nem jutnak át a placentán a vemhesség során, viszont a csikó életben maradásához ezekhez mielőbb hozzá kell jutnia, erre a tej és a szoptatás a legkézenfekvőbb megoldás. Az immunanyagok egy része aktív módon, a vékonybélen keresztül, másik része pedig passzív módon szívódik fel. A fiatal csikó enzimrendszere eltér a felnőtt állatétól, a gyomrában nincs fehérjebontó enzim és nincs sósavtermelés, ez csak körülbelül egy hónapos korában alakul ki. A lótej tejcukortartalma igen magas: 6-7%, melynek bontását a laktáz enzim végzi. Ez az enzim azonban csak azoknál az állatoknál alakul ki, amelyek csak tejjel táplálkoznak. Mennyisége az elfogyasztott tejmennyiséghez igazodik, később a tejfogyasztás elmaradásával teljesen meg is szűnik. Az egyéb szénhidrátok lebontásáért felelős maltáz, szacharáz és alfamiláz enzim is csak egy hónaposan alakul ki a csikó gyomrában. Ezzel magyarázható az árván maradt csikók cukrozott tejjel való itatásakor kialakuló rendszeres hasmenés. Az általunk használt répacukor lebontása ugyanis mikrobiális úton, a vastagbélben történik, ezzel hascsikarást és hasmenést okozva az állatnak. Ha árván marad a kiscsikónk, az első és legfontosabb teendő, hogy föcstejhez juttassuk akár más kanca révén. Felneveléséhez a legjobb, ha megpróbálunk dajkakancát találni, ami sajnos nem egyszerű feladat. A születés után az egészséges csikó először oldalfekvésből a szügyére helyezkedik, majd megpróbál felállni. A veszélyeztetett csikók kiszűrésére könnyen alkalmazható az „1-2-3 szabály”: az egészséges csikó születést követően 1 (1-2) órán belül feláll; 2 (2-3) órán belül elkezd szopni; a kancából 3 órán belül távozik a placenta. A születést követően az újszülött keringésének és légzőrendszerének alkalmazkodnia kell a méhen kívüli élethez. Az egészséges csikó 1 percen belül spontán lélegezni kezd, lecsökken a tüdőben és a kisvérkörben a magzati magas vérnyomás, az alveolusok kinyílnak és a ductus arteriosus zárul. A nyálkahártya színe egészséges csikó esetében az adaptációs fázis lezajlása előtt mutathat enyhe cianózist (kékes-lila), de percekkel születést követően már a kifejlett lovakéhoz hasonló, annál valamivel erezettebb, rózsavörös színezetűvé válik. Elhúzódó cianózis, sárgaság, fekélyek, vérzések, lila, vagy sápadt nyálkaháryák kóros folyamatokat jeleznek. A fiatal csikók testhőmérséklete közvetlenül a születés után a kancáéhoz hasonló, az egészséges csikó születés után hamar képes a testhőmérsékletét szabályozni. Érdemes különös figyelmet fordítani a hasfal és a bordák megtekintésére és áttapintására a sérvek és esetleges bordatörés mihamarabbi észlelése érdekében. Az emésztőrendszer működésével kapcsolatban a legfontosabb, hogy az születés utáni 2-3 órán belül megkezdődjön a mekónium (bélszurok) ürítése. Ezzel szemben az első vizeletürítés akár a 12. óráig is elhúzódhat. Fontos tudni, hogy a csikók napi folyadékfelvétele rendkívül magas, akár a testtömeg 25-30%-a is lehet, de legalább 15%. Ez nagyjából 10-20 liter tejet jelent az első hetekben. A csikók kb. 1 hónapos korukig nem isznak vizet, ha mégis ezt látjuk, az azt jelenti, hogy a kancának kevés a teje. Ez pedig szintén nem normális. A távozott méhlepényt minden esetben tegyük félre az állatorvosnak vizsgálatra, vagy ha kellően tapasztaltak vagyunk, akkor magunk is kiértékelhetjük: tekintsük meg külső és belső felületét, hogy teljes egészében távozott-e (leggyakrabban a méhszarvak elülső részei nem válnak le), tömegét mérjük meg (legfeljebb a csikó tömegének 11%-a lehet). Abban az esetben, ha a csikó nem kezd el szopni magától időben (pl. mert fel sem állt), szükséges a kolosztrumot orr-nyelőcső szondán keresztül pótolni az ellést követő 6 órán belül. Ehhez állatorvos szükséges. Mi sem javasoljuk a cumin keresztül történő etetést, mert amelyik csikó nem tud felállni, vagy nem találja meg a tőgyet, az jó eséllyel félre fogja nyelni a tejet, aminek végzetesek a következményei.
