Ha elérted a szülés előre kiszámított időpontját, és a kisbabád még nem született meg, a legtöbb orvos „túlhordásról” beszél. Érdemes tudnod, hogy a magzatok jelentős százaléka nem a menstruációs ciklus közepén, a 14. napon fogan. A peteérés és megtermékenyülés bekövetkezhet éppúgy a ciklus elején, mint a vége felé. A várandós kiskönyvedbe mégis a ciklus középidejétől számított időpont kerül, amikor a terhességet hetekben számítva meghatározzák. Ennek megfelelően a babák igen kis százaléka születik pont a kiírt napon.
Az élettani terhesség végének (terminusának) a betöltött 40. hét első napját tartjuk. Efölött terminustúllépésről beszélünk, illetve túlhordásnak (graviditas prolongata) nevezzük, ha a szülés nem indult meg a 42. hét első napjáig. A túlhordásnak lehetnek szövődményei, azonban a túlhordott gyermekek nagy része egészségesen születik meg. A betöltött 41. hétig terminustúllépésről, a 42. hét után túlhordásról beszélünk.
A túlhordás oka sokszor egyszerűen a terminus hibás számítása, például fogamzásgátlót szedő nők vagy szoptató anyák esetében, de az ok pontos számítás mellett is a legtöbbször ismeretlen marad. A Naegele módszerrel végzett számításhoz képest 2-3 hetes eltérés indokolja a számított terminus módosítását, az ultrahanggal történt kormeghatározás alapján. A számításnál figyelembe kell venni a ciklus tényleges hosszát, tehát annyi nappal módosítani, amennyivel eltér az átlagtól.
Mi történik, ha a kismama túlhordja a babát?
Számtalan oka lehet annak, hogy a gyermek nem jön világra a kiírt napon. Az egyik ilyen ok, hogy nagyon nehéz napra pontosan meghatározni, hogy mikor születik meg a baba. Általában utolsó menstruációtól számított negyvenedik hét utolsó napját szokták megjelölni születési dátumnak, ám ez sokszor eltér a valóságtól. Ilyen esetekben érdemes újraszámolni az időt! A túlhordás oka lehet ezen kívül a kismama jelentős túlsúlya vagy a magasabb életkora is. "Érdekesség egyébként, hogy a magzatok 10%-a születik csak a kiírt napon… azaz sokkal nagyobb az esély, hogy bármikor máskor szülessen meg :)" - teszi hozzá dr. Vörös Anna szülész-nőgyógyász.
A túlhordás során a legnagyobb veszély az elöregedő méhlepényben rejlik, amely így nem tudja a magzatot kellő mennyiségű oxigénnel és tápanyaggal ellátni. Túlhordás során problémát jelenthet a magzat túl nagy méretűre növekedése, amely megnehezítheti a szülés természetes lefolyását. A terhesség során a magzatvíz mennyisége csökkenhet, ennek következtében a köldökzsinór könnyebben összenyomódhat, így a magzati oxigénellátottság veszélybe kerülhet. Nőhet a császármetszés, műszeres szülésbefejezés valószínűsége. Ha a magzat már nem érzi annyira jól magát a méhben, magzati székletet (meconiumot) ürít a magzatvízbe, amit félrenyelhet, és ez tüdőgyulladás kialakulásához vezethet.
A 42. hét után megnő mind a magzati, újszülöttkori és anyai szövődmények kockázata. Ennek a pontos oka nem tisztázott teljes mértékben, de több tényező is hozzájárulhat. Előfordul, hogy a méhlepény már nem működik annyira jól, mint a terhesség korábbi szakaszában. A magzat növekedésével párhuzamosan a magzatvíz mennyisége is csökken, ez a 42. hét után még kifejezettebbé válhat.
A 41. héttől kezdve emelkedik a szülés körüli halálozás, a 42. héten legalább kétszer gyakrabban - 1000 szülésből 4-7 esetben - fordul elő méhen belüli elhalás, korai újszülöttkori halálozás, valamint az első életévben bekövetkező halálozás, mint terminusban. A 43. hét után ez a kockázat tovább emelkedik.
