Nagyon nagy öröm nézni, ahogy egy csecsemő fejlődik. Figyel, észleli a környezetét, reagál, azaz kommunikál, és egyre több mozgásmintát produkál. De jön a rémület és a tanácstalanság, ha ezt nem teszi, ha elmarad a fejlődésben.
Ebben a cikkben támpontokat szeretnénk adni a szülőknek az újszülöttkori agykárosodás felismerésében és az esetleges terápiás lehetőségekben. Ennek felismerésében a gyermekorvos és védőnő minden tekintetben segíteni tud.
Ma már az interneten az egészséges csecsemő fejlődésének időrendje megtalálható, ami persze plusz-mínusz időhatárral értékelhető, szakember segítségével.
Az agy fejlődése a születéskor és az azt követő időszakban
Amikor megszületik egy kisbaba, az agyának mérete negyede a felnőttének. Ennél nem lehet nagyobb, mert a női csípő a jelenleginél szélesebbre már nem képes tágulni. Ezért állítják az etológusok, hogy az újszülött első három hónapja valójában a „negyedik trimeszter”. Az embergyereknek ugyanis valójában csak 12-14 hetesen kellene megszületnie.
A csecsemők agya a születéskor körülbelül negyedakkora, mint egy felnőtté, ám tartalmazza szinte az összes neuront, amire az életük során szükségük lesz. Ami igazán megdöbbentő, az nem is az idegsejtek száma, hanem az a hihetetlen tempó, amellyel ezek az egységek összekapcsolódnak egymással. Ez a folyamat, amelyet a tudomány szinaptogenezisnek nevez, lehetővé teszi, hogy a baba villámgyorsan alkalmazkodjon a külvilághoz. Az agy ebben az időszakban olyan, mint egy hatalmas szivacs, amely válogatás nélkül szívja magába az ingereket, legyen szó az anya hangjáról, a szoba fényeiről vagy a takaró érintéséről.
A babák agyának leggyorsabb fejlődési időszaka a terhesség félidejében kezdődik, és valamikor a második és harmadik születésnap között ér véget. Az agy fejlődése ekkor a leggyorsabb, nemcsak fizikai szempontból, hanem az értelmi képességek terén is.
A kutatók szerint az ilyen jellegű adatok értékelése lehetővé teheti bizonyos fejlődési rendellenességek - például az autizmus - prognosztizálását. Az orvosok évszázadokon át a babák fejkerületének mérésével figyelték az agy fejlődését. Azonban mivel az emberek fejmérete eltérő lehet, ez a módszer nem tekinthető teljesen megbízhatónak.
A leggyorsabb változások közvetlenül a születés után indultak be, a babák agyának mérete ilyenkor átlagosan napi 1 százalékkal nőtt. Később ez lelassul, a 90-napos periódus végére 0,4 százalékra esik vissza. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a kisagy, amely a mozgáskoordinációért felelős, akár meg is kétszerezheti a méretét az első három hónap alatt. A legkisebb mértékű növekedésen a hipokampusz, az emlékek kialakulásáért felelős terület fejlődik a legkevésbé. A kutatók szerint ez természetes, hiszen ilyenkor az újszülött számára legfontosabb készségek fejlődnek elsődlegesen.
Szinapszisok és idegpályák
Az agy az a szervünk, amely a gerincvelővel együtt a központi idegrendszert alkotja, és minden mozzanatot irányít. Az idegsejtek, a neuronok kezdetektől fogva folyamatosan kommunikálnak egymással, és idővel idegpályákká, szinapszisokká alakulnak.
Az újszülött agyában majdnem az összes idegsejt megtalálható, amit valaha használni fog - agyának súlya mégis negyedakkora, mint a felnőtté. Ez azért van így, mert az agysejtek közötti kapcsolatok (azaz a szinapszisok) nagy többsége a születés után alakul ki - ezek a kapcsolatok adják azt a plusz tömeget, amivel nehezebb a felnőttek agya.
A leggyorsabb fejlődési szakaszban másodpercenként akár kétmillió új szinapszis keletkezik - ez egy döbbenetesen nagy szám. Ám ezek a kapcsolódások nem maradnak meg mind: azok lesznek tartósak, amelyek a legtöbb üzenetet váltják, tehát amelyek aktív használatban vannak. Tehát bár az agy az első években több kapcsolatot (szinapszist) fejleszt ki a szükségesnél, a feleslegesek elhalnak - így míg kezdetben a mennyiség a meghatározó, később a minőség javára billen a mérleg.
