Az újszülött átkaroló reflex és a veleszületett reflexek jelentősége

Újdonsült szülők gyakran tanácstalanul nézik újszülöttjüket, aki olyan kicsi, kiszámíthatatlan, és nehéz kitalálni, mikor miért sír. Mégis van néhány dolog, ami segít eligazodni a baba viselkedésében már ilyen kis korban is: ezek a veleszületett reflexek.

A veleszületett reflexek szerepe és típusai

Az újszülöttkori reflexek olyan cselekvéssorok, melyek bizonyos ingerekre akaratlanul jönnek létre, és idővel, az idegrendszer fejlődésével párhuzamosan a csecsemő el is hagyja ezeket. Ezek a reflexek nem tudatosak, hanem a külvilágból érkező ingerek hatására aktiválódnak. Fontos szerepet játszanak a baba életben maradásában és a környezet gondoskodásának kiváltásában.

A reflexek kategóriái a funkciójuk alapján:

• Védekezést segítő reflex
• Kötődést segítő reflex
• Táplálkozást segítő reflex

Példák veleszületett reflexekre:

• Szopóreflex: Már a magzati korban megtalálható. Segíti a babát, hogy éhesen megtalálja az anyamellet és elkezdjen szopizni. Csak akkor váltható ki, ha a baba tényleg éhes.
• Nyelési reflex: Ha a baba szájába kerül a tej, automatikusan nyelni kezd.
• Tüsszentés: Ha valami az orrába kerül (váladék, por), a baba automatikusan tüsszent.
• Markolási reflex: Ha a baba tenyeréhez ér valami, automatikusan megmarkolja. Valaha ez tette lehetővé, hogy veszély esetén anyjába kapaszkodjon. Olyan erősen ragadja meg a kezébe adott tárgyat, hogy a kezénél fogva is felemelhető (bár ezt nem szabad kipróbálni). A látás és a kézmozgás összerendeződése után, 3-4 hónapos korig váltható ki.
• Lépegetési reflex: Az anyaméhben van szerepe, segít a babának a születéshez szükséges testhelyzetbe illeszkedni. A csecsemőt óvatosan megtartva, lábai a talajhoz érintkezve automatikusan járó, lépegető mozdulatokat végez.
• Kereső reflex: Ha a kisbaba arcát megérintjük, ő automatikusan abba az irányba fordítja fejét, keresi a kiváltó ingert. Összefügg a szoptatással, segít benne.
• Megnyugvás reflex: Az anyaméh hangjai, mozgásai automatikusan megnyugtatják a magzatot és csökkentik a stressz-szintjét. Születése után az anyaméh-beli állapothoz hasonló helyzetek ugyanezt a hatást válthatják ki.
• Pupillareflex: Már a születés után 5 perccel működik, erős fényre a pupilla összeszűkül.
• Tájékozódási reflex: Az újszülött tekintete követi a fény mozgását.
• Babinszky-reflex: A csecsemő talpának külső szélén végighúzva valamit, hüvelykujját a többi négy ujjal ellentétes irányban, a talptól távolítva hátrafeszíti. A járás elsajátítása után eltűnik.
• Tónusos lábfogó reflex: A talp érintésével az ujjak behajlanak. A születéstől a 12. hónapig váltható ki.
• Galant-reflex: Ha a hátát éri inger (pl. nadrág dereka), a test ösztönösen kitér. Ha a hason fekvő babát a gerince mellett megsimítjuk deréktáj körül, akkor mocorogni kezd és az érintés oldala felé fordítja a csípőjét, felhúzza a lábát.
• Úszóreflex: Ha a csecsemőt arccal a vízbe helyezzük, automatikusan úszó mozdulatokat végez, és a vizet sem lélegzi be. Ez 6 hónapos kor körül tűnik el.
• Szimmetrikus tónusos nyaki reflex (STNR): A vízszintes helyzetben tartott baba fejének előre hajtásakor a karok a törzs előtt behajlódnak, a lába pedig felhúzódnak, felveszik az ún. magzatpózt. Ha háton fekve vagy lebegő fektetésben a baba fejét előre hajlítjuk, karjai behajlódnak, lábai pedig teljesen egyenesek lesznek.

A Moro-reflex: Az átkaroló reflex részletesen

A Moro-reflex, más néven átkaroló reflex, az egyik legismertebb veleszületett csecsemőkori reflex. Valójában egy maradványreflex, amely biztonsági célt is szolgál, egy ősi kapaszkodóreflex. Akkor váltódik ki, ha a babát olyan hirtelen, erős külső behatás éri, ami miatt úgy érzi, leesik valahonnan. Ilyen hatások lehetnek a hirtelen hanyattfektetés, a fej hirtelen hátra mozdulása, az egyensúly hirtelen elvesztése, erős hang- vagy fényhatás.

