Nincs is annál nagyobb öröm, amikor a hosszas, kimerítő vajúdást követően - vagy a császármetszés megkezdése után néhány percen belül - meghalljuk a baba első hangját. Ugye egészséges? Megvan mindene? Ezeket a kérdéseket teszik fel ilyenkor világszerte az édesanyák. Egy kisbaba megszületését általában hatalmas öröm övezi. Az, hogy először felsír, igazi zene az anya és az apa füleinek. Az első boldog pillanatokat követően az orvosok újszülöttkori vizsgálatok sorát végzik el, melyek célja a baba állapotának felmérése, az egészségi állapotának megállapítása. De vajon milyen vizsgálatok várnak a kicsikre? Ki és hogyan végzi el ezeket? Ezekre adunk most választ, hangsúlyozván, hogy jelen esetben szövődménymentes, eseménytelen várandósságból, komplikációmentes hüvelyi szülésből, vagy nagyobb rizikó nélküli császármetszés során megszületett babákról van szó. Bármilyen egyéb, komplikációkkal tarkított esetekben az adott szituációnak megfelelő gyakorlat szerint történik az újszülött első vizsgálata és ellátása.
Mikor vizsgálják meg a babákat?
A baba vizsgálatát a lehető leghamarabb érdemes elvégezni. Ma Magyarországon a kórházakban, klinikákon született babákat a lehető leghamarabb, legtöbbször még a megszületés helyén neonatológus vagy gyermekgyógyász szakorvos vizsgálja meg. Ebből a szempontból nagy különbség lehet az egyes helyek gyakorlatai közt, hiszen a kifejezetten bababarát intézmények az anya-baba azonnali kontaktust mindennél előbbre sorolják, vagyis a megszületést követően a kicsit azonnal az édesanyára teszik. Az újfajta nézetek szerint a kisbabának az a legjobb, ha a megszületést követő pillanatokat az anyja mellkasán elhelyezve tölti. A testkontaktus mind fizikai, mind pedig pszichés szempontból lényeges, hosszú távon is lehet jelentősége. Ez a nézet azonban az azonnali vizsgálatot nem teszi lehetővé, legalábbis korlátozza azt. A bababarát helyeken tehát az újszülött első vizsgálata kicsit később történik. Természetesen, amikor bármilyen probléma gyanúja felmerül akár a baba, akár az anya részéről, akkor itt is az azonnali vizsgálat vagy beavatkozás mellett döntenek. Lényeges azonban kiemelni, hogy csak és kizárólag olyan esetekben lehetséges a leírt forgatókönyv, amennyiben a szülés komplikáció nélkül zajlott le. Ha fennáll a minimális esélye is annak, hogy a baba a szülés során veszélybe kerülhetett, akkor minden elé kell helyezni a vizsgálatot. Akik esetleg otthonukban, vagy egyéb, különleges helyszíneken (pl. mentőautó, bevásárlóközpont, benzinkút stb.) születtek, azok is a kórházba érkezést követően azonnal, de legkésőbb 12-24 órás korukon belül átesnek az első kötelező orvosi vizsgálatokon.
Vizsgálatok a megszületés után
A kiemelést követően legelőször a köldökzsinór szakszerű elvágására, a megfelelő kapocs felhelyezésére kerül sor, melynek jól bejáratott protokollját minden újszülöttellátó orvos ismeri.