A szinapszisok kialakulásának módja jól tükrözi a babád általános agyi aktivitását a fejlődés során. Minden tapasztalat, amelyet a baba a világ felfedezése során megtanul (mozgás, látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás segítségével), lenyomatokat hagy az agyában. Minden egyes apró tapasztalással újabb és újabb kapcsolatok keletkeznek az idegsejtek között, az agy különböző területei folyamatosan átrendeződnek.
A gyakran használt kapcsolódások tovább fejlődnek és finomodnak. Még az olyan egyszerű, mindennapi folyamatok során, amikor a babád többször próbálkozik egy játékmaci megfogásával, vagy amikor két építőkockát egymásra helyez, egyre bonyolultabb kapcsolódási körök és rendszerek jönnek létre az agyában.
Ez a fejlődési ütem annyira egyedülállóan gyors, ami később nem ismétlődik meg. Az első években olyan rohamtempóban keletkeznek az idegsejt-kapcsolatok és növekszik a szinapszisok hálózata, hogy a második életévre a kisgyerek agyának tömege eléri a felnőtt agy tömegének háromnegyed részét (ez több mint száz trillió szinapszist jelent), öt-hét éves korára pedig a 90 százalékát.
A koraszülés és agyfejlődés
A vizsgálat megállapította, hogy a koraszülöttek agya 4 százalékkal kisebb, mint a teljes terhességi periódus végén születő gyerekeké. Bár a koraszülötteknél gyorsabb fejlődés tapasztalható, a három hónapos periódus végén agyuk még mindig 2 százalékkal kisebb.
Az újszülöttkori agykárosodás
Az újszülöttkori agykárosodást számtalan megnevezéssel illetik: szülési sérülés, oxigénhiányos a gyerek, cerebral palsy, régen Little-kór, újszülöttkori agyvérzés. Hajlamosít rá a koraszülés, az alacsony APGAR-érték, az újraélesztés, a tartós lélegeztetés, a fertőzés miatti tartós lázas állapot, az elhúzódó sárgaság.
A csecsemőkori agykárosodás egy etiológiájában és tüneteiben sokszínű kórkép. A születés utáni napokban, hetekben kialakuló mozgás- és testtartászavarok, a figyelem elégtelensége vagy hiánya, fokozott ingerlékenység és még számos tünet utalhat arra, hogy a baba különös figyelmet, ellátást, segítséget kell, hogy kapjon. A legfontosabb, hogy ha gyanú van az eltérésre, akkor a gyermek időben kapjon segítséget.
Milyen tünetek jelentkezhetnek agyi károsodás esetén?
A születés utáni napokban, hetekben kialakuló mozgás- és testtartászavarok jelei lehetnek agyi károsodásnak. Ilyen például a lassú mimika, kevés pislogás, kancsalítás, az egyik oldalra fordított fejtartás, kényszertartások, a gerinc aszimmetriái, túlnyújtása, a fej megtartásának képtelensége, izomtónus fokozódása, erőteljesen ökölbe szorított kéz, a lábak nehezen leküzdhető nyújtása, keresztezése.
A figyelem elmaradása a legsúlyosabb probléma, ami meghatározhatja a későbbi fejlődését is. Ezt veszik észre a szülők a legkésőbb. Már egy hónaposan édesanyja hangjára, közvetlen közeledésére figyel az újszülött. Figyel, azaz tekintetét, fejét fordítja a fényre, hangra, személyre.
A figyelem elégtelensége vagy hiánya, idegrendszeri görcsök, nehéz etethetőség, túl sok vagy túl kevés alvás, fokozott ingerlékenység, (akár zajra, akár fényre, akár mozgatásra jelentkező, aránytalanul heves nyugtalanság), vigasztalhatatlan, monoton sírás. Felhívhatja rá a figyelmet a kóros terhesség, problémás szülés és újszülöttkor, de indulhat viszonylag tünetszegényen is.
Érdemes odafigyelni arra, hogy tud-e szopni az újszülött. Fontos felvilágosítást ad a mimikai izmok, nyelésben részt vevő izmok működéséről. Emeli-e a fejét, például, amikor ülő helyzetbe felhozzuk, vagy ha felemeljük magunk fölé? Hason kinyomja-e magát? Ha mindez nem történik meg három hónapon belül, akkor gyermekneurológushoz kell fordulni, és korai fejlesztésre van szükség.