Az újszülött csikó speciális igényei
A fiatal csikók esetében a legapróbb rendellenességek is igen fontosak, mert kompenzáló képességük és tartalékuk is minimális. A csikók igen gyorsan ki tudnak száradni, kritikusra csökken a vércukorszintjük és az immunrendszerük is felkészületlen a külső kórokozókkal szemben. Az újszülött csikó gondozása igen nagy felelősséggel jár. Az ellés és az azt követő időszak egyszerre örömteli, áldásos, nehéz, aggodalommal teli és feszült, de az újszülött csikó és az anya egészségéért mindent el kell követni, amit csak lehet. Egy kanca akkor ellik rendes időre, és akkor hoz egészséges csikót a világra, ha biológiai igényei tökéletesen ki vannak elégítve. A csikó világra jötte után, természetesen az első feladat az újszülött megfelelő ellátása. Az újszülött csikóval - a megszületés után - azonnal elvégzendő, legfontosabb teendő a légutak szabaddá tétele, "kipucolása". Ez azért fontos, mert az ellés során az orrba vagy a szájba bekerülő magzatvíz, magzatburokdarab vagy bármilyen idegen tárgy lenyelése a csikó fulladásával, vagy később tüdőgyulladás kialakulásával járhat. Ezek után a köldököt kell azonnal fertőtleníteni, hogy biztosan elkerüljük az elfertőződését, gyulladását vagy a tetanuszt, amely a csikó köldökcsonkján át is kialakulhat. Az újszülött - főleg mén - csikóknál a bélszurok-kólika az egyik leggyakoribb probléma. Ennek megelőzésére alkalmazták korábban a szájon át adott olajokat ( paraffin olajat, ricinus olajat és ne adj’ Isten, az étolajat). Én ezzel szemben inkább a Klistier nevű gyógyszer alkalmazását javasolom. Ezt a készítményt a csikó megszületése után azonnal a végbélbe juttatva elérjük, hogy a bélszurok 1 órán belül biztosan és tökéletesen távozik. A készítmény előnye az olajokkal szemben, hogy nem szájon át kell beadni, így a beadása az olajokkal ellentétben nem zavarja a föccstej felszívódását. Emellett gyakori hiba az, hogy a hashajtó hatású olajokat túladagolják és emiatt tartós hasmenés alakulhat ki. Ezt feltétlenül kerüljük el. Az ellést követően nagyon fontos, hogy a csikó idejében tudjon szopni és így tökéletesen fel tudja venni a föccstejben lévő védőanyagokat. A föccstej akkor értékesül a legjobban, ha a csikó ehhez a megszületése után 2 órán belül hozzájut, mert a 2 óra elteltével az értékes védőanyagokat a szervezet egyszerűen megemészti, így azok nem értékesülnek. A csikó számára a föccstej azért létfontosságú, mert - más állatfajtól (pl. kutyától) eltérően- a megszületés után csak a föccstejen át juthat olyan védőanyagokhoz, melyek az élete első négy hónapjában, az immunrendszere kialakulásáig védettséget biztosítanak. Éppen ezért a kancák vakcinázásánál figyelembe kell venni azt, hogy a vemhesség utolsó harmadában adott vakcina növeli a föccstej ellenanyagszintjét. Az így oltott kanca csikójának jobb a védettsége az élet első, kritikus hónapjaiban. Ha 2 órán belül a csikó bármilyen okból nem tud szopni, akkor a kancát meg kell fejni, majd a kifejt föccstejet a csikóval megitatni. Ha ez nem lehetséges, akkor is van mód a föccstej védőanyagainak a pótlásra, de ez már az állatorvosi feladat. Itt jegyezném meg, hogy oda kell figyelni a kancák számított ellés előtti 1-1,5 hónappal történő féreghajtására is, azért hogy a csikót megóvjuk a korai féregfertőzöttségtől. Ebben az esetben feltétlenül ki kell kérni az állatorvos tanácsát, mert nem minden féreghajtó alkalmazható a vemhesség alatt. Mindezekből következik tehát, hogy tágabb értelemben a kancák megfelelő vakcinázása és féreghajtása a leendő csikóról való gondoskodás része. A csikó további élete során a negyedik hónaptól, amikor az anyától kapott védőanyagok már eltűnnek a szervezetből, szükségessé válik a különböző fertőző betegségek elleni védekezés, a vakcinázás. A vakcinázás