Orvosi vizsgálatok a 40. hét után
A 40. hét után a magzatot fokozottan ellenőrzik NST-vel (magzati szívhangfigyelővel) és ultrahangvizsgálattal. A babád állapotát CTG-vel (magzati szívhangfigyelővel) bizonyára gyakrabban fogják ellenőrizni. Az ő szívhangján kívül az esetleges kontrakcióidat is jelzi a készülék (ez pedig az NST), így következtetve a méhizomzat aktivitására. Sor kerülhet újabb ultrahang-vizsgálatokra is. Ilyenkor nem csak a baba állapotát, hanem a magzatvíz mennyiségét is megfigyelik. A flowmetria, azaz az áramlásmérés során a lepény működését, a köldökzsinór és a baba ereinek vérellátottságát vizsgálják.
A magyar gyakorlat intézetenként változik, de az egyik legelterjedtebb a 40. hét után naponta végzett magzati szívhang monitor (CTG-vizsgálat), és a kétnaponta végzett ultrahangos magzatvíz és áramlásvizsgálat. A 41. héttől elvégzését napi rendszerességgel javasoljuk. Kétnaponta van szükség a lepény szerkezeti változásainak (öregedésének, meszesedésének), a magzatvíz mennyiségének vizsgálatára ultrahanggal; valamint a köldökartériák keringésének meghatározására Doppler flowmetriával. A betöltött 41. héttől pedig terheléses vizsgálatokat (oxytocin terheléses tesztet - OTT-t) is javasolunk, melyet azonban már mindenképpen kórházi körülmények között érdemes elvégezni.
Egyes helyeken szokásban van még a magzatvíz amnioszkópiás vizsgálata. Ez a vizsgálat csak akkor végezhető el fájdalommentesen, ha a méhszáj már kissé nyitott. Ilyenkor a magzatvíz színét nézik, és ebből következtetnek a baba állapotára. A tiszta víz és a látható magzatmázpelyhek jelzik, hogy a gyermek jól érzi magát odabenn.
Szülésindítás: mikor és hogyan?
A szülésbeindítás kérdése rengeteg kismamát, rengeteg családot érint, ugyanis Magyarországon a szüléseknek körülbelül a harmadát indítják be orvosi eszközökkel és a szülésbeindítás leggyakoribb oka nem más, mint a terminus túllépése, vagyis az a tény, hogy elmúlt a “kiírt” dátum… Ilyenkor a legtöbb leendő édesanya gondolkodás nélkül elfogadja az indítást, sajnos anélkül, hogy valóban tisztában lennének a szülésbeindítás tényleges előnyeivel és kockázataival - erről ugyanis nem nagyon szokott szó esni!
A szülők kisebbik része nem fogadja el alaphelyzetből a szülés beindítást, viszont ilyenkor gyakran érzelmi erőszakkal, elferdített félinformációkkal, egyfajta érzelmi zsarolással próbálják az egészségügyi szakemberek befolyásolni a döntésüket. Mielőtt belevágnánk ebbe a témába, először azt szeretném leszögezni, hogy ez a blogbejegyzés nem orvosi szakvélemény - márcsak azért sem, mert nem vagyok orvos! Viszont nagyon fontos, hogy a Te konkrét esetedet beszéld át az ellátóddal (orvosoddal, bábával) és a Te konkrét eseted alapján döntsetek közösen! Ugyanis valóban vannak olyan helyzetek, amikor a baba és/vagy az édesanya állapota indokolja a szülés beindítását és a beindítás kockázatai alacsonyabbak a várandósság további fenntartásának a kockázataival (pl preeclampsia, kolesztázis, stb). Tehát mint minden beavatkozásnak, a szülés beindításának is lehet létjogosultsága és akár még életeket is megmenthet!