Amikor a Moro-reflex kiváltódik, a baba hátrahajtja a fejét, törzse megfeszül, széttárja karjait, tenyerét kinyitja, ujjait szétterpeszti, miközben lábait széttárva kinyújtja, majd karjaival átkaroló, átölelő mozdulatot tesz. A reflex hatására a baba erőteljes belélegzést végez, és általában sírva is fakad. Hanyattfektetéskor, például pelenkázásnál, gyakran előjön, és hanyatt alvó babáknál előfordul, hogy a karjukkal maguk előtt kalimpálva a saját mozgásuktól ijednek meg, ezért hirtelen nem vesznek levegőt, széttárják a karjukat és hangos sírásba kezdenek.

A már magzati korban is jelenlévő Moro-reflex a megszületés után is fontos szerephez jut: segíti a babát az első levegővételben. A Moro-reflex a baba kb. 2-4 hónapos koráig aktív, legkésőbb 6 hónapos korig.

A reflexek integrálódása és a fejlődés

A primitív reflexek adják meg a kezdő löketet a gyermek fejlődésének, érésének. Amikor a feladatukat teljesítették, gátlás alá kerülnek az agykéreg érése miatt. Az akaratlagos motoros tevékenységek veszik át a reflexek helyét. Például a baba már nem csak kalimpál a kezeivel, hanem a tárgy után nyúl, amit meg szeretne kaparintani. A csecsemőkori reflexeknek legkésőbb 2-3 éves korra gátlás alá kell kerülniük.

Neurotranszmitterek szerepe a gátlásban

A gyermek agykérgének érése úgynevezett neurotranszmitterek felszabadulásával jár. Ezek olyan vegyi anyagok, amelyeket az idegsejtek bocsátanak ki, és amelyek más idegsejtek működését serkentik, csökkentik, vagy teljesen gátolják. Az agykérgi gátlásban leginkább részt vevő fő gátló ingerületátvivő anyag a gamma-aminovajsav (GABA) és a glicin. A GABA a legnagyobb mennyiségben előforduló gátló neurotranszmitter az agyban, mely a hatását úgy fejti ki, hogy az idegsejtek felszínén lévő GABA-receptorokhoz kötődik. Így azok kevésbé lesznek ingerelhetők. A GABA egy glutamát nevű anyagból keletkezik, amely az agy egyik fő izgató ingerületátvivő anyaga. E két neurotranszmitter közötti egyensúly fontos az idegi aktivitás egészséges szintjének fenntartásához.

A glicin egy másik gátló ingerületátvivő anyag, amely elsősorban a gerincvelőben és az agytörzsben található. Szintén az idegsejtek felszínén lévő receptorokhoz kötődve hat, és fontos szerepet játszik a csecsemőkori reflexek gátlásában és az izomtónus szabályozásában. Más neurotranszmitterek, például a szerotonin és a dopamin szintén szabályozhatják a gátló neuronok aktivitását, és hozzájárulhatnak a reflexek és más motoros viselkedések alakításához.

Tehát, a serkentő és gátló neurotranszmitterek közötti összetett kölcsönhatások alapvető fontosságúak az agy megfelelő működéséhez, és a motoros viselkedés szabályozásához, beleértve a primitív reflexek kéreg általi gátlását is.

Mi történik, ha a reflexek fennmaradnak?

Amennyiben a csecsemőkori reflexek nem megfelelő mennyiségben, minőségben váltódnak ki, úgy nem fog kialakulni, vagy csak részben alakul ki a kérgi gátlás. 2-3 éves kor után a csecsemőkori reflexek kiválthatósága a kéreg bizonyos területeinek éretlenségét jelzi. Azért maradnak fent, azért élnek a primitív reflexek, mert az agykéregnek szüksége van azokra az ingerek-válasz kapcsolatokra, melyek a csecsemőkori reflexek működésének köszönhetők, és hatással vannak az adott kérgi területre.