Megjelennek a neurológiai tünetek, melyek közül a leggyakoribbak a végtagok merev izomzatú bénulásai. A fej emelésének hiányából, a posturalis (gravitáció ellenében végzett mozgás) reflexek kieséséből adódóan a nyak, a törzs izomzata gyenge. Sokszor azt mondják rá: „hypoton”. Helyesebb lenne ezt is izombénulásnak nevezni. Ha magasra emelem a csecsemőt, lógatja a fejét, és a végtagjai kimerevednek, ujjai görcsösen behajlanak. Az alsó végtagok merev izomzatú bénulása gyakrabban fordul elő, mint a négy végtag bénulása. Kevesebbet mozgatja az újszülött az alsó végtagjait, ha felállítjuk, lábujjhegyen áll, később keresztezve lépeget. Törzsét sokáig nem tudja tartani, majd később nem tud ülni és állni.
A sérült idegrendszer hajlamos fokozott kérgi ingerlékenységre, különböző típusú epilepsziás rohamokra. Ennek kezelésére többféle gyógyszer áll rendelkezésre.
Mit lehet tudni az okokról?
Az agy károsodása agyi oxigénhiányos állapot, agyvérzés, vérellátási zavar, születés körüli vírus- és bakteriális fertőzés, genetikai rendellenesség következtében a leggyakoribb. 70-80%-ban méhen belüli oxigénhiányra vezethető vissza. Jelentős kóroki szerepe van a koraszülöttségnek (8-10%). A szülés kapcsán fellépő komplikációk az agyi bénulások kb. 6 százalékáért felelősek. Születés utáni kórokok (agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, sérülések) 10-20%-ban találhatóak a háttérben.
Gyakran lehet látni a CT, MR vizsgálatokon az idegpályák hüvelyeinek lebomlását, különösen a kamra közeli területeken, ami még nem jelent oki diagnózist, de jellemző lehet az újszülöttkori agykárosodásra. Az agyi károsodás következményeként kezelés nélkül és a károsodás mértékétől függően nyelési nehezítettség miatt táplálkozási képtelenség léphet fel, korai mozgásfejlődési károsodás alakulhat ki, a későbbiekben értelmi fogyatékosság jelentkezhet, fogyatékossági kombinációk jelenhetnek meg. Súlyos esetekben képalkotó eljárásokkal kimutatható az agykéreg sorvadása, az agykamrák melletti agylágyulás, cisztás agylágyulás, vízfejűség, míg enyhébb esetekben nem látható szerkezeti eltérés.
Megrázott csecsemő szindróma
Egy frontális ütközéshez hasonló hatása van az egy éven aluli gyermekre, ha valaki megrázza. A kisbaba még nem tudja megtartani a fejét, az ide-oda billeg erős gyorsulásokkal, lassulásokkal, miközben az agy csúszkál a koponyán belül. Néhány másodperc is elég ahhoz, hogy a kemény agyhártya alatt elszakadjanak az erek, vérömlenyek keletkezzenek és súlyosan károsodjon a baba agya - áll a Semmelweis Egyetem sajtóközleményében.
Dr. Rudas Gábor, a Semmelweis Egyetem MR Kutatóközpont igazgatója évente mintegy öt hasonló esettel találkozik, de ez szerinte csak a jéghegy csúcsa. „Ha valaki egyszer megrázta a gyermekét, általában megteszi többször is. A vérömleny nem feltétlenül okoz azonnali klinikai tüneteket, a felnőttek gyakran nem is sejtik, milyen súlyos sérülést okoztak a babának. Amikor végül mégis hozzánk kerül a baba, az MR vizsgálat során azt látjuk, hogy az agy mindkét oldalán különböző idejű vérzések vannak, meg tudjuk mondani, milyen rétegekben van a vérzés, és az mennyire friss, és azt is, hogy az agyállományban milyen károsodás lépett fel.”
Az egy évesnél fiatalabb csecsemők között a bántalmazás a második leggyakoribb halálok, a baba rázása pedig a 0-3 éves korú gyermekeket érintő leggyakoribb bántalmazási forma. Általában a szülők - vagy a gondozók - idegességükben, tehetetlenségükben kontrollt vesztve rázzák meg a vigasztalhatatlanul síró kisbabát anélkül, hogy tisztában lennének a következményekkel, de előfordul olyan eset is, hogy durva játéktól, levegőbe dobálástól szenved agykárosodást a gyermek.