A szülés várható időpontját, a terminust az utolsó menzesz első napjától számítják. A 280. napra, tehát a betöltött 40. hét végére teszik, azzal a feltételezéssel, hogy a ciklus 28 napos, és a tüszőrepedés, valamint a megtermékenyítés a ciklus 14. napján történik. Emellett a terhesség 40 hete is egy átlagolt szám. Terminustúllépésről akkor beszélünk, ha a terhesség meghaladja a betöltött 40 hetet, túlhordásról pedig akkor, ha eléri vagy meghaladja a betöltött 42 hetet. Ez a terhességek 3-12 százalékában fordul elő.
A 40. és 41. hét közötti napokat türelmi időnek tekinthetjük, ha az anya és a magzat állapota is megfelelő. A 41. hét végén befektetik a kismamát, és megindítják a szülést. Ha az anya és a magzat állapota engedi, természetes szülést indítanak gyógyszeres (prosztaglandinos) méhszájérleléssel és/vagy oxitocinos fájásindítással. Lehet, hogy ez eredményes lesz, beindul a szülés, és ugyanúgy folyik le, mint spontán indulás után. Amennyiben minden rendben van, további folyamatos ellenőrzés mellett lehet még várni a szülés másodszori beindításával a 42. hétig.
A szülésindítás 80-90%-ban magzati okok, 10-20%-ban anyai okok miatt történik. Szülésindítás indokolt idő előtti burokrepedés esetén, mikor bizonyos idő elteltével sem indulnak fájások. Ebben az esetben a szülésindítás a felszálló méhűri fertőzés megelőzése céljából történik. Leggyakoribb javallatát a túlhordás megelőzése képezi, hiszen túlhordás esetén emelkedik az anyai és magzati szövődmények száma. Szintén szülésindítás javasolt magzati veszélyállapotok elkerülése céljából, súlyos magasvérnyomás, preeclampsia, illetve egyéb súlyos anyai betegségek esetén.
A szülésindítás három leggyakoribb módszere a prosztaglandinos méhszájérlelés, ballonos méhszájtágítás, illetve az oxitocinos fájáskeltés, burokrepesztés. Éretlen méhszájstatus esetén ún. prosztaglandin tartalmú zselét helyeznek a méhszájra, ami felpuhítja, tágítja azt. Ha a méhszáj érett, vagy a prosztaglandinnal való kezelés után éretté válik, sor kerülhet burokrepesztésre, majd oxitocinos infúzióval történő fájásindításra.
A szülés beindításának kockázatai
A beindítás kockázatait először nézzük meg az újszülött baba szempontjából! A legnagyobb kockázat ezzel kapcsolatban az, hogy senki nem tudja, hogy mikor kész a kisbaba a megszületésre! Csak annyit tudunk, hogy ez az időszak valamikor a 37. és a 42. hét között van, de hogy ezen belül mikor - azt csak a kisbabád tudja! Nincs ugyanis semmiféle műszer, ami ezt megmondaná! Ahogy mi felnőttek eltérőek vagyunk és egy picit máshogy működik a testünk, ugyanúgy a babák sem futószalag-szerűen működnek! Van olyan kisbaba,aki teljesen kész és kifejlett 37 hetesen, de van olyan kisbaba is, aki bizony még 41 hetesen is nehezebben tud lélegezni, szopizni, besárgul vagy esetleg intenzív ellátásra szorul, mert még nem kész a külvilági életre!
