A családi történelem kutatása olyan, mint egy lassú utazás visszafelé az időben. Vajon meddig juthatunk az ős-ölek mentén, kikből tevődünk össze? Brunner Margit története 1917-ben kezdődött, egy olyan világban, ahol a kislányok gyakran korán megtanulták az élet keménységét. Az egyik szemére lenőtt héj miatt az apja Kiskancsinak becézte, de a sors hamar más irányba terelte.
Pestre kerülve, az ismeretlenbe vetődve anyja cselédnek állt, a négygyermekes család egyetlen cselédszobában szorongott. A munka korán elkezdődött: tizenhét évesen kitanulta a nyomdai berakónő szakmát, ahol vigyáznia kellett, hogy a gép ne kapja be a kezét. A nehéz, órai talpon állás után még volt kedve eljárni az EMKE-be, ahol a táncmulatságokon a fiúk körüludvarolták.
Házasság és háborús megpróbáltatások
1934-ben ismerkedett meg későbbi férjével, akivel 1940-ben kötöttek polgári házasságot. A háború vihara azonban mindent átírt. Apám moziknak dolgozott, mint plakátfestő, majd besorozták katonának. A család a pincében élt a bombázások alatt, miközben a város utcáin bizonytalanság uralkodott. Az anyám életét a kényszerű mosoly és a szemében megbújó szomorú jókedv jellemezte.
Budapest és Magyarország lenyűgöző csodái madártávlatból [TELJES FILM]
A háború után a házasság összeomlott, a válás pedig kálváriát hozott magával. Az anyám végül másodszor is férjhez ment, és a Kálvária térre egy rendes, komfortos lakásba költözhettek, ám a betegsége egyre hatalmasodott, egészen 1973-ig.
| Név | Születési év | Főbb életrajzi jegyzet |
|---|---|---|
| HUM ANGÉLA | 1863 | Kilenc leánygyermek közül a hatodik, túlélte a torokgyíkot. |
| BRUNNER MARGIT | 1917 | Nyomdai berakónő, családanya, életét a kitartás jellemezte. |
A gyökerek: Hum Angéla és a sváb hagyományok
Visszatekintve még régebbre, Hum Angéla története 1863-ban kezdődött. A gyerekek legszívesebben az állatok között voltak, Angi kisborjával, Trézsivel együtt vigyázott a jószágra az akácos alatt. Később hozzáment az állatorvos Máthé Jóskához, egy igazi magyar gyerekhez. Életük során szállásról szállásra vándoroltak, a történelem pedig sokszor nehéz döntések elé állította őket.
A család múltjának egyik legizgalmasabb szála a délvidéki letelepedéshez vezet. A Buttler és Müller családok története a 18. és 19. század fordulóján összefonódott, amikor a sváb telepesek új hazát kerestek. Jánosfölde megalapítása, a harangláb meghúzása mind-mind egy közösség összetartó erejéről mesél. A krumbachi gyökerek, a szőlőművelés és a patak mellett töltött évek egy letűnt világ csendes tanúi.
Az örökség továbbélése
Hilde és Müller története, a bimbózó szerelem, amely a francia-sváb határvidéken született, szintén része ennek a szövevényes családfának. Susanne és Hilde sorsa, a hajók árbocára tekert hajjal kapcsolatos mende-mondák és a közösségi megítélés mind-mind formálták a következő generációk identitását. Ezek az emlékfoszlányok ma már csak a képzeletemben élnek, visszavezetve egészen a 18. századig.