A fennmaradt primitív reflexek lehetséges tünetei

A fennmaradt primitív reflexek számos problémát okozhatnak a gyermekek fejlődésében és a mindennapjaikban. Íme néhány példa:

Moro-reflex fennmaradása esetén:

• Túlságosan heves reakciók, túlérzékenység
• Rossz egyensúly- és koordinációs képesség / ügyetlenség, gyakori elesés
• Labdajátékban való ügyetlenség
• Szorongó, lassú, félénk vagy épp erőszakos, agresszív, túlpörgő viselkedés
• Nem bírja az intenzív, erős zajokat
• Visszahúzódóvá, félénkké válhat
• Nehézség a figyelem irányításában és a szem fixálásában

Aszimmetrikus tónusos nyaki reflex (ATNR) fennmaradása esetén:

• Nem tud kúszni a baba
• Keresztező mozgások nem fejlődnek megfelelően
• Kétoldaliság, nem fejlődik ki a domináns oldal
• Nem összehangolt a jobb és a bal oldal működése
• Szemmel való követési probléma
• Olvasási és írási nehézség (a szem és a fej együtt mozog írás közben)
• A papírt ferdén tartja írás közben, és közben könyököl a gyermek
• Kézírási probléma
• Írásban gondolatait nehezen fogalmazza meg, szóban jobban teljesít

Szimmetrikus tónusos nyaki reflex (STNR) fennmaradása esetén:

• Nem tud kúszni - mászni a baba
• Diszlexia, diszgráfia
• Tábláról nehezen másol
• Nem tud bukfencezni
• Csúnyán eszik
• Nem tud megtanulni úszni
• Hanyag testtartás
• Ügyetlenség

Tónusos labirintus reflex (TLR) fennmaradása esetén:

• Rossz egyensúly-koordinációs készség
• Nem szeret sportolni
• Futáskor mereven vagy petyhüdten tartja magát
• Rossz ritmusérzék, rossz sorba rendezési képesség
• Térérzékelési és térlátási problémák
• Szédülés, lábujjhegyezés, tériszony
• Tájékozódási problémák
• Hallási problémák
• Felnőttként tengeribetegség

Kereső - szopó reflex fennmaradása esetén:

• Folyik a nyála, mindig muszáj valamit nyalogatnia és rágnia
• Rosszul artikulál, beszéde nehezen érthető
• Nehezen tudja megrágni a szilárd ételeket
• Csúnyán eszik
• Szopja az ujját 3.5 éves kor után is
• Nyelvlökéssel nyel
• Kézügyessége rossz

Markoló és talpreflex fennmaradása esetén:

• A baba nehezen kúszik
• Piciként nem sikerül a csipeszfogás
• Még mindig fennáll a kapcsolat a kéz és a száj között (nehezen tanult meg beszélni, kiejtési probléma, nehezen érthető beszéd)
• Görcsös ceruzafogás miközben ír
• Írás és rajzolás közben mozog a szája a gyermeknek
• Lábujjhegyen járás, bizonytalan egyensúlyozás

A reflexek vizsgálatának jelentősége

Az újszülött- és csecsemőkori veleszületett reflexek és reakciók életkorhoz kötötten válthatók ki, és legkésőbb egyéves korra eltűnnek. E reflexek és reakciók vizsgálata a gyermekgyógyász és a gyermekideggyógyász számára gyakorlati szempontból igen fontos. Újszülöttkorban hiányuk az idegrendszer korai kiterjedt károsodására utal. Tartós fennállásuk viszont az idegrendszer érésének késlekedését jelzi. Aszimmetrikus, tehát nem egyforma megjelenésük a test két oldalán, például daganat vagy vérzés, és egyéb betegségek kialakulására utalhatnak.

A fent említett reflexek vizsgálatával tehát lehetővé válik az idegrendszeri károsodás korai felismerése és ezáltal a korai oki kezelés, illetve az eredményesebb rehabilitáció, amely nem más, mint a hiányzó képességek helyreállítása.

Kutatási eredmények a primitív reflexekkel kapcsolatban

Számos kutatás foglalkozott a fennmaradt primitív reflexek és különböző fejlődési, tanulási, viselkedési problémák közötti összefüggéssel. Ezek az eredmények rávilágítanak a téma fontosságára:

