Trombózishajlam és a várandósság: Amit minden kismamának tudnia kell

Családalapításra a legtöbb nő izgatottan készül, ám némi félelem kúszhat be ebbe a boldog időszakba, ha az illető trombofíliás. Fokozott trombózishajlammal a terhesség mélyvénás trombózis szempontjából jelentős rizikót jelent, ám sokan nem tudják, hogy az olyan állapot, mint a terhességi toxémia is nagyobb eséllyel alakul ki ekkor. A preeclampsia, avagy a terhességi toxémia a várandósság egyik legrettegettebb szövődménye, mely a baba és az anyuka egészségét is veszélyezteti.

kismama egészséges életmód

Miért növekszik a kockázat a várandósság alatt?

A terhesség során a kismama véralvadási rendszerében komoly változások következnek be, megakadályozva ezzel a komolyabb vérzéseket a szülés alatt. A női szervezet felkészül, hogy a méhlepény leválását követő hatalmas sebfelületen a vér megalvadjon és szülést követően a vérzés elálljon. Akár trombofíliás a kismama, akár nem, terhesség során négyszeresére, a gyermekágyban tizennégyszeresére nő a trombózis veszélye, hiszen ilyenkor a szervezetben automatikusan megnő az alvadási faktorok koncentrációja, és csökken a váralvadást gátló fehérjék mennyisége.

A méhlepény ugyanolyan növekedési, érési és elöregedési fázisokon megy keresztül, mint az összes többi emberi szerv. Ha trombózis hajlama van a mamának, akkor nagy esélye van annak, hogy a lepényt tápláló erek részlegesen vagy teljesen elzáródnak. Ennek oka, hogy az erekben vérrögök keletkeznek, elzárják azokat, így a lepény fejlődése megáll, vagy nagymértékben károsodik, ami koraszüléshez vagy vetéléshez is vezethet.

Mélyvénás trombózis terhesség alatt – Amit tudni kell

Diagnosztika és szűrés

Hogy minimálisra csökkenthesse a terhesség során kialakuló problémák esélyét, érdemes még a családalapítás megkezdése előtt trombofília szűrésen részt venni. A trombofília vérvizsgálattal kimutatható, mely során a laboratóriumban megállapítják, hogy fennáll-e emelkedett homocisztein szinttel járó MTHFR mutáció, protrombin gén mutáció, vagy Leiden-mutáció.

Gyakori genetikai és szerzett kockázati tényezők

  • Leiden-mutáció: A trombózis leggyakoribb genetikai hajlamosító tényezője.
  • Protrombin gén mutáció: Növeli a hajlamot mind vénás, mind artériás trombózisra.
  • Antifoszfolipid szindróma: Immunológiai eredetű állapot, amely jelentősen fokozza a vérrögképződést.
  • MTHFR mutáció: Emelkedett homocisztein szinthez vezethet, ami érbetegséget okozhat.
laboratóriumi vérvétel

A megelőzés és a kezelés lehetőségei

Amennyiben a trombózis hajlam kivizsgálása során valamilyen véralvadási zavarra derül fény, a kismama és a magzat egészségének megőrzéséhez, a trombózis megelőzésére véralvadásgátló kezelésre van szükség. A várandósság időszakában biztonsággal használhatók a heparin-tartalmú injekciók (LMWH).

A kezelés során fontos tudni, hogy:

  1. Az injekció mennyiségét, dózisát a testsúlyhoz igazítják.
  2. A véralvadásgátló kezelést a szülés után még általában 6-8 héten át folytatni kell.
  3. A szájon át szedhető kumarin típusú szerek terhesség alatt nem javasoltak, mert átjutnak a méhlepényen.

Életmódbeli tanácsok a biztonságos várandósságért

A trombózishajlam nem zárja ki a gyermekvállalást, de tudatosságot igényel. A mindennapi életben mi magunk is tehetünk a trombózis kialakulása ellen. Érdemes figyelni a testsúly gyarapodásának ütemére, fontos a rendszeres testmozgás, a bőséges folyadékfogyasztás, és visszerek esetén a kompressziós harisnya viselése. A leggyakoribb tünetek - mint az egyik láb megdagadása, feszes, lilás elszíneződése vagy fájdalma - észlelésekor azonnal orvoshoz kell fordulni.

tags: #trombozis #hajlamtol #lehet #babam