tulajdonképpen olyan megelőző (= preventív) kezelés, melynek az a célja, hogy megteremtsük lovaink szervezetének saját védekezését a legfontosabb fertőző lóbetegségek ellen anélkül, hogy azoknak a betegségeken át kellene esniük. A csikók felnevelése során a tetanusz elleni védelem szinte „kötelező". A rájuk leselkedő legelső veszély a köldökön keresztül történő tetanusz-fertőzés, ami ellen a köldökfertőtlenítéssel kell védekeznünk. Fontos azt megjegyezni, hogy a tetanusz ellen vakcinázott kanca föccsteje tartalmazza a tetanusz elleni védőanyagokat is, így az az élet első négy hónapjában kellő védettséget ad. A négy hónapot elért csikókat tetanusz ellen már lehet, sőt kell is vakcinázni. Természetesen az esetlegesen előforduló csikókori sérülések szakszerű ellátása ( fertőtlenítés stb ) is része a tetanusz elleni védelemnek. A másik súlyos csikókori fertőző betegség, ami ellen lehet vakcinázni, az a lóinfluenza. A betegség kártétele egyrészt az, hogy a betegség a csikókat súlyosan visszaveti a fejlődésben, másrészt kezelés hiányában a betegség gyakran szövődményekkel gyógyul. Ilyenek lehetnek például a tüdőgyulladás, izületgyulladások, amelyek később a csikó használati értékét csökkentik. A lóinfluenza elleni vakcinázást szintén négy hónapos kor után lehet elkezdeni. (Vannak olyan korszerű lóvakcinák, amelyek a tetanusz és a influenza elleni komponenseket együtt tartalmazzák.) A csikók felnevelése során egy másik gyakori probléma a férgesség. Igaz, hogy a csikó megszületésekor mentes mindenfajta féregtől, de ez az állapot sajnos nem tart túl sokáig. A csikó a fertőzött környezetben könnyen és hamar befertőződhet. Legkönnyebben anyja vagy társai trágyájából, a boksz padozatáról vagy a karám, a legelő talajáról történik a peték felvétele. A trágya gyakori eltakarításával csökkenthetjük a környezetben a peték számát, de az igazi megoldás az állatok rendszeres féreghajtása. A féreghajtás nem csak azért szükséges, mert a férgekkel terhelt ló és csikó rosszul hasznosítja a takarmányt, rossz lesz a kondíciója vagy fénytelen lesz a szőre. Ez csak a jéghegy csúcsa. Kevesen tudják, hogy vannak olyan féregfajták, amelyeknek a szervezetben vándorló lárvái igen komolyan meg tudják támadni a beleket ellátó vérerek falát, ami igen súlyos, gyakran végzetes kimenetelű kólika kialakulásához vezethet. Ez bármilyen korú lónál előfordulhat, csikóknál pedig gyakori. Egy másik, igen elterjedt féregfajta lárvái a tüdőt támadják meg. Ez kimondottan a 2-3 hónapos korú csikókban fordul elő. Ilyen fertőzöttség esetén a csikók heteken át minden ok nélkül enyhén köhögnek, majd a köhögés "önmagától" megszűnik. Ilyenkor azonban a féreglárvák enyhén vagy súlyosabban, de végérvényesen károsították a tüdőt. A csikóknál leggyakrabbam előforduló férgesség az orsóférgesség, amely olyan mértékben elhatalmasodhat egy állaton, hogy a bélben elő férgek szinte kitöltik a bél üregét és ezzel a belet elzárva kólikát, elhullást idézhetnek elő. Sajnos ez nem csak "irodalmi adat", néhány ilyen esettel én magam is találkoztam már. A bélférgesség további, egy már említett különleges következménye lehet a tetanusz, amikor is a bélférgek által okozott seben át fertőződik meg a csikó. Az alapszabály: a féreghajtás akkor eredményes, ha az együtt tartott valamennyi lovat féreghajtjuk és ügyelünk a trágya eltávolítására is (pl kitrágyázás, legelőváltás stb.). Arról, hogy melyik készítményt alkalmazzuk a sok közül, kérjük ki a kezelő állatorvos véleményét. Az első kezeléstől, amit már 6-8 hetes korban elvégezhetünk, a választásig 2 havonta féreghajtsunk. A leválasztás után, pedig a felnőtt lovakhoz hasonlóan, 3 havonta. (Jó tudni, hogy vannak olyan féreghajtó készítmények is, amelyeket szükség esetén már 10-14 napos kortól lehet alkalmazni.)