Egy kanadai felmérés szerint a babák ötöde belehalt a gyakran csak néhány másodperces rázásba, a túlélők több mint fele idegrendszeri károsodást szenvedett, 65 százalékuk látássérülést. A megrázott csecsemő szindróma a leggyakoribb halálok a traumás fejsérülések között, az USA-ban évente 1200-1400 gyerek sérüléséért illetve haláláért felelős a National Center on Shaken Baby Syndrome szervezet szerint.
Később már maga a szülő, gondozó is látja, hogy baj van a gyermekkel, bár a klinikai tünetek sokfélék lehetnek: hányhat, letargiás lehet a baba, nem mozog, vagy éppen túlságosan nyugtalan. A védőnő, vagy a gyermekorvos is sokszor csak annyit sejt, hogy valamilyen központi idegrendszeri problémája lehet a csecsemőnek. Mivel a Shaken Baby Szindróma, azaz megrázott gyermek szindróma általában semmiféle látható sérüléssel, töréssel nem jár, ezért ritkán gyanakszanak bántalmazásra. Az egyetlen külső jel a feszülő kutacs lehet, hiszen az agyban mindent kitölt a vér. Emellett az MR vizsgálat megmutathatja az agyhártya alatti vérzéseket, valamint az agyödémát, míg a szemfenékvizsgálatból kiderül, hogy a retina erei is bevéreztek-e.
Miért lehet halálos a baba rázogatása – Minden szülőnek hallania kell ezt
Az újszülött agykárosodás kezelési lehetőségei
A fejlődés menete mindig ugyanaz, bármely életkorban is kezdjük. Fel kell kelteni az újszülött érdeklődését (néha ez áttolódik már a két-hároméves korra a kezelt betegeinknél), lazítani a feszes izmokat, a mozgást beindítani a béna végtagokban és a törzsben. A fej emelése, a kitámasztási reflexek, a fordulás megtanítása az első teendők közé tartozik. Majd következik a kúszás és a négykézláb mászás megtanítása. Amíg gyenge a hátizom, nem szabad erőltetni az ülést és az állást. Az adductor spasmus (keresztezve behúzódnak az alsó végtagok) miatt a csípők luxaciója (ficama) előfordul. Az ízületi vápa nem fejlődik ki.
Mit tehet a szülő?
A legfontosabb, hogy az előzmények ismeretében keresni kell a figyelemfelhívó jeleket, és amennyiben gyanú van az eltérésre, akkor gyermekideggyógyásszal konzultálni kell. Az ideggyógyász az elváltozások mértékétől függően további speciális vizsgálatokat rendelhet el, de ami a legfontosabb, hogy megtervezi a baba fejlesztésének módját. Ilyen lehetőség a Katona-féle fejlődés-neurológiai módszer, az izom szintjén alkalmazott, különösen hatékony Dévény Speciális manuális technika, Gimnasztika Módszer. Nagy segítséget nyújtanak a Korai Fejlesztő Központok, ahol gyermekgyógyász, gyermek-neurológus, gyógypedagógus, szomato-pedagógus, gyógytornász, pszichológus és logopédus egyidejűleg vizsgálja meg a gyermeket és tesz javaslatot a kezelésre, és folyamatosan nyomon követi annak sikerességét, és szükség esetén módosít a terápián. A Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika, a Pető-féle konduktív nevelés, a szomato-pedagógiai módszerek (az élettani mozgásformák elérésére törekedve a szocializációt javító módszerek) mind nagyon hasznos és eredményes eljárások a kezelésben.
Fontos a fejlesztés
Az összetett fejlesztés eredményeként jelentősen javíthatóak a később várható funkciók, az életminőség pozitív irányba mozdul el. A kisebb eltérések gyógyításával pedig elérhető, hogy a későbbi életkorokban semmilyen hátrányos következményeit ne lássuk a korábban észlelt elváltozásoknak. A képalkotó vizsgálatok során észlelt nagyfokú károsodásra utaló jelek rossz prognózist jelentenek, azonban az, hogy a csecsemőkori agykárosodás miatt elvégzett komplex fejlesztések eredményeképpen milyen fokú mozgáskészség, értelmi képesség lesz elérhető, pontosan nem megjósolható. Természetesen minél kevesebb és kevésbé markáns tünetet látunk a babánál, annál kedvezőbbek a kilátások.
