Ha a magyar utazót jó sorsa Prágába vezeti, és a történelmi városban tett sétája során megáll a Szent Vitus-székesegyház melletti széles téren, fölpillant sárkányölő Szent Györgynek a kis csobogókút fölött magasodó szobrára, bizonyára kettős érzés fogja el. Büszke rá, hogy a mi hazánk fiai alkották, és fájlalja, hogy nem otthon áll, hanem idegen ország fővárosát ékesíti.
Arra gondol, hogy Istenem, a mi hadak járta Magyarországunkban mi minden pusztulhatott el az évszázadok viharaiban, ha a maradék is ilyen rendkívüli. Hogy az utóbbi gondolat nem alaptalan, azt éppen a szobrot alkotó testvérpár életművének sorsa bizonyítja.
A Kolozsvári testvérek a 14. század második felének, Nagy Lajos magyar király uralkodása idejének európai jelentőségű bronzöntő mesterei voltak, nevüket okleveles említésekből ismerjük. Apjuk, Miklós mester, kolozsvári festő volt. A testvérek, Miklós mester kolozsvári festő fiainak („filios magistri Nicolai pictoris”) a származásáról a leginkább elfogadott föltételezés az, hogy erdélyi szászok voltak. A prágai szobron Kolozsvár a korabeli német nevén, Clussenberchként szerepelt, ami arra utal, hogy mindkét nyelv ismerős volt számukra.
Pontosan tudjuk ugyanis, hogy a két szobrász-bronzöntő 1390 előtt még legalább négy másik szobrot is készített, amelyek a nagyváradi székesegyház előtt álltak, és azt is tudjuk, hogy azoknak Nagyvárad török elfoglalása, 1660 után nyomuk veszett. A Nagy Lajos király idejében élő testvérekről maguk a szobrok hagytak ránk híradást, bár áttételes módon. Az elveszett szobrok egyikének pajzsán szerepelt egy felirat, amelyet Miskolczy István jegyzett fel 1609-ben. E szerint a szobrokat Demeter püspök megrendelésére 1372-ben készítette a kolozsvári Márton és György. A prágai Szent Györgynek valaha szintén a pajzsa viselte a feliratot. A pajzs ma már nincs meg, de a feliratot itt is följegyezték, így szólt: A. D. MCCCLXXIII HOC OPUS IMAGINIS S. GEORGII PER MARTINUM ET GEORGIUM DE CLUSSENBERCH CONFLATUM EST (Szent Györgynek ezt a képmását a kolozsvári Márton és György öntötte az Úr 1373. évében).
A két testvér, Márton és György, valószínűleg királyi megrendelésre készítette el a Szent György-szobrot 1373-ban. A művészettörténészek megállapítása szerint egy ősi technológiával, a viaszveszejtéses eljárással öntötték. Mivel kevéssé valószínű, hogy maguk újra feltalálták a bronzöntésnek az ókor után évszázadokra feledésbe merült viaszvesztéses technikáját, amellyel a szobrok készültek, nem kétséges, hogy tanulták valahol. A német historikusok sokáig német hatást igyekeztek azonosítani, ma azonban a szakemberek az itáliai kapcsolatot tartják a legvalószínűbbnek. A Szent György-szobor stílusára, így művészettörténeti helyének meghatározására leggyakrabban a protoreneszánsz jelzőt alkalmazzák. A talpazaton látható növényi és apróállat-ábrázolás is az olaszok stílusára utal. Valószínű, hogy a két magyar szobrász itáliai tanulmányútja során ismerkedhetett meg az ottani műemlékekkel és új művészi irányzatokkal.
Az évszázadok alatt nemcsak a pajzs veszett el, hanem a királylány alakja is, amely egykor a ló előtti sziklán állt, 1663 előtt valamiért eltávolították. A szoborkompozícióban fontos szerepet játszó leány egykori figurája már 1541-ben is hiányzott, hiszen Václav Hájek cseh krónikájának leírásában csupán a lovagot és lovát, valamint a sárkányt említette meg. A leány figuráját akkor távolíthatták el, amikor a szobrot kútszoborrá alakították át, és a szökőkút sárkányfejes vízköpőjét illesztették annak megüresedett helyére.
A Kolozsvári testvérek nagy művészi értéket hordozó Szent György-szobra arra is alkalmas, hogy általa hitelt adhatunk a Szent László nagyváradi lovas szobrát magasztaló hajdani leírásoknak. A 1660-ban elpusztult szobor megformálásában a prágaihoz nagyon hasonló lehetett, ám méreteiben jóval meghaladta azt.