Apgar-teszt
Az egyik legelterjedtebb vizsgálati módszer az újszülöttek „pontozása”, az úgynevezett Apgar-rendszer. (A vizsgálatot kidolgozójáról, az amerikai aneszteziológus doktornő Virginia Apgar-ról nevezték el.) Az újszülöttek első vizsgálata az Apgar-teszt. A vizsgálat során 5 szempont szerint pontozzák az újszülöttet:
- Appearance = megjelenés → bőrszín
- Pulse = pulzus → szívfrekvencia
- Grimace response → reflexek, válaszreakciók
- Activity → izomtónus
- Respiration → légzésfrekvencia
Ennek során a baba 1 perces, 5 perces és 10 perces életkorában annak szívfrekvenciáját, légzését, bőrszínét, izomtónusát, reflexingerlékenységét és bőrszínét pontozzák 0-1-2-ig terjedő skálán, minél jobb az adott paraméter, annál nagyobb pontszámot kapva. Ezekből az értékekből a kicsi külvilághoz való adaptációjáról, illetve súlyos kórállapotok meglétéről vagy épp hiányáról szereznek információt a szakorvosok. Ne legyél csalódott, ha újszülött babád az 1 perces vizsgálat során nem a maximálisan elérhető pontszámot kapta. Közvetlenül a megszületés után ugyanis a legtöbb újszülött bőre lilás, mert a bőr rózsásságát adó friss, oxigénben dús vér előbb az agyba és a fontosabb belső szervekbe áramlik, és azokat látja el. Az Apgar-teszt eredménye általában 7 és 10 pont közé esik egészséges újszülött esetében, azonban a 7 alatti pontszám azt jelzi, hogy a babának orvosi beavatkozásra (pl. légzéstámogatásra, a szívverés megfigyelésére) van szüksége. Ha a kisbaba 8 pontot vagy annál többet kapott, akkor jó vagy kiváló állapotban van. Előfordul az is, hogy az első vizsgálat értéke ennél esetleg kevesebb, de a következő, 5 percesnél már javul - ilyenkor is minden rendben van. (Altatásban végzett császármetszés esetén például megtörténhet, hogy az első érték nagyon alacsony, de az 5 perces vizsgálaton már jó állapotban van a csecsemő.) Az Apgar teszthez nem kell a babát és a mamát elválasztani, hiszen az újszülött az anya pocakján is jól megfigyelhető.
Egyéb vizsgálatok a szülőszobán és a gyermekágyas napokban
Még az első két órán belül megtörténik a baba szemellátása: a szemekbe 1%-os ezüst-acetát szemcseppet cseppentenek, mely a szemek súlyos fertőzése ellen nyújt védelmet. Általában sor kerül a kicsi súlyának, hosszúságának és fejkerületének megmérésére. Megmérik az újszülött súlyát, hosszát, fej- és mellkaskörfogatát is. A baba paraméterei alapján a vizsgáló orvos meghatározza az úgynevezett gesztációs kort, azaz, hogy az újszülött kb. hány hetes terhességi kornak megfelelő állapotban jött a világra. Mindezekből az is megállapítható, hogy az újszülött megfelelő mértékben fejlődött-e az anyaméhben. A vizsgálat egyik szintén fontos része a testnyílások átjárhatóságának vizsgálata (orrlyukak, fül, végbél, húgycsőnyílások), illetve az esetlegesen jelenlévő fejlődési rendellenességek korai felismerése. A leggyakoribb szülési sérülések (pl.: kulcscsonttörés, felkari idegfonat-bénulás) felismerése is ezen vizsgálatok alkalmával derülhet ki. Az orrnyílások, a gyomor és a végbél átjárhatóságának megállapítása (ez az ún. szondázás) még van, ahol a szülőszobai vizsgálatok része, míg más kórházakban nem végzik rutinszerűen. A kisbaba torkán ledugott szonda ugyanis okozhat olyan sérüléseket a nyelőcsövön vagy a garatban, ami nyeléskor fájdalmat okozva megnehezítheti a szopást a baba számára.
Az első 24 órában újabb, alapos orvosi vizsgálat következik majd, amikor is meghallgatják a kisbabád szívét és légzését, a belső szervek vizsgálatához áttapintják a pocakját, ellenőrzik a külső nemi szerveinek állapotát, végigtapintják a gerincét, és megvizsgálják a csípőjét és a reflexeit. A baba megszületését követő 24 órán belül megtörténik a legtöbb szükséges vagy kötelező vizsgálat, így egyebek mellett ellenőrzik a testi fejlettséget, a különböző testjáratok átjárhatóságát, valamint fontos az esetlegesen jelenlévő fejlődési rendellenességek korai felismerése.