Ugyanúgy ahogy nem tudható, hogy a kisbaba mikor kész a megszületésre, nem tudjuk azt sem, hogy a tested mikor áll készen erre a hatalmas feladatra! A baba megszületését nagyon bonyolult hormonális folyamatok koordinálják, amik a szülés orvosi beindításával nem tudnak kiteljesedni. Emiatt van az, hogy a szülés beindítása vagy sikerül - vagy sem… Nyugat-Európában és az USA-ban éppen emiatt nem ritka a 2-3 napos szülés-indítási procedúra, Magyarországon azonban sokkal hamarabb sikertelennek nyilvánítják az indítást és még aznap császármetszést végeznek…
Fontos tudnod azt is, hogy az indított szülés során szinte megerőszakolják a természetes folyamatot: a burokrepesztés és a szintetikus oxitocin hirtelen erős összehúzódásokat vált ki, amitől a baba stresszes állapotba kerülhet és ami szintén műtéti szüléshez vezethet. Ráadásul a császáros szülés is bizony nagyobb kockázat a babának és az édesanyának is, mint egy hüvelyi szülés! Mivel a beindítás során szinte megerőszakolják a természetes folyamatokat, elkerülhetetlen a baba állapotának és a méh összehúzódások erősségének a figyelemmel kísérése, ezért a folyamatos CTG szinte mindig velejárója egy indított szülésnek. A folyamatos CTG miatt a vajúdás alatti mozgás korlátozott lesz, a vajúdómedencét és a zuhanyt sem lehet használni, így a fájdalomkezelő lehetőségek is beszűkülnek. A hirtelen jövő, erős összehúzódásokat testi-lelki ráhangolódás nélkül nemcsak a babának, de az anyának is nagyon nehéz megbírkózni: emiatt válik gyakrabban szükségessé az epidurális érzéstelenítés is egy indított szülésnél, ami legtöbbször további beavatkozásokat tesz szükségessé.
Sajnos azt sem mondják el legtöbbször a szülőknek, hogy a beindítási protokoll általában előző napi kórházi felvétellel jár és a ballon vagy méhszáj érlelő felhelyezése után bizony magadban leszel és a partnered nem lehet veled, tehát lelkileg is nehezebb megbírkózni a feladattal.
Ahogy a bevezetőben is utaltam rá, ha leendő szülőként nem járulsz hozzá a szülés beindításához, akkor számíts lelki nyomásgyakorlásra, egyfajta lelki terrorra! Hallhatod azt, hogy felelőtlen vagy, mert veszélyezteted a kisbabádat; hogy önző vagy, merthogy a Te szülésélményed fontosabb, mint a babád egészsége; hogy ha az orvos felesége lennél, akkor ő ezt nem is engedné stb.stb. Nagyon széles a lelki erőszak tárháza, de ha ez még teljesen udvarias hangnemben is történik, attól bizony még lelki erőszak marad !
Mit tehetünk természetes úton?
A kismamák által számon tartott természetes módszerek közül vannak kipróbálható, akár még eredményt is hozó javaslatok. Eredményes lehet például a nem durva(!) szex alacsony kockázatú és problémamentes terhesség esetén, hiszen az orgazmus kiválthat méhösszehúzódásokat, amit támogat az ilyenkor felszabaduló oxitocin is, a méhszáj érlelésében pedig szerepet játszhat az ondó prosztaglandin tartalma. Az elesés veszélyét kizáró mozgás, lépcsőzés, intenzívebb gyaloglás szintén eredményes lehet, kevésbé meggyőző a málnalevél tea hatása.
A nem sürgető, türelmes szemlélet az, ami ilyenkor a legtöbbet segíthet Neked. Ne hagyd magad a családtagok és ismerősök által sem sürgetni, eljön az idő, amikor a baba készen áll a megszületésre.
Összefoglalva
A legfontosabb, hogy bárki, bármit mondhat, a döntés a Te kezedben van! Senki nem dönthet helyetted, senki nem kötelezhet semmire, senki nem csinálhat semmit a testeddel a Te beleegyezésed nélkül! Felnőtt, önálló nő vagy, jogodban áll dönteni, mert nem vagy már kisgyerek - ne is hagyd, hogy annak tekintsenek! A második tanácsom viszont az, hogy a döntésedet a férjeddel, a partnereddel együtt hozzátok meg - és ő álljon ki a döntésed mellett teljes vállszálességben, mert egyedül nagyon nehéz megvívni ezt a “harcot”! Legyetek arra felkészülve, hogy egy elutasítás esetén kígyót-békát fogtok kapni, tehát legyen néhány előre csomagolt válaszotok, amiket szükség esetén gondolkodás nélkül be tudtok vetni! Idegeskedésre ezért nincs okod, ha már túllépted a kiírt időpontot, legfeljebb bosszantó, amikor már századszor kell válaszolnod a “Még mindig egyben?” kérdésre.