Nagyváradról 1618-ban, valószínűleg Cesare Porta két évtizeddel korábbi tollrajza nyomán, készült az a madártávlatú metszet, amelynek egy apró részletén ott látható a szobor is. Hogy az azonosítás nem tévedés, azt a metszet kísérőszövege igazolja. A metsző a kor szokása szerint a képmezőbe betűjeleket helyezett, és a lap szélén adta meg e jelek magyarázatát. Az apró lovas melletti E betű leírása a következő: „Statua regis equistris, et tres statua pedestres ex aere fusili”, magyarul lovas király szobra és három öntött gyalogos rézszobor. Egy szemtanú feljegyzése szerint Szent László lovas szobrának pajzsfeliratán az 1390-es dátum állt, ez azonban kétséges, sokkal valószínűbb, hogy az öt alkotás nagyjából egykorú.
Nagy Lajos király talán hírét vette az elkészült, feltehetően a kor szokása szerint arannyal borított szobroknak, és maga is rendelt egyet királyi apósának, esetleg a Szent László-szobrot is ő rendelte meg. Tény viszont, hogy 1660, a város török megszállása után a négy váradi szobornak nyoma veszett. A legtöbben azt föltételezik, hogy mivel az iszlám tiltja az emberábrázolást, a törökök összetörték, beolvasztották a szobrokat, és alighanem ágyút öntöttek belőlük. Akad azonban olyan történész is, aki különböző források, elsősorban a Várad elfoglalásánál jelen lévő Evliya Çelebi török utazó leírása alapján azt valószínűsíti, hogy hajóra rakták a szobrokat, úgy akarták elszállítani, de út közben a hajó elsüllyedt.
A kolozsvári szobor szerencsésen átvészelte a háborúkat, valamint a különféle impérium- és rendszerváltásokat. A Kolozsvári testvérek Szent György-szobra ma Európa egyik legjelentősebb műalkotása. Az eredeti mű ma a prágai Nemzeti Galériában található. Másolatai megtalálhatók Budapesten, Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön és a prágai várban.
A prágai várban, a Hradzsin több pontján állították már fel, jelenlegi helyén, a Szent Vitus-székesegyház szomszédságában lévő díszudvaron 1929-ben kapta meg azt a sima, modern talapzatot, amelyen ma is látható.
A prágai példányt Nagy Lajos király rendelte a Kolozsvári testvérektől, akiknek igen jó híre volt (az akkor ismert szobrok sajnos, az idők során megsemmisültek). Kolozsvár már a millennium évében érdeklődött a szobor iránt, tervbe vették, hogy a szobor gipsz mintáját megvásárolják. Közben a Halászbástya számára is igényelt egy példányt a királyi palota. Kolozsvárott szoborbizottság alakult, a korábban megszavazott 500 forintot " átcsoportosították" a bronzöntés költségére (igaz, ez csak egy év múlva volt lehetséges). Mivel sikerült elérni, hogy a budapesti szoborral együtt történjen az öntés, a költségvetés állni is tudta a költségeket úgy, hogy közben a szervezett gyűjtés a szobor javára még folyt.
A kolozsvári Szent György-szobor (románul Statuia Sfântului Gheorghe) egy másolat, amely a Farkas utcai református templom előtt áll. Az eredeti művet 1373-ban készítette a Kolozsvári testvérpár, Márton és György, és jelenleg a prágai Szent György-kolostorban van. I. Ferenc József király a prágai Szent György-szoborról két gipszmintát készíttetett, ezek közül az egyiket az Erdélyi Múzeumnak ajándékozta. Az 1900-as évek elején Kolozsvárott gyűjtést indítottak a gipszminta alapján készítendő bronzszobor felállítására. A másolat Róna József budapesti öntödéjében készült el és 1904. szeptember 28-án leplezték le az Arany János téren (utóbb Szent György, Gheorghe Sion, Béke, jelenleg Lucian Blaga tér). A korhű talapzatot a Műemlékek Országos Bizottságának Kolozsvárt tartózkodó műépítésze, Lux Kálmán készítette. Itt állt 1961-ig, amikor a tér átépítése során a Diákművelődési Ház építésekor a Farkas utcai református templom elé költöztették.
A szobor a magyar lovas kultúra szimbóluma is. A Magyar Lovas Szövetség emblémájában is az őt ábrázoló szobor látható. Szent György a lovasok, lovagok védőszentje.
Megtisztították a Szent György-szobrot – Erdélyi Magyar Televízió
A Kolozsvári testvérek nagy művészi értéket hordozó Szent György-szobra arra is alkalmas, hogy általa hitelt adhatunk a Szent László nagyváradi lovas szobrát magasztaló hajdani leírásoknak. A 1660-ban elpusztult szobor megformálásában a prágaihoz nagyon hasonló lehetett, ám méreteiben jóval meghaladta azt.
Az eredeti Szent György-szobor a prágai Nemzeti Galériában található. Másolatai megtalálhatók Budapesten, Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön és a prágai várban.
tags: #kolozsvari #testverek #szent #gy