Az újszülött csikó táplálása
Az újszülött csikó kezdetben anyatejjel táplálkozik, ami nem meglepő egy emlősállat esetében. A kiscsikó születése után már két órán belül szopik, és az első hónapban nem is fogyaszt mást, mint anyatejet. A kancatej nemcsak teljes értékű táplálék a csikó számára, hanem immunerősítő is. A fiatal állat esetében tulajdonképpen nem beszélhetünk immunrendszerről, mert szervezetében a születésekor nincs ellenanyag. A föcstej tartalma eltér a normál kancatejtől: magas benne az immunitásért felelős sejtes alkotórészek és a nagy molekulájú anyagok (fehérjék és ásványi anyagok) száma. Mivel ezek az anyagok nem jutnak át a placentán a vemhesség során, viszont a csikó életben maradásához ezekhez mielőbb hozzá kell jutnia, erre a tej és a szoptatás a legkézenfekvőbb megoldás. Az immunanyagok egy része aktív módon, a vékonybélen keresztül, másik része pedig passzív módon szívódik fel. A fiatal csikó enzimrendszere eltér a felnőtt állatétól, a gyomrában nincs fehérjebontó enzim és nincs sósavtermelés, ez csak körülbelül egy hónapos korában alakul ki. A lótej tejcukortartalma igen magas: 6-7%, melynek bontását a laktáz enzim végzi. Ez az enzim azonban csak azoknál az állatoknál alakul ki, amelyek csak tejjel táplálkoznak. Mennyisége az elfogyasztott tejmennyiséghez igazodik, később a tejfogyasztás elmaradásával teljesen meg is szűnik. Az egyéb szénhidrátok lebontásáért felelős maltáz, szacharáz és alfamiláz enzim is csak egy hónaposan alakul ki a csikó gyomrában. Ezzel magyarázható az árván maradt csikók cukrozott tejjel való itatásakor kialakuló rendszeres hasmenés. Az általunk használt répacukor lebontása ugyanis mikrobiális úton, a vastagbélben történik, ezzel hascsikarást és hasmenést okozva az állatnak. Ha árván marad a kiscsikónk, az első és legfontosabb teendő, hogy föcstejhez juttassuk akár más kanca révén. Felneveléséhez a legjobb, ha megpróbálunk dajkakancát találni, ami sajnos nem egyszerű feladat. Az egészséges csikó a születés után általában 1 órán belül feláll, és 1,5-2 órán belül szopik is. Így tökéletesen fel tudja venni a föccstejben lévő védőanyagokat, mert a föccstej akkor értékesül a legjobban, ha a csikó ehhez a megszületés után 2 órán belül hozzájut. A fel nem vett föccstej pótlásának léteznek egyéb lehetőségei is. A csikók kb. 1 hónapos korukig nem isznak vizet, ha mégis ezt látjuk, az azt jelenti, hogy a kancának kevés a teje. Ez pedig szintén nem normális. Könnyen emészthető abrakkeveréket, csikótápot és roppantott zabot már 2-3 hetes korától kaphat, 3 hónapos korától pedig már nagy szüksége is van rá, hiszen innentől kezdve a tápanyagszükségletét már nem fedezi az anyatej. Egyen, amennyit szeretne: rengeteget nő ebben a pár hónapban, sok energiára van szüksége.
