A védőnő az egyedüli olyan egészségügyi szakember, aki - az egész országot lefedő körzeti felosztás szerint - otthonában keresi fel a családokat, segít felkészülni a gyermek fogadására, a szülői szerepre, elősegíti az egészség megőrzését, a betegségek megelőzését, és teszi mindezt - a nagy elődök szavaival élve - „ingyen, jóbarátként”. Hazánkban a gyermek- és családvédelem a már alapintézménynek számító védőnői szolgálaton keresztül valósul meg.
A magyar védőnői szolgálat feladata napjainkban is az egészségvédelem, a betegségek kialakulásának megelőzése, valamint az egészségfejlesztés. A védőnők az egészségügy sajátos határterületén, a különböző társszakmák képviselőivel együttműködve látják el a törvények és jogszabályok, a módszertani útmutatók és a szakmai irányítás által meghatározott feladataikat. Összetett, egészségmegőrző családvédelmi szolgáltatást biztosítanak: szoros kapcsolatot tartanak a gondozottjaikkal, tanácsot adnak a különféle - egészségügyi, szociális, mentálhigiénés - problémákban; szűrővizsgálatokat szerveznek; védőoltásokat készítenek elő; egészségnevelő és más egészségvédő közösségi programokat biztosítanak a gondozottak számára.
A megelőzés szintjei a védőnői gyakorlatban
A hazai szabályozás szerint a védőnői munka a betegségek megelőzésén alapul, az alábbi szinteken:
- Elsődleges (primer) megelőzés: az egészségi állapot javítása, a rizikótényezők elkerülése/csökkentése, az egészséges életmódra és a mindennapos testmozgásra való nevelés.
- Másodlagos (szekunder) megelőzés: a rizikótényezők, az elváltozások, a megbetegedések korai felismerése és jelzése.
- Harmadlagos (tercier) megelőzés: a tartós megbetegedésben, fogyatékkal, hátrányos helyzetben élők gondozására, egészségi állapotuk és szociális helyzetük nyomon követése, segítségnyújtás.
100 éves a védőnői szolgálat
Védőnői feladatok a várandósgondozástól a gyermek 3 éves koráig
A védőnők kulcsszerepet töltenek be a magzat-, a gyermek- és az anyavédelem területén. A védőnővel a várandósgondozás elején kerül kapcsolatba először a kismama: a szülész-nőgyógyász szakorvostól a várandósság megállapításáról szóló igazolással kell felkeresnie a lakóhely szerint területileg illetékes védőnőt, aki kiállítja a várandósgondozási könyvet.
A gondozás főbb mérföldkövei
| Gondozási időszak | Főbb feladatok |
|---|---|
| Várandósság | Tanácsadás 4-6 hetente, testsúly-, vérnyomás-, magzati szívműködés ellenőrzése. |
| Gyermekágyas időszak | Hazaengedést követő 48 órán belüli látogatás, szoptatási tanácsadás. |
| Csecsemőkor (1-9 hó) | Havi mérések, státuszvizsgálatok a fejlődés nyomon követésére. |
| Kisgyermekkor (1-3 év) | Szűrővizsgálatok, beszéd- és mozgásfejlődés figyelése, szobatisztaság segítése. |
A gyermek megszületését követően a védőnő a gyermekágyas anya felépülését és a gyermek fejlődését kíséri figyelemmel. Az utóbbi években végbement szemléletváltozás következtében a védőnői munka egyre inkább a partneri viszonyra épülő segítő tevékenység: a védőnők a családközpontú gondozásukkal az egészség megtartását, fejlesztését szolgálják.
A védőnői hálózat szervezeti felépítése
A védőnők strukturálisan az egészségügyi alapellátás részeként működnek, de tevékenykednek oktatási intézményekben, részt vesznek a szociális alapellátásban, a gyermekvédelemben, a civil-karitatív szférában is. A hálózat főbb tagozódásai:
- Területi védőnők: Feladatuk az óvodai védőnői feladatok és a nővédelemmel kapcsolatos teendők ellátása.
- Iskolai védőnők: A 6-18 évesek iskola-egészségügyi ellátása, szűrővizsgálatok és védőoltások lebonyolítása.
- Kórházi védőnők: A várandós és gyermekágyas anyák ellátása a szülészeti osztályokon.
- Családvédelmi szolgálat: Válsághelyzetben lévő várandósok segítése és családtervezési tanácsadás.
2015-ben a 100 éves védőnői szolgálatot hungarikummá nyilvánították, az indoklás szerint „az európai ellátórendszerekben nincs ennyire komplex, a lakosság szinte teljes spektrumát érintő prevenciós ellátás", mint a magyar védőnői rendszer.