Szűrővizsgálatok, gyógyszerek és oltások a kórházban
Anyagcsereszűrés (PKU teszt)
A magyarországi protokoll előírja az újszülöttek kötelező jellegű szűrését bizonyos anyagcsere-betegségek irányában. Célzottan szűrik a veleszületett anyagcsere-betegségeket. A hazai protokoll előírja a babák ez irányú kötelező szűrését a fenilketonúria, a galaktozémia és a biotinidáz-hiány (BTD), valamint több betegség esetében. A biotinidáz-hiány következményei lehetnek a fejlődési hiány, halláscsökkenés, a látóideg degeneratív betegsége, légzési problémák, rohamok. A tünetek alattomosan fejlődnek ki a csecsemőkorban. Galaktozémia esetében a szervezet nem tudja lebontani a tejcukor összetevőjét, a galaktózt, ezért a tejjel táplált és időben nem kiszűrt csecsemők életkilátásai igen rosszak. A fenilketonúria egy örökletes anyagcsere-betegség, amelynek következtében a szervezet nem képes lebontani a fenil-alanin nevű aminosavat. A táplálékkal bevitt aminosav felhalmozódva a szervezetben káros következményekkel járhat az agy fejlődésére, mentális visszamaradottságot okozhat. Nagyon fontos, hogy az újszülötteknél már pár napos korukban elvégezzék a PKU tesztet, amely egyetlen vérvételt jelent csupán: vért vesznek a kisbabától egy apró tűvel, úgy, hogy megszúrják a baba sarkát, majd a vért szűrőpapírra csepegtetik, ezt pedig laboratóriumban tesztelik. Az eredményről a védőnők, házi gyermekorvosok kapnak értesítést, a szülő csak pozitív esetben. A myNewborn egy átfogó újszülöttkori genetikai szűrés, ami a korai kezdetű genetikai betegségek jelenlétét jelzi. A hagyományos sarokteszt kiegészítéseképpen sokkal részletesebb információ kapható a baba állapotáról és megkezdhető a betegség kezelése, a diéta, illetve megtervezhetők a további beavatkozások, amennyiben erre szükség van. Amennyiben a teszt betegséget jelez, négyféle válaszreakció adható. Az egyik a megelőző kezelés, mely esetében a betegségnek csupán a hajlama van meg, vagy nincsenek még tünetei. Előfordulhat, hogy korai kezelésre van szükség, de az is, hogy a diétás kezelés a legcélravezetőbb. A myNewborn genetikai teszt segítségével a megelőzés, az egészségmegőrzés, a felkészülés nemcsak álom.
Oltások és vitaminok
Már a megszületést követő első napon K-vitamint kapnak az újszülöttek. Ez a vitamin a vérképzéshez elengedhetetlen, és az egyetlen olyan, amely a kizárólag szoptatott csecsemők számára már a kezdetektől rendszeres pótlást igényel. Így a vitamin adásának ismétlése szükséges 1 hetes korban, majd fél éves korukig havi egy alkalommal, amelyet a védőnő ellenőriz. K-vitamin: a véralvadási zavarok elkerülése miatt szükséges a K-vitamin adagolása születéstől kezdődően. Jellemzően az első adagot az újszülött az első életnapon megkapja, majd egy hetesen egy ismételt adag következik, mely után havonta szükséges a készítmény adagolása (1 ampulla = 2 mg) otthon, szájon keresztül, amíg az anyatejes táplálás van nagyobb arányban. Teljesen tápszeres csecsemőknél az egy hetesen beadott adag után már nem kell további K-vitamin, ugyanis a tápszerek tartalmazzák a szükséges mennyiséget. Az országunkban jelenleg érvényes, és rendkívül hatékony oltási program első lépéseként az újszülöttek hazabocsájtásuk előtt még az intézményben megkapják a BCG oltást. A kötelező BCG-oltást is ekkor kapja meg a csecsemő, hogy védettséget szerezzen a mycobaktérium által okozott gennyes agyhártyagyulladás és a TBC ellen. A további oltásokat (kötelező, illetve ajánlott) a gyermek háziorvosa és védőnője szervezi meg.
Az ajánlott oltások is életet menthetnek
Hallásvizsgálat
Sok intézményben lehetőség van az újszülöttkori hallásvizsgálat elvégzésére is: az alvó baba füléhez illesztett jelátalakító segítségével tesztelni lehet a hallórendszer, a halló idegpályák működését. Az újszülöttek hallása nehezen vizsgálható, éppen ezért fejlesztettek ki egy eszközt, melynek segítségével nem a baba jelzéseit mérik, hanem az agyi reakciókat. Ha ez a kórházban nem megoldható, a távozáskor adott zárójelentésen javasolt módon, a fül-orr-gégészeti központtal kell a szülőnek a kapcsolatot felvennie, és a vizsgálatra még a gyermek 6 hetes koráig időpontot kell kérni.
