Milos Forman 1967-es műremeke, a „Tűz van, babám!” egy olyan film, amely a mai napig aktuális üzenetekkel bír, és méltán kapott Oscar-díj jelölést a legjobb külföldi film kategóriában 1968-ban. A film, amely méltán vált hatalmas sikerré a filmvilágban, az ötletet maga a valóságból merítette, és kíméletlenül pimasz görbe tükröt tartott a szocializmus elé.
A film háttere és fogadtatása
A „Tűz van, babám!” nem véletlenül lett Forman egyik kedvenc rendezése, és az sem csoda, hogy éveken át dobozban hevert Csehszlovákiában. Ez a mestermű groteszk politikai parabola és szatíra, amely egészen, olykor fájón élet- és valószerű, semmilyen további magyarázatra nem szorul. Eközben talán az egyik legszórakoztatóbb film, amit valaha láttunk, és biztosra mondhatjuk, hogy soha ennyit (és ilyen jót) filmen még nem nevettünk.
Ahogy egy kiemelt értékelés is említi: „Eddig azt hittem, hogy az Egy szöszi szerelme Forman legnagyobb műve, de ez csak azért lehetett, mert ez a mestermű kimaradt.” A film kiváló alkotás, amely a magyar újhullámból talán Bacsó próbálkozásaival (például a Tanú) rokonítható, de a „Tűz van, babám!”-hoz képest még a Tanú is melodráma.
A szocializmus szembeköpése
Milos Forman szembeköpte a szocializmust ezzel a filmmel, és nem csoda, hogy ezek után elmenekült Amerikába. A film egy kommunista rendszert bíráló, kiadásakor betiltott alkotás az 1960-as évek végéről, egy nagyon elismert nemzeti alkotó által írva és rendezve. Ez a leírás ismerősen hangozhat, hiszen akár a (talán) legfontosabb magyar filmről, „A tanú”-ról is lehetne szó. Az alkotó a talán leghíresebb cseh filmes, Milos Forman, aki többek között a „Száll a kakukk fészkére” vagy a „Hair” című alkotásokat is maga mögött tudhatja.
Minden filmjében felvonultat szatirikus elemeket; például a „Larry Flynt a provokátor” az egyik legviccesebb dráma, amit eddig láttunk. Ez a vonás itt is erősen átjön. „A tanú”-hoz hasonlóan sokszor nem tudjuk, hogy sírjunk a rendszer szánalmasságán, vagy (jobb híján) inkább nevessünk, de ilyen távlatból persze már egyértelműen az utóbbi az erősebb. Azért a 60-as években ezek a filmek valószínűleg más hatást váltottak ki, mint most.
A tűzoltóbál káosza
A film alaptörténete nem túl bonyolult. Egy kis város tűzoltói bált szerveznek a leköszönt 86 éves elnök tiszteletére, ahol a tombolától a szépségkirálynő választásig minden klisét igyekeznek felvonultatni. Murphy törvénye alapján persze minden elromlik, ami elromolhat: a legcsúnyább lányokat válogatják be, és persze ők sem akarnak szerepelni, a tombola nyereményeket ellopják, egy ház kigyullad és leég a késői intézkedés miatt, és még egy sor más kalamajka történik. A tűzoltó bál egy káosz. Szegény ünnepelt nagyon várhatta a végét, hogy végre elmehessen pipilni.
„A tanú”-val ellentétben itt nem hagyják a szexualitást a hanyatló nyugat ópiumának, és a lányok egy része mindenképpen vetkőzéssel akarja maga mellé állítani a zsűritagokat. Érdekes még, hogy a bál olyan, mint egy mai angolszász partifilm: a tűzoltók kezében mindig van egy korsó sör vagy feles, állandóan vedelnek, és bár senki nem látszik részegnek, mindenki úgy viselkedik, mintha már rendesen eltompította volna magát.
A kommunizmus megfejtése 7 lépésben
Ami a legjobban megfogott az egyébként kimondottan rövid alkotásban (mindössze 70 perc), az a kommunizmus megfejtése 7 lépésben. Ezek a filmből származó, kicsit megvágott idézetek a beszélgetésekből, amelyek a rendszer abszurditását mutatják be:
- Igazságtalan vagy.
- Máshol van itt a hiba: Azok okozzák itt a hibát, akik úgy loptak, hogy nem vettek sorsjegyet. (Úgy van.)
- Ne zavarjuk össze. Induljunk ki abból, hogy a jelentkezők között egy sincs, aki ne vett volna legalább egy sorsjegyet. Jegy nélkül tolvaj nálunk nincs egy sem.
- Itt mindenki gyanús.
A fő probléma tehát nem az, hogy az emberek lopkodnak, hanem az a baj, ha valaki visszavisz valamit a lopott tárgyak közül, mert akkor már van egy becsületes ember, aki mellett mindenki más becstelen. A szállóigévé lett mondat is elhangzik: „Aki nem lopott, az vegye úgy, hogy nem nyert semmit.”
Közösségi dinamikák és morális dilemmák
A film a kis közösségek furcsa varázsát, vagy éppen nyomorát mutatja be, ahol tűzoltóbált rendeznek, ahol szépségkirálynő senki sem akar lenni, és ahol a tombola nyereményeit szépen lassan ellopkodják a részvevők. Ez a téma a vallásos kisközösségek furcsa varázsával, vagy éppen nyomorával is párhuzamba állítható.
Egy másik apropó, amely a film üzenetét erősíti, egy valós történet Izraelből. 1992-ben három sorház égett le, mert amikor az első házban tűz ütött ki ortodox zsidóéknál szombaton, akkor elszaladtak a rabbihoz megkérdezni, hogy lehet-e telefonon hívni a tűzoltókat, mert az ortodox szabályozás szerint az elektronikai eszközök használata, mint a telefon, munkának minősül. Mire megjöttek a rabbi igenlő válaszával és kiértek az így kihívott tűzoltók, három családnak ment tönkre az élete. Ezek mind-mind ugyanazt a témát járják körbe, vagyis, hogyan lehet helyrehozni Isten és ember kapcsolatát?!
Sok kis vallásos közösség abból él, amit részigazságként a tombola nyereményből összelopkod magának, vagy amit az igaznak tűnő kegyes cselekedetei révén - pár leégett ház után - önmagának tulajdonít. Ki így, ki úgy akar megigazulni Isten előtt, miközben Jézus olyan szépen és egyszerűen foglalja össze az ember tévképzeteit: „Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz.”
Az megy haza megigazulva az Isten színe elől, aki felfogja, hogy ő ezért semmit, de az ég egy adta világon semmit nem tehet, mert itt egyedül Isten cselekszik. Nem kell tenned semmit sem azért, hogy az Isten szeressen és elfogadjon. Ő szeret és elfogad, annak ellenére, hogy bűnös vagy. Ha ezt megértetted, akkor hálából neki éled az egész életed, ha meg nem, akkor megy minden tovább ugyanúgy tévképzetekkel, kegyesnek tűnő féligazságokkal, meg innen-onnan összelopkodott önmegváltó törekvésekkel.
Összehasonlítás más filmekkel
A film elég jó volt, és olyan régi magyar filmekhez volt hasonló, mint az „Egészséges erotika” vagy a „Csapd le csacsi”. Jól szórakozhatunk rajta, ha fel akarunk vidulni mások butaságán.
A szereplők többnyire amatőr színészek, sok köztük a tényleges tűzoltó, ami nagyon jót tesz a hangulatnak, kimondottan autentikus lesz tőle az alkotás.