Számtalan módszer van a spasticus, feszes izomzatú végtagok inainak nyújtására, a proprioceptív ingerlésre. Ilyen a Vojta-módszer, Dévény Anna-módszer és a Katona-módszer a mozgásra késztetéssel. A tanulást részesíti előnyben a konduktív pedagógia, a Pető-módszer. Mindegyik szép eredményeket tud felmutatni.
Repetitív Transzkraniális Mágneses Stimuláció (rTMS)
Lehetséges azonban a központi idegrendszer, az agy, a gerincvelő közvetlen ingerlése is fájdalmatlanul a koponyán keresztül, a repetitiv transcranialis mágnes stimulációval (rTMS). Ez az agy legfiziológiásabb ingerlése, mert a változó elektromágneses hullámok áramot indukálnak az idegrendszerben (ahol egyébként is áram folyik), és az akciós potenciál végigfut az ingerelt idegpályákon.
Az ismételt ingerlés elősegíti a szinaptikus kapcsolatok kiépülését, és megváltoztatja az intrakortikális excitabilitást (agykérgen belüli kapcsolatok közötti ingerlékenység). A kérgi kapcsolatok közötti ingerületváltozás az alapja az agy plaszticitásának, amit mérni lehet. Azért van memóriánk, és azért tudunk tanulni, mert az agy plasztikus. Ez az ingerlékenység a betegségekben megváltozik. Ennek bármilyen befolyásolása (pl. gyógyszeres) terápiás hatást hoz létre. Ezt a kérgi ingerlékenységet lehet a koponyán keresztül megváltoztatni az rTMS-kezeléssel. Megfelelő paraméterekkel ingerelve a mentális fejlődés indítható el először a csecsemőnél. Elkezdenek figyelni, „kommunikálni”, szemkontaktust tartani. Az izomlazító hatás a kezelés 3. napjától jelentkezik a spasticus (merev izomzatú) végtagokban. Egy hónap elteltével új mozgások megjelenése várható.
A soproni rTMS-kezelés egy új lehetőséget jelent a központi idegrendszeri betegségek kezelésében, azáltal, hogy direkt ingerelhető az agykéreg és pályakapcsolatai. Nagy előnye az, hogy több tünetet lehet egyszerre kedvezően befolyásolni. Az rTMS nem váltja ki a mozgásterápiát, a kettőt együtt kell alkalmazni. Az rTMS-kezelés felgyorsítja a fejlődést. Valamikor nagy félelem volt az epilepsziás rohamoktól, de a kezelések során kiderült, hogy az 1 Hz-es ingerléssel a rohamok megjelenése csökkenthető.
Az agyfejlődést befolyásoló tényezők
Ingerek szerepe
Ezért rendkívül fontos, hogy minél több inger (hangok, színek, szagok stb.) érje a babát az első 12 hónap folyamán, mert annál barázdáltabb lesz az agya, és annál magasabb lesz az intelligenciahányadosa. Ugyanilyen fontos a mozgás: ez az egyik legfontosabb ingerforrás és gazdag tapasztalatszerzési lehetőség. Minél többet mozog egy kisgyermek az első néhány évében, annál jobb tanulmányi eredményt ér el az iskolában, és annál inkább csökken a diszlexia és a diszgráfia kockázata.
A folyamatos háttérzaj (legyen az tv, rádió, vagy akárcsak komolyzene) kifejezetten hátráltatja a fejlődését. Ha túl sok inger éri, megakad a tanulási folyamat, inkább kikapcsol, ezért tudnak a kisbabák olyan jókat aludni tömegben és zajban, és ezért nem válaszol a hároméves, ha szól a zene, és mi a nevén szólítjuk.
Táplálkozás
A baba számára az első hónapokban szükséges, nélkülözhetetlen tápanyagok közül az agyfejlődés szempontjából a fehérje kiemelkedik: különösen nagy hatása van a beszédet, a figyelmet és a munkamemóriát befolyásoló agyi területek fejlődésére.