Csípőszűrés
A csípőszűrést az ortopédiai rendelőkben végzik, melyet rendszerint a szülőnek (esetleg védőnői segítség-útmutatás alapján) magának kell intéznie. Ennek első időpontja szintén kb. 6 hetes kor körül esedékes. A vizsgálat csupán pár perc, mely alatt a szakorvos a csípő állapotát méri fel, illetve - a legújabb ajánlások szerint - ultrahanggal is megnézi a csontosodás folyamatát. A csípőficam hátterében az áll, hogy a csípőízület vápája nem megfelelően fejlődött ki, ami azzal jár, hogy az ízület fej ebből a vápából könnyedén kiugrik. A csípőficam vizsgálatát úgy végzik el, hogy az újszülött lábával behajlított állapotban köröznek befelé és kifelé. Amennyiben kisebb mértékű a csípőficam, akkor speciális pelenka és némi torna korrigálhatja az elváltozást. Ha nagyobb a baj, akkor az úgynevezett Pavlik-kengyel használatát írják elő.
Hazaérkezést követően
A kórház már a megszületést követően értesíti a védőnőt, aki az újszülött hazaérkezését követően pár napon belül a házi gyermekorvossal együtt felkeresi a gyermeket, és megejtik az első gyermekorvosi vizsgálatot, tanácsokat adnak az újszülött ellátásával, táplálásával kapcsolatban, illetve megbeszélik a következő vizsgálat időpontját is. A neonatológus szakorvos a születés után 6 hetes koráig követi és ellenőrzi a csecsemőt, majd ezután csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos végzi a gondozást. A baba hazaérkezése után a védőnő, illetve a házi gyermekorvos is meglátogatja a családot. A Melletted a helyem Egyesület elnökségének legfőbb célkitűzése a hazai újszülött/koraszülött ápolási helyzet javítása és egységesítése. Ennek okán kezdeményezte az egyesület elnöksége a 2016-ban kiadott „Neonatal Nursing Care Handbook” amerikai újszülöttápolási kézikönyv magyar nyelvre fordítását, létrehozva ezzel egy Magyarországon hiánypótló ápolási tankönyvet.
Újszülött bőrápolás
A babák bőre rendkívül érzékeny, az első pár nap után gyorsan veszíthet nedvességtartalmából, szárazzá, hámlóvá válhat. Ápolására az első pillanattól nagy hangsúlyt kell fektetni, ugyanis az újszülött bőre a legnagyobb behatolási kapu a kórokozóknak. A születést követően már érdemes hypoallergén, jó minőségű fürdetőt és testápolót használni, melyekkel akár a későbbi eczemás bőrelváltozások is megelőzhetők. A gyermekorvosok által gyakran favorizált „gyógyszertári fürdető” valójában alkalmatlan és akár káros is lehet az újszülöttek ápolására. Csak két összetevőt emelnék ki, cetil-sztearil-alkoholt és metil-parahidroxibenzoátot tartalmaz, melyek helyi bőrreakciókat és akár a későbbiekben jelentkező allergiás bőrtüneteket is okozhatnak. Tehát hagyjuk a régi berögződéseket és az újszülött bőrét olyan készítménnyel ápoljuk, ami valóban alkalmas rá. Sokan a heti kétszeri fürdetést javasolják újszülöttkorban, ugyanakkor magam részéről a napi rendszeres, néhány perces lemosást javaslom. Ezzel az újszülöttnél fix napi rutin alakítható ki, illetve a család a fürdetés alatt együtt lehet, közös élményt nyújthat, mellette pedig a gyermek is megszabadul a napi pelenkázás, nyáladzás és később az etetések okozta szennyeződésektől. A fürdőzést meleg helyen, biztonságos, újszülött fürdetésre alkalmas kádban kell lebonyolítani és a fürdővizet a baba igényeihez érdemes beállítani. Az első napokban a köldökcsonkra figyelni kell, hogy ne merüljön alá, száraz maradjon. Amennyiben víz érte, itassuk fel és töröljük szárazra. A fürdetés kezdetben nem több 2-3 percnél, a gyermek lemosása, gyengéd tisztítása után puha fürdőlepedővel a nedvességet felitatva (nem szárazra dörgölve) már krémezhető is. A köldök korszerű ellátása alatt a „tisztán és szárazon tartást” értjük, azaz a rutinszerű köldökkezeléshez semmilyen szer nem szükséges! Az újszülött köldökéhez mindig tiszta kézzel nyúljunk és védjük a széklet és vizelet szennyezésétől is. A pelenkát visszahajtva megelőzhető az irritáció és megfelelő szellőzést is biztosítunk a területnek. A kisfiúk fitymáját NEM SZABAD hátrahúzni erővel, csak annyira kell visszahúzni, amennyit enged. Orvosi vizsgálat akkor szükséges, ha a vizelet sugara nem egyenes (annyira szűk a rés), a fityma felpuklisodik vizeletürítés kapcsán (ez egyébként gyakran segíti a letapadás oldását), vagy a terület livid, piros, gyulladt.