A csikó egészségének megőrzése
Az újszülött csikó gondozása rendkívül nagy felelősséggel jár. A lovas gazdinak már az ellés pillanatától kezdve, sőt, valójában már előtte is gondoskodnia kell a kicsi egészségéről és megfelelő fejlődéséről. Ehhez a szeretet önmagában nem elég, néhány dolgot bizony tudni kell. Az ellés során fontos odafigyelni az alapvető higiénia betartására: friss alom bekészítése, valamint érdemes a kancát még az ellés megindulása előtt lemosni. Időt nyerünk, ha az ellési segítségnyújtáshoz szükséges eszközöket és egy telefonszámlistát az utolsó 2-3 hétre a boksz elé készítünk. A születés után az újszülött keringésének és légzőrendszerének alkalmazkodnia kell a méhen kívüli élethez. Az egészséges csikó 1 percen belül spontán lélegezni kezd, lecsökken a tüdőben és a kisvérkörben a magzati magas vérnyomás, az alveolusok kinyílnak és a ductus arteriosus zárul. A nyálkahártya színe egészséges csikó esetében az adaptációs fázis lezajlása előtt mutathat enyhe cianózist (kékes-lila), de percekkel születést követően már a kifejlett lovakéhoz hasonló, annál valamivel erezettebb, rózsavörös színezetűvé válik. Elhúzódó cianózis, sárgaság, fekélyek, vérzések, lila, vagy sápadt nyálkaháryák kóros folyamatokat jeleznek. A fiatal csikók testhőmérséklete közvetlenül a születés után a kancáéhoz hasonló, az egészséges csikó születés után hamar képes a testhőmérsékletét szabályozni. Érdemes különös figyelmet fordítani a hasfal és a bordák megtekintésére és áttapintására a sérvek és esetleges bordatörés mihamarabbi észlelése érdekében. Az emésztőrendszer működésével kapcsolatban a legfontosabb, hogy az születés utáni 2-3 órán belül megkezdődjön a mekónium (bélszurok) ürítése. Ezzel szemben az első vizeletürítés akár a 12. óráig is elhúzódhat. Fontos tudni, hogy a csikók napi folyadékfelvétele rendkívül magas, akár a testtömeg 25-30%-a is lehet, de legalább 15%. Ez nagyjából 10-20 liter tejet jelent az első hetekben. A csikók kb. 1 hónapos korukig nem isznak vizet, ha mégis ezt látjuk, az azt jelenti, hogy a kancának kevés a teje. Ez pedig szintén nem normális. A távozott méhlepényt minden esetben tegyük félre az állatorvosnak vizsgálatra, vagy ha kellően tapasztaltak vagyunk, akkor magunk is kiértékelhetjük: tekintsük meg külső és belső felületét, hogy teljes egészében távozott-e (leggyakrabban a méhszarvak elülső részei nem válnak le), tömegét mérjük meg (legfeljebb a csikó tömegének 11%-a lehet). Abban az esetben, ha a csikó nem kezd el szopni magától időben (pl. mert fel sem állt), szükséges a kolosztrumot orr-nyelőcső szondán keresztül pótolni az ellést követő 6 órán belül. Ehhez állatorvos szükséges. Mi sem javasoljuk a cumin keresztül történő etetést, mert amelyik csikó nem tud felállni, vagy nem találja meg a tőgyet, az jó eséllyel félre fogja nyelni a tejet, aminek végzetesek a következményei. Koraszülött a csikó, ha 320 napnál kevesebb volt a vemhességi idő. Bár a testtömeg nem mérvadó, de az ilyen csikók általában kisebbek és rosszabb a kondíciójuk. A túlhordott (de gyakran éretlen) csikók nem feltétlenül nagyobb méretűek, de sokszor gyenge kondíciójúak születéskor. Gyakran megfigyelhető a hajlítóinak kontraktúrái, a hosszú szőrzet, valamint, hogy a metszőfogak már teljesen áttörték az ínyt. Mind az alulfejlett, mind a túlhordott csikókra jellemző a gyenge szopási reflex, gyenge hőszabályozási és vércukorszint-szabályozási képesség, csökkent vesefunkció és vizeletmennyiség, ill. az emésztőrendszer különböző működési zavarai. Az újszülött csikó gondozása igen nagy felelősséggel jár. Egy lovas gazdinak az ellés pillanatától kezdve - sőt, valójában már az előtt is - gondoskodnia kell a kicsi egészségéről és a megfelelő fejlődéséről, ehhez pedig a szeretet önmagában nem elég: néhány dolgot bizony tudni kell. Mik az első lépések? Mire figyelj? Mik az újszülött csikó igényei és hogyan viselkedj vele? Ebben szeretnék most egy kis segítséget nyújtani.