Azokban az időszakokban, amikor a legnagyobb a fehérjeszükséglet, kulcsfontosságú a megfelelő táplálkozás - az elégtelen fehérjebevitel különösen káros lehet. Az egyik ilyen időszak 6 hónapos kor után következik be, amikor az anyatej önmagában már nem biztosítja a baba teljes tápanyagszükségletét. A babádnak ekkor már más fehérjeforrásokra is szüksége van, az elválasztás után pedig ez még inkább fontos lesz.
A változatos, fehérjében (tej, tejtermék, hús, hüvelyesek) és szénhidrátban (gyümölcsök, gabona) gazdag étrend nagyon fontos az agy optimális fejlődése szempontjából.
A gyerek által elfogyasztott élelmiszerek döntő többsége az agy munkájának fenntartására megy el, ezért is fontos, hogy mit eszik a csemete. A legjobb, ha zsírban dús tejet, joghurtot, vajat, diót és halat adunk neki, ez biztosítja a megfelelő üzemanyagot, hogy optimálisan működjön.
Alvás szerepe
A szülők számára az alvás gyakran a pihenés egyetlen esélyét jelenti, de a baba agya számára ez a legintenzívebb munkaidő. Amikor a csecsemő alszik, az agya egyáltalán nem „kapcsol ki”. Az alvás során zajlik a memória konszolidációja, vagyis az ébrenlét alatt szerzett élmények, tanult mozgásformák és új szavak átkerülnek a rövid távú tárolóból a hosszú távú memóriába. Az agy ilyenkor rendszerezi az információkat, megerősíti a fontos kapcsolatokat és törli a lényegteleneket.
Emellett az alvás kulcsfontosságú az agyi anyagcsere-folyamatok szempontjából is. Alvás közben aktiválódik a glimfatikus rendszer, amely egyfajta „tisztító kúraként” eltávolítja az ébrenlét során felhalmozódott melléktermékeket az idegsejtek közül. A növekedési hormonok jelentős része is alvás közben szabadul fel, ami közvetlen hatással van az agy fizikai tömegének gyarapodására. Az alvási ciklusok érése tehát nemcsak a család nyugalmáról szól, hanem a neurológiai érettség egyik legfontosabb mutatója is.
Mivel a gyerek legfontosabb feladata a fejlődés során, hogy megtanulja kiszűrni, mi fontos, mi nem, a folyamatos háttérzaj (legyen az tv, rádió, vagy akárcsak komolyzene) kifejezetten hátráltatja a fejlődését. Ha túl sok inger éri, megakad a tanulási folyamat, inkább kikapcsol, ezért tudnak a kisbabák olyan jókat aludni tömegben és zajban, és ezért nem válaszol a hároméves, ha szól a zene, és mi a nevén szólítjuk.
A gyerekek agya 200 százalékos igénybevétellel pörög, nem csoda, ha gyorsan elfárad. Nagy-nagy szüksége van a nyugalomra, pihenésre, kikapcsolódásra. A ringatás, az ölelés, az összebújás, a félhomály mind-mind segít a könnyű alvásban.
Miért lehet halálos a baba rázogatása – Minden szülőnek hallania kell ezt
Érzelmi környezet és kötődés
A baba agyának fejlődése elválaszthatatlan az érzelmi környezettől. Amikor egy kisbabát kézbe vesznek, megölelnek vagy megpuszilnak, az agyában oxitocin szabadul fel. Ezt a hormont gyakran nevezik „kötődési hormonnak”, de szerepe sokkal több ennél: valójában egy neurológiai védőpajzsként működik a stressz ellen. Ezzel szemben, ha a baba tartósan és vigasztalatlanul stressznek van kitéve, az agyában megemelkedik a kortizol szintje. A krónikusan magas kortizolszint károsíthatja a hippocampus területét, amely a tanulásért és a memóriáért felelős. Ezért mondják a szakemberek, hogy a „válaszkész gondoskodás” nem kényeztetés, hanem biológiai szükséglet. Az érintés közvetlen hatással van a mielinizációra is. A mielin egy szigetelőréteg az idegrostok körül, amely felgyorsítja az ingerületek haladását. A biztonságos bázis megléte felszabadítja a baba kognitív energiáit. Ha az agy nem a túlélésre (vagyis a stressz kezelésére) koncentrál, akkor marad kapacitása a felfedezésre és a tanulásra. Egy magabiztos, szeretett baba bátrabban nyúl az ismeretlen tárgyak felé, többet kísérletezik, ami pedig még több szinapszis kialakulásához vezet.