Öltöztetés és levegőztetés
Általános érvényű szabály, hogy az újszülöttre mindig egy réteggel több ruha kell, mint amiben a felnőtt komfortosan érzi magát. Fontos a réteges öltöztetés, ugyanakkor figyelni kell, hogy jól szellőző, pamut ruházatot adjunk a gyermekre. Onnan tudható, hogy a gyermeknek melege van-e vagy esetleg fázik, hogy megtapintjuk a nyakát és hátát. Ha nyirkos, izzadt, akkor kevesebb ruházat elegendő, ha hűvös, akkor viszont jobban fel kell öltöztetni. Normál időre és súllyal született újszülöttek esetén meleg hónapokban 7-10 naposan érdemes elkezdeni a levegőztetést, télen azonban javasolt megvárni a 2 hetes kort. Fontos a fokozatosság, kezdetben csak 10-15 percre nyissuk ki az ablakot, majd 2-3 hetesen vigyük ki a gyermeket ugyancsak fokozatosan a szabad levegőre. A huzattól minden formában óvjuk a gyermeket! A baba fejére sapka ajánlott kb. egy éves korig minden évszakban és utána is a meleg, és természetesen a hideg ellen. 2 hónapos korig, azaz az első kötelező oltásokig nem érdemes a nagyobb családdal találkozni és közeli hozzátartozók is csak messziről nézzék a gyermeket az első hetekben.
Alvás
Az újszülött altatása a napi rutin nagyon fontos része. Nem szükséges egész nap görcsösen tartani az időpontokat, de a fürdetés és altatás idejét érdemes tartani. Az újszülöttet saját kiságyban, megfelelő keménységű matracon (ne süllyedjen be a matrac a baba alatt) kell fektetni. A szülőkkel való együtt alvás orvosi szempontból nem ajánlott, illetve a szakmai irányelvek a háton alvást javasolják, ugyanis a hason altatás növeli a bölcsőhalál előfordulását. A hason alvás viszont kedvezőbb a hasfájós csecsemőknek, nyugodtabb alvást eredményez és a mozgásfejlődés szempontjából is pozitívabb hatásokkal bír.
Táplálás
Az anyatejes táplálás fontosságát azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni. Az újszülött és édesanyja számára is az igény szerint szoptatás (iszsz) a legelőnyösebb, nem érdemes görcsösen ragaszkodni a 2-3 óránkénti etetéshez. Az érett gyermek jelzi az igényeit, mikor éhes, nem szükséges éjszaka sem ébresztgetni még az első hetekben sem. Kivétel, ha koraszülött a csecsemő, valamilyen betegségben szenved vagy besárgult és aluszékony. Az első hétre a gyermek napi folyadékigénye kb. 150 ml/kg-ra tehető, amit az étkezések alkalmával 24 óra alatt visz be: így pl. egy 3,8 kg-os, egy hetes újszülött napi igénye 570 ml, amit ha 8x eszik, kb. 70 ml-nek felel meg egy alkalomra. Ezt persze rugalmasan kell kezelni, lesz olyan amikor a baba 100 ml-t szopik, majd következő alkalommal csak 50 ml-t kér. Az anyatejes táplálást érdemes forszírozni, még ha kezdetben nehézségek is adódnak, erre kiválóan alkalmas szoptatási tanácsadó felkeresése vagy a védőnővel való konzultáció, esetleg a nyelv lenövésére gondolni, ha a baba ügyetlen, mert ez is gyorsan orvosolható.
D-vitamin
D-vitamin: a megfelelő csontfejlődés biztosításának elengedhetetlen vitaminja, ugyanakkor számos egyéb jótékony hatása is előtérbe került, pl. kiváló immunerősítő. Napi adagolása szükséges az újszülöttek esetében, mely a hazai forgalomban lévő készítményeknél 1 cseppet (4-500 NE) jelent. A D-vitamin folyamatosan adagolható kisgyermekkorig, napi adagja 500-1000 NE. Kezdése a magyar gyakorlatban 2 hetes kortól ajánlott.
tags: #ujszulott #apolasi #diagnozisok