• 2000-ben (The Lancet): McPhillip és munkatársai erős összefüggést találtak a fennmaradt primitív reflexek (különösen az ATNR) és az olvasási nehézség között.
• 2004-ben (Taylor, Houghton és Chapman): Megállapították, hogy az ADHD-val diagnosztizált fiúknál szignifikánsan magasabb volt a fennmaradt csecsemőkori reflexek (Moro, tónusos labirintus, ATNR, STNR) jelenléte.
• 2007-ben (McPhillps és Jordan-Black): Az ATNR fennmaradása szignifikánsan előrejelezte az olvasásban, helyesírásban, nem-szóolvasásban és verbális képességekben megmutatkozó problémákat diszlexiás gyermekeknél.
• 2014-ben (Kondraciuk és munkatársai): Az orális reflexek (szopó, kereső, arcreflexek) rendellenességei késleltetik a beszédfejlődést és artikulációs zavarokat okoznak.
• 2019-ben (Williem Ray): Azt találták, hogy az intenzív Moro-reflex összefüggésbe hozható a saját megfigyelésen alapuló negatív érzelmi állapottal.
• 2020-ban (Melillo): Egy szenzomotoros-reflexintegráló programban résztvevő ADHD-s személyeknél a primitív reflexek csökkenése jelentősen összefüggött a matematikai problémamegoldás és a hallás utáni szövegmegértés javulásával.
• 2021-ben (Pecuch és munkatársai): A magas reflexaktivitású gyermekek motoros hatékonysága alacsonyabb volt, és a reflexaktivitás csökkenésével javultak a motoros, észlelési képességek, indulatkezelés és viselkedés.
• 2021-ben (Hickey és Feldhacker): Az ATNR aktivitása az ellenállás és a dac, a Moro-reflex megtartása és a figyelmetlenség között erős összefüggés mutatható ki óvodások körében.
• 2021-ben (Sigafoos és munkatársai): Egy meta-analízis szerint a primitív reflexek jó eséllyel fennmaradnak ADHD-ban, ASD-ben és számos más fejlődési zavarnál, és hasznos indikátorai lehetnek a megkésett idegrendszeri fejlődésnek.
• 2022-ben (Leisman, Melillo és munkatársaik): Az autista spektrumzavar (ASD) számos aspektusa az agyi hálózatok fejlődésében bekövetkező érési késéssel, illetve egyenetlen fejlődéssel függ össze. A tanulmány alátámasztja a megtartott primitív reflexek és a kognitív és motoros funkciók közötti szoros kapcsolatot ASD esetén.

A csecsemőkori reflexek időn túli fennmaradásának okai felnőtteknél

Az utóbbi években számos olyan publikáció jelent meg, melyek összefüggést feltételeznek a primitív reflexek visszatérése és a frontális lebenyt érintő problémák között, beleértve az Alzheimer-kórt, a sclerosis multiplexet és a skizofréniát. Skizofrén betegeknél több frontális felszabadulási jelet (primitív reflexet) észleltek, mint a nem érintett testvéreiknél és a kontrollcsoportnál. A markoló reflex újbóli megjelenését az elülső lebeny elváltozásaival hozzák összefüggésbe, többek között a Lewy-test demencia korai jeleként. Ezt egy longitudinális kutatás is alátámasztja, mely arról számol be, hogy már két évvel a demencia tüneteinek megjelenése előtt megjelenik a markoló, a glabelláris és a tenyér (palmomental) reflex. Egyes szerzők szerint ez utóbbi kettő a Parkinson-kór korai jelének is tekinthető. Ezek a reflexek azért szabadulnak fel a gátlás alól, mert a kérgi tevékenység az agy szerkezeti vagy működési problémái miatt gyengül.

Terápia és prevenció

Amennyiben a primitív reflexek spontán módon 2 éves korig nem épülnek le, hanem fennmaradásukat észleljük, érdemes szakemberhez fordulni. Számos teszt és vizsgálati módszerrel a terapeuták ki tudják szűrni a reflexek kóros jelenlétét, és ezekre konkrét terápiát tudnak javasolni, ami megoldást jelenthet a reflex leépítésére. A reflexek gátlását elősegítő gyakorlatokat bárki, bárhol végezheti! Ne feledjük, a kicsiknél fontos a szülői kontroll. Ami mindenkinél fontos, az a rendszeresség. Többet ér minden nap csak 2-3 gyakorlat elvégzése, mint hetente egyszer 16, vagy semmi.

A Stephens-Sarlós Erzsébet által kidolgozott program például nagyon jó hatékonysággal tudja gátlás alá vonni a fennmaradt reflexeket. A felmérés során az anamnézislap és egy reflexlap kitöltése után fizikailag is felmérik a fennmaradt reflexeket. Amennyiben a vizsgálat során valamelyik reflexválasz pozitív, egy 2 hónapra szóló feladatsort kap a gyermek, ami egy mindennapos, kb. 10-15 perces tornából áll, kifejezetten a gyermek fennmaradt csecsemőkori reflexeire összeállítva. A gyakorlatokat nagyon fontos minden nap végezni! Majd rendszeres ellenőrzések során figyelemmel kísérik a fejlődést, és annak fényében módosítják a gyakorlatsort.

tags: #ujszulott #atkarolo #reflex